Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-11 / 82. szám

Felhívás Szeded társadalmához 'A. mai világban, amikor légitálaadások következtében egész városrészek és emberek ezrei pusztulnak el és száz- és százezrek válnak hajléktalanokká, nem kell különösebben hangsúlyozni a légierők szerepét, a repülés óriásivá nőtt jelentőségét. Mert ma már mindenki belátja, hogy amelyik nemzetnek nincs légiereje, annak a nemzetnek nincs levegője. És ha ezt belátta, akkor méz inkább be kell látnia azt is, hogy a legnagyobb áldozatbozatal is szinte már kevés a repülés minél gyorsabb, minél hatékonyabb fejlesztése érdekében. 'A Délvidéki Sportrepülő Egyesület a Horthy Miklós Nemzeti Repülő 'Alappal és a Magyar Aeró Szövetséggel karöltve végzi Délmagyarországon ezt a nehéz, de a magyarság jövő érdekeit tekintve igen szép feladatot. Sajnos a tepülés, különösen Szegeden, a társadalom részéről mindézideig nem kapta meg azt a támogatást, ami feladatkörét. hivatását tekinte megilletné, sőt. amit éppen a társadalom nyugalma érdekében kifejtett munkája révén joggal meg is követelhetne. Tekintettel arra, hogy Szeged társadalma a repülés fejlesztéséért eddig még nem hozta meg azt a legkisebb áldozatot, amelyet a jelenlegi és a jövő Magyarországot megvédelmezni hivatott légierők megteremtése érdekében mindenkinek kötelessége meghozni, a Délvidéki Sportrepülő Egyesület azzal » felhívással és kéréssel fordul Szeged megértő társadalmához, hogy tekintse az egyesület, működését a maga legbensőbb ügyének, támogassa anyagilag és erkölcsileg, lépjen be az egyesületünk tagjai sorába, hogy a havonkénti 1 pengős tagdíj áldozatával járulhasson hozeá a magyar repülés fejlesztéséhez. Kevés, amit kérünk, de sokoknak kicsiny áldozatával előteremthetjük a feltétlenül szükséges anyagi erőbot. Téglákból épülnek a felhökaroolók; a téglák megvannak, csak össze kell hordani azokat. Öszsze kell tehát adnunk a meglévő, de hol mozira, hol a mai komoly időkhöz nem nagyon iiilő szóra kozákokra fordított pengőket, mert sokaknak ez2el a kis áldozatával elő teremthetjük azokat áz anyagi erőket. amelyek hatalmas ifjú tepülőgárda felneveléséhez és a tanuláshoz szükséges repülőgépek beszerzéséhez nélkülözhetetlenül szükségesek. Tekintse mindenki erkölcsi köteleségének támogatni a Délvidéki Sportrepülő Egyesületet, hogy Szeged méltó helyet tölthessen be az országban szépen megindult és állandóan fejlődő repülőéletben. Mindenkinek be kell lépnie a Délvidéki Sportrepülő Egyesületbe. Jelentkezni lehet levelezőlapon. Cimí Délvidéki Sportrepülő Egyesület, Szeged. Kérjen belépési nyilatkozatot hogy tagja lehessen a magyar ég biztonságáért és a biztos magyar holnapokért dolgozók hatalmas táborának. Jelszavunk: Lovas nép voltunk, repülő nemzet leszünk. Délvidéki Sportrepülő Egyesület elnöksége. yzdek eyy. idrihfeddii zscfaatUátfat* a két w előtti április 11-Ml (A Délmagyarország munkatársától) A történelmi látószög kialakuló sálioz rendszerint évtizedekre van szükség. A világ arculatát formálo, sorsdöntő eeményeknek a tör énelem kutató műhelyében rendeződni kell, szükség van egy bizonyos lehiggadó sra, hogy világtörténelmi összefüggésekben láthassuk azt, ami születésekor csak az epizód szubjektív benyo másával hatott. Kis sötétvörös fedelű zsebnaptár naplórova ában lapozgatok. 