Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-02 / 98. szám

8 OELMAGYARORS/AG VASARNAP. 19-13 máin* 2. jük fele névbea. Az e&yiá a ueme&ségel jelen ő német iadel> szónak germán őse, a másik az ógermán szó, amelyből a német Wolf és az angoi wooif let: A név jelentése tehát; mentes farkas*. Reges régi világképek, a hitélet ősi megrázkódásat húzódnak meg e meglepő jelenléstartalom mögött. A »nemes farkast* emlegető név születésekor még élt az ősgermán nagy istan, OdiiirWotan. Azok a szülők, akik az Adolf nevet gyermekük számára megteremtették, ugy tudták, hogy amikor a germánok nagy istene — délcegen megülve nyolclábu paripáját — végigrobog az égbolton, utján nemcsak a harci szüzek, a Walkürők, valamint a harcmezőn elesett, megdicsőült hősök kisérik, hárem két farkas is ott száguld mellette. De egyéb látomások is ott rezeg tek a mítosz ködpárás levegőjében. Az Adolf név megteremtőinek tudása szerint a két farkas akkor sem marad el az Isfen mellől, amikor a földön jelenik meg, a harctéren, hogv a küzdelmet erős karjával irányítsa. És ha majdan az is'enekre is le fog csapni a kikerülhetetlen végzet, amikor a Walhalla összedől és beköszönt az •Istenek alkonya*, a vég szörnyűségébe beledöhhenö világ ott látja ma jd a nagv 0 d i n-W o t a n t, amint a Fernir nevü farkassal párviadalt viv és e küzdelemnek és vele együtt az egész világnak Is az lesz a vége. hogy a farkas elnyeli a nagy isten'. Ennek n mitikus elgondolásnak az Igézete alatt állott az az apa, aki fia számára azt a nevet találta ki, hogy •nemes farkas. A név legrégibb ismert alakja ugy hangzott, hogv A t h a u 1 f. A nyugati gótok egyik királvát hivták igy. Két német szentnek emléke telítette e nevel vallásos tartalommal. Az egyik 800 körül élt, a másik az aranvbutla évében (1222) balt meg. Az egvik junius 17-én, a másik február 11-én ad alkalmat a név megünneplésére. A ryugafi nemzetek bőven élnek ezzel az alkalommal, mert náluk az Adolf név nemcsak népszerűségre tett szert, hanem — főleg Franciaországban — nagyon előkelő színezetre is. Annát feliünőbb. hogy nálunk Adolf a többi germán eredetű névtől teljesen elkülönülő elhelvezkedést kapott. A magyar köztadatban ez ősgermán keresztnév •zsidós. névként van lajstromozva. A zsidóság körében csakugyan gvabori ez a név, mert az A-val kezdődő héber rituális nevek világi életbeii helyettesítésére használják. Ezért nálunk a latin eredetű Tcrnáccal és Mórral és a görög eredetű Izidorral egvfltt ugvamigv elszigetelődött mint egyes héber nevek _ a .Tnknb. a Salamon, a Samu —. amelyeknek külföldön szintén nincsen semmiféle »zsidós. jellegük Hitler Adolf alapos cáfolattal rehabilitálta a maga keresztnevét a téves magvar vé'ekéssel szemben.... TIven tehát a nevek sorsa és *örténete Sokat lehet tanulni a nekünk gvnkran semmitmondó nevek származástanából, amelvből csaknem mindig kiviláglik ama régi szótásmondás igazsága: •Nemen e«f óment. rfUXYT PIROSKA RlY ellenőrző pénztárgép vagtioitánaK őre. Ellenőrzi minden bevételéi, hiteltételét, igy önnek évente sokezer pengőt takarít meg. Felvilágosítással készséggel rendelkezésére áll. BRUCKNER ELEMÉR éksuíportvá,Ia,at' A csirke adóról és egyéb vámtörténelmekről Századáéit korraiz EGNYILT! Ui szijpyárfó miihely Szeged Petőfi Silndor-sugárut 83 sz. alatt Vállalok: parádés, igás és magyaros sallangos lószerszámokat, sportcikkeket, irattáskákat eth. Gépszíjakat cséplőgépekre, motorokra szakszerűen szerelek feL Üzemekhez hívásra kimegyek. Használt lószerszámokat veszek. