Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-14 / 84. szám

akiket szinte zavarnak a szüleik. Az ülés második részében a ter­vezet második részét tárgyalták a tanoncok neveltetési gondjai-,rak könnyítésével kapcsolatosan. Ezen a téren már egy égesebb volt az ülés véleménye. Megállapították a fl tanonchiányról és a lanoncszerzőilíetés megkönnyítésére! tárgyalt a kamara kézműipari csoportja (.A Délmagyarország munkaldrsd- (mennek el tanoncnak, akiknek az lói) Kedden délután 6 órakor a ke-jlonne a hivatásuk, hanem azok, reskedelmi és iparkamara kézmű­vesipari bizottsága ülést tartott. Umény Alajos, az iparkamara fő­titkára rámutatott arra a szomorít tényre, hogy <i Jcézmüves iparban nagy a tanonchiány. Ez azért azo­ntorn jelenség, mert igy rövid idő alatt o segédek, majd a mesterek száma is csökkenni fog. Ezt a téuyt statisztikai adatokkal is alátámasz­totta. Ennek a szomorn ténynek konsta­tálása ntán rátértek az ülés tulaj­donképpeni tárgysorozatának tár­gyalására. Az ülés tárgysorozatán szerepelt fl tanoncképzés egyes kér­déseinek szabályozása ügyében ké­szített rendelettervezet megvitatá­sa. A rendelettervezet rendelkezé­seinek egyik csoportja könnyíteni kíván azokon a jogszabályi korlá­tozásokon. amelyeket a világháború utáni időkben a tanoncok képzé­sének szigorítása céljából alkottak. Igy lehetővé válik az, hogy a ta­noncot rövidebb tanidőre szerződ­tessék. Az eddig megállapított időt. félévnél csökkenti a tervezet, és le­hetővé teszi, hogy az év bármelyik szakában az alkalmazott segédek szántára tekintet nélkül szabadon lehessen tanoncot szerződtetni, A miniszteri rendelet első pont­jával szemben, amely a tanoneidőt. esökkentí. egyhangúlag foglalt ál­lást. o szakülés. A felszólalók, élű kőn Rainer Ferenc ipartestületi el­nökkel. annak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy a tanoncidő megrö­vidítése éppen az ellenkező eélt ért •i. mint amire hivatva volna. Az amugyis eléggé lerövidített idő, amit a leventeképzés, tanonciskola és más kisebb elfoglaltságok amngyis megrövidítenek, nem hoz­hatnak megfelelő eredményt Nem •esznek szakképzett segédek, igy a mesterek sem fogják tndni eléggé mesterségüket. A rendelet másik részét, amely a •anonCfelvétellel foglalkozik, szin­tén megfontolás tárgyává tették. A felszólalások és előterjesztések rég­só eredménye itt is az lett hogy a minisztérium idevonatlvozó rendele­te nem fogja megoldani tüdni a ta­nonchiányt. Hiába adja meg a ren­delet azt a messzemenő enged­ményt a tanoncnak, hogy az év bármelyik időszakában szerződteté­»ét kérhesse, mert ma az a helyzet bogy a szülők nem igen adják ta­noncnak a gyermekeiket ugyanis Sok anyagi gonddal jár, másrészről pedig nincsen meg a megfelelő fi­fcetés. A mesterek pedig azért nem vpozriek fel tanoncokat, mert. nem tudják elsősorban eléggé kiképezni őket amiatt bogy az idő szükresza bott másrészről pedig nem azok felsaőlalók, hogy a tanoncok nevel­tetése ée képzése elsődleges felada­tuk a mestereknek. Ez a mesternek is előnyére szogál, mert jól képzett tanonctól sokkal nagyobb teljesít­ményt lehet várni, mint egy rosz­szul felkészült segédtől. Tehát a kép­zés ngy egyénileg, mint üzletileg is hasznára van az iparos társa­dalomnak. Az ülés felszólalóinak észrevéte­leit jegyzőkönyvbe foglalták és mint a szegedi kamara kézműipari csoportjának véleményét felterjesz­tik a