Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-14 / 84. szám

D E C M A G Y A R í) R S Z A <i ; április 14. K«ny4» es ruha fla a hAborw közellátás két leg­foutosabb feladatát akarjuk meg­jelölni. ugy aa kétségtelenül a min­dennapi kenyér biztosítása és a ruházkodási cikkeknek előteremté­se. Mindnyájan tudjuk, milyen ne­hézségeket kell megoldania textil­iparunknak. A háború megszüntette a tengerentúli behozatal lehetősé­gét. felfokozta a hadianyagszükség­letot és végül a még fennmaradt szerény keretek között mozgó kül­földi nyersanyagok árát jelentős mértekben növelte. Ennek követ­keztében fokozódó jelentőséggel bir az. hogy a pótolhatatlan nyers­anyagok ugy kerüljenek feldolgo­zásra. hogy azokból semmi sem vesszen el és a feldolgozás után oly cikkek álljanak rendelkezésre, ame­lyekkel a legszélesebb néprétegek az ország érdekében fontos termelő­munkát végző tömegszükségletei fe­dezetet nyerjenek. Nem elég a ter­melés szabályozása, hanem ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a termelt árok egyenlő és fokozatos szétosztáséról. A fokozatos és egyenlő szétosztás azonban szük­ségképpen nem jelent jegy- vagy ntalványrcndszert. Még arról gon­doskodnak. hogy a termelt javak egész mennyisége oly nton kerül­jön a fogyasztóhoz, amelyről sem­miféle letérés nines. Ezt a célt kí­vánta szolgálni a textilnagykeres­kedők kijelölésének rendszere, majd később a textilközpont megszerve­zése s ezt a kitűzött feladatot oldja meg most a közellátási miniszter­nek tir. a rendelete, amellyel a textiláru előállítását és forgat om­bahozatatát saabáyozza. Az ujrnsza­bolyzás biztosítja a nyersanyagok akadály nélküli feldolgozását és az otöttlHtott árok egyenes útját. a gyártól a kereskedőkön át a fo­gyasztókig. Erről az egyenes vá­gányról letérés nincs. A gyár foko­wlasHn küldi a kijelölt, 'nagykeres­kedőknek a termelt árukat szétosz­tásra, a nagykereskedők viszont kötelesek az áruellátásért housr.juk utalt kiskereskedőknek nz árukat átadni Hn pontos nyilvántartás a lapján ismerjük az ám ntját, ugy megszűnik az árukészletek elrejté­se. az árunak a zugforgalombaa való értékesítése. Ez a szabályozás számot vet a termelés és az értéke­sítés mai helyzetével. Nem foszt meg senkit som nz élothetőségek­től. sőt a kisegzisztenciák, a kiske­reskedők számára biztosítja a rend­szeres áruelosztást. Nem érinti a tisztes kereskedői hasznot, nem vk.ir túlzottan belenyúlni a szakma ügyeibe. Szabályozza a kereskedői forgalmat annélktil, hogy növelné a nagykereskedők számát Biztosít­ja az egyenletes áruelosztést akkor, amikor az ország területét körze­tekre osztja. De mindezeken telni megszünteti a fekete piacot. Ezt nemcsak az áru utjának elenőrzé­sével éri el. hanem azzal is. hogy rendet teremt nz eddigi textiláruk között ós a közeljövőben egységes rendszert léptet életbe az ország egész területén. A fogyasztók érde­keit szolgálja az a rendelet is­amely megakadályozza árdrágítóit azzal, hogy az egyes árucikkek fo­gyasztói árát a gyáraknak. vng> előállító üzemeknek a gyártmányo­kon fel kell tüntetni. Az ám utjá­nak fokozottabb ellenőrzése és a fo­gyasztói áraknak az ország e.aész területére szóló egysége® megálla-. ruházkodásra, a mindennapi kenyér pitását a jelenlegi nehéz viszonyok Ibiztosítása mellett egyre fokozódó közepette is meg fogják oldani a i jelentőseggel biró kérdését. fi tábla felmentette az ulviiiéki törvényszék által zsarolásért két és félévi fegyházra itéit községi segéöjegyzöt (A Délmagyar ország munkatársa lói) A szegedi ítélőtábla kedden tárgyalta Bognár József 40 éves pa­dányi községi segéd jegyző bűn­ügyét. akit az újvidéki törvényszék elsőfokon zsarolás b" étiért két és félévi fegyházra ítélt. A táblai tárgyaláson részletesen ismertetett elsőfoku bírósági ítélet indokolása szerint Bognár József aki 1941-ben Csurog községben tel­jesített szolgálatot 1942. év január­jában 25.000 pengőt követelt és vett át Orni Zsurkó szerb gazdától az­zal, hogy a pénzre a községben a karhatalmi szolgálatot ellátó csend­őri és katonai