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérem. — Tisztelettel: BÖRCSÖK LAJOS. (Farkas malommal szemben)* 331 (A Délinagyarország munkatársától) A csirkeadó olyan szegedi specialitás volt, amelyet máshol nem lehetett megtalálni. Forrongásban tartotta hosszú időn át a tanyát, ahol szivesebben elviseltek rendőri erőszakosságot, mert az nem ment zsebre (legfeljebb tarkóra) a szakmában dolgozó bizottsági (agok állandó ostrom alatt tartották eltörlése érdekében a közgyűlést. megszüntetni azonban csak igen nehezen lehetett. Hiába határoz»tt a közgvülés, a miniszter megsemmisítette a határozatot, hiszen az ilven cimen befolyt adó közel 40.000 korona jövedelmet bizlositott a városnak. Most, hogv országos törvény intézkedik a tanvavilágok dolgában és sok figves-bajos tennivalója rnialt nem kell a népnek bekövetkeznie a városba, el keJI mondanánk a régebbi helyzetet, amely a tanvát meglehetősen távol larlotia a várostól. Nem a kisvasút hiánvára gondolunk, bár megnyitása után beszéltünk olvan 80 éves magyarral. aki még soha nem járt a városban mert leküzdhetetlen akadálynak tekintette a 40 kilométeres távolságot. — hanem szinte lelkiekre Annál különösebb volt a város részéről, mondink. az elkülönülés. mert állandóan kísértett a félsz, hogv a tanva öntudatra ébred. fejlődik, kialakul és egvszpr önálló községgé magasztosul, szóval elszakad a várostól, amelyhez oedig száz és száz kölcsönös érdckszál főzi. A század eleién sokszor olvan volt a látszat, hogy hol a városhoz tartozik a tanva. hot nem. A leveieire akkora bél veget kelleti ragasztani, amekkora Turócszentmártonban is elég leti volna, mert a postakinrstár ugy okoskodott, hogv Szeged rsak a sorompókig Szeged, azon tul idegen rész. Hivatali intézkedések eredetét kinvomozni ugvan ki tudná? Bár nem volna utolsó foglalkozás megfeiteni az oknvomozó történetírás szigora szabályaival. mikénpen születik meg némelvik ötlet? Amennvíre századeloij őseink foglalkoztak a kérdéssel, erre az eredményre nróbáltak jutni: — Mit nekünk Turócszentmárton, vagv akár Fiume? Az ember bedobta levelét a postán, az rábízza a vasútra, bőségesen megvan ér te fizetve a tiz filléres portó, min! viteldíj. Ellenben Afnkházán kebelbéli vérünk legfeljebb nyolc nap niulva iut hozzá a tudosíttafásáboz. nem beszélve kényelmesebb alkalmakról, amikor a megórkezés egész bónanot vesz igénybe. Hti 11 e r tatai ennyi idő alalt megiárta Fgv?P*|pmot. ha mingvárt nem is szerzett tanulmánvnfián más tapasztalatot azonkívül, hogv a ser meleg volt a bor pedig komisz. — a s7°gedi levél ulía a tanvára mégis taétivsebh. Miérf is Fráter Zoltán ügyvéd ttr. ngv is. mint a város és a tanva közti területek nagv utazó'*, ba levelet küldött önmagénak Rzatvmazra, a következő héten kiment Utána, a postával kapcsolatos öszszes be.rkekben megkereste, mert igy tudta meg rekordidő alatt, hogy mire akarta saját figyelmét felhivnj? Továbbá ezekért a dolgokért mondta Kószó István függetlenségi pártvezér, ha kurta távolléte feltűnt, majd újra megjelenvén ősi városunk falai között, megkérdeztetett. hogv hol járt? — Hol tártam volna? Külföldön voltam, Szatymazon. A tanyai lakosság épp ugy hozzájárult mindig apótadóhoz és viselte a közterheket, mint a városi polgár. Fizette a közmivelődésj célokra fordított filléreket is, a színház nagv tételeit, ióllehrt világéletében nem tudta meg, mi a teátrum? Az ö kulluróhsége kielégütt a medvetáncoltatás gvönvörüségeivel. amiket számkivetett oláh nakukárok tártak elibe. bebarangolva magukhoz feltűnően hasonló társukkal az országot. Amíg a belügyminiszter megelégelte ezt az emberfelen állatkínzást és a frátvékat keresetnélküliségre szorította. — Lődd le a medvét, vagv birkózzál meg vele. az nagvobb kunszt lesz. mint ez, mikor karikát húzol az orrába és fizikai f i idaimát felcsigázva készteted erdei menüett re. A ianyat eszmekörbe tartozott a csirkeadó is, ami a piaci helvpénzdi jszabályzat keretében nyugtalanította termelő véreinket, egy kicsinvég ezzei is elszakitva Szegedtől a szegedieket. Tudvalevőleg a tanvaiak hord ták be a városba a szárnyas baromfit. Szép ősi szokás volt. kár, hogy napjainkban kiment a divatból. De akkor ugy volt, hogy a vámházaknál megvámolták a csirkés népeket, mintha idegen területről érkeztek volna. Ötbe belenyugodni