Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-02 / 74. szám

á> BUM AGY A R (J K S £ A (J PAJÍTE*. 1W8 április Nyelvészkedés Nyelvészeti kérdésekkel korán kezdteti) foglalkozni, amiben nyilván része volt annak is, hagy nemzetiségi vidék-ín lévén gyerek, feltüni, miért hangzik valami máskép az egyik ember ajakán, mint a másén. Szavak, kifejezések, légiója él bennem, amiknek értelmére csak évtizedekkel később jöttem rá. KgyaltaIában a legkülönösebb dolog, hogy sokszor mennyi időnek kell eltelnie, amíg valamivel tisztába jövünk. Nem a nagy dolgokat értem, hanem az egész aprókat, amik észrevétlenül suhantak el felettünk. Egy nagynéném, kiváló eseléddresziroró, ha a leányzója nem teljesítette nyomban az utasítását, rákiáltott. Nem hallod, mit mondokT Te •szurda pnrilla! A misztikus szóra a lány észnélküli rohanásba kezdett, megkérdezni uzonban sosem merte, mit jelent a kifejezés, mellyel illették. Én már felsőbb gimnazista voltam mikor hirtelen világosság gyúlt az agyamban. — Nini, ez csak surdn puella lehet! Siket lány. Természetesen megfelelően elferdítve, messzire tul a konyhalatinságon, sőt a padlásbélin is. Hogy aztán honnan jöhetett rá a néni, ahhoz megint terjedelmes idők kellettek. Gyereknek nincs az ilyenhez türelme, eljön azonban az idő, mikor téli délutánokon ülünk a sötét szobában és belebámulunk a tűzbe, amely titokzatos betűket futtat a fahasábokon. Ilvenkor jut eszünkbe az is, amitől rem vagyunk elragadtatva, továbbá sok más. A néni apja régi vágású vidéki fiskális volt még a mult század első felében a természetes, hogy tudott deákul. A többit nem nehéz hozzákomblnálni. Elrepült egyszer a szó, aztán átesett azokon a változatokon, ami mindennel megtörténik a világon, szóval épp ugy, mint emberrel. így keresetem sokáig a Ta maliga Hanzit, akiről annyi mesét hallottam valamikor. Hanzi együgyű 1eíTény volt, mindenféle balgaság megtörtént vele, amig kielemeztem, hogy származása a damalige, ami azt jelenti. hogy egyszeri. Környezetemből senkit sem hívtak meg próbaéneklésre az Operába, hál érthető, hogy mindenki a saját kezére dallúszott. Megütődésem ott kezdődött, hogy a fecske nem repül, hanem sznlad, amennyiben nagyon sokáig igv hallottam a dalt: Erre szaladt fészkel a fecske... Mi a nyavalyát szaladhat és miért viszi magával a fészkét? Ugy okoskodtam ugyanis, hogy a >fészkel« amolyan poetica licentia a ítészekkel* helyett, de ezzel a szóval »nem jött volna ki* a vers. Lestem én aztán, láttam is, hogy néha nagyon alacsonya bogarászik, a másik dal szerint veri szárnyával a vizet, de a földre nem ereszkedik le. (Bocsánat, ezt a tavalyi nyáron vettem először észre, mikor a szárnyra bocsátott uj generáció sarat keresett eső utáni tócsában, hogy mtgragassza az nj fészkét El nem tudtam képzelni, mit sétálnak a flaszter-közökön.) Arra is rájöttem, hogy nem 6zalad, hanem az »eresz alatt* épitl fel otthonát. Tde soroljam azt is, hogy Tömörkényt hányszor irtök Tömörkényi-nek ? Láttam így feltisztelve hivatalos formában is. hogy annak okozója éppenséggel egy rokona volt. Gyerekkori emlék, hogy egy ismerős kis lányt »mádH-nak becézett a családja és számos ismerőse. Hál Irgven Mádi, találkozik az ember furcsább nevekkel I* Elég sokáig 'artolt, amig rájöttem ennek a nyitjára. Az elnevezés angolos akart lenni: Madv. Igen ám. de a família annvtt sem tu'doti angolul, bostv a szót m é d i-nek ejtik. Ejtették tehát ahogyan leirra látták. A legfurcsáhbra jöttem rá « legkésőbben. Nem voltam különösebb édes szájú, azért a cukorkát csokoládénak, roksz-dropsznak, vagy sarfiuak neveztem. Az utolsó volt a fodormentás erős. Hallottam aztán finomabb környezetben a bonbon szót, amit legközelebbi atyámfiai bombóc-nak neveztek. Ezen