minisztériumba. TáfihozlaíO a külpolitikai helyzetről a Képviselőház es a felsőház htliagyi bizottságában M óllom! pőtAdőről $7.010 rendeletet tárgyaM a 42-cs bizottság Budapest, április 13. A képviselő­ház külügyi bizottsága április 15-én, csütörtök délelőtt 11 órakor ülést, tart. Az iilés tárgya: tájékoztató a külpolitikai helyzetről: A felsőház külügyi bizottsága áp­rilis 16-án délelőtt 11 órakor tart ülést. Tárgy: tájékoztató a külpo­litikai helyzetről. A 42 tagu országos bizottság áp­rilis 16-án, pénteken délután 5 óra­kor a képviselőház miniszterelnöki tanácstermében ülést' tart. Tárgy L A minisztérium rendelete a ka tonai (csendőri) szolgálatra bevo­nult ügyvédek ügyvédi kamarai tagsági járulékai ós az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdijintézeti járulékai fizetése tárgyában. 2. A minisztérium rendelete az erdei le­geltetés ideiglenes szabályozása tárgyában, (utólagos bejelentés.) 3. A minisztérium rendelete as ál­lami pótadóról. (mti) Az áradó és az apadó Tisza Az idén nem öltött veszélyes méreteket a folyó tavaszi áradása — A vizállósmérés nulla pontját három méterrel leszállították — A Tisza legmagasabb és legalacsonyabb vízállásai Baivarosi Mozi Ma Is GÁRDONY! GÉZA örökbecsű történelmi regénye ISTEN RABJA! A főszerepekben: BULLA KLMA, TASN ADY ILONA LEHOTAY ARP AD, SZILASSY, HARKÁNYI, MAKLARY Híradó! ülőid is ek 3, 5. 7 árt (A Délmagyarország munkatársá­tól) A Tiszavölgy népe feszült iz­galommal várta az idei tavasz be­köszöntését főleg amiatt, hogy váj­jon folytatódni fog-e az idén az el­múlt évek talajvizi áradássorozata s jön-e áradás a Tiszára s ha jön. milyen méretű lesz ez az áradást A talajvizi áradás szakértői már a muilt évi előjelekből következtetve valószinüiiek tartották, hogy véget ért az alföldi „hétszükesztendő", de semmi valószínű következtetést nem lehetett tenni a Tiszára vár­ható viselkedésére, aini áradásai­ban mindig kiszámíthatatlan, sze­szélyes és gyakran veszedelmes szo­kott lenni. Nincs megállapítva, bogy van-e valami összefüggés a Tisza vízállása és a talajvizi ára­dások között, ezúttal azonban ngy tűnik fel, mintha valami kapcso­lata volna a két áradásnak. Az idén nem tört fel a tél elmultával s a hóolvadás nyomán a talajvíz, de jó ideig elmaradt, a Tisza szoká­sos tavaszi áradása is. A folyó esak alig két héttel ezelőtt kezdett árad­A város mérnöki hivatala a Ti­sza szabályozása óta állandóan és rendszeresen jegyzi a Tisza viz állásait 8 évtizedekre visszamenő­leg hatalmas grafikoknok mutat­ják a folyó nívójának szeszélyes ingadozását. Az eddig mért legmé­lyebb és! egmagasabb vizállás kö­zötti különbség valamivel több, mint tiz méter. A vizszintmérés nulla pontja eddig Szegeden aa ten­gerszint eletti magasság 71.47 méte­rénél volt. Ez a bázis azonban az­zal járt. hogy a folyó vízállása hol — hol + előjelű, volt aszerint, hogy a vízszint alatta, vagy felette volt-e a nulla pontnak. Bár ez a nnlla pont eszmei elhelyezése a fo­lyó medrének meglehetősen mély pontjára esett, azonban éppen a Tisza szeszélyes vízállásingadozása mégis gyakran azzal járt, hogy a vízszint a nnlla pont alá süllyedt s iyénkor mínusz előjellel kellett az adatokat közölni. Ez pedig sok te­kintetben nehézkessé tette a viz­jelzőszolgálatot g éppen ezért nem­régen intézkedés történt a vizszint­SZERDA, 1«13 Aprrrig 14. ni s áradása jóval alatta