Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-02 / 98. szám

Szegedi utcaneve'' Irt*: BÁLINT SANDOB Cs. Sebestyén Károly és tolnai Béla meggyőző fejtegetései nyomán a müveit szegedi köztudal is fölismerte az nfeanevek művelődéstörténeti jelentőségét. Külföldön a legegyszerűbb elnevezésekhez is ragaszkodnak, hiszen az ősök tisztes élete és gondolkodásmódja, a város szellemi és gazdasági múltja nyilatkozik meg bennük. A szegedi különlegességek: tájszólás és irodalom, konyha és paprika mellé bátran odasoroz hatjuk a Kárász-utcát, a Boldograszszony-sugárutat, a Kistisz*. és Hó biárt basa-utcát is, mint máshol föl nem lelhet ő sajátosságot. A szülőföld patinájához való ragaszkodást azonihan sokszor legyőzte az Indokolatlan, rosszulsikerült újítás szelleme ésgyönyörfl hangzású utcaneveket itélt halálra. Egyéb kutatásaink közben a Somogyi-körryvtárban kezünk ügyébe került egy hivatalos névjegyzék, amely Szeged városának vizelőtti és megfelelő vizu'áni utcaneveit közli. Nem tudjuk, kiknek a lelkén szárad a sok Önkényes változtatás. Egy bizonyos, hogy sem az elnevezések művelődéstörténeti hátterével, sem a névadás lélektanával nem voltak tisztában Föltételezzük, hogy nem helybeliek voltak, különben nem hibáztak volna olyan ragyokat. Valószínűleg a királyi biztosság hivatalszobájában, bürokrata agyvelőben születtek meg az nj nevek. Sajnos, nem tiltakozott senkisem ellenük Ezúttal csak azokat a neveket soroljuk föl, amelyeket tudákosságból, vagy félreértésből eltorzítottak. A mai Füred i-irtea régi neve Fürdő-utca volt, azért, mert valamikor fürdő volt benne. A parasztosnak érzelt Gyep-utcát Gép-utcára, a K a n á s z-üteát Szánt ó-utcára, a T v u k b ö g v-utcát Gyöngytynkutcára, a Varju-utrát Páva-utcára keresztelték A Vörösács- és Nömöstakács-utca helyi hangzású nevét a mai köznyelvi Veresács-, N emes t ak ács-utca alakjában vég legesitették. A Móravárosban az oltlakó Hajnal-család u'án a víz előtt utcát neveztek el. A név a viz után is megmaradt, a névosztogatók azonban a napszak nevét érezvén ki belőle, párjául a közelben megalkották az Alkon y-utcát. A mat alsóvárosi Közép-utca eredeti neve Középk apu-utoa volt. A név a Pétéiváradi- és Tompái kapu közö'ti kijáróra utal. A rekonstrukció a kapukat eltüntette, indokolatlannak találta tehát a régi. művelődéstörténeti érdekességü név fönntartását is A hozzánemér ésnek egyik legkirívóbb példája az alsóvárosi Sutu-utca esete, amely nevét az utcában található olajsajtótól kapta A nevet a nyomdát jelentő sajtóval zavarták összes és az akkori idők 48-as közhangulatára jellemző Szabad s a j t ó-utca lett az asszociációs folyamat eredménye. Megfoghatatlan, miért találták jobb hangzásúnak a S za pp an os-uteál a régi Szappanfőző-utcánál. Furcsa logika nyilvánul meg a régi S z é 1 ö s-utca R ó n a-utcára rál oztatésában ts. A mai Törők-utca régi neve Tör ők fej-utca volt a Rákóczi-téren ma is látható tőrök fejes ház után. A Háromkorona-utca neve valószínűleg valami régi fogadé nevét őrizte meg a Budára Induló postakocsi állomása körül Ezt a mai Koronautcára szüld ették A Kert-utca neve a régi vizállásos Bánomkertök közelségére utal, furcsa asszociációval Viola-utca lelt belőle Ki tudja miért találták tetszetősebbnek a mai Kácsa-utca cinevezést a régi Libautca helvet' A Nagvkaszárnyautca nevét is pusztulásra Ítélték a mai jelentéktelen T á b o r-utea nevétinuscsalád után. A Piaristautcából a mai Révai-utca lett. A sort itt-ott még folytatni lehetne. Városunk múltját őseink tisztes világát becsülnénk meg, ha a felsorol', hibásan értelmezett utcaneveket régi alakjukban állítanánk vissza. A szokás hatalma kétségtelenül erős. de ahogy a Viz körül élő elődeink kénytelenek voltak a rossz elnevezéseket megszokni, talán az újszerű hangzáért. A mai Nádor-ulcát régebben sukban is ősrégi nevekhez nekünk Pa 1 a t i n u s-utcának hivták, valósem volna nehéz visszatérnünk. Ne szinüleg a Szegeden törzsökös Pala- tusakodjunk a fölismert igazság ellen! Hölqve m! Eoyszerre 130 kötőtű r^iV^VI,*••R«pid" 8"PKR A t"r'ltrA6lí'. Mstaünkv Minden mint. kSihetö. Véhiny .l.tf köthet 