Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-09 / 129. szám

Polner Odon új megállapításai a Szent Korona történetéről Kegyen Lalatkaiatt a Szent Koiona s miiyen alkatrészekből állították ossza (A Débnagyarország munkatársatói) Most jelent meg dr. Polner Ödönnek, a Ferenc József-tudományegyetem Szegeden élö nyugalmazott tanárának, a magyar közjog európai szaktokintélyü professzorának, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának »A Magyar Szent Koruna (első részének kérdése* cimu müve a Ferenc József-tudományegyetem Barátainak Egyesülete kolozsvári kiadásában. Polner professzor 150 oldalas tanulmánya témájánál fogva a tudományos érdeklődésen ful is joggal tarthat számot a szélesebbkörü nyilvánosság érdeklődésére, annál is inkább, mert a tudományos vizsgálódás módszereivel és a logika beretvaéles következtetéseivel közjogi és történelmi ismereteink egy évszázadok folyamán kikristályosodott tételét dönti meg. Már müvének előszavában közli Polner professzor vizsgálódásainak eredményét, amelyek szerint toronánk felső része eddigi ismereteinkkel s a köztudattal ellentétben nem a Szilveszter pápa által Szent Istvánnak küldött korona, sem pedig annak töredéke, A Szánt Korona kőt része Mint köztudomású, a Magyar Szent Korona ugyanis két részből áll. Az alsó részt, a bomlokabroncsot I. Géza király kapta Dukász Mihály bizánci császártól. A másik erre a homlok abroncsra ráillesztett, illetve ?zzel szervesen összeépített két félköralaku, egymást metsző aranyabroncs, amelyeknek metszőpontjában fent középen az elhajolt kereszt áll. Erről a felső részről azt tartotta mindmáig a tudomány, hogy azonos azzal a koronával, amellyel mint Szilveszter pápa ajándékával első királyunkat. Szenf Istvánt megkoronázták. Polner professzor most bfmufatja, hogy ez tévedés, hangoztatja azonhan, hogy »a szentnek tekintett és neve. zett magyar korona iránti kegyeletes liszteletet nem gyengítheti és nem csökkentheti, ha meg is állapítjuk, hogy a felső része nem annak a koronának maradványa, amellyel SzentIstvánt megkoronázták. A jelenlegi korona még akkor is egvednll és sok százados hagyomány által megszen. felt utóda és hoZzáffiződik a Szentség gondolata éppen nsrv. mlnf hozzá ffiző dötf azután is. amikor megállapították, hogy alsó része nem Rómából szármasík. mint sokáig hitték, hanem Bizáncból*. A vizsgálatok végső eredménve ugyanis az. hogy ez a felső rész eredetileg nem korona, hanem fejereklyetartó, vagy annak része volt még pedig feltehetőleg azé, amely az 108.1-ban szentté avalotf István király fejereklvéléf foglalta magában. ez a rész tehát ifTv is Szent Istvánnal kapcsolatos és éppngy fűződhetik Hozzá a szentség gondolata, mint eddig — állapiba meg Polner ödöa, . Kova fat» Szán* Isfvén kocpná'a? Tanulmányának első részében a korona felső részére vonatkozó eddigi nézeteket foglalja össze Polner óóöft. A mai koronát évszázadokon át Szilveszter pápa által Szent István számára küldött koronának tartották, de volt olyan felfogás is, amely as egész koronát a Dukaszféle bizánci koronának tekintene. Csak a XVIII. század végén jöttek rá. bogy a korona tulajdonképpen kél részből áll s különböző álláspontok megvitatása során és ulán alakult ki később ag a nézet, hogy az alsó rész — ez kétségtelenül meg is állapítható «•> l Géza Dukasztól kapott bizánci kére(nája, a felső keresztpántos rész —ez sal és kegyeletlenül beillesztett kereszt' pántos rész nem lehetett Szent István koronája, szt szintén történelmi adatokkal igazolja Polner ödön. A b a Sámuel veresége után Szent István koronája eltűnt az országból. I. Endre az úgynevezett Monomachoszféle koronával koronáztatta meg magát, tudomása van a történelemnek más koronákról is, mig azután I. Géza megkapta Dukasz császártól a Szent Korona