Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-11 / 82. szám

Karácsonyi Margit és László Imre rádiéénekesek húsvétvasárnap dé után 4 érakor a Tisza naoyjerméfceii "Vm.''""^ Kóstoló Nem szeretek utazás közben a vo­naton enni. Ez mindenkor a gyerek tu­lajdonsága volt. Hiába indultak el ha­zulról akár a legbőségesebb ebéd után, a kupéban már is elő kellett venni az élelmiszeres csomagot, mert ártatlan fantáziájában az utazás és az evés elválaszthatatlanul közös fogalommá nőtt egybó. Engem valahogy a kényelmetlen­ség is visszatart. Ha az a koffer le van szijjazva, maradjon is ngy a meg­érkezésig Most is csak azért hoztam Magammal egy kis csomag édességei, hogy majd gyerekeket örvendeztetek Wg a tartalmával, apTÓ pajkosoka', akiket eddig csak arcképről ismertem. Legyen a személyes megismerkedés rokonszenves. Felnőttek barátságához is a gyomron keresztül lehet a leg­könnyebben hozzáférkőzni (tartsd jól a bestiát, mondta a régi jó időkben a vőlegényjelöltre utazó mama) —, hát ha még gyerek a meghódítani való valaki! A vonatom nem volt zsúfolt, de ízért megtelt. Közbeeső állomáson egy kétgyerekes család szállt be hozzánk, együvé azért nem kerülhettek, csak a mi szakasznnk üresen maradt helvére plántálták be a kis lányukat. GVőnvö­rü hét éves szőkeség, csnpa aránv. Ha igy fejlődik, mi lesz ebből Hz év múlva f Olvasott nekivaló kis füzetekből, nem érdekelte semmi. Alkonyodván azonb'nn az idő, a ve­rőnk ntazó testes házaspár felnvutt a hálóba és leszedett onnan egv akta'ás­kát. Hatalmas szerszám volt, izgal­mas parlamenti tárgyalásra sem me­het duzzadtabbal a miniszter. Csak­hogv ez nem aktákat őrzött, hanem harapnivalót. Előbb sonkaszeletek. csülkök, kolbászok másztak elő be­lőle. aztán a tortaszelelek változatos­sága. Igaz, hónapos retek" is volt. meg eérnavékonv nj röld hngvma. Faltak rendületlenül, versenyezve kínálták egvmást, a nagvobb morzsákat is le­seperték. de még mindig eltek". A mf kis szőkeségünk keze egv­storre az ölébe hanvallott az olvas­ntőnváral. A pápaszeme is lecsúszott a* Orra hegvére —olvasásnál kellett neki — s rámeredt a falatozókra. 'A falatozó szAf is csak megrögzött fi­nomságom mondatja velem, mert min­den volt az. csak nem falatozás.)" Sók nézést, tekintetet, megfigyelés' ismerek, külön érdekel, ki hogvan csi­nálta, de egvik sem ér fel azzal, eho­gvan a gverek néz. mikor más eczik Hozzá még vonaton s ba az a másik idegen. Kis Jucink szeme Is rátapad! a ve­le szemben ülőkre, mágnesként búzta minden falat, puha kis szája félig meg nvilt, de azok csak ettek, észre se véve a megkivánást. Pedig jó vidékiek ta'án még ma se nyelnek le a vonaton falatot anélkül, hogv ne kínálnák me? útitársaikat, de ezekről vakon megál­lapítottam. hogy nem lehet gyerekük nem is szeretik a gyereket, érzéketle­nek. szívtelenek. A megmaradt holmit is olvan símvi senkirenézéssel rakják vissza a hálóba, mintha leleplezéslői léi "ének. Felnyitottam hát én a kisebbik tás­k'ámnf. előkotortam a magam cuk­i ászcsomagját s Jucika elé tártam. — Parancsoljon, kis aranyos, kós­tolja meg. Az a felvillanó tekintet nagvobb jutalom volt mindennél. Az ölébe kap­ta az egészet, kibontotta, arcán arany­derűvel kezdett hozzá. — ízlik? — kérdeztem. Csak bólintott rá, hangja se volt, csupán tekintete. Bekapta az elsőt, a másodikat, a harmadik is épp olyan gyorsan 'önt el a gyöngysorfogak sövénye mögött, mint a negyedik. Csak az utolsónak maradt ötödiknél állt meg. igen mé­lyen elgondolkozva, még tpnverébe is fektette az állát, mielőtt megszólalt Ez' elviszem az öcsikének Sza­bad? Azzal átlibbent a másik fülkébe a megmaradt kóstolómmal. A morzsá­kat azonban előbb gedosen össze­szedte és megette maga. Szigorú arcú öreg néni. aki végig­homlok ráncolt a a jelenetet, nem áll­hatta meg szó nélküi. Gyereknek mindig csak egy da­rabot szabad a kezébe adDi, nem egész csomagot. — Ugyan, kérem szépen — vála­szoltam —. ne sajnálja a kis örömé'. Én nem sajnálom. ffWf mm nm ÖNGYILKOSOK STATISZTIKÁJA Majdnem annyi nő követ el öngyilkosságot, mint férfi — A legtöbben 30- 39 év között dobják el maguktá! oz éle let — Méreg és kőiéi dominál az öngyilkosságoknál — A főok : szerelmi bánat — Szegeden havonta átlag nyolcan lesznek öngyilkosok (A Délmagyaroxszág munkatársa- ( túl) A mostani súlyos viszonyok egyik epidémikus jelensége; »< öngyuk ósá­gok elterjedése. N*p nap uian olvas­hatunk az újságosban öngyilkossá­gokról, az emberek könnyen eldobják maguktól az életek A 14 eves kortól a 70 evesig, sőt ennél idősebb emberek is követnek el öngyilkosságot. Már pontos statisz ika is készült az öngyiikosságokiol, a statisztikái legutóbb a Központi Statisztikai Hi­vatal állította össze. A sta iszúka 'gen figyelemreméltó adatokat tartalmaz. Megtudjuk elsősorban is az öngyilko­sok statisztikájából, hogy egy évben átlag fiftOO ember követ el Magyarországon ön­gyilkosságot, ebből 2850 a fér­fi, 2050 pedig nő. 1941. évi adatokat figyelembevéve kor szerint kővetkező volt az öngyil­kosságok megozslása: Öngyilkosságot követett el: 14 évesnél fiatalabb 29, 15—19 éve* 641, 20-24 éves 937, 25-29 éves 772, 30­39 éves 1022, 40-49 éves 778, 50—59 éves 492. 60-69 éves 392, 70 éves és ennél idősebb 470. A kimutatás sze­rint a legtöbb öngyilkosságot a 30—39 évesek követik eL Az öngyilkosok családi állapo'a a kővetkező volt: nőtlen, bajadon 2358, házas 2423, özvegy 616, elvált 136. Ez a része a statisztikának viszont arra mutat, hogy házasok közül többen dobják el maguktól az élct®t, mint as egyéb családi állapotúak. Érdekes az öngyilkosságoknál a foglalkozás szerinti megoszlás is. A legnagyobb számban és julins hónapokban történik. AS összes öngyilkosságok 42 százai éta erre a három hónapra jutott, a szerel­mesek hónapjában: májusban, arány­lag kevesen dobják el magáktól ax életet II RAJ A VITÁS Gaéri BflánAl K Oauzál-tér (Kereskedelmi Bank-épület.) faI*Lfea«eff< olcsón. SSZmOSmOHELYEMET Bercsényi-utca 16. szám alól áthelyez, teiu Csongrádi-sugarat 9. szám alá. Kérem L t megrendelőim további szí­ves pártfogását. TURAY JÓZSEF asztalosmester. 136 az ipari foglalkozásúak köré­ből kerülnek ki az életuntak, ezután az őstermelés követke­zik. Nagyszámmal szerepelnek a szomorú statisztikában a szabadfoglalkozásúak és a háztartási alkalmazottak, házi­cselédek is. A foglalkozás szerinti megoszlás a következő: őstermelő: 1314, bányászai: 19, ipar: 1817, kereskedelem: 318, közle­kedés: 177, szabadfoglalkozása köz­szolga: 687, napszámos: 217, nyugdí­jas: 168. házicseléd: 624, egyéb fog­lalkozású: 39. Nem kevésbé érdektelen az öngyil­kosok statisztikájában, hogy az élet untak milyen módot választanak az öngyilkosság elkövetésére, A méreg és a kötél dominál, as öngyilkosságok hatvan szá­zalékánál mérgezés, vagy akasztás a halál közvetlen módja, A statisztika itt a következő vigasz­talan képet mutatja: Lőfegyverrel elkövetett öngyilkos­ságok száma: 477 férfi, 39 nő (össze­sen 516), kötéllel: 1202 férfi, 375 nő (összesen 1577) vágószerszám: 315 férfi, 166 nő, (481), emeletről leugrás: 55 férfi 70 nő (IS), vizbeugrás: 188 férfi 188 tó (376), önelgázoltatás: 94 férfi 81 nő (155), méreg: 513 férfi, 1593 nő (2106), gáz- 20 férfi, 154 nő (174), egyéb 15 férfi, 8 nő (23). A statisztika szerint háromszor több férfi választja a kötelet elkeseredésében, mint mint nő, viszont feltűnő, hogy a méregpohár ntán három­szorta több nő nyul és a gázt közel nyolcszorta több nő vá­lasztja, mint férfi. Ha öngyilkosság történik, minden esetben kutatják az illetékesek: mi volt az életrevaló ráunás közvet­len oka. Sokan az okot nem fedik fel. maguk kai viszik a túlvilágra. Az öngyilko sok statisztikájában nagy százaléká­nál ez a megjelölés látható: ismeret­len ok! Az éle'untság felfedezett okai­ról ezeket árulja el a szomorú