Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-28 / 94. szám

ftvcdcsböl légiriadó veit iiosTéivasárnap reggel Szegeden (A Délmagyar ország munkatársé tói) Húsvét vasárnapján reggel az finnepi harangok kondulásába váratlanul disszonáns hang vegyült. Pontosan 8 óra 25 percet mutatott nr, óra. amikor a város több pont jján éles, süvitő hangon felbúgtak a légoltalmi szirénák. Az ntcák telje voltak templomba igyekvő emberekkel és iskolás gyermekekkel, akik meglepetten és a váratlanság tanácstalanságával állottak meg. — Légiriadó! — villant át az első pillanatokban mindenki agyán az eszmélés. Az üvöltő bang valóban nem a próbariadók egyenletes bugása, hanem a légiveszély esetérc e rendelt. már mindannyiunk áltól ismert hangjelzés volt. A távoli vá rosrészekből is hallani lehetett a ezjrénahangot A nteai járókelők várták a további jelzésadást is, mert köztudomásn. bogy a riadó alkalmával hálromszor egymásután kell ismétlődnie az üvöltő hangnak. Eltelt öt másodperé, eltelt tiz is. He a jelzés még percek múlva sem folytatódott. Csupán az egyharmadát adták le a szirénák az előirt jelzésnek és ez volt a szerencse. mert mikor az első pillanatok döbbenetéből felocsúdtak az emberek, rájöttek, bogy a riasztás abba maradt. Senki sem tudta, hogy tulajHonképpen mi történt, abból azonban. bogy a jelzés nem volt teljes, bánom első részlete ntán abbamaradt. a közönség — nagyon helyesen — arra következtetett, hogy Csak valami tévedés történhetett, amihez hasonló'már előfordult Szegeden az elmúlt nyáron. így azután megnyueodtak a kedélyek és napirendre tértek az emberek a különös vasárnapi intermezzó felett. Később azután kiderült, hogy a • közönség helyesen Ítélte meg a helyzetet, mert a félbemaradt riasztást valóban véletlen idézte elő. Az úgynevezett „sorolt vagyontárgyak" riasztóberendezései ngyanis a m. kir. L számú postahivatal műszaki osztályára futnak be. Itt a Siemens-gépeknél vasárnap reggel váratlanul üzemi hiba állott elő és önnek következtében szólaltak meg a felszerelt szirénák. Dr. Horváth Tstván rendörtanáesos. a városi légoltalmi parancsnak. akihez kérdést intéztünk a vasárnapi szirénázás oka felől, kijelentette, hogy a műszaki hiba okozta a véletlen jelzés a városban sehol nem keltet, nagyobb nyugtalanságot, ami azt bizonyítja, bogy n közönség nem veszti el a fejét, hanem higgadt, fegyelmezett magatartást tanusit, és tisztában van azzal. hogy csak a hármas jelzésnek bieyjen. A köznyugalom megóvását nagymértékben segítette elő az a körülmény is, bogy n villamosok forgalma a főútvonalakon egy pillanatra sem szünetelt, a zeneszó mellett templomba vonuló katonák és cserkészek is zavartalanul folytatják utjukat ÍSs a közönség ebből is rögtön látta, hogy nincs semmi ok a nyugatalankodásra és a szirénajelzést ezúttal — hála Istennek — nem kellett komolyra venni. A vizsgálat egyébként még folyik annak megállapítására, hogy az üzemi zavart milyen műszaki hiba okozta. OGL MAGYARORSZAn SZERT) A. 1943 április 2* • • Ötven százalékos tarifaemelést léptetnek életbe a kisvasuton Kincstéri főtelepet létesit Szegeden a földmüvelésügyi minisztérium — Vita a kisgyülésben a gazdasági ellenőrökről és a Fehértó kiszáradásáról Baivirosi HPZI JÓ MADÁR Bónyi Adorján közismert regényéből készült hallatlanul szellemes, mulatságos vidám játék. A ragyogó együttessek PELSÖCZY IRÉN, SZILASSY, KRDÉLYI MICI, A.1TAY, SZILAGYi MAROSA, VASZARY PIRI, MÁLY GERO. Ezt megelőzi: SAMUIT a 3 LATflBiifi-ra! És • HÍRADÓ Előadások A 5, 7 (A Délmayyarország munkatársától) A törvényhatósági bizottság áprilisi kisgyülését kedden délután 4 órai kezdettel tartották meg a városházán. Elhatározta a kisgyűlés, hogy javasolja az közgyűlésnek, csatlakozzon Kolozs vármegye és Vas vármegye körirataihoz, amelyek ben a tanítók házbozjuttatását, és Zrinyi Ilona emlékének megörökítését kérik. A napirend az előkészítő ülés megtartása óta nagy érdeklődéssel kisért fontos tárgy sorozati pontfal bővült, amelyet kedden délelőtt rendkívül ülésen letárgyalt az üzemi bizottság is. A javaslat, amelyet dr. Havas tb. tanácsnok ismertetett. közli, bogy az ország gazdasági kisvasútjai ezek között a Szegedi Gazdasági Vasút is azzal a kéréssel fordultak a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy engedélyezzen tarifaemelést. A Szegedi Gazdasági Vasút 1941-ben emelte utoljára tarifáját s ez a tarifaemelés 10 százalékos volt. Azóta az anyagárak oly mértékben emelkedtek, hogy a jelenlegi bevételek ötven százalékának megfelelő tarifaemelés vált szükségessé. Emelkedtek a munkabérek és drágultak az az anyagárak, a tarifa pedig ma is ugyanaz, mint volt 1941-ben. A javaslat indítványt