Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-11 / 82. szám
S OELMAUY A K ORSZÁG Vasárnap, hm3. áprtn» 11. lyow öböl vidékéről elhoztok Csókára, vagy a középázsiai jadeitot elszállították a svájci tavak cölöpcpitméuyeinek lakéihoz. A monopólium későbbi idők találmánya. Mindazok a tárgyak, amelyeket a csókái leletek kapcsán példaként felsoroltam, bizonyára csak igen kis részét tették ki a legősibb, történelem előtti kereskedelemnek. A helyzet azonban az, hogy a kagyló, a borostyán, az ékkő, az ón éá a cscrépíörmelélt anyagának állékonyságánál fogva megmaradt, a fa, a szőrme és a textilipar kezdetleges termékei ellenben, amelyek bizonyára szintén tárgyai voltak a kereskedelemnek, az évezredek folyamán megsemmisültek. Egyáltalán nem túlzás, ha azt tételezzük fel, hogv csak nagyon kicsiny része, elenyészően csekély töredéke a történelem előtti idők kereskedelmének, amit mi ismerünk, illetőleg aminek nvomait a csókái halom és más lelőhelyek emlékei alapján ki tudjuk mutatni. Móra Ferencet, aki a legegyetámesöbb magyar irói tehetségek közétartozott s akt utolsó nagy regényével, az Ar.mykoporsóval jutott el pályája (lelélőjére, nemcsak mint régész, hanem mint irót is erősen foglalkoztatta a csókái ősember problémája. Mikor irói pályafutása derékban tört kel é és örökre elment közülünk, egész sor meg nem valósuilt terv maradt vissza utána. Mert voltak tervei, ké9z, megérett tervek, melyeknek már kész Volt a meséje, megvolt a háttere, csak a megírása hiányzott Regényt akart irnj Katona Józsefről, de "nem az Irodalomtörténet mclodramatikus színezésében, hanem ugv, ahogy az aiügvész ur valószínűleg élte napjait a hirős város uri társaságának körétien. Készen volt Höbiárt basáról szóló regényének a meséje, a törökvilág kora heh Szeged életével És regény formájában meg akarta írni a Tisza kiöntései között tanyázó csókái ősember élefét, de még küzdött a problémával. hogv miként oldja meg n beszéd kérdését. meghatóan kezdetleges ősünknél, akinek sokkal kisebb volta szókincse és kezdetlegesebb a mondatfűzése. mint a miénk. Egyszer a szegedi muzeum csókái szekrénye előtt erről a megírandó regénvéről beszélgettünk és azt la'olgbrtlik. hogv milyen őskorba átplántált kalandorlzt lehetne adni a regény egvik fejezetének, amelyik majd elmondja, hogy milyen viszontagságokon keresztül jutotf' a cardium-kngylóhól készült nyaklánc az egyik csóka) szépség nyakára. Pár esztendővel későhh Sacha Gnitry ugvanerre az ötletre építette fel a Szerelem gyöngyei Cimü nagy filmjét. Meg vagyok gvőz.ődve róla, hogv Móra Ferenc irodalmilag is, tartalmilag is sokkal szebbet. de különösen sokkal Igazabbal produkált volna, ha ideje marad csókái regénve megírására. Mondom, erről a megírandó regőnvről beszélgettünk. A szerszámok, fegwerek és gyöngyök közöf ott hevertek a koponvák. Az egyik koponván hatalmas forradás 3 jobb homloktól a koponya tetejéig. Ember lehetett. aki ezt a vágást kiáltotta. Hirtelen eszembe jutott valami: — Ezt a koponvát is bele kellene vinni n regénvbe Ez a vágás legyen 1 kereskedelemellenes tendenciák első tnei-nvílvánnlás.a. Hiisvétra! Sándor l«r«», llkSrfk #t »ittit»ft megbízható minőségben olcsó árban beszerezhetők