Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-27 / 143. szám

DEÁK FERENC HINT NEMZETGÁZDÁSZ Nemzetnevelési szempontból mindenesetre sajnálatos, hogy a XIX. szánd három legnagyobb magyui politikusa, Széchenyi, Deák és Kossuth fcftatkl Deák Ferenciek kultusza az mtóbbi évtizedben nagyon is elhalványult. Viszont örvendetes, hogy némely jeleik szerint a haza bölcsének, ennek a páratlanul iszía jellemnek és politikai lángésznek alakja ismét előtérbe fog kerülni az utókor emlékezetében, annál is Inkább, mert a mostani világháborúra következő években az « szellemi alkaltának érvényesülésére szükség iesz, nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is. Deák Ferenc tekintetes ur, az oratág táblabírája nemcsak jogi, főleg közjogi tanulmányokkai foglalkozott, banem egyebek közt nemzetgazdasági tekintetben is érdeklődött minden időszerű kérdés iránt, ismer e a vonatkosó magyar és külföldi irodalmat nem egy beszéde és levele maradi ránk ilyen vonatkozásban is. Ez a minden egyéni törtetéstől irtózó s mégis a nemzet által uosszu évtizedeken vezéréiiek tekintett státusféríiu, sokak előtt a jogászi gondo'kotás niegesontosodásának lünhet azok eJőlt.l IRTA: LENDYA! ISTVan kérdésbe. Amellett rávilágít Deák (fejtett© Kossuthoz intézett levelében. mindenkor józan, a gyakorlati élelei kitűnően ismerő, de mindig eszményien emelkedett lelki alkatára is. A XVIII század vegén már magyar vonatkozásban is a szabad kereskedelem Angliából elindult elve lett az uralkodó planéta s a XIX. század negyvenes éveiig az is maradt. l!MO-ben azonban Kossuth Lajos, elsősorban a nagy nemei nemzetgozdász, Friedrich List fejtege.éseinek és működésének hatása alatt cliene forditva a mesternek saját tanítását, de meg reakcióként is az osztrák kamarilla ama törekvésére, bogy Magyarországot iparilag is gyarmatává tegye, a védővámos politika harcosává szegődött. Ebben rövidesen maga mögött tudta az egész országgyűlési ellenzéket. Az Auszjrtával szemben ls követelt védővámok kérdésében a kormány igyekezett kertelni s ez kiváló alkalmat adott az egyre erőleijesebben szereplő Kossuthnak ahhoz, hogy megagitálhassa az országot egy merőben nemzetgazdasági színezetű kérdésben s ennek &Tve alatt szervezhesse és erősíthesse a kormányzat országgyűlési ellenzékét az országban. Erre legcélszerűbbnek látta az or»A védegylet nagyszerű eszme, oly nagyszerű, hogy az alalt a magyar jellem, élet, összeroskad — irta. Sokat fontolgafám magamban e dolgot s kettő volt észrevételem. Egyik az: hogy nem lett volna-e jobb í a dolog megindítását az országgyűlés berekesztéséig halasztani. Másik észrevételem az, hogy nem lett vnlna-e célszerűbb, ha a Védegyletet most kezdetben csak némely cikkekre Szorítani, melyek t. L vagy azért, mert nálunk is nemsokára előállíthatók, vagy azért, mert nélkülözhetők, elsőbbséget érdemeltek volna. Igy legalább nem izuditottuiik volna egyszerre minden külföldi érdeket magunk ellen, a kivihetöség könnyebb lett volna s a szószegés ritkább; pedig éppen a szószegésre nem kelt igen szoktatni a magyart, ngyis nagy hajlama van reá. Ezenfelül azon csekély pénzerőt, melyet a Védegylet talán összegyűjt, több sikerrel lehetett akik nem tudják lóla, hogv fiatal ko-Jszágosan megszervezendő Ipari Vádiéban lelkesen olvasta a Corpus Ju- egyletet, amely lényegéhen arra förcfee a Védegylet Kit lehetne gyanusi* tani azért, hogyha kap, inkább ven® honit, mint külföldit, ki fogja vádoló* öt, hogy jobban szereti saját hazáját, uiint más idegen hont? Isten és ember előtt mondom, szivemen hordom as egész emberiség ügyét, de pirulnék, ha az édesanyámat hőbb karokkal nem ölelném, mint az idegent*. Meg* védte az egyletet a titkos célok vádja ellen s igy folytattai »merem mondani, hatalmas erő rejlik a védegylet eszméjében; nem a külföld, nem » kormányelleni ellenszegülés ereje, hanem az egyesülésnek roppant malária ereje, mely egyedül segítheti fel a honi müipart.