sta­tisztika: Betegség miaft elkövetett öngyil­kosságok száma: 535, vélt betegség miatf: 746. elmezavar: 193. életun'ág­274, nyomor: 644. családi baj: 1252. szerelmi bánat: 82, bűncselekmény: 124. iskolai sikertelenség- 17. félelem büntetéstől: 322. részegség: 181, isme­retlen ok: 363. Konstatálható az adatokból, hogy a családi bajok és a szerelmi bánat a két főok az öngyilkosságoknál. A további részletezés szerint családi hajból kifolyóan töhb a nőöngvilkos. inint a férfi 460 férfi és nő 792 nő vált meg az élettől családi bajok miatt. A szerelmi elkeseredést fs * nők jobban a szivükre végzik, mert a statisztika megdönthe­tetlen adatai szerint 369 férfi, nél és 513 nőnél szerepe] az öngyilkosság okául a szerelmi bánat. Megtudjuk" a statisztikából még. hogy az öngyilkosságok 33.3 százalé­ka a fővárosra jut. 66.7 százaléka pe­dig a vidékre. Szegeden állag havon­ta 8 öngyilkosságot köveinek el és ezek nagyrészénél is a szerelmi bá­nat a domináló körülmény. Nem le­het érdektelen az sem végül, hogv a legtöbb öngyilkosság április, junius zeft. Ketten tették a szépet a dorozsmai leányzónak, mm bicskázás lett a vége (A Délmagyarország munkatársétól) Hires szép leány hírében állott Do» rozsmán a 17 esztendős Szekeres Mar­git, akire sok falubeli legény vetett szemet Közlük volt ezeknek Ksmár Kálmán 22 esztendős gazdaifju, meg Tóth István 25 éves földműves is, Voltaképpen ök ketten voltak a legsze­rencsésebbek, mert az ő udvarlásukat vetie a ieány a legszívesebben, mig a többivel nem is igen állott szóba. Ko­már és Tóth egymással versengtek • Leány kegyeiért. Valamikor Jó pajtá­sok voltak, a szerelem miatt azonban elhidegültek egymástol és a kölcsö­nös féltékenység éket vert közéjük. Mindegyik a leány kezére pályázott és külön-külön unszolták a leányi, hogy válasszon közülük, a leány azonban egyformán nyájas volt mindegyikhez, de egyformán tartózkodó is: huzta-ka­lasztotta a határozott válaszadast A mult esztendő egyik fülledt nyári estéjén augusztus 30-ika volt — Ko­már elkísérte Szekeres Margitot egy asszonybarátnöjéhez, Újvári linré­r.éhez, akinek a férje hadbavonult és a leány az egyedül maradt asszony ké­résére odajárt aludni mert az félt egyedül. Komár a ház kapujáig ki­sérte a leányi itt azonban már vári rájuk Tóth István, aki szintén beszél' ni szeretett volna a szép Margittal, hogy végre eldöntesse vele: melyikőjük is áz igazi szivszerelme? A leány azon­ban a kapuban sietve bucsut veit a* őt elkísérő legénytől és bement a ház­ba. A kapu előtt magára maradt * két legény. Izgatott szóváltás kereke­dett, pillanatok múlva már « bicska is kézbekapódott és az összeszólalkozás­nak az lett a vége, hogy Tóth Istvánt aclvo* sebből vérezve szállították el Ujváriék portája elől A csendőri nyomozás megállapítot­ta, hogy Komár "hasbaszurta és az or­vosi vélemény szerint a sebesülés könnyen végzetessé válhatott volna, mert Tóthnak a belei is kifordultak » hasüregből, de az volt a szerencséje, hogy percek alatt érkezett orvosi se­gítség és a gyors orvosi beavatkozás­sal sikerült megmenteni az életnek. Szándékos emberölés bűntettének! kísérletével vádoltan került szomba­ton a szegedi törvényszék Molnár-ta­nácsa elé Komár Kálmán, aki beis­merte, hogy hasbaszarta vetélytársát, azonban arra a kérdésre, hogy bűnös­nek érzi-e magá', határozott nemmel felelt. Azt hozta fel tettének okául, hogy Tóth a sötétben nyitott bicskával támadt rá és ő csak védekezésül rán­totta elő a maga zsebkését Az eny­hítő körülményekre való tekintettel • lriintető tanács Komár cselekedetét a vádtól eltérően súlyos testi sér'és vétségének minősítette és 4 hónapi fogházat rótt ki rá büntetésül. Az Íté­let ellen a vádlott és védője enyhí­tésért adott be fellebbezést, dr. Dobsy Gvnla pedig a vádtól eltérő minősítés miatt semmisségi panaszt jelentett be és a büu'etéö súlyosbításáért feliebbe*

Next

/
Thumbnails
Contents