Hal áruflzletében, « Főportánál. é 1 a Ismeretlen adatok Posonyi Ignácról, a szegedi közkórház megalapítójáról lói Iá* ü n is, »FILLE« gyókényfoBatn cipőben jár! Pehelykönnyű, szines, tartós és olcsót Kérje cipőkereskedőjétől. Vigyázzon a védjegyre! óvakodjék az wtáuza'oktöl! Kizárólagos készítője: Háziipari Vállalat Szeged, tioeskai-utca 179 (A Délmagyarország munkatársi tói) A szegedi kórház megalapítójáról, Posonyi Ignácról az idők folyamán többen irtak vagy tartottak előadást. Posonyi személyi körül ményei és élete is többféle megvllá gitósban kerül az érdeklődők elé. Be kell azonban vallani, hogy ezek a be állitások nem egyszer hibásak, ami nek az lehet a magyarázata, hogy Posonyi szsmólyi adatai mind a mai napig sem tisztázódtak teljesen, másrészt pedig az, hogy a kutatók vagy csak egvéni véleményüket nvilvánitották. vagv ped'g nem végeztek elég alapos forrás'anulmányt. Ki vo't Poevnvi Icnác? Most alkalmunk nvilt beszélgetni dr C s a i k á s Bódog kolozsvári esvetemi tanársegéddel, aki szegedi működése ideién hosszú éveken át búvárkodott a szegedi városi levéltárban s hatalmas, még kiadásra váró. munkában irta meg a város régi egészségügyi történetét. Párját ri kító mű ez. hasonló — tudomásunk szerint — esak Ovőrről Jelent meg A kutatók szokásához hiven Psafkás doktor is meg-megálb egves érdekesnek tptező részletkérdésnél s Jgv Izgatni kezd'e fantáziáját Posonyi Ignác élete — Ki lehetett ez az ember, akiről utcát is neveztek el. még oedig köz. vetlenül amellett a kórház mellett, nmelv az fí áldozatkészségéből születet' mei,? Bennünket, szorosan szegedi tér-én a téma. az érdekelt, mire Jutott CsaJkás? — A szegedi régi isoofátv adatainak feldolgozása során _ felelte kérdésünkre a tanársegéd — sok. eddi" ismeretlen adattad találkoz'am. ame Ivek ni TnPgvilágPásba balvezik Posonvit Ezek alanián elmondok néhányat és ezek alanián vázolom » személvi viszonyait. — A nevével legelőször 1771-her találkozunk a közirézeatási levéltár adatai között. Az ánrttts 29-én kelt ieevzőkönw feljegyzéséből megtudjuk, hogv Posonyi a nyitramearrei WoCSonok községben született, de nem kapunk felvilágosítást a születése iilőnonttáf illetőleg. Erre vonatkozólag ő. maga ad útbaigazítást 1800-ban kelt szerződésében, amelyben nz» irta: «Is'en eő szent Felsége kegyelméből már ülőmnek 66-ik esztendeit szerentsésen elérvén...* Ebből az következnék, hogv 1734 körül született. A felsővárosi minorita atyák halotti anyakönyvének Posonvira vonatkozó feliegvzései azonban nem egyeznek az általa megíelfVIt szüle'ési évvel, mert eszerint 1810-ben. halálának esztendeiében, 72 éves volt, tehát 1738-ban kellett születnie. — A tanács jegyzőkönyvének feljegyzése szerint római katolikus vallású A magyar nemesség elnyerése fi méhen a tanácshoz, intézett beadványában ő maga jegvezte meg. hogv ö római ka'olikus vallásban született * Springer, vagv Posonvi7 — Meg kell jegyeznem — folytatta Csa|kás Bódog — hogy Jászai Géza belvárosi plébános e. sebenicóí püspök, a rókusi plébánia története Írójának közlése szerint a moesonoki katolikus plébánia keresztelés! anyakönyvében az 1734 körüli időben npm szerepel Posonvi Ignác, vagy akár a tanácsi