Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-16 / 110. szám

Rí! ellenőrző pénztárgép vagQoitánotf őre. Ellenőrzi minden bevételét, hiteltéfelét, igy Önnek évente sokezer pengőt takarít meg. Felvilágosítással készséggel rendelkezésére áll: BRUCKNER ELEMÉR t'Jr^""" tt ÜEtTMACY AROKSZ Afl T A S A R N A P. 1AI3 má jns 16. ILindedruck.) Aztán a szerző leírja a lakosokat és igen szomorú képet fost az ottani állapotokról, hogv ezzel is kiemelje azt a jelentőséget, mo.'yet a nagy költő a kis városnak otí tartózkodásával adott Kilényi Jrrua Jubász-muzeumában van azonkívül még egy másik kivágott cil k Juhász Gyula. Paál Balázs ás <•0 7 levele eimniel (valószínűleg 1912 vei érőik melynek pontos dátumát és származási helyét hasonlóképpen lehetetlen megállapítani. A eikk áradozva beszel Juhász Gyuláról és Paál Balázshoz (fiatal költő, 1915ben az orosK hartéren elesett) intézett, levelét Reményi József novellás kötetével kapcsolatban. „Ugy kis figyelmet kérünk, kedves, csöndes sokszor pozsonyi közönség. Egy kis figyelmet kérünk, egy irodalomtörténeti fontosságú eseményről számolunk be, melyet meg kell ballant még olyanoknak is. akik különben ugy járnak, hogy mindkét fülükben vatta van. Hetekkel ezelőtt Pozsonyban volt Juhász Gyula a fiatalabb magyar irói generációnak egyik legkimagaslóbb alakja. A „holnapon" irány megindítója. Azok kedvéért azonban, akik irodalmi értekek megállapítására a m. tud. Akadémia kompetensebbnek tartják, közöljük, hogy ugyanez a Juhász Gyula nyerte meg tavaly az Akadémia Vigyázó-diját. Kedves, sok csöndes sokszor tunya pozsonyi közönség, most már ugyebár meg vagy győződve Juhász Gyula költői nagyságáról! Ez a nagy poéta megjelent a Toldy-Kör •felolvasó asztalánál, bogy a pozsot yi közönséget szcmtől-szembe lássa s az őt viszont személyesen megismerje. s megtette egyúttal azt is, hogj nagyon vergődő poéia-társaságba. lelket, életelixirt öntött." Ezután a fikk irója Paál Balázst mélyen járó" költőt méltatja, „aki Pozsonyban kiizködött napról-napra gn s levegőbe, az ürességbe. Piroska a létra tetején egyensúlyozott és monc ta a cimeket. melyek mögött ,vérző szív. komponáló rutin, valódi mély ég és bölpseség. a megfeszült érteh uí izzása, az álhatatos szellem lapult. Az ifjú" lány a fejét ingatta: nem azt se, ezt se. Már olvasta. Piroska hangja Csattogott. Már -nem kereskedői ügybuzgalom mii[ ködött benne. Ugy állt ott a létra to'tejón. mintha a kölcsönykönyvtár 'üzleti területéről a lírába való vágyódás emelte volna a magasba és ott fennhangon, lelkes hangszereléssel. majd dühösen varázsigéket kiáltott volna az ifjú lány felé. Az csak a fejét ingatva jelezte, hogy semmi vágy nem ébredt benne a malaszt, a poézis után, 1 Piroska, mint egy haragvó angyal nézett le rá a létra tetejéről. vEgy pillanatig arra gondolt, hogy a kezeben levő könyvek valamelyikét odavágja n fiatal hölgy fejéhez. Aztán ránézett az órára, háromnegyed hat volt. Gyorsan lejött és nyájas mosollyal rátukmálta a fiatal lányra a Bécsi tejesasszonyt. Ö ezt is olvasta, dc azért megörült neki. , — Ezt érdemes le^z mégegyszer elolvasni — mondói ta és megenyhülten távozott Amikor elment Piroska gyorsau bezárta utána az üzletet. József Jolán. a meg nem értőkkel a kicsinyeskedőkkel, a filiszterekkel.'" Paál Balázs szerepelt a Toldy-JKör második irodalmi matinéján, melyre Juhász Gyula is szeretett volna elmónni, de nem tudott. Igy aztán levelet intézett Paál Balázshoz, melyben inkább Reményi József novellás kötetéről van szó, semmint Paál Balázsról, a levélben keresztülérződik a Paál Balázst illető vigasztalás, elismerés, szeretet Von még ezenkivü', ugyanebből az időből származó hírlapi emléke