Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-27 / 143. szám
RUHRVIDÉK, a német nehézipar szive (STUL)) A Ruhrvidék története a Mén, vas és acél legendája. üauyak, kohok, hengerművek /áttekinthetetlen tömege, varosok, amelyek az elmúlt évszazad lodyamán kisvárosokboi nagyvarosok lancolalára fejlődtek mindaddig, amig vegul egymásba nőitek és egyetlen egységes es jellegzetes iparvidéket teremtettek meg. Kohók, bányafelvonók jellegzetes tornyai, igazgatási épületek, iakoházak, szerelőcsarnoksok sorakoznak beláthatatlan sorban egymás mellett; mindent ellep a szállongó korom. Verejtékező fekete emberek öntik és kovácsolják az acélt, tisztviselők szövik a kapcsolatokat a világ minden részével, a laboratóriumokban és kísérleti termekben mérnökök és vegyészek kutatják az anyag titkait. Százezer és százezer munkás, mérnök, vegyész, tisztviselő munkájából születik meg a német acél és ebből Németország nagysága. Idáig a legenda. Mit mutatnak a számok és mi a valóság? A számok igazolják a legendát. A Buhrvidék az a 4354 négyzetkilométernyi terület, ahol a kis Ruhr-folvó és a Rajna összefut. Németország területének nem egészen 1 százaléka. A háború előtt 4.4 millió ember lakott itt® ez már Németország lakosságának 6.5 százaléka. A terület tehát valamivel nagyobb, mint Fehér-megvéé. a lélekszám ellenben a trianoni Magyarország lakosságának körülbelül a fele. Jele a terület fontosságának, de még mindig nem mértéke e pont igazi gazdasági jelentőségének. Ezen a területen 8 milliárd tonna kőszén vueszik a föld alatt és itt báqrászták a háború előtt Németország kőszenének csaknem háromnegyed részét, ponitosan 72.4 százalékát. Németország acéljának 70 százalékát szállította a Ruhr. Nagy hátránya volt a Ruhrvidéknek, hogy a szénhez közel nem volt •lég vasérc, amelyből vasat és acélt lehetett volna kiolvasztani. A németfrancia háború után a közeli íotharingiai vasérctelepek lettek a Ruhrvidék természetes ércszállítójává. Emellett azonban még mindig szükség volt a kiváló minőségű svéd vasércre is, melyet a tengeren és a német belvizi csatornákon át szállították a ruhrvidéki kohókhoz. A mnlt század nlolsö harmadában alakultak Rt a nagy konszernek, amelyek Németországot ellátták acéllal és géppel, a világpiacon pedig versenytársaivá valtak az angol vas-, acél- cs gépiparnak. A versailfesl békeparanes után iragikusság vált a ruhrvidéki nemet nehézipar helyzete. A lothanngiai vasercmedencét elvágta tőle az uj határ. A húszas évek folyamán naigy átcsoportosulások változtatták meg a Ruhrvidék nehéziparának szerkezetét. Ekkor alakult meg Düsseldorf székhellyel Németország és a világ egyik legnagyobb acélipari vállalata: a Vereinigte Stahlwerke A. G. A Vereinigte Stahlwerke. vagy ahogy- szintén nevezni szokták Stahtverein. négy nagykonszern egyesüléséből iöll létre. A vezetőkonszern a Tliyssvn-csoport volt, amely nem kevesebb, mint 25 vállalatot vitt he az egyesülésbe. A második csoport az. úgynevezett Rhein-Elbe-U"ion, * ehhez a Gclsenkirchenvr Bergwerkg A. G.. a Bochnmer Vérein fiit- Bcrgbaii und Guss|ahlfabrikation és a Deutseli-Luxemburgische Ber/rwerkc und Hütton A. G. tartozott. A harmadik csoport, az úgynevezett phönix-csoport volt, .smelv három nagy bánva- és kohovallalatbol állott és végül a negyedik a Rheinische ísthalvverke \. G. Ruisburg. Az átszervezés egységes vezetés alá helyezte a szuper!löszt bányáit és feldolgozó, üzemeit, A bányábat uégv csoportba osztották és pedig a gelsenkirchrni, a dortmuu-Ji, a boeumi es a hamborni csoportokra. Harminc bánya tarlozolt a szénbányacsoporthoz, 126 aknával. Külön vasöntő és acélöntő csoportok létesültek Dortmundban, Düsseldorfban, Duisburgban es ÁYupperthalban. Az alapanyagok üzemei mellé sorakoztak a feldolgozó üzemek, amelyeknek sora úgyszólván beláthatatlan. A Stablverein egymaga az egész német acélnak és szénnek egyharmadai termelte. Munkáslétszáma a háboiu eiött 25U ezer fő körül mozgott. A Ruhrvidék székhelye a több, mint száz éves Krupp