jegyzőkönyvben etfi"fett Springer Ignác név A Snringer névből különben egyesek azt. a látszatot igyekeztek kelteni, hogy Posonyi nem született katolikus, vagy legalábbis nem magyar. Vallási hová'artozóságát illetőleg 6 maga adott félre nem érthető felvilágosítást fentebb emiitett beadványában. Ami pedig a nevét illeti, nem valószínű az a feltevés, hogy Posonyi eredeti neve Springer volt és azt magyarosittatta. E feltevésnek ellentmond a* a körülmény, hogy Í77t-ben, vagy azt megelőzően aligha voltak névmagyarosítások. Az akkori paraszti, vagy polgári osztályban nem is élt olyan nemzett önérzet, hogy az erősen németesi'ő Habsburgok idején felcserélték volna eredeti német családi nevüket magvartal. Valószínűbb, hogy • Spr'nger név afféle ragadványnév, talán éppen az anya után maradi ragadványnév. Viszont nem tudjuk okát adni annak, hogy Posonvi a polgárok sorába való felvétele alkalmával miért használta ezt a nevet, holott n ragadvánvneveket valószínűleg abban az időben sem vették az érdekeltek szívesen. Posonvinak a mai napig fennmaradt sajátkezűi Írásai 'nkább szláv, valószínűleg tót anvanvclve mellett tesznek bizonyságot. Ami a foglalkozását illett, a polgárok sorába való felvételéről szóló tanácsi beiegvzés nem mond sokat, értelmezhettük, ahogyan akarjuk. Annvi azonban bizonvos. hogv főleg kereskedéssel, k«e» mntartóssnl. dézemnhértósfiel, nénzVI. helyezéssel foglalkozott. A fnnáesj lervzőkörvv szerint tórvénves házassásból született, de szüleiről semmit sem tudunk Esvedfll errv M fl t v á « nevű testvéréről van tudomásunk. Erre az ndatra a tanács teirvzőkönwőben bukkantam. Posonvi Máfvá« uffvanis 1815-ben Ze 1 en a v József uttán Pécsváradról levélben tudakozódott a tanácsnál, hogv testvére hagvott-e valamit neki. vagv Borbála nerfi leánva részére? Az eredeti levél nem található a srocedl közigazgatási levéttár irafai között, miyel sok társával egvflt' áldozatni esett a régi rendszertelen iratselejtezésnek. — Posonvi Ignácunk « polgárok sorába való felvételét m»"őrökitö fc'ieffvzésso' knucsolath'an olvan Titalás is hangzott el hoiffv Molnár András városi főteirvző, aki Posonvit felvételre niánlotta, néirityrvi srahólv'alansfigok miatt hnffyta el állását Fz a körülménv azt a Tátszntof kelti mintha a megvesztegethető városi fiegvzfi igaznak fognd'a volna el Posonvinak a valósöutó' eltórő ndatbemondását és TWTTl kérte a bemondott adatok okmánvszerü hizonvifását Rár miként áll'on is az ügy, mindenesetre különös, hogy mfg n polgárok Boríha fetroendőkpf két városi POlr-ár «zoktn niánlnni shhsn sz Időhen. továbbá két kiküldött tanácstag vlzagátfa me* a személyi körütménveiltrt. addte Posonyi felvétele esrvedfil Molnár András főles-vvő ajánlatára történt — Nem tudjuk pontosan azt sem hogy Posonvi mikor telepedett le Szegeden. ft maga a nemesítése ügyében Vészül' beadványában 1790-ben azt említi hogv húsz esztendő óta lakosa e városnak E szerint a letelepedés 1770-ben lehetett Emellett szól az !