én huzamosan meg voltam botránkozva, de változ atni nem tudtam rajta. Lassankint én is ugy hívtam, megalkuvóan alkalmazkodva a környezethez, de később, sokkal később is erős volt a hitem, hogy kisvárosban elfanvelvüsödnek az emberik. — Bombóc! — olvasom aztán Nyirő József valamelyik könyvében, nem is egyszer, hanem visszatérően. Hirtelen letettem a könyvet és lelkemben bocsánalot kértem a rokonoktól, egyúttal kerestem a magvarázatot. Amit pedig az ember nagyon keres, azt 'öbbnyire meg is találja. Nevezett rokonaim ugyanis örmény származásúak voltak, erdélyiek, e szerint a szó vagy az örmény, vagy a székely tájbeszédben használatos. (Keresse tovább akit érdekel,) S0t nini, jutott az eszembe, bombócot enslegotett az anyám is, pedig ő nem volt örmény. Amazok házasodtak be ami famíliánkba, de a nyelv ragadós, ha engem nem is tudott megfogni. Én az első magvar szót keresztelő papom'ól, Varga Ferenctől, a későbbi szeged belvárosi apátplébánostól tanultam, a továbbiakat pedig Kiss Sándor költő-piaristától, aki szegvári fiu volt. A titokzatos szavak között van egy, amelyik különösen érdekelne. Miért hivta a Zachariás-rokonság az ördögöt, általában az Ijjesztésrc alkalmas kísértetet bubuc-nak? Ha ifjú filozopter barátaim kflzii! valaki megint eljön hozzám kutatni ennél sokkal régibb dolgok u'án, hozza magával megfejtést. Hu Az Olvasó irja Két hozzászólás q szombat délutáni záróra leérdéséhoz Igen tisztelt Főszerkesztő mr! Olvastam a Délmagyarországban a textil-, kötszövöttárn- és rővidárukereskedök szombat délutáni záróra kérdéséről irott cikket és ezzel kapcsolatban H. 'IS nevű előfizetőjük felszólalását. Szíveskedjék megengedni, hogy mint érdekelt rövidáru kereskedő, én is hozzászóljak a kérdéshez. Igaza van 1L T.-nek, amikor azt irja, hogy a közönség elleni az üzletek szombat délután 2 órai zárása. Magam is azon a véleményen vagyok, bogy semmivel sem indokolható a szombat délutáni zárvalartás, sót egyenesen káros ngy a kereskedők, mint a közönség szempontjából. Arról is meg vagyok győződve, hogy a kereskedők 70 százaléka igy gondolkozik. Bátorkodom a szombat délutáni 2 órás záróra ellen a következő indokokat felhozni. Helytelen a 2 órai zárás akkor, amikor a piac délután 3 óráig tart. Helytelen ez különösen nyáron, amikor a gazdaközönség a nagy munkaidőben hetenként csak egyszer jöhet be a városba és leginkább szombaton délután, amikor befejezte a heti munkát. Félő, hogy ha vásárlóinknak ez a tekintélyes tömege majd zárt üzletekre talál szombat délutánonként, legközelebb Szabadkám megy bevásárolni és lassanként oda szokik s ott Is marad, ami kor mi esetleg szombaton Is kinyitunk. Egy ilyen átpártolást a város közélet mezére is meréremé. mert a bevásárolni jövő termelők terményeiket Is oda vinnék, ahová bevásárolni mennek. fgaz ngyan, ho<rv most áruhlánv van és ez a szombat délutáni bezá rás mellett szól. de eonőolnl kell a lövőre is, amikor majd nem lesz áruhiány és szükségűnk lesz a vevőre. A szombati bezárás helveft azt ajánlanám. hogv a személyzetet bárpótol ink olyképoen a szombat délutáni vf kends/abadság elmaradásáért, fiogv a vasárnapi szabadnapot hosszabbítjuk meg hétfő délig, így a kecske is jó! lakik', a káposzta is megmarad. Soraim közléséért fogadja Főszerkesztő ur bálás köszönetemet, tisztelő hive: Egy Tisza Lajos-körúti kereskedő. t Mélyen tisztelt Főszerkesztő url A csütörtöki Délmagyarorszdffbnn olvastam B. F. alájrásu levelet, raelybeu az illető ur kikelt a textilüzletek szombat délutáni zárvafartása ellen. Szabad legyen- mint alkalmazottunk és mint textilfogya-ztónak a uikkba* b«!zásp/>Jooi». Ab igaz. tu>S7 ^ háborús erőfeszítés megkíván több munkát mindenkitől, de az nem áll a textilkereskedelemre. mert