Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-02 / 74. szám

á> BUM AGY A R (J K S £ A (J PAJÍTE*. 1W8 április Nyelvészkedés Nyelvészeti kérdésekkel korán kezd­teti) foglalkozni, amiben nyilván ré­sze volt annak is, hagy nemzetiségi vi­dék-ín lévén gyerek, feltüni, miért hangzik valami máskép az egyik em­ber ajakán, mint a másén. Szavak, kifejezések, légiója él ben­nem, amiknek értelmére csak évtize­dekkel később jöttem rá. KgyaltaIában a legkülönösebb dolog, hogy sokszor mennyi időnek kell eltelnie, amíg va­lamivel tisztába jövünk. Nem a nagy dolgokat értem, hanem az egész apró­kat, amik észrevétlenül suhantak el felettünk. Egy nagynéném, kiváló eseléddre­sziroró, ha a leányzója nem teljesítet­te nyomban az utasítását, rákiáltott. Nem hallod, mit mondokT Te •szurda pnrilla! A misztikus szóra a lány észnél­küli rohanásba kezdett, megkérdezni uzonban sosem merte, mit jelent a ki­fejezés, mellyel illették. Én már felsőbb gimnazista voltam mikor hirtelen világosság gyúlt az agyamban. — Nini, ez csak surdn puella lehet! Siket lány. Természetesen megfelelően elferdít­ve, messzire tul a konyhalatinságon, sőt a padlásbélin is. Hogy aztán honnan jöhetett rá a néni, ahhoz megint terjedelmes idők kellettek. Gyereknek nincs az ilyenhez türelme, eljön azonban az idő, mikor téli délutánokon ülünk a sötét szobá­ban és belebámulunk a tűzbe, amely titokzatos betűket futtat a fahasábo­kon. Ilvenkor jut eszünkbe az is, ami­től rem vagyunk elragadtatva, továb­bá sok más. A néni apja régi vágású vidéki fiskális volt még a mult század első felében a természetes, hogy tudott deákul. A többit nem nehéz hozzákom­blnálni. Elrepült egyszer a szó, aztán átesett azokon a változatokon, ami mindennel megtörténik a világon, szó­val épp ugy, mint emberrel. így keresetem sokáig a Ta ma­liga Hanzit, akiről annyi mesét hal­lottam valamikor. Hanzi együgyű 1e­íTény volt, mindenféle balgaság meg­történt vele, amig kielemeztem, hogy származása a damalige, ami azt je­lenti. hogy egyszeri. Környezetemből senkit sem hív­tak meg próbaéneklésre az Operába, hál érthető, hogy mindenki a saját ke­zére dallúszott. Megütődésem ott kez­dődött, hogy a fecske nem repül, ha­nem sznlad, amennyiben nagyon so­káig igv hallottam a dalt: Erre szaladt fészkel a fecske... Mi a nyavalyát szaladhat és miért viszi magával a fészkét? Ugy okos­kodtam ugyanis, hogy a >fészkel« amolyan poetica licentia a ítészek­kel* helyett, de ezzel a szóval »nem jött volna ki* a vers. Lestem én az­tán, láttam is, hogy néha nagyon ala­csonya bogarászik, a másik dal sze­rint veri szárnyával a vizet, de a föld­re nem ereszkedik le. (Bocsánat, ezt a tavalyi nyáron vettem először észre, mikor a szárnyra bocsátott uj gene­ráció sarat keresett eső utáni tócsá­ban, hogy mtgragassza az nj fészkét El nem tudtam képzelni, mit sétálnak a flaszter-közökön.) Arra is rájöttem, hogy nem 6zalad, hanem az »eresz alatt* épitl fel ottho­nát. Tde soroljam azt is, hogy Tömör­kényt hányszor irtök Tömörkényi-nek ? Láttam így feltisztelve hivatalos for­mában is. hogy annak okozója