Juhász Gyulának. Szintén kivágott cikk. Talán 1913. március 27-ről a Nyitra. eimü napilapból. A Hegyenvölgyön cimü cikk ismeretlen szerzője elmondja, hogy Szakolcán járt s ahogy végigment a csendes főutcán, eszébe jutott hogy élt. abban a ..határszéli történelmi emlékkel ragyogó, történelmi emlékeket visszahozó városban a mai magyar poézis egyik legnagyobb alakja is. a finom kontemplócióju, reneszánszlelkü, decens hangú filozófus költő: Juhász Gyula." És szeretett volna hozzá elmenni, szeretett volna „vele csak néhány szót váltani, hiszen a Holnap köteteitől kezdve minden verse nagyszerű gyönyörűségeket, lelki élménnyé váló szépségeket adott." íme egy csokorba szedve .Tubász Gyula régi pozsenyi emlékei, melyek az utóbbi tíz esztendőben újra életre keltek és hosszú szünet után egyenes folytatása lettek annak a Juhász Gyula-kultusznak. melybe a magyarokon kivül a szlovákok is belekapcsolódtak és legalább Juhász Gyula költészetében megbékélve és a magyarokkal egyetértve a költő művészetének megvesztegető szépségű varázsának dicséretében egymásra találtak. Ma Pozsonyban Szalatnai Rezső a poétalelkü, melegszívű gimn. tanár foglalkozik sok szeretettel és hozzáértéssel Juhász Gyula költészetével. Azok közé tartozik, „akik évek óta tudták, hirdették és megírták, mily igaz és nagy költőnk volt Juhász Gyula." Több cikket, glosszát irt róla, legszebb verseit közölte, hogy a szlovákiaiak megismerjék azt a magyar költőt, aki a felvidéki táj méiabujávai annyira rokonnak érezte magát. Szalatnai Rezső egyik legszebb, meghatóan szép és finom tanulmánya, „Juhász Gyula Szakolcán", amely rendkívül érdekes és értékes adatokat nyújt a Juhász Gyula-kutatóknak. E tanulmánya megjelenése után juttattak el hozzá egy talán ismeretlen Juhász Gyulakéziratot, melyet egy kis vonatozott füzetből téptek ki: 192*. január l én WEICHERZ ILONKÁNAK A szépségnek és a fiatalságnak A január is csak tavaszt jelent, S az öregséget és szomorúságot Ugy nézik, mint egy messze idegent. Szalatnai Rezső egyébként már 1929-ben a Losoncon egykor megjelenő A Mi Lapunk eimü ifjúsági folyóiratban, még pedig a márciusi számban, irt egy kis cikket és ő volt az, valamint közvetlen baráti köre. aki ebben az időben először nyilatkozott Juhász Gyuláról „a szeretet és az elismerés teljes hangján." Időrendben Mártonvölgyi Lászlónak, „Zarándok úton" a Kárpátok alatt cimü müvében Magyar poéta a Morva partján cimmel találunk egy érdekes, Juhász Gyula felvidéki tartózkodásának költői emlékeit átfogó tanulmányt. A Pozsonyi Uj Hirek 1940. húsvéti számában L. Kiss Ibolya, amint a cikkből kitűnik, valaha Nagyváradon a költő tanítványa volt, emlékezik meghatóan kedves sorokban volt tanáráról, Juhász Gyuláról. Azonbar Juhász Gyula tiszta költészete nemcsak a magyarokat, hanem a szlovákokat is megihlette. Különösen Lukács B. Emil foglalkozott Juhász Gyulával. Szlovákra lefordította a Vigasztalásul, a Zene, a Deo ignoto, az Augusztus és Niet sche cimü Juhász-költeményeket, melyek az Elan és a Tvorba cimü legelőkelőbb, finom kiállítású folyóiratban jelentek meg. A művészi fordításban átültetett Juhász Gyula-versek, amint a fordító maga is mejegyzi, igen nagy sikert arattak a szlovák olvasók táborában. Az Elan-ban (1940- január 7.) Lukács Emilnek Juhász Gyuláról egy igen érdekes tanulmánya is megjelent, melyben a költő irt a költőről, még pedig az a költő, aki nagy felkészültséggel Juhász Gyula világirodalmi helyét is próbálja meghatározni. Szerinte ,.a magyar lírikusok közül talán senki sem állt oly közel a nagy francia dekadensekhez. közelebbről Verlaine-hcz, mint Juhász Gyula. Átérzi az emberi élet üresegét és hiábavalóságát, a lesújtó és