Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-02 / 98. szám

Kedvezően ítélik meg a mezőgazdasági helyzetet 88.000 pangó kölcsönt és 11.000 pengő államsegélyt kapót. Szeged mezőgazdasági célokra (A Déhnagyaror«zág munkatársá- legeltető gazdák megbüntetését ismétől) Az ország egész lakossága feszült érdeklődéssel várja az időjárás körülményeinek alakulását, ami el fogja dönteni, hogy milyen lesz az idei termés? Az év eleje kedvező volt, megszűnt a talajvizi áradás, korán jött a tavasz, csak az utóbbi idők szárazsága okozott mezőgazdasági körökben némi aggodalúiat. A legutóbbi kétnapos esőzés ezen a 'éren is javított a helyzeten s ma már bizakodóbkan ítélik meg a helyzetet, mint egy héttel ezelőtt A szegedi mezőgazdasági helyzetről a legutóbbi polgármesteri jelentés cvujt részletes tájékoztatót. A tavaszi időszak első felében, különösen az április első napjaiban, de általában a későbbi hetekben is uralkodott rendkívül szeles időjárás következtében a homokfúvások a rozsveféseket erősen megrongálták, úgyannyira, hogy az egyik helyen a vetéseket a homok borította el, míg a másik helyen a vetésik alól a homokot a nagy szél elhördta, ugy. hogy a rozsve'ések gyökérzete szabadon maradt. A vetések megvédésére szükséges őszi szalma pedig a gazdaközőnségnek nem állott rendelkezésre. Ennek ellenére is megállapítható. hogy az őszi vetések általában jól teleltek át s a jelenlegi állapotuk, illetve fejlődésük kielégítőnek mondható. A tavaszi kalászosok elvetésével gazdáink legnagyobb része március végéig elkészült s a szükséges vetőmag mindenütt rendelkezésre állolt. A kukoricatermelés minőségi megjavítása céljából a földmivelésüigyi miniszter 26.90 pengős egységáron 50 mázsa bánkuti, korai lófogu minőségi tengerit s ezenfelül 245 mázsa korai kukorica vetőmagot engedélyezett 51.90 pengős egységáron abból a célból, hogy a vetőmagszükséglet kielégíthető legyen. A kukorica vetőmag kiosztása folyamatban van. Az engedélyezett 50 mázsa bánkuti korai lófogu minőségi tengeri vetőmag a csengelei közigazgatási hatóság területén, mig a korai érésű kukorica velőmagból az alsóközponti ejsöfokti közigazgatási hatóság területén 325 mázsa, a belterületi hatóság területén 70 mázsa, a fálsóközponti hatóság területén 50 mázsa kerül kiosztásra. Tengeri vetőmaghoz minden gazda hozzájuthatott, ha vetőmagszükségletéi a közigazgatási hatóság a •gabonalap alapján igazolta, vagy ha ugyanolyan mennyiségű lengeni, mint amennyit igényeli, a Hombárhoz beszolgáltatott s ezt a Hombár bizonyítványával igazolta. Burgonya vetöcuinóban sajnos mindenült igen nagy hiány van és a gazdasági felügyelőség isméiéit szóbeli és írásbeli előterjesztései darára sem fodta a földnnvclésiigyi miniszter a hiányt még részben sein kielégíteni. A köztenyésztésre szükseges apaállatok beszerzéséhez a főldmivelésügyí miniszter SS.OtM) I' ügynevezett jutalékos hitelt engedélyezett. Az igénybeveit hitelért mindössze másfél százalek jutalékot kell fizetni kezelési költségek ciraén. Az apaállatok beszerzése folyamatban van. Az állattenyésztési alap részére beszerze t ienyészbirkák vételárából nyújtandó árengedmény fejében 10.000 P államsegélyt, a Röszke-Nagyszcksósi Tejszövetkezetnek adósságainak észbeni fedezésére 1500 P államsegélyt engedélyezett a földmivelésügyi miniszter. A közlegelök karbantartása érdekében az okszerű legeltetés bevezetése és a kötelező fek»etéses trágyázás elrendelése iránt a gazdasági felügyelőség előterjesztést tett a város polgármesterének. Az engedély- és felügyelet nélkül telten kér'e a gazdasági felügyelőség a rendőri büntelöbirótól. Etekintetben különösen a juhtartó gazdák ellen igen sok panasz hangzott el. A jövő év telén megtartandó téli gazdasági tanfolyamok szervezése már most folyamatban van s kilátás van arra, hogy az idei 6 téli gazdasági tanfolyam helyett a jövőben 