Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-11 / 82. szám

SZEGED NÉPE Szegedi találós kérdések Fenti aaeem Isjpofik rovatot indtt, SBBtíyben a szegedi. nép hagyotnanyaibol, szokásaiból, költészetéből, nyelvéből motatunk be jellemző részleteket. A eeegatH séjtiség már eddig is számos írónkat, költőnket indította alkotásra. A modeiyi. nagyvárossá fejlődő Szeged önmagát becsüli meg, ba Spolja az őseinek tiszteletreméltó hagyományaiban, paSriarkális egyszerfíeégében, népének I tősgyökeres magyarságában megnyilatkozó szegedi szellemet A mai városi élet óhatatlant) valami elsclntelenedés, szürkeség teio halad, éppen ezért minden erővel munkálkodnánk kell a szegedi jejlegaeteseégekeek • müveit köztudatka plántálásán. Ez a finneknél, angolofctiál magától értetődik: a modern élet a hagyom árreokból táplálkozik, közvetlen né, színessé válik az ihletétsétfíL i A szegedi nép számos érdekes, őigetew találós kérdést ismer. A találós kérdés tudvalevőleg éles mogfigj eléseok, költői formába rejtése, valamely kárgyitak kftrölirása, hasonlóság kevesébe elütő dolgok és fogalmak kö•ótt Feltűnő, hogy találós kérdéseink fcöBÓtt igen sok bibliai tárgyú akad. Ea a körülmény bizonyára a kolduló barátok hatására utal, akik az ajándékokat egy-egy szép énekkel, legendával, találós kérdéssel viszonozták. A katekizmusnak e tréfás formáját, a baráthumomak jellegzetes megnyilatkozását a hivek szívesen vésték emlékezetükbe. Találós kérdések megfejtésével a •amyaá lakodalmakban manapság is sörön találkozunk: a menyasszony násznagya szokta kérdezni n vőfélytől és a vőlegény násznépétől, amikor a menyasszony kikérése történik. És jaj a vőfélynek, ha nem tudja megfejteni! A menyasszonynak addig hirét se látják, amig ki nem találja. Ilyenek: Ki vágott az anvján fát? — Adám, gkR na Ur a földből tereintett. Mért harapott Adám az alínába? — Mert nem volt bicskája. Hány nap nrnl' el azóta, hogy 'Adám meg Éva a paradicsomban volt? — Hét. mert egyik hét nap elmúlik, Jön a másik. Hol ordított a szamár akkorát, bogy az egész világ meghallotta? — H«é bárkájában. Hol nem volt még az Úristen ? — A* utolsó Ítéleten. Mit csinál az Úristen, mikor az •ső esik? _ Sarat. Mi van a mennyországban bűnös ember kezec^inálása? — Az Ur Jézus őt szentséges szent sebe. Három holtból egy elevent hogy Csinálnak? — Könnyen, a három halott az aeél, kova, tapló és az eleven pedig a szikra. Ho! szokás megszegni a kenyeret? — Ahol van. Mikor van a magyar ember egy akaraton? — Amikor kártyázik, mert akkor mindenki nyerni akar, meg amikor * templomhói jön, ilyenkor mind első akar lenni. Hány bolha fér egy latra? — Egy •e, mert lengrik. Hány font a hold? — Egy fonj, •sert nógy negyed Miért tettek az alsóvárosi torony tetejébe kakast miért nem tyúkot? — Werf a tyúk tojik, s tojása leesik és összetörik. (A találós kérdés megértőséhez szükséges tudnunk, hogy e nép emlékezete ttt még a XVT száradra nvnlik vissza amikor az alsóvárosi templom egv része a reformáok kezére került akik a kakast is Áttűzték a tetejére.) Erdőn női. parton születik, vizben éL tűzben" hál meg? — Hajó. Ha ütik jajgat, ahova megy, ©tt Wtraí* — 'Ssöe. . . .. i. Birt wfo hétre a farkas, ha ker-1 fogyatkozott as emberekben. A mai getík? — Mart hátul mars esem*. viccek minden szellemességük melMért varrják