1941-ből való, az IBUSz-tól kaptam karácsonyra, örültem neki, mert ötletesen szerkesztett, de nem tudtam, hogy mit fo gok vele kezdeni? Soha nem voltak zsebbenhordott naplójegyzeteim s a kis minden'udó zsebkalendárium ott hevert az Íróasztalomon egészen április 4-ig, amikor reggel, kora hajnalban a postás ébresztett fel A reggeli álom zavarával néztem rá. de az ébredés bizonytalanságát mintha rögtón kifújták volna a fejemből, amikor rakománvában turkálva csak annyit mondott, közömbösen, szinte mellékesen: »SAS*. Ekkor már hetek óta dübörgött, csattogott, búgott, vijjogotit körülöt tünk is a háborúban vajúdó világ történelem s nem volt semmi okom arra gondolni, hogy a postás a madarak fejedelmének említése kedvéért költött fel hajnalban. Ebben a hajnali órában a SAS egészen mást jelentett számomra. At vettem a behivó', összeszedtem kis cókmókjaimat. amire szükségem lesz s elindultam Magammal vittem a vörösfedelü zsebnaptárt is, átgondolt céi nélkül, talán mert láttam már másoknál is ilyer.faj a zsebtölteléket, gondoltam, nem tudom tnikor jövök majd haza, legyen nálam egy segédeszköz az idő mérésére. A naptár naplőrovatai néhány nap múlva telni kezdtek sebtében irott bejegyzésekkel. Első, kezdetleges és tapasztalatlan naplóvezetésem volt, de meggyőződésem, hogy ha idővé' a naplósze-kesztés művésze lennék, akkor sem volna több olyan izgalmasan érdekes egy sem, min' ez az első, amiben pedig tulajdonképpen csak egynéhány időpont lerögzitóse van másodpercnyi pontosságra, néhány impresszió s a helyváltoztatások kronológikus sorrendje. Emlékeket és élménvekef Briz a két év előtti áprilisnak ezekről a napjairól. A Bácska visszaszerzésének tőrférelmi perspek tvája ha még nem is alakulhatott ki, a nagy összefüggések okozatiságában, a rohanó idő s az idővel rohanó események azonban sok mindent már ma is más megvilágításban vetítenek elénk, mint ahogy akkor azt. azokban a pillanatokban, a hadak utján láthattuk. 1941 áprilisa egy kissé már történelem s a vörösfedelü zsebnaptár bejegvzései a magyar történelem egy nagy fejezetének izgalmas élményeit idézik. Április 11 naplórovatában erf olvasom: •Harinaranes felolvasása a várostanyai erdőszélen Kardoss nléM nos meehivott nagyn^ntekl ebédre Éjszakai beszállásolás egy királyhalmi tanyán*. Nagypéntek reggelén, ma két éve ott állott a Zászlóalj a várostnnvai erdöszélen Távolból egísz nap tom na dörrenések, robbanások hangié' hozta felénk az erdő fái között orgn náió böjti szél. Nem tudtuk mi ez. ásmidörgés-e vagy aknarobbanás, rp n-filőbombav vagv a visszavonuló szerbek rombolásának tdeszfirfw han-sfoszlánva? FölöttiW szakada'la nul hngfak. vonultak dél fplé a repü'Ő gépek. Az erdöszélen áltt a zfiszíóo't s parancsnokunk bnrsá«v hangon olvasta Kormányzó Urunk kiáltványát. Szavait a szél felkapta, szárnyára vette ós röpítette szét az erdő fái közé, a sarjadó vetésre, a tavasztváró tanyákba s az élmény rendkívül isé gétől hevesebben dobogó honvédstivekbe: — ...Jugoszlávia megszűnt létezni és alkotó elemeire bomlott. Ezzel egyidejűleg parancsoló kötelességünkké vált. hogy Magyarországtól az 1918-ban elszakított terület és az azon nagv tömegben élő magvarság sorsának és helvze<én°k biztosítását nibói kezünkbe vegyük. Olvan szent nemzeti kötelesség ez. amelyet haladéktalanul teljesítenünk kell. Ezért a mai napon parancsot adok katonáimnak, hogy a Délvidéken él* magyarságot az anarchia pusztitá sálóí meeóvjuk Katonáim akciója nem a szerb nép ellen irányul, amellyel nincs vitánk és amellyel a jövőben békében ak-írunk élni. Szeretettel és örömmel köszöntöm \ hozzánk visszatérő és oltalmunk ala vett véreinket. — Isten áldását kérem a magyar nemzetre és hazára. Parancshirdetés után rövid pihenő volt. A szolgálat ugy kívánta; hogy amíg a zászlóalj továbbvonult, ott t maradtam a várostanyai állomáson. Kardoss plébánossal találkoztam, aki szívesen invitált meg nagypénteki ebédre. Gondoltam kapok majd túrót, vagy pattogatott kukoricát vagy valami más', ami illendő eledelt otthon is fogyasztanék ezen a komoly böjti napon. Ehelyett finom húsvéti sonkával, kolbásszal, fő t tojással és jófajta homoki óborral kínált. Nem tettem megjegyzést, de ugy látszik meglepetésemet észrevette a plébános ur. — Maguk most háborúba mennek — mondta már a kanujában vannak, segítse magukat az Úristen. A nagypénteki szigorú