8 téli gazdaeá-gi tanfolyam lesz rendezhető. Háztartási-gazdasági tanfolyamok szervezése a gazdák leányai részére ugyancsak folyamatba van. A gazdasági munkabér megállapító bizottság a fizethető legnagyobb napszámbért 4 P 20 fillérben állapította meg, ezzel szemben azonban valóságban 5—7 pengőt fizettek a gazdák. A munkáshiány általában igen nagy s különösen nagy hiány mutatkozik a nőtlen gazdasági cselédekben. DEI.M AGY ARORSZAG VASÁRNAP, 1913 m t j n s 2. NOMEN EST OMEN Honnan származnak es hogyan keletkeztek a mai közhasználatú keresztnevek (A Délmagyarország munkatársától) Nomcn est omen — mondották a régiek s ennek a szólásmondasnak kell, hogy legyen valami alapja, A névben sok végzetes erő rejtik, számtalan eset forog közszájon arról, hegy valamely ember neve mennyire kihatással volt az illc ő sorsának, esetleg karrierjének alakulására. Volt idő. amikor nálunk is annyira hitlek a névnek végzetszerű jelentőségében, hogy a leánygyermekeket nem merték Mária Magdolna névre keresztelni, mert ama bűnbánó asszony életének költött végzetétől fél'ették... A nálunk használatos nevek származásáról és érdekes történetéről eredeti könyv jelent meg Budapesten A könyv szerzője: Kallós József rádióelöadasaival kellette fel a közönség figyelmét a nevek művelődés tör'éuete iránt s most a széleskörű érdeklődés vezette arra, hogy könyvalakhan adja ki rendkívül érdekes tanulmányait E'bben a könyvben, amelynek "Napok, nevek* a cime, a nevek megszólalnak... Elbeszélik mikor és hol indultak világgá, hogyan folyt az életük, hogyan érkeztek hoz.zánk, hogyan fogadták őket itt s hogy élik ma napjaikat A keresztnevek eredete A közel 400 oldalas könyv természetesen csak a nálunk ma használatos keresz neveket tárgyalja igy nein kerülhettek be a könyvbe a hozzánk el nem ke.rült külföldi nevek, valamint a használatból már kikerült ősmagyar nevek sem. Így is rengeteg érdekesnél erdekesebb adatot tartalmaz ez a munka, elsősorban a keresztnevek történetéről és származástanáról. Vannak görög, római, perzsa, germán, egyiptomi, arab, török, héber és egyéb származású neveink. A legtöbbje annyira elmagyarosodo't, hogy senki sem gondolná róla, milyen meszsziről jött s mennyire idegen szarinazásu. Ki gondolná például az Erzsébet névről, amely Jelenleg legnépszerűbb s leggyakoribb női neveink élén áll, hogy — héber származású név. Eredeti jelentése szerint annyi, mint "Istenbe vetett bizalom*. E nevet keresztelő szent János anyjának emléke rögzítette a kereszténység tudatába. Az Erzsébet név a nyugati népeknél! változajtlanill megmaradt eredeti E1 i s a b e t h alakjában. Az első szent Erzsébeten kiviil még hat védőszentje van e névnek, nem csoda hát, ha nálunk is gyakori. De gyakoriságát nálunk az is magvarazza, hogy hajdani nemzeti királyságunk dicsőséges uralkodóházának, az. Árpád-háznak három női tagja is szén' Erzsébetté magasztosult Hármuk közül időrendben és jelentőség dolgában is az a legelső, aki 1207-ben a sárospataki királyi várban született: "Árpádház! Szent Erzsébet*, II. Endre királyunk leánya, a rózsák csodájának szent asszonya. A mósod'k "Magyarországi Boldog Erzsébet* volt, III. Endre királyunk leánya, a harmadik pedig "Portugáliai Szent Erzsébet«, II. Endre királyunk unokája. Ilyen ragyogó emlékek irányítják nálunk az Erzsébet név útját. Azt tudjuk, hogy az Istenanya neve eredeti héber alakjaban Mirjamn a k hangzott. Se szeri, se száma e név magyarázatainak »Umő«, "Szépséges*, »Isten kedveltje*, "Tengerek csillaga*. "Reménység* és még egész sora a jelentéseknek magasztalja Jézus anyjának nevét. Az Erzsébet mf,llett a másik legnépszerűbb és legeiterjedtebb női név hazánkban. A harmadik pedig: Anna, Mária anyjának neve. A julius 26-ára virradó éjszaka Anna-báljai boldogabb időkben láncos zeneszóval tanúskodtak arról, hogy hazánkban Mária és Erzsébet