vállalatnak is: amely nem csatlakozott az acélszuperIröszthöz. turném megmaradt esseni fellegvárában független családi birtoknak. A Ruhrvidék nagy vállalata közé tartozik még a ManncsinannRöhreswerke A. G. Düsseldorf, amely varrat nélküli öntött csöveivel tette nevét világhíressé. I|t van a székhelye egy másik, nagv családi részvénytársaságnak, a Klöcknervverke A- th, Duisburgnnk. Ezek mellett jelentősek még a Hoesrh konszern (Dortmund), a Gebr. Stumm Neunkirehen-Essen és a Gutehoffnungshülte (Ohe.rhausen). Mindezek a vállalatok munkások tízezreit, sőt százezreit foglalkoztatják. Acéltermelésük közel jár az 1—1 millió tonnához, sőt némelyiké azt ls meghaladja. Természetesen mindezeknek saját szénteiepcik és közlekedési berendezéseik, valamint feldolgozó üzemeik vannak. A Ruhrvidéken kivül csak két olyan vállalat működött, amely nagyságra hasonló volt. ezekhez. A Saarvidéken a Röchling-féle családi vállalat, Középnémetországban pedig a Mitteldeutsehe Stahlwerke és a Maximilianshütte, amelyek a Ftiok-konszern vállalatai voltak A Flick-konszern egyébként a Vereinigte Stahlwerkeben is érdekelve volt. A nemzeti szocializmus urafomroiutása után jelentős átcsoportosulások következtek be a német acéliparban. A Ruhrvidék viszonylagos jeleniösége csökkent. annak ellenére, hogy termelése állandóan növekedett. Ebben a fejlődésben jelentős szerepe volt az 4936ban megalakult Göring-müvcknek. A G'öring-müveket azért alapították aránylag szerény, 5 mitliós alaptőkével, hogy az a csekély vastartalmú salzgütcri vasérceket frtdn'gczza. melyeknek feldolgozása magánvállalkozás részére nem lett volna hnsznothajtó. F.z a program függetlenné akarta tenni Németországot a külföldi vasérctől. Rendkivül mepnövekedett a Göring-müvek iclentösége az Anschluss után. Ekkor 400 millióra emelték a vállalat alaptőkéjét és hozzácsatolták az AI pi"e Monfangesellselinft összes üzemeit szénbányáktól, vasérlelepektől és kohóktól kezdve a feldolgozó üzemekig. Ide tartoznak a Sfevr-Daimlep-Puehmiivek. a simmeringi és grazi gén-, vagon- és knzángvárak és sok más üzem A C.sehÁtorva Protektorátus megalapítása után ugyancsak a Göring-müvek tulajdonába ment át a pilseni Skoda vállalat összes leányvállalataival egviitt. amely eddig a franria Sríi»rider-Creuset érdekeltsége volt. A nngvnémef birodalom kialakulásával tehát a nénmt nehézipar súlypontja kezdeti kelet és dél felé eltolódni, igy természetszerűleg csökkent a Ruhrvidék viszonylagos jeleniösége. F.z a folvnmat a háború kilörése Főzzük így: Egy liter hideg vírbe tegyünk 3 evőkanál Franck cikóriakávét o Forraljuk körülbelül 5 perdig. mía a habja teljesen el nem fő, <S> Főzés után álljon a főzet 3 percig. hogy tökéletesen leülepedhessék. De ne öntsünk hozzá hideg vizet1. 0 ' ^VY A íőzetet szűrjük le kávéskannába. Egymagában vagy fejjel keverve kitűnő! Városi strandvcndéglö kitűnő meleg-és hideg ételekkel halpaprikás és sülthai a varia az i. t. vendégeit. után Lengyelország meghódításával tovább folytatódott. A iengyetszilc/.ial bányák és kobómüyek, amelyek azelőtt szintén Schueider érdekeltségek voltak, ugyancsak a Göring-müvek vezetése alá kerültek, egy másik részük pedig két önálló konszernben tömörült- Az egyik a Bcrg- und Hüttciiesellschaít A. <»., az úgynevezett BergliüRen, a másik az Obersehlesi>4-1)0 Béig- und Hüttenwerks Ge»*úi-ehafi íüberhülten). Ez utóbbiban a Deutsche Bank és a Göring-müvek Is cidekeltséget vállalt- A német nehézipar ez ujabb alakulások es gyarapodások utján ismét keleti szarnyauak súlyát növelte. Ezzel azonban még nem fejeződött be a német nehézipar álrétegezödcse. Az első ké| keleti hullámot egy nyugati hullám követte Elzász-Lolharingia. valamint Luxemburg visszacsatolásával. \z itteni vas- es acélmiivek, liánvák és vasérctelepek, amelyek eddig a Schncidei. a de Wendel és Laurent konszernek tulajdonában voltak, a fentebb említeti német vállalatok kezelésében kerültek. A Ruhrvidék jelentősége a német nehéziparban i tehát újból csökkeni.