ugyan hogyan lehetett volna? Ezért alkalmazott a város vámőröknek viharedzett férfiakat, lehetőleg szemet hunyva, ha valaki verekedésért huzamosabb időt ült. Gondja volt a hatóságnak arra is, hogy őreinek frazeológiája széles skálájú legyen, ismerjék a szóképzés ama titkait, amelvek manapság uszitiák nvilas jeleseinket egymásnak, keresztvizleszedési tendenciákkal tarkítva. —- azonban nc csak ismerjék, hanem gvakorolják is. Ezért részesült, teszem azt. egy kiszolgált huszárőrmester megkülönböztetett előnvben pálvázatok alkalmával a pálvaátképzésről ábrándozó szabómesternél s ha Tóth Mihálv az figvet referálta. Lázár Ovörgv polgármester gyorsabban fújta ki száiából a szivarfüstöt. — Huszár van-e köztük? Nagy küzdelemre kell felkészülnie. Nem is maradt el a harc. A jó tanvai nép, főleg az asszonvsereg. amelv odakünn is csak olyan, mint a másfelé termett nő, az értelem és a logika keresztrefeszitésével a 'szegény vámőí bejének zúdította 'gondosan összegyűjtött átkait s őt tette felelőssé a csirkeadóért Az ilyesmit nem lehet azzal elintézni, hogy: — Épp olyan kutya vagyok, mint kendtek. Azért vonjanak felelősségre. amiben a magam szántából hibáztam, cselekedtem jót, vagy rosszul. Ambát a jót mellőzik a népek s csak a másik végletet hánytorgatják, hogy hordozzátok el már a pofátokat, a zanyádnak azt a jóságos... Mondom, csirkés delnöink változatos párbeszédekre ingerelték fel magukat s amit nem vághattak oda a polgármester fejéhez, azzal a vámőröket illették. Ezért fejtettük ki előzőleg részletesebben, miért váltak be annyira a szegedi közélet külső terein a kiszolgált huszárőnnesterekc Éveken it tartott a harc a csirkeadó eltörlése érdekében. Megsemmisítését megígérte a darabont-korszakban Kristóffy József belügyminiszter is, abban reménykedve, hogy ezzel maga mellé hódítja a tanvaiak hajlandóságát De mivel más dolga mellett a saját testi biztonságára is vigyázni kényszerült, .igéretét ncin tarthatta meg. A sok bajt okozó adót a koalíció törölte el, jóváhagyva az uj piaci helypéazdijszahályzatot. amelyben már nem esett róla szó. Igaz ugyan, hogy a jövedelem elmaradásával csökkent a város bevétele, de ezen ugy segítettek, hogy a szabályzat egyes tételeit mérsékelten felemelték. • Csirke azonban ... nahát igen. csirke... azaz szárnyas, vagy milyen méltóságra emeljük. — felette fogyatékosan látható napjainkban. Az utolsó tvukokat — bár csak hallomásból tudjuk, erről még meg kell személyesen is győződnünk — az iskolákban mutogatják. tanítva a tudományszomjas ifjúságot a kiveszett állatok (köztük sárkányok, óriási gyikok és rokonthaurusok) formájára. A tvukok persze csak tollazataik révén láthatók. Olvan bolond még nem született, aki a húsát is pre parálta volna. Tanulmányozásra igy is jó. Itt kell véoeze1ül elmondani ezt a kedves kis helyi történetet is. mint amelv belevág a szakmába. 9 Ha a városba ásványvizet hoznak. arra természetesen kivetik a jfogvasztási illetéket. Nváron azoniban a tanván él a szöllőve! rendelkező városi nép, ott különféle Imódon szórakozik és igv vitet ki 'magának akár ásványvizet, akár szódát. Ez a körtöltésen tul már •kivitel*, bejelenteni pedig jó. mert a vámnál igazolványt adnak róla s ennek alapján vissza lehet kérni a már egvszer befizetett fogyasztási illetéket. Mondia hát annakidején Aigner Józsi aki a maga használatára vitetett ki Szatvmazra eev láda ásványvizet, a kocsisának. — Hallod-e, Marci, ha eljutottál a vámhoz, jelentsd be. hogy mit viszel, aztán tedd el jól a cédulát. maid ideadod a legközelebbi találkozásunkkor. Beletelt néhánv hét, amíg táJ lálkoztak. — Hol a cédula? — Nincs, mondja a kocsis, — Nem adtak? — Nem bizony, sunyit Marci Becsaptam a fináncot átcsempésztem a ládát. Még csak az kellene, hogv fizessünk is nekik. Aztán sehogy sem tudta megérteni, miért haragszik a gazdáia és hogvan lehet valaki ilyen túlzottan becsületes. RÉGI RIPORTER I