mellett mennyire elterjedt az Anna keresztnév is. Hogyan lett azzá? Általában: hogyan kerűit ide hozzánk* Sőt, hogy került Európába? Mert e név nem földrészünkön termett. Hazája Előázsia, születési ideje az ókor. Az ókori Előázsia sémita népeinek ailtán keletkezett és eredeti alakjában ugy hangzott, hogy Hanna. A héber h a n n a szó kegyelmet jelent. A szókezdő »h* hangot a név csak Európában vesz'etle el. Igy lelt a Hannából Anna, egyes nyelveken Anne, vagy Ann. hona, Piroska, Emese, Enöke... Anna, Mária és Erzsébeten kívül kétségtelenül leggyakoribb női nevünk: Ilona Görög eredetű név, világszép asszony alakja áll mögöfle a mondák homályában. Ki ne ismerné Szép He I é n a történetét? ö volt c név első ismert viselője, azóta nagy sor következeit utána. A kereszténységbe is igen előkelő közvetítéssel jutott be a Heléna név. Nagy Konstantin római császár édesanyja volt a közvetítő: Szent Heléna császárné. aki a Szentföldön templomokka) ékesi'elle mind azt a helyet, ahol valaha az Üdvözítő megfordult. A legenda szerint Szent Heléna császárné találta meg a Szent Keresztet is. Nálunk az Ilona név varázsát senki sem fejezte ki szebben, mint Kosztolányi Dezső >IIona< cimü kis műremekében, antelyben felesége nevét taglalja. Itt olvashatjuk: "Minthogyha a fülem Szellőket hallana. lelkeket lengeni Ilona. Csupa 1, e«upa i, csupa o. csupa a, csupa tej. csupa kéj, csupa jaj. Hona. És nekem szín is ez, halovány kék-lila, Tisza- szálló üvegtermében ma délután 5 órai tea, tánc, esle 8 órától táncl halovány anilin, ibolya, Ilona*. Legmagyarabb női neveink sorának elején áll a Piroska név. - A Piroska névre vonatkozó legrégibb híradás szerint igy hívták Szent László királyunk egyik' leányát. Ugyan nem egészen igy nevezik, Má'yás király első jegyzője: Turóczi János >Pi r i s k*-nek, a királyi udvar olasz humanistáinak egyike: Antonio B o nfi n i pedig >Piriskának* írja. A szaktudomány szerint azonban mindkét név alatt az ősi Piroska né* rejlik. Ma ismét divatossá vált egy másik ősmagyar női név két változata: Emese és Enőke. Az állatvilággal való brlső »zoPbsitás eszméjé-i bői fakadt hajdan Almos vezér anyjának: Emesének neve. Eredetileg nős'ény állatot jelentett. Azonos volt a népnyelvben ma is használatos emse szóval és nyilván összefüggötf az emlővel. Ebből a névből formálódott ki egyes magyarázatok szerint a másik újra népszerűvé vált ősmagyar női név, az Enöke is. A Fermr-farkas és az „Istenek alkonya".. • A férfinevek közül legmagyarabl*nak és a legelterjedtebbek egyikének érezzük például az András nevűt. Az András név pedig görög eredetű. A görög andra szó a gyökere, amellyel Itomeros Odysseájának első sora kezdődik: "Andra moi ennepe, Mu»a...« Az andra szo férfit jelent s gazdag névtermés sarjadt ki belőle: Androsthenes és Andromachos, Androníkos és Androkles és sok egyéb pompás görög név, amely férfierőt és küzdelmet, dicsőséget, férfikarral aratott győzelmet idéz. Ezekből lett az András név, illetőleg eredetiben Andreias. Másik kevésbé elterjedt, de valóban ősi magyarhangzásu nevünk az Álmos. Valószínű, hogy az álom szóból eredt, bár szaktudósok szerint ez a magyarázat naiv. A másik magyarázat szerint az a I m u s, vagyis jóságos szóból" eredt Árpád apánk atyjának neve. Ha már Árpádnál tartunk, áruljuk el azt is, nogy e név valószínűleg az árpa szóból származik. Nyilván az Anyaföld mitikus képzete, a születés misztikumát a föld ermésérel kapcsolatba hozo ősi sejtelem villódzik benne. A magyarban a legrégibb okiratokból ismert nevek még a Buza, Bab, Bors, Kender, Lencse, Zab. Sok héber eredely férfinevünk van, de igen sok olyan is, ameJynek hangzása az idők folyamán sémita színezetű lett. Ezek között legérdekesebb az Adolf név, amely ősgermán származású. Erről a névről Ka J lós Ede tanulmánya a kővetkezőket írja: >Két germán szó nyomát fedez-h*-