éppen­séggel egy rokona volt. Gyerekkori emlék, hogy egy isme­rős kis lányt »mádH-nak becézett a családja és számos ismerőse. Hál Irgven Mádi, találkozik az ember fur­csább nevekkel I* Elég sokáig 'artolt, amig rájöttem ennek a nyitjára. Az elnevezés angolos akart lenni: Madv. Igen ám. de a família annvtt sem tu­'doti angolul, bostv a szót m é d i-nek ejtik. Ejtették tehát ahogyan leirra látták. A legfurcsáhbra jöttem rá « legké­sőbben. Nem voltam különösebb édes szájú, azért a cukorkát csokoládénak, roksz-dropsznak, vagy sarfiuak nevez­tem. Az utolsó volt a fodormentás erős. Hallottam aztán finomabb kör­nyezetben a bonbon szót, amit legkö­zelebbi atyámfiai bombóc-nak ne­veztek. Ezen én huzamosan meg voltam botránkozva, de változ atni nem tud­tam rajta. Lassankint én is ugy hív­tam, megalkuvóan alkalmazkodva a környezethez, de később, sokkal ké­sőbb is erős volt a hitem, hogy kisvá­rosban elfanvelvüsödnek az emberik. — Bombóc! — olvasom aztán Nyirő József valamelyik könyvében, nem is egyszer, hanem visszatérően. Hirtelen letettem a könyvet és lel­kemben bocsánalot kértem a rokonok­tól, egyúttal kerestem a magvaráza­tot. Amit pedig az ember nagyon ke­res, azt 'öbbnyire meg is találja. Ne­vezett rokonaim ugyanis örmény szár­mazásúak voltak, erdélyiek, e szerint a szó vagy az örmény, vagy a szé­kely tájbeszédben használatos. (Ke­resse tovább akit érdekel,) S0t nini, jutott az eszembe, bombócot enslego­tett az anyám is, pedig ő nem volt örmény. Amazok házasodtak be ami famíliánkba, de a nyelv ragadós, ha engem nem is tudott megfogni. Én az első magvar szót keresztelő papom'ól, Varga Ferenctől, a későbbi szeged belvárosi apátplébánostól tanultam, a továbbiakat pedig Kiss Sándor köl­tő-piaristától, aki szegvári fiu volt. A titokzatos szavak között van egy, amelyik különösen érdekelne. Miért hivta a Zachariás-rokonság az ördö­göt, általában az Ijjesztésrc alkalmas kísértetet bubuc-nak? Ha ifjú filo­zopter barátaim kflzii! valaki megint eljön hozzám kutatni ennél sokkal ré­gibb dolgok u'án, hozza magával megfejtést. Hu Az Olvasó irja Két hozzászólás q szombat délutáni záróra leérdéséhoz Igen tisztelt Főszerkesztő mr! Ol­vastam a Délmagyarországban a tex­til-, kötszövöttárn- és rővidárukeres­kedök szombat délutáni záróra kér­déséről irott cikket és ezzel kapcsolat­ban H. 'IS nevű előfizetőjük felszóla­lását. Szíveskedjék megengedni, hogy mint érdekelt rövidáru kereskedő, én is hozzászóljak a kérdéshez. Igaza van 1L T.-nek, amikor azt irja, hogy a kö­zönség elleni az üzletek szombat dél­után 2 órai zárása. Magam is azon a véleményen vagyok, bogy semmivel sem indokolható a szombat délutáni zárvalartás, sót egyenesen káros ngy a kereskedők, mint a közönség szem­pontjából. Arról is meg vagyok győ­ződve, hogy a kereskedők 70 százaléka igy gondolkozik. Bátorkodom a szom­bat délutáni 2 órás záróra ellen a kö­vetkező indokokat felhozni. Helytelen a 2 órai zárás akkor, amikor a piac délután 3 óráig tart. Helytelen ez kü­lönösen nyáron, amikor a gazdakö­zönség a nagy munkaidőben hetenként csak egyszer jöhet be