a zsákra a foltot? — 'lett is ttszavi r ágéiért üek, mert annyira egy személyhez, illetőleg helyzethez fűződnek, bogy hamarosan megkopnak, időszerűségüket elvesztik. Nein annyira az emberi lelket, hanem inkább a sodródó eseményeket tükHogy le ue eeeen. Parton hó, völgyben viz, rózsa nem virit, 32 testvér nincs együtt? — Az öreg ember haja. szeme, arca, fogaMilyen kár, hogy ez a szclid, igény- .rözik. telenségében is bölcs humor ugy meg-' SZÖGED1 T1.4LIKT Eölova'm! Eeysrerre 130 kötőtű ^V^'iViWeTr A XX. *ris«3 •mmxlsió'a! Mn-Víj« iMnctVt. Minden niinU k8Ui*M. Níniny <Sr» lűttt köthet priorért blatt njrr rohát. Heieléee tjysterC. Ar» 68.10 V. „RAPID" »3 tíreü ir»: *8.S0 P K*7-c 19. iereertet«t. ARÜFORGALI1I BKT. Bndeoest, IV.. Bflt8-ntc» 2. félemelet 8. Telefon: 183-3;,6 Á csőkai halom regénye Irta: Tonelli Sándor Csóka nagyon kicsiny község a Tisza balpartján, szemben Zentáv al. A község határa olyan, mint a többi alföldi magyar falvaké. Pipaccsal és búzavirággal tarkázott, hullámzó gabonaföldek, napraforgóval szegélyezett kis parasztbirtokok, Akácosok alatt megbújó bogárhátú tanyák, ittott szöllók, egy mintaszerűen vezetett uradalom és a Tiszától nem meszsze egy kÍ3 halom. A halom nem nagy, nem fellűitö, aligha vonhatja magára a nagy ritkán Csókára vetődő idegenek érdeklődéséi. Olyan tez a halom, hogy Arany János is megírhatta volna: >CsekéIy a dom, alig emelkedő, ormán a fü, nem a bérc fenvve nő*. Pedig a csókái halom egyike Magyarország legérdekesebb régészeti lelőhelyeinek. A halmot jórészt emberi kéz munkája magasította fel mostani szintjére. Egymást fedő rétegekben rejti a csókái halom a mai időszámításunk előtt jó egynéhány ezer esztendővel ólt neolit-köri ősember maradványait, a jazig-szarmaták emlékeit, akik első hulláma lehettek a keletről jött turáni nomádoknak, az avarok és honfoglaláskori magyarok sírjait Az eke hol itt, hol ott vet fel furcsa formájú, megrozsdásodott szerszámokat, fegyvereket és a nagyon messze följebhvaló esztendőkben »talán még Kossuth atyánknál is régebben élt* ősök csontvázait, amiket a böcsületes tanyai magyar hntlámnak szokott nevezni. Amig Torontál nem került szerb impérium alá, a szegedi rnnzeum >dil«ktorai*. Tömörkény István és Móra Ferenc esztendőröl-esztendői e bontogatták a csókái halom oldalát és mindig uj, meg uj érdekességekkel tudták gvarapüani'a régiséggyüj'eménv tárlóit. Az emberi településnek a • legősibb időktől kezdve megvannak" a törvönyei és a csókái halomnál se volt véletlen. hogy az egymást Táltogató népek és nemzedékek is mind ugyanazon a helyen ütötték fel tanvájúknt. Évszázadok, sőt évezredek előtt, mikor az emberi kéz még nem szorította a Tisza vizét korlátok közé, az ártér messze szétterjedt és kiöntések, lápok, nádasok, ingovánvok a folvó vizétől jobbra, balra beláthatatlan messzeségben bontották el a parti 'apiálvokat. Az őstermészet n«k ebbő! a zabolátlan világából szinte szigetként emelkedett ki a csókái halom. Az odavezető utakat, csapásokat csak az otflakók. a megtelepedettek Ismertek a kiönteseb. lápok, nádasok, ingovánvok védelmfil szolgáltak ellenséges támadásokkal szemben, a domb anvag'ából lehetett vályogot vetni és cserenef égetni, tavaszi áradáskor ned'g a halmot nem borította el a Tiszárak tenperszéröen kiszélesedő vize A halászó és