Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-27 / 143. szám

Száz évvel ezelőtt halt meg Gáti István a gyorsírás magyar feltalálója A I achygraphiától a modern vitairasig — Másfélszázados a magyar »szaporairas« (A Délmagyarország mankatársá(ól) A gyors inás ismerete óppugy hozzá tartozik korunk művelődéséhez, mini hajdan az eigyszerü betűvetés tudománya a kultúráé pekéhez. Ma már az iskolákban tanítják a gyorsírást és ifjúsági versenyeken is játszva felmutatnak 250—300 szótagos sztenogrammot — percenként a bajnokok ... A beszédek és szónoklatok kiszámíthatatlan hatásának idejét éljük s ilyen időkben, amikor a nemzetvédelmi propaganda a legfontosabb háborús eszkőzök egyike, elképzelhetetlen volna a helyzet gyorsirás nélkül. A gyorsirás mai jelentőségévei tisztában van mindenki, viszönt esak igen kevesen tudják, hogy az első modern értelemben vett gyorsirási rendszer feltalálója egy magyar paptanár volf: Gáti István szatmári református esperes. Gáti István csaknem 200 éwei ezelőtt: 1749-ben született Szatmárnémetiben és pontosan 100 évvel ezelőtt halt meg 94 esztendős korában, 1843ban. Hosszú élefe során egész könyvtárra való tudományos munkát halmozott fel. Csaknem száz könyvet irt, ezek legnagyobb része azonban elkallódott. Legérdekesebb s még ma is nagyjelentőségű tfirténeli munkája a Márnmnroehnn lakó románok letrieprdésérfít szólt F.z a könw élénk visszhangrn talőlt, amennyiben Apsai Mihályi János, a máramarnsi Mihálvi-óinasztia megalapítója' ellenirntfcan igyekezett bizouvitauf. hogy a románok már 1300 előtt Wárnmnrosban élfek Gáti István azon állításával szemben, amelv szerint a máramarnsi románok rsnk a XTII szazadban telepedjek le. Ebből is kiviláglik, hogv Gáti István másfél évszázaddal ezelőtt már nemzetvédelmi munkát folvtatott Ma gvarorszng egyik legkritikusabb nemzetiségi részién, Máramarosban Mft ram a rosszigelen volt református lelkész. majd 1800-ban megválasztották szatmári esperessé s egyidejűleg mint as ottani református gimnázium tanára működött. Negyven évet tölffitt el Gáti István a szatmári református egvház élén s ezalatt a négy évtized alatt számos történeti és különféle •mtománvos munkát irt. Erre az időre estk a gyorsírás feltalálása 1°. anietv tulajdonképpen _ Angliát kivéve — sz időben móg sehol Európában tiem volt elteriedve. A araporairás feltalálója Gfitt István Gnhelsberger előtt IRátVbnn könyvet adott ki a gyorsÍrásról s ennek a rendkívül érdekes történeti munkának egyetlen, még létező példánya a szatmári református főgimnázium könyvtárában található. Ama kevesek közé tartozom, akik áttanulmányozták ezt a féltveőizött, muzeális értékű könyvecskét, amely nemcsak tartalma és régies nvelveze te miatt érdekes, de kezdeményező volta és hazafias hangja külön értéket biztosit számára. A könyvecske vékony, terjedelmére nézve alig több, mint égy nyomtatott Ív s alakja hosszúkás, füjteUzerü. Elsárgult, de időtálló papírból készült címlapjának első szava már arra utal, hogy valóban a gyorsirás tudományának első, bátortalan gyermekléptett egyengette a magyar feltaláló: Gáli István a címlap felsőrészén nagyobb belükkel olvasható: »A Steganographiának első könyve, a Taehygraphia, vagy szaporairis módja®, majd kisebb betűkkel. »me|yet mint a PasigraphiáUak Ptülosopbiea vagy Univerzális nvelvneb '« «l*ö vonásait Hungária-szálló tarraszán julius 1 -töt minden este, vasárnap és ünnepnap délután is szórakoztatja, a BOKOR fázz trióval FIRKIS ICA előadőmflvésznő TÁNC! Asztal rendelés lelefon: 10-34, 10-35. tánc! közrebotsát zsengeképpen: Gáti István®. A címlap alsó részén ez áll: •Pesten, Trapuer János Tamás betűivel 1H20®. Gáti István tehát a gyorsírást egyúttal univerzális, eszmei nyelvnek is szánta, rövid, idöttákantó közlésmódnak tudományosan képzett emberek számára. Gyorsirási rendszere nem lévén