Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-16 / 110. szám

Hamis vallomásra való rábírás miatt ismét őrizetbe­vették a Máté-testvéreket (A Délmagyarország munkatársá­tól) Néhány héttel ezelőtt már meg­írtuk, hogy a szegedi gabonakeres­kedőim! élet három ismert szemé­lyét: Máté Dénest, Máté Sándor és Máté Tibort, a Szegedi Termény és Áruértékesítő Szövetkezet tagjai sú­lyos árdrágítási visszaéléseket ko­rvettek eL Ezekért a bűncselekmé­nyekért annak idején az ügyészség előzetes letartóztatásba helyezte őket. A három Máté-testvért azon­ban 10—12 nap múlva a lehelyezett óvadék ellenében a vádtanács sza­ibadlábra helyezte. Szabadlábon létük alatt a osend­iörr-égi megfigyelések sorás megál­lapítást nyert, hogy a Máté-tostve­rek az ügyükkel kapcsolatban lévő személyeket hamis vallomásra akar­ták bírni, ezért a csendőrség Máté Dénest, Sándort és Tibort őrizetbe vette és átadta as ügyészségnek. ahol letartóztatásba helyezték őket Pontos személyleírás alapján keresik a nagyszék­scsí rablótámadót (A Délmagvarország munkatársától) A nagyszéksósi vasúti állomás köze­iében csütörtökön este elkövetett rab­lótámadás ügyében a rendőrség nagy eréllyel és teljes apparátussal foly­tatja a nyomozást. A rádókörözések a tettes személyleirásával szétmentek az ország minden rendőrhatóságához, a nyomozást vezető dr. Kamarás La­jos rendőrtanácsos, a bűnügyi osztály vezetője, szombaton délelőtt a nyomo­zásban résztvevő detektivekkel kiszál­lott a rablótámadás színhelyére és szemlét tartott, amelynek eredménye­ként sikerült több értékes támpontot szerezni a további nyomozó munkához. Pénteken este egyébként már ugy látszott, hogy nyomára akadtak a tel­tesnek, mert a késő esti órákban egy őrszemes rendőr előállított a kapitány­ság központi ügyeletére egy csavargó kinézésű férfit, aki a Tiszaparton aludt egy árokban. Megmotozásakor 2360 pengőt találtak nála papírpénz­ben és ez még gyanúsabba tette. A gyunu azonban csakhamar elosz­lott, amikor kiderült, bogy az előállí­tott .Varrga András Pusztamérgesen, a 'Kossuth-utca 68. szám alatt lakó ha­zalókereskedővel azonos, akiről a pusz­tamérgest csendőrőrs telefonon igazol­ja, bogy csütörtökön este fél 7-kor uta­zott el mintegy 3000 pengő készpénz­zel Hódmezővásárhelyre, majd ounan Szegedre portékavásárlás céljából. iVafga András ilyenformán tökéle­tes alibit igazolt, a detektívek azonban nagyobb bizonyosság okából kimentek •vele a közkórházba Grancsa Mátyás betegagyához. A súlyosan sérült em­ber a szembesítés után a leghatáro­zottabban kijelentette, bogy az eléje i vezetett ember nem azonos a támadó já­vai. Szombaton délután a nyomozásban érdekes fordulat történt. Sikerült a detektiveknek az elrablott holmi egy­részének nyomára jutni. Igy a törül­iközőket, konyharuhát és az egyik vég •szövetet megtalálták, 'ezeket a rabló­támadás elkövetője még azon melegé­ben a tanyaiak körében értékesítette. Az olcsón kínált holmik vásárlóinak természetesen sejtelmük sem volt ar­ról, hogy a szövet és a törülközők bűn­tény elkövetéséből származnak. Az akaratlan orgazdák egyébként pontos weemélyleirást adtak arról az ember­ről, aki a portékát eladta és ez a (személyleírás teljesen ráillik Grancsa (Mátyás országosan körözött támadó­jáéra* A világhírű TELEFUNKEN RÁDIÓ ismét DRI trsfucn El CEf&B műszaki és importvállalalnáL kapható: SSKMLífoWIGK EBJCFICK Melegm'kutn.il. W1TCM•AtS!Y>A« Olt S Z A O VASÁRNAP, 1913 május 16. 