vadászé ősembernek minden oka mpgvolt hogv érmen ezen a nar'on telepedtél- meg és néldáiát nem ok nélkül köwtték a későbhl ma,ivar 'öldnek azok a lakói, akik az évszá TM matTYTTlfWrSTXTf VASÁRNAP, 1943. április 11. zadok során utána következtek. Az ujabb kőkorszak ősemberének erről a csókái telepéről nagyon érdekes maradványok kerültek elő. A tűzhelyek maradványaiból Czógler professzor mikroszkópiai vizsgálatokkal megállapította, hogy milyen fanemek alkotiák errefelé a négy-ötezer esztendő előtti idők erdőségeit, a tűzhelyek körül széthajigált és megpörkölt állatcsontokboi pedig rekonstruálni lehetett a magyar alföld akkori álla'világát, illetee azokat az állatfajtákat, amelyek ennek az ősi telepesnek élelmét és ruházatát szolgáltatták. Megmaradtak a cserépedények törmelékei, amelyek nem vetekedtek ugya na mai ma jolikával és porcéilánnal, de kétségtelenül az ősaszszonvnak legbecsesebb háztartási kincsei közé tartoztak. Van e cserépmaradványok kőzött egy unikum is: egy nagyobb edénynek a töredéke, amelynek aljába belenyomódofl annak a gyókénvfonatnak a negatívja, amelyre formázás után száradni helyezték a még nedves edényeket. A-ki nemcsak leletári tárgyat, hanem emberi dokumentumot lát ezekben az emlékekben, nem veheti meghatottság nélkül kezébe azt az égetett cseréphaltát amelynek kavicsok vannak a belsejében; az évezredek előtti igazi ősanya ezt adta csörgőnek babája kezébe. A csókái ipar termékeit képviselik a csontból valóságos művészettel kifaragott nyílhegyek, horgok, szigonyok, harpunák, amelyek a férfiaknak voltak vadászó, halászó és harci szerszámai. Vannak még nagy fáradsággal átlyukasztott, kerek kődarabok is; ezeket bizonyára fenékhálókon használták nehezékeknek. Meg tudjuk állapítani, hogy egy ízben tűzvész pusztította el a csókái ősember kezdetleges kunyhókból álló telepét, mert megmaradt egy sárból készült darászfészek, amely a pusztító tűzben agvaggá égett. A darázsnak már akkor is meg volt az a szokása, hogy a kunyhók eresze alá tapassza otthonát Előkerült e leletek között egy nagyon különös, szarvasagancsból faragott háromlyukas gyürü is. amely a kéznek mutató, középső és gyűrűs ujjára illett rá. Szegény Móra Ferenccel sokat töpreng'ünk rajta, hogy vájjon mi lehetett a célja ennek a gyűrűnek, hisz a három ujjat összefogó gyűrűvel dolgozni nem lehet. A töprengésünkben osztozott Gordon C h i 1 d e is, a British Muzenm egyik Igazgatója, aki azért jörtt el Szegedre hogv a csókái régésze'i emlékeket nek lehettek a csókái öshölgyek: wokék-e, vagy barnák, szépek-e, vagy csúnyák, nem tudom. Azt azonban tudom, hogy akárcsak dédunokáik mostani dédunokái, ők is szeretjék *.ieoraézmi magukat. E'őkerültek csontból faragott fésűik és áliati csogályokbcH és kagylókból összefűzött nyakláncaik, amelyeket magukra akasztottak, A nyakláncok — persze modern -párgára fűzve — ma is megvannak a szegedi muzeumban. Nos. ezeknek » csókái nyakláncoknak van egy.'kü'önös érdekességük. Részben olyan cardium-kagylókbót állanak, amelyek a Földközi-tengerben. közelebbről _ a lyoni öbölben élnek. "Ezek a ka-rylók csakis innét, a ma? Marseille vidékéről kerülhettek <5 Tisza partján élő őshölgy birtokába. Akaratlanul is felmerül a probléma: hogyan, milyen uton és mimódnh kerültek ezek a kagvlók a Földközitenger partjárót a Tisza