a városba és leginkább szombaton délután, amikor befejezte a heti munkát. Félő, hogy ha vásárlóinknak ez a tekintélyes tö­mege majd zárt üzletekre talál szom­bat délutánonként, legközelebb Sza­badkám megy bevásárolni és lassan­ként oda szokik s ott Is marad, ami kor mi esetleg szombaton Is kinyitunk. Egy ilyen átpártolást a város közélet mezére is meréremé. mert a bevásá­rolni jövő termelők terményeiket Is oda vinnék, ahová bevásárolni men­nek. fgaz ngyan, ho<rv most áruhlánv van és ez a szombat délutáni bezá rás mellett szól. de eonőolnl kell a lö­vőre is, amikor majd nem lesz áru­hiány és szükségűnk lesz a vevőre. A szombati bezárás helveft azt aján­lanám. hogv a személyzetet bárpótol ink olyképoen a szombat délutáni vf kends/abadság elmaradásáért, fiogv a vasárnapi szabadnapot hosszabbítjuk meg hétfő délig, így a kecske is jó! lakik', a káposzta is megmarad. Soraim közléséért fogadja Főszerkesztő ur bálás köszönetemet, tisztelő hive: Egy Tisza Lajos-körúti kereskedő. t Mélyen tisztelt Főszerkesztő url A csütörtöki Délmagyarorszdffbnn olvastam B. F. alájrásu levelet, raelybeu az illető ur kikelt a textil­üzletek szombat délutáni zárvafar­tása ellen. Szabad legyen- mint al­kalmazottunk és mint textilfogya-z­tónak a uikkba* b«!zásp/>Jooi». Ab igaz. tu>S7 ^ háborús erőfeszí­tés megkíván több munkát minden­kitől, de az nem áll a textilkeres­kedelemre. mert ha a textilfogyasz­tás nagyobb, akkor a textiliparnak polgári fogyasztás részére többet kell termelnie, ennélfogva az ipari munkásságnak hadfelszerelés céljá­ra szolgáló munkaidejéből venné­nek el. Tehát ninea szükség a fo­gyasztás növelésére azzal, hogy há­rom órával egy héten meghosszab­bítjuk a kiszolgálási időt. A flxfize­téses tisztviselőréteg amngy is «enk a hé elsején tud vásárolni, ennél­fogva nem jut hátrányba ezen idő­beli korlátozással. Da nem jut hát­rányba a földműves lakosság sem. mert terményeit, amelyet a piacra hoz. a piaeon percek alatt aladbatja és bevásárlásait amúgy is elvégez­heti délután 2 óráig. Hátra lenne még az ipari munkásság bevásár­lása, de ez som befolyásolhatja a szombat délutáni zárvatartásfc mert a szegedi gyárakban és üzemekben a munkások bérfizetése már pénte­ken megtörténik, ugy. hogy aaok szombat délelőtti piaci bevásárlásaik­kal egyidejűleg a textiiebvásárlásai­kat ia lebonyolíthatják. Budapesten a mult évben még a nagy áruházak is szombat délután zárva tratottak. hát miért zudul fel H. F. ur, ha a szegedi textil kereskedelmi alkalma­zottak Is több szegedi szakmához hasonlóan megkapják a szombat délutánjukat, akkor, amikor a vá­rosi éa állami intézmények is szom­bati munkaidejüket 2 órával meg­rövidik. Ha nem érte veszteség az idegenforgalomra beállított buda­pesti kereskedőket a mtombat dél­utáni zárással, ngy nem károsod­nak a szegedi kereskedők sem, sőt nyernek vele. mert a szellemileg és testileg kipihent alkalmazottak a következő b^ren kipihenten, produk­tívabb munkával hálálják' meg munkaadójuk »toeiá!i» gondosságát Azt hiszem e hozzászólásom alapján az as egy-két főnök is jobb belátás­ra fog jutni, akik ellenzik a Bznm­bat délutáni zárórát és a péntekesti iparkamarai <ryfilé- .'