5 Szeged pénze Debrecen pénzforgalma felülmúlta Szegedét — A pénz­fejkvóta : 201 pengő. — Gazdasági helyzetünk képe a Magyar Nemzeti Baílk jelentésében (A Délmagyarország munkatársa- léd 132 millió pengős pénzforgalmat tói) A Magyar Nemzeti Bank minden' év tavaszai: beszámol az ország pénz­forgalmáról. A legutóbbi jeleutés amelyit a Nemzeti bank szegedi íiók­intézeta bocsájtott rendelkezésünkre _ érdekesen ismerteti, hogy az egyes városok mekkora pénzforgalmat bo­nyolítanak le. A jelentés foglalkozik elsősorban az ország bankjegyforgalmával. 1912 december 31-én 2958 millióra rugóit a bankjegyforgalom, vagyis 974 millió pengővel, 19 százalékkal haladia tul az egy év előtti forgalmat. A növe­kedésre nézve a következőket állapít­ja meg a jelentés: >A növekedés okai között a terme­lés, vitamint az árszínvonal emelke­dése játszottak szerepet. A növekedés további okát abban kell látni, hogy a bankjegyek jelentékeny része nem vesz részt a fizetőlorga lomban. A bankjegyeknek ez a forgalomból való kimaradása szorosan öszefüggeni lát­szik a jövedelemelosztásban a leg­utóbbi években végbement változások­kal. A nagyobb ipari foglalkoztatás, továbbá a munkabérek és kereseti le­hetőségek emelkedése azt eredményez­te, hogy a nemzeti jövedelemből a munkásoknak, kisgazdáknak, kisiparo­soknak és kiskereskedőknek jutó rész jelentékenyen megnövekedett. Ez az eltolódás az árubeszerzési nehézsé­gekkel kapcsolatban arra vezetett, hogy izokban a rétegekben, melyek bankbetét tartásához voltak hozzá­szokva, ma számottevő feleslegek ke­letkeznek és ezeket birtokosaik kész­pénzben tartják. Fizetőeszközöknek a forgalomból való visszatartása bizo­nyára más rétegekben is dívik, neve­zetesei azoknak az iparosoknak és kereskedőknek körében, akik üzletük szűkítésére, vagy abbanhagyására kényszerültek. Az ilymódon végbeme­nő tezaurálás eredményezi azt, hogy a Neroícti Bank több bankjegyet kény­telen kibocfiájtani, mint amennyire a forgalomnak szüksége van. 201 pengő a fejkvóta Érdekes, hogy az országos lakos­ság lélekszáma alapján kiszámított pénz-fejkvóta 201 pengő, egy évvel ez­előtt pedig 135 pengő jutott minden­egyes emberre. Az egyes pénzciinle­tek megoszlása az alábbi volt: 463 darab 1000 pengős, 20.614.891 darab 100 pengős van forgalomban, 5,187.051 darab 50 pengős, 17,272.643 darab 20 pengős. 28.046.305 darab 10 pengős, 100.731 darab 2 pengős és 269.840 da'­rab 1 pengős van forgalomban Ma­gyaror izágon. Szegeden a Magyar Nemzeti Bank fiókintézete az elmúlt évben 629,200.000 pengő pénzforgalmat bonyolított le. A szegedi fiók forgalmát felülmúlta Deb­recen riókintézete, a debreceni tiók ugyanis ugyanezen idő alatt 682 mil­liós forgalmat bonyolított le, 53 mil­lió pergővel többet, mint Szeged. Sze­ged tehát a vidéki városok pénzfor­galmában a második helyre ezorntt. Az egyes városokban működő Nem­zeti Be nkok a következő pénztári tor­gaimat bonyolították le: Miskolc 616 millió pengőt, Pécs 516 milliót, Szombathely 478, Győr 459, Kolozsvár 458, Nyíregyháza 373, Békéscsaba 356, Kecskemét 304, Szé­kesfehérvár 296, Szolnok 