alsó részeként máig is megmaradt, nyílt, homlokabroncs-koronát s ettől kezdve azf használták királyainkpedig semmivel sem igazolható fel tevés volt — Szilveszter pápa által Szent Istvánnak küldőit korona volt s a kéf alkatrészt megállapíthatatlan időben forrasztották eggyé s igy alakult ki a magyar Szent Korona. E felfogás ellen először Pauler Gyula, a kiváló történetíró, a honfoglalás s az Árpád-kor történetének legelismertebb szaktekintélye foglalt állást 1893-ban megjelent müvében, amelyben közli, hogy nem tartja lehetségesnek, hogy Szent István koronáját öszszetördclték volna csak azért, hoary beilleszthessék a bizánci koronába. Már csak azért is valószínűnek tartja ezt Pauler Gyula, mert VTT. Gergely pápa leveléből megállapítható, hogy III. Henrik Aha Sámnel legyőzetése után a magyar királyi hatalom jelvényeit, az aranyos lándzsát és a koronát elküldött? Rómába a Pápának. Négy altunt apostolkép De mütörténefi vizsgálódások is amellett szólnak, hosv a koronának ez a része lehet azonos Szent István koronájával. Az egvmást metsző abroncsok középpontjában a Megválló trónon ülő zománcképe látható, ez a kép a korona felső részére esik s a kereszt elhelyezésekor átlyukasztották. Egy ilyen rongálás s a Megváltó képének Hven méltatlan, láthatatlan helven való feltfintefésp már csak azért sem tételezhető fel. mert az abroncs lefelé hailó. jól szembetűnő részein az apostolok zománcképe látható. Azonhan nem tizenkét, hanem es«k nyolc apostol képe. amennviben a pánt mlndnégv karján kéf-kéf kénét helyeztek et. Az sem lehetséges, hngv néiry anostolt mellőztek volna, esak arról lehet szó. hogv a pántok eredetileg hosszabbak voltak mindegviken három-három anosfolVénnel, valami rongálódás következtében azonban meg kellett rövidíteni a nántokaMs-v veszeft el a né«rv apostolkén s ezt a mejrcsonkitof részf forrasztották Sszsze később a Rukasz-féle koronával. Mit b'Tonvíf a koronázási palást? Alapos történelmi tanulmányok és bőséges forrásművek alapján kimutatja Polner ödön azt is. hogy a Szilveszter-féle korona semmiesetre sem lehetett olyan zárt sisakszerü, mint azt a korona felső részének mai alakja mutatja, hanem csak "yilt, a homlokot övező olyanféle abroncskorona lehetett, mint a Dukngz-féle. Mint egyik legmeggyőzőbb bizonyítékra hivatkozik az eredetileg miseruhánaki készült koronázási palástra, amelv hitelesen Szenf István korából való. A paláston látható Szenf István képe nyílt, homlokabroncs koronával. A kát rész összeforrasztásónak időpontja De hát ml voR akkor Szent Koronánk felső iveit része eredetileg s mikor forrasztották össze ezt a részt a Dukasz-félc koronával? Megállapítható — közli Polner ödön—, hogy még a XIV. század hatvanas vagy hetvenes éveiben is nyílt volt a korona, tehát az eredeti, átalakitás előtti Dukasz-koronáf használták, viszont Mátyás uralkodásának vége felé már zárt, felül pántokkal iveit tormájában tűnik fel a korona. A két rész gvesitésének idejét, az 1463— 1482 közötti évekre teszi Polner ödön a rendelkezésére álló történelmi adatok alapián. Hogy pedig ez a ,Du; kas? koronába nem sok műgonddal, •őt dnfva rongálással, megcsonkítás O K I M A (j Y A RO R S Z A Tt r1 SZERDA. 1943 jnnius 9. w Hoqyan lett korona a fa iaraklyetartóból? Rendkívül érdekes és bizonyára igen nagy érdeklődéssel fogadja a tudományos világ és közvélemény Polner professzor válaszúit arra a kérdésre is, hogy mi volf eredetileg a Dukasz koronába beforrasztott iveit pántos felső rész? A legenda szerint Szent István sírjának felnyitásakor »a koporsóban szétesve feküdt csontokat összeszedték s mint drága kincseket ezüst tarlóban oltárra helyezték*. A koponyacsont külön ereklyetartóba került, amit meg lehet állapítani az 1440. évi országgyűlés határozatából is, amely kimondja, hogy