\hngnlig meg fogja szavzani ezi a szakmai megállapodó-t goraiqj köi^éé't * dja bálás köMönstemet. Bargiéai Gés.a Lefoglaltak 900 pár selyemharisnyát egy Tisza Lajos-körüli kereskedőnél (A Délmagyarország munkáin rs&tai) Vasárnapi számunkban megittuk, hogy egy rövidáru kereskedő azzal a vá­lasszal küldte el selyemharisnyát vá­sárolni akaró vevőit, hogy nincsen ha­risnya, holott kirakatában még veit né­hány pir. Megir uk a rendőrség állás­foglalását is ebben az ügyben, ugyanis a rendőrség arra kötelezte a kereske­dőket, hogy a kirakatban levő árut is ki kell szolgáltatni, ha már a raktáron nincsen harisnya. Neufeld Sámuel Tisza Lajoa­körúti kereskedő ellen csütörtökön dél­előtt panaszt emelt néhány nő, akik selyemharisnyát akartak vásárolni. Neufeld elutasította őket, azzal a meg­okolással, hogy eddig nem vásároltak nála, tehát nem köteles őket • kiszol­gálni. Aa asszonyok nem nyugodtak meg Neufeld válaszában vratkor nyug­szanak meg az asszonyok?), hanem át­siettek a rendőrségre, ahonnét detek­tívek mentek ki az üzletbe. A detektívek a vásárolni akard asszonyok feljelentése alapján házku­tatást tartottak Neufeidnél. A házku­tatás során Neufeld raktárában B00 pár jóminöségü eelyemharisnyát találtak. Neufeld a detektívek kérdéseire elmon­dotta, hogy naponta két tueat selyem­harisnyát szolgáltat ki, szombaton pc dig 3—i tucatot is. Esek szerint a nála talált 900 pár selyemharisnya egyhavi szükséglete, tehát nem gyannsithaté áruhalmooássaL A rendőrség a detektívek jelentése és as asszonyok feljelentése alapján és az ügy tisztázása érdekében a telje* harisnyakészletet lefoglalta H megiív ditotta a .rendőri vizsgálatot Neufeld ellen. Hódmezőrásárhefr a Duna—Tisza csatorna csongrádi betorkolás a mellett Hódmezővásárhely, április 1. Hó*­mezövásárhely törvényhatósági köz­gyűlése foglalkozott Csongrád váróé­nak a Duna-Tisza-csatorna betorko­lásáról kapcsolatos étira'ávaL A közgyűlési előterjesztések során ismertették Csongrád vármegye fel­iratát, amelyben aspt kérik a kormány, tói, hogy a Duna—Tiszaközt-esatorng Csongrádnál torkoljon a Tiszáha. Ta­kács Ferenc a helyi érdekek k idom bo­rítása mellett Csongrád vármegye fel­iratának pártolását javasolja. IfJ. Szathmáry János szerint Vásárhelyéé as egész Alföld érdeke az, hogy • csongrádi megoldást vigyék keresztül De országos érdek is ez, hiszen a ter­melés átállításának ügyét a csatorna csongrádi betorkolás melle't tudja iga­zán szolgálni. Dr. Temesriry Imre országgvűlési képviselő szintén a fel­irat támogatását javasolja A eoongnl­<ti betorkolás az Alföldet valóságon Kánaánná változtatná. A maga résué­ről az ezer taztendókre szóló kérdés ilyen módon való megoldásáért fog küzdeni. A közgyűlés eeu'án elhatározta, hogy a csongrádi betorkolás érdeké­ben felír a kormányhoz. BHytsft, wllttmÉBfJ tekintet nélkül * lamfh«á«ra UH** áron vessek. HOLT WJK KttHHCVJtlN, fogadalmi templom (éren. Tel. 39-OS. Varja Mihibr hesdsrl 1 gyár fssmh'sW>«IM»l|>»

Next

/
Thumbnails
Contents