283, Újvi­dék 276, Nagykanizsa 275, Nagyvárad 259, Szibadka 254, Szatmárnémeti 233, Kassa 225. Sopron 153, Baja 146, Geg­bonyolitott le. 32.910 szegedi valló Jelentős volt a szegedi fiók válto­forgalma is. A szegedi Nemzeti Bank a mult évben 32.910 darab 3 hónapon belül esedékes váltót számitolt le 32,652.263 pengő értékben. Érdekes, hogy Szegedet a váltóforgalomban is leiülmulta Debrecen, ahol 45.000 vál­tót számítoltak le, 50 millió pengős értékben. Szeged után közvetlen Ko­lozsvár következik 29 millió pengős váltóforgalmával, a negyedik hely pe­dig Kecskemétet illeti meg, ahol 25 millió pengős váltóforgalmat bonyo­lítottak le. Igen jelentős volt Békés­csaba váltóforgalma is, 23 millió pen­gős és Nyíregyháza 24 millió pengős váltóforgalmával. » Számottevő volt a szegedi Nemzeti Bank küldvcnvforgalma is. A szegedi fiók a legnagyobb küldvényforgalmát természetesen a budapesti főinfózet­tel bonyolította le, ezután következett Békéscsaba, Baja, Szolnok, Kecske­mét, Gyöngyös, Debrecen. 719 milliós müvelef-összeg A szegedi fiók giróforgalmát kü­löu kimutatás tesz szemléltetővé: Készpénzfizetés volt 1942-ben a szege­di intézetnél állami: 126 millió pengő, egyéb 18 millió pengő. Helyi átutalás állami 196.000 pengő, egyéb 24 millió pengő. A'utalás a bank más intézetei­től, állami 2 millió, egyéb 78 millió pengő. Az összes giroíorgalom bevé­tele volt. állami 178 millió, egyéb 153 millió pengő. Készpénzfizetés volt ál­lami 50 millió, egyéb 54 millió. A gi­roforsalomban Szegedet ifemóf Dcbre­cen multa felül, de igen jelentős gi­roforgalmat bonyolítottak le Békés­csaba. Győr, Kecskemét, Kolozsvár, Pécs és Újvidék intézetei is. A fiókintezeteknél végzett müvele­tek végösszege a következő számokat mutatják: A szegedi Nemzefi Bank műveletei­nek összege 1942-ben 719 millió pen­söt tett ki. A debreceni fiók művelő­temek összege ezzel szemben 726 mil­lióra rúgott A miskolci 654 millió. Kolozsvár 500 millió. Győr 573. Ba ja 179. Békéscsaba 439, Kassa 172. Kecs­kemét 398, Pécs 587, Sopron 191, Sza­badka 337, Szolnok 305, Gvöngyös fiókja pedig 93 millió pengős "ősszeg­ben bonyolította le a műveleteit. A Nemzeti Bank jelentéseinek- ada­taiból megállapítható, hogy Szeged pénzforgalmát Debrecen felülmulta, ennek az oka pedig, hogy Debrecen­nek nagyobb a környéke. A hajdúsági városok- pénzforgalmának legnagyobb része Debrecenen keresztül bonyolítja le pénzforgalmát. Ar álfa!óno» cazdasáai helyzet A Nemzel i Bank jelentése foglal­kozik a gazdasági helyzettel is, erre­nézve a következő érdekes sorokat olvashatjuk a jelentésben: >A magyar gazdasági helyzet alap­jellegét a háború által előidézett prob­lémák megoldására! való törekvés adja meg. Nyersanyagellátás! nehézségei nk ellenére az ipari foglalkoztatás ha az egész ipart nézzük — tovább emel­kedett. Az élelmezési helyzet rosszabbo­dása egyéb intézkedések mellett szük­ségessé tette a jegy rendszernek to­vábbi élelmezési cikkekre való kiter­jesztését és a termelőket terhelő be­szolgáltatási kötelezettség szigorúbb szabályozását. Az iparcikkekben mu­tatkozó hiányt a kormány olymódon igyekezett enyhileni, bogy a szegi­nvebb osztályok részére olcsó ruhá­zati tipuscikkek előállításáról gondos­kodott. Gazdasági erőfeszi 'éseink főcélja a