maradtl mérés nulla pontjának 3 méterrel az év ebben a szakában szokásos vaiő leszállítására. Ennek az intéz­áradásoknak. K o r l óban reMHHsaaMHasBKMBHHBnMananB Ma szerdán utoljára adjuk I A láp virága Fényes Alice—Jávor Pál kitűnő alakításával kedésnek eredményeképpen a tiszai vizállás nulla pontja jelenleg a ten­gerszinfeletti magaság 71.47 méter­nél van a folyó medrében, ami any­nyira mélyen van, hogy ez alá már nem süllyedhet a vízállás s bizto­sítva van, hogy mínusz előjellel most már nem kell számolni. A Tisza vízállása minden eddigi mérée ós tapasztalat szerint 1932 tavaszán volt legmagasabb ami­kor 9.23 méterre emelkedeH a folyó szintje. Ez a magasság jelenleg a 12.23 méteres nívónak felel meg. Annak idején megállapították, hogy a Tisza vizá1lá«a soha ilyen magas nem volt, még az 1879 nagy árviz idejében sem « hogy ezúttal mégsem ismétlődött meg a* egykori katasztrófa, az az időköz? ben kiépült, erős és biztos védőmü­veknek köszönhető. A tavasz minden évben megh fza a Tisza áradását, aminek a magya­rázata, az, bogy a hegyekben olvadó hó, de a talajnedvesség víztömegei^ nek nagy részei is mind a folyóba zudul. A régi Időkben, amikor a Tiszavölgy népét nem védték erős gátak a folyó kirohanásai ellen. ilyenkor vált tengerré a Tisza s évről-évre elborította a partja men­tén elterülő vidékeket. Ezt az ál­landó veszedelmet szüntette meg a Széchenyi Tstván által kezdeménye­zet és nagyrészt személyes közre­működés révén megvalósuló Tisza­szabályozás, ekkor épültek a hatal­mas védgátak- ekkor rövidítették1 meg a folyó medrét a kanyargások számtalan átvágásával s ekkor sza­badították fel a tiszamenti vidékek száz és százezer boldját az állandó tavaszi csapások alól, amelyek lá­pos. mocsaras, alaktalan vidékké tet­ték azelőtt ezt a területet. Ma már a mérnöki tudomány számitása szerint nem kell számol­ni többé ezekkel a veszedelmekkel 9• ezeknek a számításoknak helyes­ségét igazolta nr, 1932-ős maximális vízállás is. amikor a Stefánia sé­tány melletti kőkorlátról le leteheti nyúlni a folyó vizébe. A tavaszi áradások azonban most, is rend­szeresen ismétlődnek évenként s meglepetés volt. hogy az idén fel­tűnő sokáig késett az áradás. Ápri­lis l-ig olyan alacsony volt a folyó vízállása, amire ebben az időszak­ban még nem volt példa. A szakér­tők ezt azzal magyarázzák, hogy a* idei télen sem a hegyekben, sem az Alföldön nem volt nagy hnyqzá* s ai olvadás is lassú folynmatu volt, ngy, bogy a viz lassan, min­den különösebb torlódás nélkül la tudott folyni. A tavaszi áradás azért április 1-én megérkezett, ek­kor hirtelen emelkedni kezdett & folyó vízállása. Az áradás azonban nem egészen két hétig tartott s alig 5 méter fölé emelte a viz nívóját. Néhány nappal ezelőtt azután meg­kezdődött az apadás s kedden már 4 méter 80 centit mértek. A folyó felső folyásairól érkezett jelentések alapján biztosra veszik, bogy fl to­vábbi apadás most már folyamatos lesz s szóidén már nem kell számol­ni a tavaszi áradás veszedelmeivel. - A TISZA VÍZÁLLASA. A sze­gedi rendőrség révkapitánysága je­lentése szerint » Tisza vízállása április 13-án reggel 7 órakor — 4SU cm, a levegő hőmérséklete +7 fok Oelzi us volt. Széchenyi Mozi MA IS! Óriási sikert aratott hatalmas cirkuszii hn I tigrisek ura Csodásan idomított tigrisekkel, oroszlánokkal. Elefántok, pat»­gályok 8 K 7 órakor i

Next

/
Thumbnails
Contents