miután a koronát, amellyel Magyarország királyait addig meg szokták koronázni. Albert király özvegye magával vitte az országon kivülre, Ulászló királyt más koronával fogják megkoronázni. Ama másik koronául pedig a Szent István fejereklyetartójáról levett szintén régi mívű koronát jelölte meg az országgyűlés. Az ereklyetartó valószínűleg ahhoz a hermához volt hasonlatos, amelyben Győrben Szent László ereklyéit őrzik. Éten a Szent István hermán lehetett egy díszes, keresztpántos korona, vagy lehet, hogy éppen ez a korona volt a fejereklye őrizője s erre a koronára vonatkozik az országgyűlés határozata. Polner Ödönnek ezt a következtetését mindenben megerősíti Szénit László koponyaereklyetartójának vizsgálata. Ez az ereklvetartó ugyanis szerkezetileg rendkivül nagy hasonlatosságot mutat a szóbanforgó koronarészhez s egyéb bizonyítékokkal együtt ez is megerősíti azt a következtetést, hogy Szent Koronánk felső része nem azonos Szent Tstván koronájával. hanem eredetileg Szent István lejereklyetartója volt s Mátyás király uralkodása idején forrasztották össze a Dukasz-koronával. A Szánt Korona aqységa és ereklye ieüeqe 'Mindezek természetesen csak találgatások és feltételezések — irja Polner ödön tanulmányának befejező részében —, de igen sok oka van annak, hogy e feltételezéseket valóságnak fogadjuk el mindaddig, mig az ellenkezőjük be nem bizonyul. Ezek a feltételezések azf a kegyeletet amellyel a >Szenf Koronával* szemben minden magyar embernek viseltetni kell, nem csökkenthetik, mert he e felfogás szerint annak felső része nem is ékesítette egy rövid emberéleten át Szenf István király fejét, a meghalt és Szentnek nyilvánított István király teje talán 380 éTig nyugodhatott benne, illetőleg a vele megkoronázott ereklyetartóban és a hagyomány már majdnem 480 év óla Szent István koronájaként tiszteli. Ez a rész igy is valóban szentistváni és szúimazására nézve a valóságnak kiderítése és megállapítása nem akadályozhatja meg, hogy azt az egész koronát, amelynek egyik alkatrésze, továbbra is ugy, mint eddig, Szent István koronájának minősítsük. Hiszen Szent Koronánk alsó részéről, amely a tulajdonképpeni főt koszorúzó korona, eddig is tudtuk, hogy nem Szilveszter pápától származik és mégis az egész koronát megkülönböztetés nélkül Szent Istvánénak vallót tuk*. Polner ödön fejtegetései és megállapításai valószínűleg nagy érdeklődést keltenek az illetékes szaktudományok berkeiben s lehetséges, hogy • feltűnést keltő tanulmány hasznos vta elindítója lesz, amely végül ls kétségtelenül tisztázza majd ezt » történelmi és közjogi szempontból anynyira fontos és érdekes kérdést. 0. T. O. .Tó pünkösdje lesz a családnak, Ha SOLYMOSY-NEKTÁRT szerez h> magának, Mert a nektár tüzes magyar bor, Ihatja ezt bárki mindenkor! Forgalomba hozza a Magyar Minőségi Borok PineésTOte SZEGED, BÉKE UTCA 2. 8ZAM Minden jobb csemegeüzletben és vendéglőben kapható. 13? Píinkosdkor ísmé! vonalhasználati ''egvet kell váltani a Budaneslről induló vonalokra Budapest, junius 8. A Magyar Országos Tudósitó jelenti: Az Állam* vasutak a háborús forgalmi nehéz* ségek miatt, mint karácsonykor és húsvétkor történt, püskösdkor spm tudják a várható nasryobburányu ntazások lebonyolítására a más években szokásos mentesítő vonatokat forgalomba helyezni. Ezért aá Államvasutak az utasforgalom szabályozására az utazóközönség érdekében, a budapesti főpályaudvarokról kiinduló gyors- és sebesvonatoknál, valamint a távolsági személyvonatoknál a jegykiszolgáltatást a vonatok befogadóképességének határáig korlátozni fogja. Pünkösd szombatján éjféltől vasárnap déli 12 óráig minden Budapestről induló „távolsági" gyors- vagy személyvonatra, csak vonathaszuálatr I

jeggyel lehet felszállni. Részletes tájékoztatást a pályaudvarok adnak.