honvédelmi szükséglet kielégítése volt, mégis létrejött néhány olyan alkotás, amely termelöbcrendczésüok tartós jellegű gyarapodását jelenti. A mezőgazdaságfejlesztési törvény megalkotása, ipari szervezetünk és energiaellátásunk nagyjelentőségű uj egységekkel való bővülése és közle­kedésünk erőteljes fejlesztése érde­melnek itt elsősorban említést. Noha a nyersanyag- és munkaerő­gazdálkodásban, valamint az áruellá­tásban a nehézségek tovább növeked­tek, a fogyasztók kezén lévő vásárló­erő és a rendelkezésre álló fogyasz­tási javak között fennálló' egyensúly­hiány pedig egyre jobban érezhető vol?, ezek a háborúval szükségképpen együttjáró feszültségek sazilasási éle­tünk menetét nem zavarták meg. A honvédelem érdekei parancsoló szükségessé {eszik, hogv gazdasági erőforrásainkat mincl teljesebben a honvédelem szolgálatába állítsuk. Fontos tehát, hogy a polgári fogvasz^ tás minél kisebb mértekben vegye igénybe ezeket az erőforrásokat. E cél elérésérc sem a fogyasztás korlá­tozása céljából életbeléptetett külön­böző rendszabályok, sem pedig a jö­vedelmeknek adóztatás ntján való csökkentése önmagukban nem elégsé­gesek. Szükség van arra, hogy a tár­sadalom önkéntesen Is csökkentse fo­gyasztását és fegve lehetővé, hogy Így felszabaduló javak a honvédelem szolcáláfáha legyenek állíthatók. Az önkéntes takarékosságnak tehát ma, különösen nagv jelentősége van. Azon* ban az önkéntes megtakarítás csak akkor éri el teljes mértékben célját — mondja végül a Nemzeti Bank je­lentése — ha a megtakarítás revén képződő jövcdelemfelesteget az ál­lam. vagy a hitclszervezet rrndelke­7zsére bocsátjuk*. Mezőgazdasági célra használt kenő- és hengcrolaj kiszolgáltatása. A m. kir. ipari anyaghivatal ásványolaj­ipari osztálya leiratot intézett a sze­gedi kereskedelmi és iparkamarához, melyben a mezőgazdasági célra (csép­léshez, szántáshoz, bércsépléshez, bér1-, szántáshoz használt kenő- és henger­olaj kiszolgáltatását megkönnyíti. A leirat értelmében a kizárólag mező­gazdasági célra (csépléshez, szántás­hoz, bércsépléshez, bérszántáshoz)' használt kenő és hengerolajok forga­lombahozatalának és beszerzésének' megkönnyítése érdekében a m. kir. ipari anyaghivatal ásványolajipar! osz­tálya engedélyt ad arra. hogy az ás-' ványolajkereskedök esetenként be­nyújtott igényléseikre zárolás alól mentesített kenő és hengerolajat for­galomba hozzanak a következő korlá­tozásokkal: Az ipari anyaghivatal ás­ványolajipari osztályának kenő és hengerolajok fentiek szerinti kiszolgál­tatására vonatkozó engedélyének hatá­lya május 15-töl szeptember 30-ig ter­jed. Az ásványolajkereskedők a fentiek szerint forgalomba hozni kivánt kenő és hengerolaj zárolás alól való mente­sítése céljából az anyaghivalal ás­ványipari osztályához anyagigénylés' tartoznak benyújtani, abban az eset* ben is, ha az ily módon forgalomba hozni kivánt kenő és hengerolajmeny­nyiseg már birtokukban van, vagy ha a kenőolajkészletüket u. n. nyilatkf* zat adás ellenében egészítették ki. Ezekben az esetekben a zárolás alól való mentesítést >saját készletből' megjelöléssel kell kérni. A határidő lejárta után visszamaradt hengerolaj­mennyiségeket az ásványolajipari osz­tályhoz legkésőbb 1943 október S-ig be kell jelenteni.

Next

/
Thumbnails
Contents