lelketölő szükséget, a Baudelaire-i minden dolog és minden ország tompa, magárahagyatottságát. Minden ország hasonló hozzá: halott és mételyezett lelkében kavarog az örvény, amely elől nincs menekvés. A végzetszeriiségnek ebből az érzéséből fakad fejlődése további folyamán Juhász Gyula az egész szenvedő világgal egyiittérző lélekké. Ez az együttérzés válik költészete rugójává. Saját mély kétségei közepett az emberi hibák özönének láttán áthatja őt egy jámbor érzés, a részvét ezzel a nyomorult földi veszödéssel; az együttérzés az emberekkel és dolgokkal egyaránt, sőt a sajátmaga iránt érzett részvét. Ez az együttérzés aranyozza be az életét, ez a világon az egyetlen érték, az egyetlen tartalom az ember szivében, az egyetlen mindenért való kárpótlás. Ez az az érzés, amely megbékít és kiegyensúlyoz. Ez Juhász Gyula sokat emlegetett kereszténységgel való rokonsága. Nem valami harcos, kereszténység ez... nem is Ady állandó tudatos istenkedése. hanem az Istenhez való felfohászkodás, saját sebeinek a Végtelen előtt való még nyíltabb mutogatása. Inkább filozófia pantheizmus ez, mint * soros értelemben vett kereszténység .. Lukács Emilen kivül még Garzuly Gyula fordított Juhász Gyula verseket, de német nyelvre és igen nagy sikerrel. Amint hírlik, a kő zel jövőben egy Juhász Gyula antológia jelenik meg német, nyelven. Nemrégen, amint az Arany János önképzőkör pozsonyi estjének műsorából kitűnik, Juhász Gyula Pozsony cimü költeményét Szabó László V. o. t. tanuló szavalta, sőt a nagy magyar költök arcképcsarnokába. Juhász Gyuláét is felvették. Vida Zoltán gim. tanuló rajzolta meg és az ünnepségen kiállították, íme Juhász Gyula múltja és jelene Pozsonyban. Jóleső érzés tudni, bogy mull ban is voltak barátai, jóleső érzés, hogy a jelenben is vannak, ha Szegeden kevesebb számmal is, mint bárhol a régi Nagy-Magyarország területén. Költészetének bűvös muzsikája egyre több tisztelőt hódit meg magának. mert benne az a fájdalom zokog, amely örök és minden érző es szenvedő emberé marad. MADACSY LÁSZLÓ mm es mim \ arevtmk, krémek, oüijok,. pa*w*iu Szeplő elleni fényvédő merek. , Rctter Mikérnt ke—laamu fntéMte, Baegvö, 9mfaém tér 11, L em. T*L IMI A retpoU*. Seépeéghlbék, eeemőkssök, uöruálak végleges aHévoUtása. ráiijkmelfi Tanítványok ktképeékozmetika" Ifi lilllIIHI IIIIIIII IBI IIIIIII II. A Kőzi kozmetikáról (Folytatás.) Legalább 10 percig feküdjünk nyugodtan a kádban, utána következik a. zuhanyozás, majd pedig erös törülközés frotir keudövel. Törülközés után a bőrt be.puderezzük, utána feküdve néhány percig pihenünk. A fürdő utáni piheués egyik legfontosabb szépítőszere a nőnek. Fésülködés előtt a hajat akár rövid, akár hosszú, mindig kefélni kell, mert csakis igy kaphat a haj szép fényt és felesleges a zsírozás, hogy fényes hajat kapjunk. Mindig a homlokról kifelé, felfelé kell a hajat kefélni. Csak a kefélt haj lehet ápolt. Jótékony hatással vau a női szépségre a gondos arcápoláson kivül még az altatószerek nélküli sok alvás, semmi vagy csak nagyon kevés alkohol élvezete, sok testgyakorlat, hogy az izmok frisek és ruganyosak maradjanak. Kétségtelen, hogy fontos a testsúly ellenőrzése, de ne legyen mánia a nőknél a tcstsnly állandó mérése, hogy vájjon egy dekával több vagy kevesebb-e a súly. Nem szabad osak a kalóriák és a dekák szerint élni. mert ez csak arra jó, hogy tönkre tegye a nők idegeit. R.. O.-né. KOZMETIKAI ÜZENETEK: B. Zsuzsikának. Levél a kiadóhivatalban. Vidéki. Az a kérdés, bogy zsiros vagy száraz természetü-e a baja és bogy viszket-e a fejbőr! Közölj* egyben velünk eddigi hajápolását. Szegedi előfizető. Semmiféle pótanyagot ne használjon. Ceak árthat vele arcbőrének,-