98 tflvell ár»: félemele- 1 Telefon: 188-W16 puloTort bluit *«(rjr rnhit. Kezelése cnyezerfl. Ar» 62.10 P RAPID" 98 ui„n . «„ „ Kérje 19. ismertetőt. ARUPORGAI M1 KK Bnd.peJT, v! eofő-ötc. >FIMAGYARORSZÁG V AS A RN A P, 194.1 m i ju • S. Az dsiittyedt Atlantisz, socsáia iut-e. a TiUUta? Megállapították. hogy a tó nem tengerszem eredetű — Ahogyan a. humorista Látja a fehértói problémát De azér! még sem szabad hagyni, hogy a Fehérlóból teljesen kiszárad-1 Mottó: Száraz tónok nedves partján Döglött béka kuruttyol. Hallja ezt egy süket ember, Ki a vizben lubickol. Amikor meghallottuk, hogy a Fehértó medrét felszántják és a finom televény szikestalajba bukfencet vetnek, eszünkbe jutott jó öreg tanítónk mondása. Az öregúr gyakran hangozatta: »Fiaim. az ember a legboldogtaianabb teremtmény, mert mindig a másét irigyli s mindig kevés neki az, amije van«. Persze erősen sántít a hasonlat, de azért érdekes, hogy a hollandusok a tenger vizét csapolják le, hogy egy kis szárazföldet nverjenek Mi pedig a szárazföldet tatieskázziik el, hogy helyébe tenger ültessünk. Igv lett a száraz Fehértóból valóban nedves fó. Atóban pedig, a legmodernebb pedagógiai elvek szerint nevelt halak vigan lubickoltak mindaddig, amig észre nem vették, hogy egyre szárazabb alattuk a talaj Ez azonban egváltalán nem ijesztette meg őket. mivel ismerték saját alkalmazkodó képességüket, melynek következtében esetleg még akkor is megélnek, ha mégis felszántanák a fehértói határt. Még az is tudja, aki természetrajzból gyenge hármas vol', hogy vannak olyan állatok, amelyek vizben és szárazföldön egvformán jól érzik magukat. Sőt, ha véleilenüí teljesen elfogv alóluk a viz. akkor teljesen a szárazföldi életre rendezkednek be s szervezetük a viz nélküli élethez alakul át. Uszonyaikból fürge lábak MEGNYÍLT A ZENTAI Miskei fürdő Zenta város határában lévő Miskei-fürdő különösen a esont, izfi let, bőr, rheuraa, ischiás. női ba jóknál, valamint gyomorsavtultengésben szenvedők gyógyítására igen kiváló. — Ivókúra, masszázs, pakolás. — Jövetelét mindenki 3 nappal előbb jelentse be. MISKfl ANTAL -tÜBDOTULAJDONOS, ZENTA- fészkét jon a viz. O t vannak az ártézi kutak is, melyeknek vizét igazán kár lenne csak ürgeöntésre felhasználni. Néhány kut mellé érdemes lenne meghonosítani krokodilokat. amelyek jól birják az alföldi szeszélyes talajvizes klímát. Szerény, igénytelen állatok táplálékul beérik, akár hosszabb időközönként is, egyegy őrükkel. Emellett bőrük igen hasznos s ami szintén nem megvetendő körülmény, fel lehetne használni őket sírásra égy-égy városi vállalkozás alkalmával. Alii ólag napokig tudják hullatni a krokodil-könnyeket. Szakemberek általában kincsesbányának tartják a Fehértó területét. Hangsúlyozzák azonban, hogy csak megfelelő beruházással lehetne kellőképpen kihasználni. Véleményük szerint ugyanis három garnitúrát kellene tartani az állatállományból: egyet a talajvizes, egyet a talajvizfelen, egyet pedig az átmeneti esztendőkre. Ebben az esetben nem lennénk kitéve az időjárás szeszélyeinek. Ennek aztán óriási idegenforgalmi jelentősége is lenne, mert a messze földről idevándorolt idegen sohasem tudná, hogy a Fehértóban halakat lalál-e, vagy karcsú zergéke' lát ugrándozni a lomha bölények hátán. Csak a hármas forgó megvalósítása ese én töltené be igaAmíg Oh alszik « Oarmel dolgozik. Nyugodt alvásit nam zavarja, mágia maghozz* reggolro az onyhat áa fájdalmatlan kiürülést K22SEŰI Mozgalom a felsoipariskoiát végzettek kamarájának felállítása érdekében Előadás a K-vitaminról a felsőipariskolát végzettek egyesületében (A Délmagyarország munkatársától) A Felsőipariskolát Végzettek Egyesülete szombaton délután ti órakor a kereskedelmi és iparkamara dísztermében ismeretterjesztő előadást rendezett. A Hiszekegy elmondása után Gáspár Zoltán elnök elnöki megnyitójában kifejtette, hogy a felsoipariskoiát végzetteknek igen sok megoldatlan problémája van. A végzettek 80 százaléka lesznek, vagv szárnvakká alakítják zán hivatását a Fehértó Természetéét. szájukban erős fogazatot növesztenek, amellvel naphosszat réuhatják a füvet, avagy