* Még nagyobb erővel és hatással beszéli Deák a védegylet érdekébea másnap a Gyáralapító Társaság közgyűlésén s beszédével elejét ve<te annak, hogy a különben 300.000 forintnyi részvénytőkével rendelkező társulat kicsinyes fodzsalkodáspk miatt felbomoljon. Mikögben odakünn óriási vihar dühöngött, a zsúfolásig megtelt terem diszes közönsége elbűvölve ünnepelte Deákot, aki kijelentette: »Ef vetni a meglevőt azért, mert hiányos, mielőtt wjat s jobbat tehetnénk helyéris mellett Vörösmarty akkoriban megjelent országébresztő épcszát. a Zalán futását és buzgón forgatta Széchenyi országos hatású Hitel-ét is. Volt tehát érzéke a jogi kérdések mellett a költészet iránt is éppúgy, mint a nemzetgazdaság problémái iránt Ami az utóbbiakat illeti, utalok 1835-ben a korlátlan üzletnyitási jog vééd mébení teft kővetkező bijelenté«ére: »Az ügyetlenség Sehol nem bünteti meg önön magát annyira, mint épp a kereskedésben. Az ügyetlen tisztviselő a közönségnek ostora. Az Cgyeflen biró az igazságnak ostora. TVe az figyeflen kereskedő csak sajátmagának. Nem szükség tehát törvénynyel tilalmazni, hogy akinek se ügyesW pélíBCj ijE H® kereskedjék* Nyilvános szereplésének kezdete éta annak végéig gyakran tett szóvá ne országgyűlésben, a kerületi ülésekben ós egyebütt közgazdasági témákat és ha általános vonatkozásokban •karjuk ismertetni nemzetgazdasági alapelvét, akkor leghelyesebb, ha 1840-i országgyűlési követjelentéséből ont a néhány mondatot idézzük. »A szorgalomnak kéf hatalmas rugója van: szabadság és tulajdon. Két hatalmas ösztön ád a polgárnak erőt b lelkesedésit a hon védelmében s ez • két ősztön: szabadság és tulajdon. Csak kéf erő köti biztosan a népet honhoz és törvényhez s e két ösztön: szabadság és tulajdon«. Legérdekesebb s ma is tanulságos nemzetgazdasági tevékenysége a Kossuth agitációjána mejgralósifott Ipari Védegylethez és sz abból létesült Gyáralapító Társasághoz fűződik s igy csak ennek ismertetésére szorítkozunk. Deák ugyan már 1138-ban tartott igen érdekes beszédet a pozsonyi országgyűlésen, vasutak épi'ését sürgetve, utolsó parlamenti öveiben is hozzászól közgazdasági kérdésekhez, de a Védegylet és a Gyára'apitó Társaság története azért is érdekes napjainkban, mert belevág a nemzeti önellátás (antarrbia) ma sokat hangoztatott kedett volna, hogv tagjai becsületbeli kötelezettség mellett csak hazai mesteremberekkel dolgoztassanak s olyan ipari cikkekből, amelyek itthon is kaphatók, ne vásároljanak külföldi gyártmányt, olyat se maguknak, sem hozzátartozóiknak ne szemezzenek. A kötelezettség nem vonatkozott tudományos és művészi tárgyakra, gyógyszerekre. gazdasági és technikai segédeszközökre. 1844-ben a Védegylet meg is alakult Pozsonvban s Kossuth igazgatásával indult meg. Deák elfogadta ngyan a neki felajánlott választmányi tagságot, de az egész tervvel szemben anyagi és erkölcsi természetű aggályai voltak Ezeket ki is volna néhány cikk gyártásának m-e. > be, valóságos morális bűn* s azután ó lésére fordítani, mintha az sokféle | is elmondta, mint annyian azóta, fi cikkek között megoszlik*. "-1"- - " ' " Figyelmeztette Deák ebben a levélben Kossuthot arra is, hogy az amerikaiak hasonlóképpen védegyletet alapítottak az angol gyártmányok kiszorítása végett és nemsokára maguk is örültek, hogy kibújhattak ott vállalt kötelezEttségeik alól, tehát nem valószínűi, bogfe mi magyarok egy kiterjedtebb védegyletet megbírnánk. Efféle aggodalmai Széchenyinek is voltak, aki később névtelen cikkben foglalt állást a Védegylet et len. Főleg azt kifogásolta, bogy a Védegylet demoralizálja az iparost és a kereskedőt, viszont a közönséget arra kényszeríti, hogy a rosszat,h minőségű árut drágábban fizesse meg, a nemzet közfigyelmét és tenniakarását félrevczfi s a magyarságra nézve a végeredmény nem lesz egyéb, mint 'kijátszott remény s elfecsérelt idő- és munkatehefség«. Deák és Széchenyi kőzött azonban • tekintetben az voilj szédef rögtönzött az egyszerű iparoa különbség, hogy Deák mindem ag- j sok és kereskedők előtt »Ipar és godalmaskodása mellett sem akart szorgalom boldogítja a hazát* — ez gáncsoskodni s ezt igy fejezte ki az volt a beszéd