alakulatok élelmezóa se céljából van szükség. Néhány nappal később az Orni Zsurkótól átvett pénzt ugyanabban a boríték­ban, amelyben kapta, visszaadta, azzal, hogy az ellátás költségei más uton fedeződtek. A gazda állítása szerint azonban a pénzből, amelyet a segédjegyző megolvasatlanul vett át és adott vissza, ekkor már 15.000 pengő hiányzott. A törvényszék a sértett állítását valóságnak fogadta el, kimondotta Bognár József bűnösségét, a tábla azonban tanuk és bizonyító erejű adatok hiányában nem látta beiga­zoltnak a vádat, ezért a segédjegy­zőt a vád és következményei alól jogerősen felmentette. Külföldi közellátási és közélelmezési intézkedések (STUD) Az általános természetű iiilézk.txl«,ek körül a legérdekesebb az USA kormányának az a rendelet- és intézkedéssorozata, amellyel az élel­miszerek adagolását késziák elő. Az élelmiszerek adagolása április folya­mán lép éíefbe, vagy részben már március folyamán éldbeiépett. Aa adagolás nem jelem minden esetben jegy- vagy pontrendszert, hanem a nagyvállalkozóknak és nagyfogyasz­tóknak kiutalt mennyiségek csökken­tését. Az első élelmicikk, ameíyet adagolnak, a friss és konzervbus, ide­értve a halkonzerveket és a szárított halat is. Az USA ilyen irányú intéz­kedéseinek oka nem annyira a terme­lés, iííeive a rendelkezésre álló kész­letek elégtelensége, hanem a hajótér­hlány A terv szerint a polgári la­kosság 1943-ban az előző években fo­gyasztott élelmiszereknek csajt felét kaphatja, hogy ezáltal a hadsereg el­lá'ását és a Lend and Lease szállítá­sokat biztosítsák. Míg az utóbbi szük­ségletek az előző évben a termelés 12 százalékát tették ki, a folyó évben az arány 25 százalékra fog emelkedni. Törökországban az állami alkal­mazottak fejenként és családonként 3 liter olívaolajat és 2 kg finom búza­lisztet kapnak kedvezményes áron. Az intézkedés oélja az állami alkal­mazottak fizetésemelésének elkerülé­se Még nincs biztos hír arról, hogy Franciaország elsőnek a világon be­vezette volna a só adagolását. A je­lentések azt mondják, hogy ezt az in­tézkedést tervbe vették, mégpedig nem 'ermelési okokból — hiszen Fran­ciaországban nem bányásszák, hanem a tengerhői párolják a sót —, hanem szállítást nehézségek miatt A só szál­lítása havonta 70 000 tonna vasúti és uszálvteret vesz igénybe. A mai vi­szonyok kőzött fontos ennek csökken­tése. Finnországban a szállítások" sze­rint a rendelkezésre álló burgonva­mennviseg elegendő lesz a 'él végéig. A eukoradagot viszont, "amelv már ed­dig is mindössze 750 gram volt ha­vonta csökkenteni kell. A kenvérga­bona készlpt tavaszig feltétlenül ele­gendő lesz és ha a termelők megfe­lelően eleget tesznek szállítási kft'e­rezet'séo-eiknek a iftvő termésia nem lesz komolyabb nehézség ezen a té­ren. Miuthogy Franciaország teljesen el van vágva gyarmataitól, a francia kormány zárolta a kakaókészleteket, a csokoládégyártást pedig egy egy­séges csokoládéfajtára korlátozta, liz az egységes csokoládé 35 százalék kakaót és 65 százalék cukrot tartal­maz. A meglévő mennyiségeket első­sorban gyermekek és betegek részére tartalékolják. Svájcban a fogyasztók 225 gram rendkívüli tésztaadagot kaptak feb­ruárban. A sörfogyasztás terén Svédország­ban és Dániában történtek ujabb kor­látozások. Az árpával való takarékos­kodás céljából Svédországban a sör alkohol tartalmát 2.5 százalékról 2 százalékra, fűszer tartalma 82 száza­lékról 7 százalékra csökkentik A há­ború előtt Svédországban 45.000 ton­na sőrárpáf dolgoztak föl, amit foko­zatosan 15.000 tonnára csökkentet>k. F.z utóbbi rendelkezéstől további 2700 tonna megtakarítást várnak. Érdekes, hogy ezzel kapcsolatban felkészülnek a tejfogyasztás növekedésére. Dá­niában a sörárpa fogyasztá­sát a békefogyasz'ás 70 százalékára korlátozták, majd termelés és üzem­anyag nehézségek miatt tovább csök­kentették a sörgyártást és végül be­vezették az adagolást. A zsirclláiás 'erén Franciaországban volfak kény­telenek ujabb megszorítóihoz folya­modni. Az eddigi havi 450 gram zsi­radék helyett mindössze 310 gramot kapnak a