tesz a kisvasúti tarifa 50 százalékos emelésére május l-töl kezdve s indítványozza, hogy ezzel kapcsolatban a lehetőségekhez képest ismét léptessen életbe a polgármester bizonyos kedvezményeket,, A kereskedelmügyi miniszter engedélyezte a tarifaemelést ennek végrehajtására a kisgyűlés a tarifaemelés ügyét pártoló javaslattal viszi a közgyűlés elé. A gazdasági ellenőri állások megszervezése A továbbiakban a szervező bizottság legutóbbi ülésén letárgyalt uj állások, elsősorban a gazdasági ellenőri állásainak szervezete került a kisgyűlés elé. A javaslat szerint 1990 óta működnek a bérlők támogatásóra és a város gazdasági érdekeinek megvédése céljából a Korzóban Ma, szerdán 3, 5, 7 órakor Karádv Kataün nagyszabású uj filmje Csalódás gazdasági szakértők, akiknek szerződését évről-évre hosszabbították meg. Ezeknek az érdekeknek megóvása és biztosítása érdekében szükségessé vált. bogy ezeket az állásokat szervezett állásokká alakítsák át s a gazdasági ellenőrök működésének szabályozására uj szabályzatot dolgozzanak ki. A javaslat kapcsán dr. Kiss Ferena hosszabb előadásban ismertette a kisgyűlés előtt azokat az indokokat. amelyek a gazdasági ellenőri állások megszervezését tették szükségessé. Foglalkozott a széljárás, a talajvizi áradások és a szárazságok hatásával a mezőgazdasági termelésre. majd megállapította, hogy a gazda-sági szakértők eddigi működése nem felelt meg a várakozásnak. El van hagyagolva a talajjavító pillangós növények termelése. a marhatenyésztő* stagnál, nem szorgalmazzák a tenyészállatok törzskönyvezését és a tejszövetkezetek létesítését stb. Ezeknek az oka az, hogy mindazt a teendőt amit a régi ügyviteli szabályzat két, illetve három gazdasági szakértő tevékenységi körébe utalt, tiz ember számára is sok lett volna. A szakértők fizetése is annyira kevés volt, hogy működésüktől más eredményt nem is lehetett várni. De vád terheli a helytelenül öszszeállitott mezőgazdasági bizottságot is. amely a mai időkben, amikor az irányított gazdálkodás parancsgazdálkodássá vált a mind gyakrabban megjelenő rendeletek folytán, nem tartotta szükségesnek, hogy a gazdák érdekeit szem előtt tartva a, fontos ügyeket, a közgyűlés elé hozza. Szükségesnek tartaná. ka az uj gazdasági ellenőrök elérhetnék a VII. fizetési osztály fokozatait is s hogy az uj szabályzat összeállításánál hallgassák meg a gazdasági felügyelőség és a mezőgazdasági növénytermelési kísérleti intézet véleményét is. Dr. Tólh Béla helyettes polgármester válaszában kijelentette, hogy a szabályzatok szerint az állásokat nem lehet ugy szervezni, hogy a IX. fizetési osztályból bekerülhessenek a tisztviselők a VTI-be. a szabályzat kidolgozására tett javaslatot pedig magúévá teszi a város. Tudomásul vette a kisgyűlés, hogy az Attila-utca 19. szám alatt levő épületet nyilvános árverésen ismét dr. Bodoni László tollfeldolgozó vállalat tulajdonosának, a Vásárhelyi-sugárt 8. számú házat pedig Márton Jánosnénak adti el a város s ebben az értelemben tesz javaslatot a közgyűlésnek. TABLETTA SZÜNTETI A FÁJDALMAT Fehértói v;ta 1942-ben lejárt városi bérföldek ujabb hasznosításának letárgyalása után került sor nagyobb érdeklődés mellett a fehértói vitára. Dr. Bölli Dezső tanácsnok a polgármesteri javaslat előterjesztése során ismertette, hogy az időjárási körülmények alakulása folytán az idén se vadvízzel se Tisza vizzel nem lehetett feltölteni a fehértói halgazdaság medencéit s a feltöltés kizárólag az árfézi kutakból történhetett volna meg, ezeknek a vize azonban csak negyedrészben elegendő a medencék feltöltéséhez. Így nagy veszteség fenyegeti a gazdaságot s ennek elhárítására szükség van a Tiszából való vizszivatytyuzásal feltölteni a halastavakat. A szivattyúzás előkészületei már megkezdődtek, a költségek 80.000 Tengőt tesznek ki, erre póthitel engedélyezésié kéri a város s fedezetül a fokozott haltermelés többletjövedelmét jelölik ki. A javaslathoz elsőnek dr. Be retz Péter szólt bozzá. aki hangoztatta, hogy véleménye szerint a terv elkéselt, A szakembereknek jóelőre tudnia kellett volna, hogv eizel a következménnyel jár a túlhajtott vadvizlevezetés. A Tiszából szivattyúzás utján való feltöltés 5—6 hetet is igénybe vesz, de semmi garanciát nem lát arra, hogy ezalat az idő alatt végrehajtható lesz a medencék feltöltése. A polgármesteri javaslatot elfogadja, de arra kéri a polgármestert, hogy tárgyaljon a szakértőkkel ós kérjen garanciát arra. hogy 5—6 hét alatt fel tudják tölteni a medeneéSzechenyi Mozi Ma és minden nap 3, 5, 7 órakor A legpazarabb magyar burleszk! ' 9 0 Ilyen harsogó, tomboló kacagás ZIG0T0 és Z0R0-HURU ófa nem volt! Siessen jegyről gondoskodni!