alapiétele annak kiemlitett levélben: »ha már Kossuthék, akik jobban ismerik a viszonyokat, jónak látfák a védegyletet must és ilyen terjedelemben, akkor nem válik e| fölük, mert az eszmét elejteni, vagy károsítani bűnnek tartaná a haza ellen*. _ *Nálam a pesszimizmus irta _ a hanyagságnak nem oka, sem ürügye; tudok küzdeni remény nélkül is*. Végül kifejtette, hogy a Védegylert sikerét a magyar nemzet erkölcsi súlya is kívánja, bukása erkölcsi gyalázatunkat jelentené, azért a vezetőket is óvja minden törvénytelen lépéstől, hogy a kormány nyíltan be ne avatkozhasson. Zalamegyében Deák részvételével egyre-másra megalakultak a védegylet fiókjai 1845-ben maga a vármegye mint erkölcsi testület is belépett. 1845 januárjában Deák Zalaszentgröf ra érkezett éppen s abba a vendéglőbe ment ebédelni, ahova délutánra védegyleti alakulöértekezlhtet hívott össze Batthyány Kázmér. Batthvánv kérésére Deák megkapö helippikáját a »Magyar szalmaláng* ellen: »Itazánkban hiba az, hogy a dolgok a vállalatok megindítása rendszerint nagy részvétre és visszhangra talált a részletes kidolgozás prózáján, pedig a poezist lehangoló ezerféle apró gyakorlati akadályokon lelkesedésünk megtörik. Más nemzetek azért érnek sikert, mert természetük c részbe© szerencsésebb*. Végső soron, persze, ez a hatalmas szörrtki siker sem segített a Védegyleten, amelynek — hogy Deák kitűnő életiróját. Ferenczy Zoltánt idézzük — "Nemzetgazdasági sikere alig lett. Kövei 100.000 tagja és 183 fiókjai volt, de sem gazdagabbá nem tett, sem ipart, sem gyárakat nem hozott létre. Ellenben, noha állandóan List elveire hivatkoztak, maga Usf jelentette ki, hogy eredménye távol sem az. amit vérmes vezetői tőle várnak. Annál jelentékenyebb volf azonban hatása társadalmunk nemzeti irányának és politikai életünknek emelésére*. * Mindez nem változtathat innak megállapításán, hogy Deák nemzetgazdasági természetű működése ia mindenképp az 6 alapjellemére vallott. Mint két nagy kortársánál sokkal reálisabb felfogású férfiú *ohií nemzeti sorvadás is*. Nyilvánvalóan! nem tévesztette szem elő! az élet gyaSzéchenyiekhez adresszálva felelt ar- korlati valóságait, de mert reálpotitvra a kifogásra, hogy nem védegylet káját ts mindig eszményi célok mo/~ kell, hanem gyárak és jó törvények gatták; a magyar nemzet önállós&gákellenek. »Amde nálunk védegyletnél- nak, felemelkedésének szolgálata és kül meg nem állhatnak volt Deák azon át a legmagasabb emberi ideáloválasza —, a törvények pénzt nem kért tudott »remény nélkül is kfizdeni«, tudott — ha a nemzet érdekében valónak látta — félreállani közvetlen vetélytársai ntjából, bár ezrek és ezrek unszolták vezéri szerepre. Ezekkel a tulajdonságaival velejárt a kőzéletü tisztaság megkövetelése nemcsak önmagától, hanem másoktól ls. Egyik legutolsó közgazdasági jellegű felszólalása során 1873 májusában a Magyar Leszámítoló és Kereskedelmi Bankról szóló törvényjavaslat során keresztülvitte, hogy a bank igazgatótanácsának tagja képvisető ne tehessen. Mint mindenben, nemzetgazdasági működésében is megszívlelendő mementókkat szolgált az eljövendő inemdomborifcásával, hogy »nemcsak fegyveres harcok sodorhatnak el nemzeteket, hanem a köz-elszegényedés vagy teremthetnek, csak az akadályokat háríthatják el. Az ipar és a szorgalom csak társadalmi tényezők eredményei lehetnek*. Végül a haza leányait aposztrofálta, hogy karolják fel az eszmét, gátolják meg ezzel a hazára nézve oly átkos fényűzést és csüggedni nem tudó kitartásra biztatta a jelenvoltakat. Erre a beszédre válaszolt Széchenyi a fentebb említett újságcikkben Deák a viszonválaszt 1845 április 11-én adta meg a pesti ifjúság Deák és Klauzál tiszteletére adott fáklyászenéje alkalmából »A szociális működésnek, merem nyilván mondani Isten és vitás: Színe előtt, "ártatlan srvermP- TodáVekneb Jön! , , AZ ORIASI GAZDAG Jön! CIRKUSZ Jövő héten 120 tagú személyzettel eddig még nem látott miisorra!, teljesen uj felszereléssel érkezik Szabadkáról és kezdi meg előadássorozatait a Mars-téren, cirkuszi névtár telefon: 30-2S.