ragadozhatnak, tetszésük szerint. Természetesen ez az átalakulási folvnmat évezredek sokasága folyamán mftsy végbe, de az idő ilyen fontos városi beruházásnál nem számit Szerencsénkre a fehértói halak az előbb emiitett asszimilálódó halak csoportjához tartoznak. Bizony, akkor tátja csak el a száját a bámulat ól az idegenforgalmi egyed, amikor a fehértói gyönyörii fenyőforonyból látja, hogy a legelésző pontv-nyájakaf nem vizikutyák, hanem pulik terelgetik. A félelemtől pedig libabőrös lesz a háta, ha megpillantja a ragadozó csukát, amint a sürü cserjésből vérfagyasz'ó ordítással veti rá magát a nyájból elmaradt kénvelmes harcsára. Természetesen ügyelnünk kell arra, hogy a halak el ne szaporodjanak nagyon, merf a v>tésekben s a gyümölcsösökben nagy kárt tehetnek. Ttry például a fürész-hal minden útjába csői fát, növényt elvág s ha a kanász nem elég éber. bizony még az ő állását is elfűrészeli. A repülő halakkal már kevesebb baj van Ezek, ha elfogy alóluk a viz. otthonosan raknak a környező fákon. sen a mai körülmények között e hatalmas költségekkel járó beruházásokra nincs fedezet De örülünk annak is. hgoy egyáltalán törődnek a mi kedves Febérfavunkkal. Nem baj, ha egyik napon halastavai létesítenek, a másik napon be ömik és fennsikot emelnek. csak történjék mindig valami, legyen állandó mozgás, mert a mozgás éiet. S ha János vitézt véletlenül elfog né a honvágy Szeged iránt, betoppanna hozzánk az elmaradt Szabad'éri Játékok miatt, bizonyára kárpótolni próbálná magát egy jó halászlével és örömmel énekelné el. Fehértó felé fordulva, hogy aszongya: Kék tó. szikes tó. Melyből a halgazdaság támadt, Add vissza nékünk, óh. Sok drága kis potvkánkaf. Bizony, sok romantika veszne el, ha a Fehértó, mégha átmenetileg is. kiszáradna Nem csendülne fel esténként többé a környező népek ajkán a mélabús vizidal. S ha mégis felcsendülne, mennyivel másképpen szólna: Hullámzé Fehértó tejején. Gyalogoigat egy halászlegény. Hálójával lepkét fog. Halászni mér ugy sem fog a Fe hértóbau, szegénvt PI8CAT0B az ipari élet vezetésében vesz részt általában, mint a technikai élet névtelen katonája. A technikus társadalomról szólva beszélnek mérnökről és munkásról, de általában megfeledkeznek arról a tisztviselő rétegről, amely a technikai problémák kivitelezésénél nélkülözhetetlen. Rámutatott Gáspár Zoltán arra is, hogy elsőrendű szükséglet az, hogy a felsőipariskolát végzettek is megalkothassák a maguk kamaráját. Tgy válna lehetségessé az. hogy hivatalosan elismert képvisetete lenne a technikai dolgokkal foglalkozó társadalom eme értékes rétegének. A Bevezető ntán dr. Gerendás Mihály egyetemi magántanár. az egyesület alelnöke tartotta meg előadását a ..K" vitaminok jelentősége eimer.. A nagyközönség már nagyon sokat tnd a vitaminokról és egyre inkább ráébred jelentőségükre. Annál inkább áll ez a szegedi közönségre, amely termeszti is a C vitamint és a P vitamint tartalmazó növényeket. Az előadásból kiderült hogy ff „X" vitamin egyike a legújabban felfedezett vitaminoknak, és jelentősége a véralvadás szabályozásában rejlik. A vér meglehetősen bonyolult összetételű vegyület és maga * rendkívül egyszerűnek látszó véralvadás is bonyolult folyamat. Az előadó sorra ismertette a vér fontosabb 'alkatrészeit, majd vázlatos rajzok alakjában magát a véralvadás folyamatát és ezzel kapcsolatban a „K" vitamin szerepét Külön kiemelte, a „IC" vitamin különleges helyzetét amennyiben a szervezet csak akkor látja hiányát ha a gyomor működésében hiányok, zavarok állanak be. Kifejtette, hogy a «K' vitamin, de a többi vitami* not^ sem csodaszerek, amelyek minden betegséget gyógyítanak hanem csak azon helyen várhatunk tőlük hatást, ahová a természet beállította azokat Bár bizonyosfoku vitaminpótlást lehet rendszeresíteni a betegségekre, vagy kezdődő bajoknál, amelyek mintegy antitoxinként léphetnek és lépnek is fel, vagy pedig elejét veszik a bontakozó veszélynek. Előadása végén foglalkozott még dr. Gerendás Mihály a sérülésekből eredő vérzésekkel, amelyet természetszerűleg maga a véralvadás nem képes meggátolni, hanem leg többször sebészi beavatkozásra