böjt nem maguknak van előírva. Nekünk, akik itthon vagyunk. Mi böjtölünk, imádkozunk és fohászkodunk, hogy szeiencse és jó eredmény kisérje minden lépésüket. Majd ha viszajöttek, tar'son hálaadást és tartsa meg a nagypénteki böjtöt Olyan volt, mintha gyóntam volna éa feloldozást kapnék. Aztán bementünk a templomba és letördeltünk a Szent Sir elé. Éjszakára, mint ahogy arra a naplójegyzet is emlékeztet, egy városianyai tanyában helyezkedtünk el. Köröskörül minden fedél alatt pihenni tért honvédek húzódtak meg. Felálltak az őrségek, az égen telihold ragyogott, a szél eláll', a hőmérséklet pedig zuhanni kezdett. Mínusz 8 fok volt, A nagypénteki éjszaka ott künn a várostanyai vidéken azonban olyan rövid volt. hogy ugy tűnt fel. szinte el se kezdődött. Még éjfél sem volt. amikor megérkezett a parancs a (ovábbindulásra. A zászlóalj percek alatt talpon volt, a holdfénves éjsza kában a belá'ha'atlan hosszúságú meret felfejlődött. A ház népe. akiknél néhány órát töltöttünk az éjszakából, a tanya kidől' kerítésénél álldogált. A Mszta szobában volt egy cserép ciklámen. éppen virágzott, nz asszony letépett egy szálat és hncsuzó parancsnokunk köpenyének gomblyukába tűzte: — őrnagy nr, őrizze meg ós ezzel föijőn vissza, ... mondta szemét törölgetve. Pontosan éjfél volt, amikor elindult a zászlóalj Kelébia irányába. A két év előtti nagypéntekről, aminek ma van a naptári dátum szerinti évfordulója ezeket az emlékeket őrizto meg számomra a vörösfedelü zsebnaptár Élménvek és emlékek a soha el nem felej'hetö események elindulásából. Apró. szubjektív színfoltok amik talán nem is érdekesek senkimásnak idegennek, de mikroszkopikus részei "egy nagy áradásnak, ami akkor a lelkeket elöntötte s végül iá visszahozta nekünk Bácskát A történelem erről a napról azt je« gyezte fel, hogy Délszerbiának keleti részeiben a német csapatok ekkor mérték halálos csapásaikat a szerb hadseregre, Belgrád már romokban hevert, Szabadkáról pedig sürgősen kivon'ák a szerb haderőt. A kiürítés együtt járt a rombolással. Mindent, amit lehetett felrobbantottak, ezeket a detonációkat hallottuk ezen a nagvpén'eken egész napon át kiráivhalmi átvonulásunk alatt Hidak, épületek, átjárók, üzemek, utak. vasúti pályatestek repültek a levegőbe odaát. Másnap, Nagvszombat délben háromnegyed esykor léptük á' a volt trianoni határt Kelebia mellett. Keletről is. mragatró! is. mindkét' oldalon. Pallos felől és Kelebiáró! is szegedi honvédek léptek be elsőnek a fölszabaduló Szabadkára, ahol ekkor már szerb katona nem volt, annál iobhan ropogtak azonban a padlások' tetői ülatt, pinceablakoknál sírkövek mögött megbuit csetnikek puskái. OSVATH TTROn OTTrt. Amíg Vn oísxík • Osrmel dolgMlk. Npiaa* tlváaát n*m nvar|s, migtt meghozz* reggobo az •eyüc *t «ájd»im*«*a hlOrCtéd K*n*(RM 0-m hathtjMt VI Három halálos ítéletet hozott a zombori statáriátis bíróság Zombor, április 10. A zombori rög tönitélő bíróság szombaton tárgyalta Kolompár Balázs, Masirevi Ljubomir, Hajnii Antal. Sztojasics Velimir és Sarnyai Jómét bűnügyét, akiket az ügyészség azzal vádolt hogy a múlt hét szombatját az elsötétítés ideje alatt megtámadták és kifosztották Kárpáti Endre vármegyei irodaigazgatót. A törvényszék hosszas tárgyalás után A késő esti órákban hozott ítéletet, amelyek értelmében Kolompár Balázst. Masirevics Ljubomirt és Hajnal Antal vádlottakat kőtéláltali halálra ítélte, mig Sztojasics Józsefet és Sarnyai Józsefet felmentette 9 vád és következményei alól. mert. megállapította, hogy semmi részük nem volt a rablótámadásban. A bíróság ezután kegyelmi tanácOBá alakult át (MTI) Keresfi&k megvéteire könyveket könyvtárakat Cim: jMóRICZ ZSIGMOND* könyvkiadó vállalat és könyvkereskedés. — Budapest, VIII., Baross-U. 1. 230 io karban lévő hasznait irodai iróasifa'okai karesünk megvételre. Magyar Kender, UJ'IIOID,