mellékére; kik lehettek azok nz emberek, akik az akkori viszonyok mellett ezen az. uton végigvándoroltak, vagy akik » kagylókai kézről-kézre adagoftáti. hpgy erre mifelénk nyakdiszül szolgáljanak? Vájjon véletlen volt-e, hogy ezek a kagylók idejutottak, vagy már a csiszolt kő korszakában jogunk van valami olyan tevékenységről beszélni, amit mai kifejezéssel kereskedelemnek nevezünk? Ha Csóka egyedülálló jelenség volna e tekintetben, akkor véletlenről is beszélhetnénk. De a régészeti tudománynak Európa más részeiről is vannak hasonló tapasztalatai. A primitív ember a borostyánt szívesen használta díszítő tárgynak és ékszernek. Balti borostyán sűrűn fordul elő középeurópai sírokban. Az ofneti barlangban, Nördlingen mellett sokezer dísznek használt kagylót találtak a Földközi-tengeri eolumbella rusttea fajtájából. A mentonei barlangból a Riviérán viszont olyan eissis ruta kagylók kerültek elő, melyeknek az Indiaióceán a kizárólagos hazájuk. Spanyolországi, ső-t cornwalli oreddtü ón* már a iörténelemelőtti időkben használtak Egyiptomban és Kisázsiában bronz készítésére. Belsőázsiai jadeit sűrűn fordul elő a oölöpépitmények idejéből való európai leletekben és a szumir időkből való sírokban Mezopotámiában. Ez a jadeit az úgynevezett turkesztáni uton került az Altarihegység vidékéről Mezopotámiába. Mikor a régészett tudomány odáig i jutott, hogy a szumir, babiloni, és asszíriai királyok cserép könyvtárai alapján össze todta állítani a közelkelet történetének kronológiáját.'meglepetéssel tapasztalta, hogy körülbelül a mi időszámításunk előtti 2000 esztendőtől kezdve a belsőázsiai jadeit behozatala a Tigris és Eufra'es vidékére teljesen megszűnik. A magyarázat nem lehet más. minthogy ebben az időben indult meg az árják vándorlása ugy Európában, mint Élőázsiában dél felé és ez a nagy répmozgalom volt az, amely a babiloni kereskedők által ismert ősi turkesZr tani utat elzárta. Az ada oknak és leleteknek tömegét, melynek csak néhány példáját soroltam fel, nem lehet véletlennek tekinteni. Mindenesetre ezek az adatok a történelein előtti idők kereske• A Szegedi Várost Nyomda és Könyvkiadó Rt. kiadásában megjelent •Népszerű közgazdaság* cimü könyvsorozat »Kereskedők Mesekönyve* ci"D érdekes munkából, amely most íhfcg-ta s! a sajtéi. megismerje. Végezetül azt sütött^ delmének bizonyítékai. Kereskedelem ki, hogy ezt a különleges gyűrűt csak már akkor is volt, mikor még nem volt történelem. A kereskedelem egyidős aa emberek társadalmi cgyiüttis valami ezertartási célra használhatták. E-z lehetett a kezdetleges őse a mai püspökgyüriiknek. Engem, aki nem mint céhbeli régész, hanem mint amatör, sok szeretettel és érdeklődéssel nézelődtem a csókái emlékek között, egy más probléma is foglalkoztatott. Hogy milyeMotorszerelöke' fe'aeBvek U T b <3 C \ éiésével és az első iparok megteremtésével. A lényege ennek a kereskedelemnek ugyanaz volt, mint ma: kielégíteni az emberek vágyait, szükségleteit; kényelmesebbé, szebbé, jobbá és gazdagabbá tenni az életet A legfőbb rugója és élelöelerni- is az volt a kereskedelemnek. mint ma: az egyént kezdeményezés és egyénj vállalkozás. Alig hihető ugyanis, hogy a hatóságilag istápolt és monopóliumos joj gokkal felruházott szervek voltak Buuasesc VL, Hunygdí-ter 12,[azok, amelyek * eardium-kagy'ét *