*. hogv 1771 Szent Gvörgv naniától vette bérbe Szen t-K i r' * V Györgynek házát borkimérés oéljából. t a *m _ Végrendeletében azt irta, hogy otyJátöM egy fillért sem kapott JVÍMÜ fejében. Ez azt látszik bizonyítani, hogy szülei szegények lehettek. Min*azonálta) Posonyi szegedi letelepedése idejében rendelkezett valamely pénzösszeggel, mert a borkereskedéshez és bérletkő'éshcz pénz kellett V»> gyona aztán hamarosan már akkora lett, hogy 1778-ban redizeneionális házat, bútorokat, evőeszközöket vásárolt. Talán erre az időre esik házasságkötése is. — Posonyi házasságára vonatkozólag sincsenek pontos adataink. Felesége Tóth Anna volt, mivel a szegedi belvárosi római katolikus plébánia szüle'ési anyakönyvében több Tóth Anna szerepel, igy nem tudjuk melyik Tóth Anna lehetett az élettársa. A felsővárosi minorita atyák halotti anyakönyvének bej"gvzés« szerint 1824-ben halt meg 90 éves korában egy özvegyi sorban élő Tóth Anna, valószínűleg ez lehetet Posonyi felesége. Ennek születési éve körülbelül 1734 Tóth Anna 1753-54 táján köthetett először házasságot, de valószínűleg nem Szegeden, mert ilyen tartalmú bejegyzés nem található a belvárosi plébánián, pedig abban as időben ervedül ennek a plébániának volt tulajdonjoga. Tó'h Anna első férjének neve Szabó volt. Ebből a házasságból 1755 táján egv leánygyermek származott: Szabó Anna fizahóné asszony özvegységre jntott é« ekkor ment feiesáarül Posonyi Tgnóchoz, talán 177Shalt. Ezt a házasságot sem köthették Szegeden, mert ilven tar'nlmn feljegvné* sincs a belvárosi házassági suyakönwben. de nem található Felsővároson és Alsóvároson sem Abban a* időben pedig mind a piaristáknak, mind a minoritáknak, mind pedig a ferenceseknek már volt Plébántajoguk. Posonvi tehát özvegvasszonvt vett feleségül, aki nem lehetett épr.en fiatal, amin' Posonyi maga sem. Talán egvkoraak. de az is lehet, hogy az asszonv az idősebb Posonvi feleségének első házasságból származó ' leánvát. Szabó Annát nvilván adoptálta. " mert a leány 1785-ben Posonyi Anna néven köt házasságot Vrábel Jánossá), akrt a tanács 1791-ben vesz fel a polgárok sorába. Vrábel János és Posonyi Anna házasságából 1787ben született Vrábel Ignác, akit a később nemessé lett Posonyi Ignáo adoptált, átruháztatva rá a nemességét is. Posonyi Ignác és Tóth Anna házasságából nem született gyermek. — A minorita atyák halotti anyakönyvének bejegyzése szerint Posonvi Ignácot 18lf augusztus 8-án temették el 79 esztendős korában a betegek szentségének felvétele utá*. Holtteste a Deszkás-temető valamelyik, ma már jeltelen ainjában pihen. Eletére és körülményeire vcmPtkozó adataink meglehetősen hiányosak és sokszor ellentmondóak. A zavart csak növelik a vele foglalkozó kutatóknak sokszor teljesen önkényes, vagy téves megállapításai amelyek olykor kegyeletsértők is. Posonyi életének és körülményeinek feldolgozását éppen azért tűztem ki magam elő célul, hogy emléké megvédjem as igaztalan megállapítások ellenében. Megérdemli, hogy Szeged közönsége megismerje őt és nemes lelkületét, hiszen egész élete fotyam&n gyűjtött vagyonát a kórházra hagyta, ami abban a korban igen ritkán fordult elő. A majd közzéteendő életrajzzal, amely tárgyalja éle'ének apróbb mozzanatait is leróni igyekezem a személyének szóló kegyeletes hálát, amivel a város meglehetősen szűkmarkúan bánt, amikor róla volt szó. A Deszkás-temető sírjának íeltelenségét azonban még ez sem pótolta!