elég szapora egy modern gyorsirás céljához képest csak történeti értékű maradt ugyan, de mégsem la gudható meg tÖle az a törekvés, bogy ő az első, aki a hangzókat jelképileg jelöli, amivél a modern gyorsirászat alapjait vetette meg^ Könyvecskéjének első része a taehygraphia bevezetése, amelynek elsősza kasza igen érdekes magyarázatot ad az írás keletkezéséről: •Aa írás a nyelvnek, az nyelv az Ideának Jele, az Idea a dolgok képe. Ezeknek esmércle a Tudomány, a® írás eszerént látható, a nyelv hallható Idea. Ezeknél fogva az írás és a nyelv a Tudományok kultsa 8 igen szükséges eszköze®. Gáti továbbiakban azon tűnődik, hogy vájjon ki találta fel elsőként az írást? •Hadtmis-é, minf Plinins Írja, vagy Merkurine, mint Oellins, vagy Mózfs. vagy Adám. ahogy a Sidók és Keresztyének vélik? Ez bizonvtalan® Irja (Táti — »és vizsgálni a Histőriknsok dolga, annyi bizonyos, hogy felllílmhnzŐ nemzetek be|iiit kiilnmböző emberek találták fel®. Gáti István itt rátér arra. hogv az. idegen nyelveknek nincs sok >nvelvmnzdtilása«. viszont a magvar nyelv 32 betflt számlál. Nem tehet meghatottság nélkül olvasni a következő soratt: • A magyar írásnál tökéletesebb ninfs, mer| a) A Nyelv minden moidulásira vagyon hetlije, b) voceallsai. c) ezeknek aecentusai®. A »vetóKkedő« beszédek lejeevzése . .. A további fejezetekben Gáli Tstv#h a nyelvek keletkezéséről, majd azokról a fáradozásokról értekezik, amelyek árán a tndósok minden Időkben egy nemzetközi nvelv kialakitá sát kívántak elérni. ®A T a eh ynxaph iáról, vagy a szapora Irásróli eimü fejezetben rátér arra. hogy mennyire szükséges volna a szaporaírás. nemcsak az é!etj>en, hanem az iskolákban is. Gáti szerint a szaporairás| kétféleképpen lehet megközelíteni: t a hetük megkisehbitésével. 2. a hetük jelentésének megsokszorozásával. Majd az angol Taylox-féle gvorsirást ismerteti. mint egyetlen kísérletet a kontinensen s azt irja. bogy az angof »parlamentnmhan« szórói-szóra leírták már a >veté1vkedő« beszédeket a gyors irás segítségével. Igen érdekes visszapillantás! nvujt Gáti Tstván azokra a kísérletekre, amelyeket az ókorban folytattak az irás lerövidítésére. •Cicero Sznbndossa Tvró 8000 kflIBmb-kiilömb féle Carnelereket gondolt kl — Írja —. példának okáért: W_ világ, M —mód, 7 —ido, X — király, qs — öf, e — Szív, v ^ mint. stb. Ezeknek segedelmekkel Irta le Cicero beszédét®. Tisztelet az ókori gyorsíró-zseninek, aki 5000 kftlömb-külömb-féle szójelet tudóit az eszében tartani és alkalmazni ..i Tyró állítólagos gyorsirási Jelei között a legérdekesebb a »nem« szójel, amit Gabelsberger is felhasznát! ugyanabban az értelemben, mint »n« betűt, vagyis a »nein«. >nem«-szóeska rövidítését A Tyró-féle jelekre Gáti mezjeivzi. hotrv nem voltak alkalmasak, mert módszerű* olyan neüez, bogy egy emberélet is kevés volna megtanulásukra... Ezek a jelek nagy hasonlóságot mutatnan Gáti szerint a matematikai, asztronómiai és kémiai jelekhez. Gáti volt ** ski ©Ive(ette a geometriai rendszerű gyorsirási elvet s helyette könnyebben elsajátítható szabályokat alkalmazott, amivel a mai gyorsirás alapját vetette meg. Gabelsberger Gáti nyomdokain ... A legérdekesebb kétségtelenül »z a feltűnő hasonlóság, ami Gáti István és Gabelsberger Xavér Ferenc gyorsirási módszere között fennáll. Gabelsberger ugyanis csak 9évvele Gáti István gyorsirási szakmunkájának megjelenése után: !1829-ben kezdte meg első gyorsirási tanfolyamát a bajor kormány megbízásából és úttörő munkáját 1834-ben tette közzé: »Anlelfung Znr deutschen Red©zeichenkunst öder Stenoeraphic® rímmel. A legkarakterísztikusabb hasonlóság Gáti és Gabelsberger módszere között a magánhangzók Jegyeinek elhagyása. Ezt Gáti természetesnek tartja s igy indokolja meg: •Nem njság az, hogy a Voeealisok nélkül Írjanak Nemzetek. A Sldónnk, Arabsnak nits f»ak pontozással jelenti