fogyasztók. A zsirellá'ás további korlátozásának az Északafri­kával való közlekedés megszakadása az oka. Az ipari termelés korlátozására vonatkozólag. Angliából és Olaszor­szágból jöttek hírek általános Intéz­kedéseikről. Angliában korlátozták a háztartási cikkek, edényeik, evőesjíkő­zők gyárfását, Olaszországban pedig márciusi hatállyal megszüntették a pnrfíim. kölnivíz és hasonló nem hy­giéníai cikkek gyárfását. Az ilvmódon felszabaduló munkaerőket a hadiipar­ba vezetik át. Az US A-ban bevezették % otpője­gvefcet Minden polgári égvén S pár efpőt kaphat évente Természetesen « rendelkezés nem érinti a szandálokat Os pótanyagbél készült ci­pőket A rendelkezés teljesen megle­petésszerű volt, mert az előkészülete­ket szigorúan titokban tartották. Romániában megtiltották a vasbe­tonnak és a bádognak polgári épi.kc­zésekbez való felhasználását. Németországban a különböző gép­fajták tipizálásának és gyártási kor­látozásának folyamán most sor kerül a tejgazdasági és cukorgyártási gé­pekre, valamint a szerszámgépekre is. A textileladás terén Olaszország­ban korlátozták az előállítható mű­selyem fonalakat az eodigi 51 típus­ról 11-re. Az eddigi 17 viskoze mű­selvemfonál helyett már csak háromat szabad gyártani A rendelkezés oélja az olasz müselyemgyár ás teljesítő­képességének növelése, „ munkáslét­szám szaporítása nélkül. Belgiumban a textilfeldolgozó és árusító cégeket szigorúbban ellenőrzik A kenderter­melők megfelelő termelési eredmény esetén fölemelt pontszámú ruhajegyet kapnak. Ugyancsak korlátozták és enge­délyhez kötötték Németországban • különböző speciális láncok készítését és megszigorították, illetve engedély­hez kötötték gyógyszerek készítését­A papirgazdálkodásban két ország vezeteti be újítást. Norvégiában tu­busokat készítenek papírból A lengyel kormányzóságban pedig gépszíjakat készítenek papírból. Chilében korlá­tozták az újságok nagyságát és pél­dányszámát. Angliában a Jelenleg érvényben lé­vő ruhajegy érvényét 1943 julius 31-ig meghosszabbították. Az uj ruhajegyei március elején kellett volna kiadni, de a rendelkezésre álló árukészletek megcsappanása miatt a kormány jobb. nak látta az nj ruhajegyek kiadását elhalasztani. Írországban korlátozzák a ruháké­zsitésre felhasználható szövetmennyi­séget, megtiltották a kétsoros férfi­öltönyök készitését. Korlátozzák a zse­bek számát és a nőiruhák hosszúsá­gát és bőségét is. Míg az ápolónők ed­digi jellegzetes fejkötőjét is megszün­tetik és azt kis sapkával helyettesitik. Az energiagazdálkodás terén több állam hozott korlátozó intézkedése­ket. Németországban felhívták a fo­gyasztókat a gáz és villamosáram fogyasztásának korlátozására. Hivata­li helyiségekben 30 százalékkal, nagv­lakásokban 20 százalékkal, kislaká­sokban 10 százalékkal kell korlátozni a fogyasztást. Nagy lakásnak számit a 10 vagy több szobás lakás. A pa­zarlókat súlyosan büntetik. Hollandiában az izzólámpák gyár* tását korlátozták, nagyfeszültségű iz­zólámpák gyártását teljesen betiltot­ták. A meglévő készletek eladását ju­nius 30-ig engedélyezték. Kanadában újból csökkentették g benzinadagokat. Olaszorgzágban korlátozták, illetve csökkentették a háztartási villany­áram fogyasztását és pedig március­ban a decemberi mennyiségnél 23 százalékkal, áprilisban 30 százalékkal kell kevesebbet fogyasztani A pa­zarlóktól megvonják az áramszolgál­tatást. Dániában az ipari áram fogyasztás nem haladhatja meg a békefogyasztás 66 százalékát Franciaországban 18000 traktort szándékoznak fagázüzemre átszerelni A rádióalkatrészekkel való takaré­koskodás céljából és a nversanvagok kímélése érdekében elrendelték,' hogy rádiólámpák és egvéb alkatrészek ki­cserélését osak kijelöflt szakemberek" végezhetik. Ezt a rendelkezést most kiegészítették a rádiókészülék teljen eladási tilalmával Az uj Intézkedéssel az illetékesek meg akarják akvdálvoe­"i • rádiókészülékeknek tiltott eélra való felhasználását Markos Győrrv Előfizetőink havi 8O fillérért mindennap cserélhetnek könyvet a DBLÜAGYARORSZA tárában.

Next

/
Thumbnails
Contents