kl. Tavlox Tschvgraphlája Is ritkán él Voceatisnkkal®. A könyvecske befejező része szószerint a következő: •Ezen Irás megtanulása valójában nem is nehéz egv magyar és Deák Irásf értő embernek. Ml fáradságot aki illyen nagv haszna dologért tennt sajnál: szükség, hogy minden njaf meevessen, bár akármi hasznot le. gyfin is®. Gáti István többizben Járt külföldön, különösen Németországban, ahol tudományos körökben sokat értekezett gyorsirási mozgalmának megindításáról. Igy Gáti István kezdeményező munkássága a gyorsírással kapcsolatot san Németországban nem volt Ismeretlen. Persze nehéz volna kideríteni most, másfél évszázad távlatából, hogy Gáti István és Gabelsberger Ferenc módszerének hasonlósága csupán képzelettársitás-e, vagy Gabelsberger talán ismerte á Gátiféle gyorsirás alapelemeit? Azt jól tudjuk, hogy Gáti István Magyarországon egy évtizeddel előbb megindította gyorsirási mozgalmát, mint Gabelsberger a hazájában, csak azt nem tudjuk, hogy miért nem a Gáti-féle magyar rendszert fejlesztették tovább s miért hullott ma a feledés porrétege Gáti Tstván kezdeményező szerepére, halálának százét* téndős évfordulóján... ? Annyi bizonyos,-hogy a G » B e 1 * b e r g é r-féle gyorsirási rendszer már gyermekcipőben is sokkal ésszerűbb, egészségesebb és gyakorlatiasabb megoldás volt, mint a Gátié és nem ntolsósorban egy sokmlllld nép világnyelvén szólt a* emberiséghez. Gáti István pedig magvar volt a amikor meghalt, a negwennyolcas szabadságharc gigászi szélvihara remegett már a levegőben... A magvar nép akkor a szabadságáért közőölf és nem a modernizálódás kénveimére rendezkedett be... Mindez hozzájárult ahhoz, hogv Gát! TsTvánt is utolérje az elkallódott magvar zsenik" sorsa Ma. amikor halálának százéved fordulójához érkeztünk el. alig Ismerik Gáti István nevét széles e hazában... S még kevesebben tud Iák, hogv 6 volf az .aki nálimk elsönel értette meg a rohanó Idők nj ritmus követelő szavát .. csanyi piroska Jancsé professzor záróelfiadásával vápetért az Élettani Társasán vándorgyűlése (A Délmanytírorszáa munkatársától) Beszámolt róla a T)élmaayarofsság. hogy a Magyar Élettani Társaság ezévi vándorgyűlését Szegeden rendezte meg Jancsó Miklós egyetemi professzor a szegedi egyetem hírneves tudósának elnöklésével. A vándorgyűlés, amelyen 160 orvostudós vett részt a Magyar Élettani Társaság XIII. vándorgyűlése volt. A vándorgyűlést, a bőrgyógyászati klinika nagytermében tartották, ahol a 1B0 orvostudóson kívül, akik a vándorgyűlésre Szegedre utaztak, nagyszámú hallgatóság vett részt, egyetemi tanársegédek. gyakornokok és igen sok orvostanhallgató volt jelene. A XIII. vándorgyűlésen, amely Űrnapján reggel 9 órakor kezdődött és szombaton délután 7 órakor fejeződött be. 101 előadás hangzott el. Az előadások tartama 16 pere volt, amit hozzászólások követtek. Az előadások reggel fél 9 órától rövid ebédszünettel este 8 Aráig tartottak. Szombaton tartották meg az utolsó előadásokat. A vándorgyűlés utolsó napján 21 orvostudós tartott érdekes előadást, amelyek nagyrAsze egyéni kutatásaikról számolt be. Az előadássorozatot dr. .Taméséí1 Miklós előadás? zárta be. .Tanesó Miklós legújabb kutatásairól számolt be. Az előadás után Jancsó M1WIA* professzor közvetlen meleg szavakkal méltatta a vándorgyűlés jelentőségét ás annak a reményének adott kifejezést, hogy ezek a vándorgyűlések tovább fogják vinni ai orvostudományt ujabb és ujabb titkokról és életműködésekről rántva le a leplei Megemlékezett arról,, bogy ezek a vándorgyűlések küL földön miyen eredményekkel jártak, amelyet nekünk magyaroknak" is tovább kell vinnünk, hogy aa emberiség ügyét, amely őrök ügy, méltóképpen szolgáljukSzobám, mázolást SZlElö ISfVan SZObaeStŐ* éS m^°lómester' festékkereskedö. I. r. kivitelben a legújabb külföldi mintákkal vállal: Telefon: 18—33. — Reíormátus-ptlota.,