ha a textilfogyasztás nagyobb, akkor a textiliparnak polgári fogyasztás részére többet kell termelnie, ennélfogva az ipari munkásságnak hadfelszerelés céljára szolgáló munkaidejéből vennének el. Tehát ninea szükség a fogyasztás növelésére azzal, hogy három órával egy héten meghosszabbítjuk a kiszolgálási időt. A flxfizetéses tisztviselőréteg amngy is «enk a hé elsején tud vásárolni, ennélfogva nem jut hátrányba ezen időbeli korlátozással. Da nem jut hátrányba a földműves lakosság sem. mert terményeit, amelyet a piacra hoz. a piaeon percek alatt aladbatja és bevásárlásait amúgy is elvégezheti délután 2 óráig. Hátra lenne még az ipari munkásság bevásárlása, de ez som befolyásolhatja a szombat délutáni zárvatartásfc mert a szegedi gyárakban és üzemekben a munkások bérfizetése már pénteken megtörténik, ugy. hogy aaok szombat délelőtti piaci bevásárlásaikkal egyidejűleg a textiiebvásárlásaikat ia lebonyolíthatják. Budapesten a mult évben még a nagy áruházak is szombat délután zárva tratottak. hát miért zudul fel H. F. ur, ha a szegedi textil kereskedelmi alkalmazottak Is több szegedi szakmához hasonlóan megkapják a szombat délutánjukat, akkor, amikor a városi éa állami intézmények is szombati munkaidejüket 2 órával megrövidik. Ha nem érte veszteség az idegenforgalomra beállított budapesti kereskedőket a mtombat délutáni zárással, ngy nem károsodnak a szegedi kereskedők sem, sőt nyernek vele. mert a szellemileg és testileg kipihent alkalmazottak a következő b^ren kipihenten, produktívabb munkával hálálják' meg munkaadójuk »toeiá!i» gondosságát Azt hiszem e hozzászólásom alapján az as egy-két főnök is jobb belátásra fog jutni, akik ellenzik a Bznmbat délutáni zárórát és a péntekesti iparkamarai <ryfilé- .'\hngnlig meg fogja szavzani ezi a szakmai megállapodó-t goraiqj köi^éé't * dja bálás köMönstemet. Bargiéai Gés.a Lefoglaltak 900 pár selyemharisnyát egy Tisza Lajos-körüli kereskedőnél (A Délmagyarország munkáin rs&tai) Vasárnapi számunkban megittuk, hogy egy rövidáru kereskedő azzal a válasszal küldte el selyemharisnyát vásárolni akaró vevőit, hogy nincsen harisnya, holott kirakatában még veit néhány pir. Megir uk a rendőrség állásfoglalását is ebben az ügyben, ugyanis a rendőrség arra kötelezte a kereskedőket, hogy a kirakatban levő árut is ki kell szolgáltatni, ha már a raktáron nincsen harisnya. Neufeld Sámuel Tisza Lajoakörúti kereskedő ellen csütörtökön délelőtt panaszt emelt néhány nő, akik selyemharisnyát akartak vásárolni. Neufeld elutasította őket, azzal a megokolással, hogy eddig nem vásároltak nála, tehát nem köteles őket • kiszolgálni. Aa asszonyok nem nyugodtak meg Neufeld válaszában vratkor nyugszanak meg az asszonyok?), hanem átsiettek a rendőrségre, ahonnét detektívek mentek ki az üzletbe. A detektívek a vásárolni akard asszonyok feljelentése alapján házkutatást tartottak Neufeidnél. A házkutatás során Neufeld raktárában B00 pár jóminöségü eelyemharisnyát találtak. Neufeld a detektívek kérdéseire elmondotta, hogy naponta két tueat selyemharisnyát szolgáltat ki, szombaton pc dig 3—i tucatot is. Esek szerint a nála talált 900 pár selyemharisnya egyhavi szükséglete, tehát nem gyannsithaté áruhalmooássaL A rendőrség a detektívek jelentése és as asszonyok feljelentése alapján és az ügy tisztázása érdekében a telje* harisnyakészletet lefoglalta H megiív ditotta a .rendőri vizsgálatot Neufeld ellen. Hódmezőrásárhefr a Duna—Tisza csatorna csongrádi betorkolás a mellett Hódmezővásárhely, április 1. Hó*mezövásárhely törvényhatósági közgyűlése foglalkozott Csongrád váróénak a Duna-Tisza-csatorna betorkolásáról kapcsolatos étira'ávaL A közgyűlési előterjesztések során ismertették Csongrád vármegye feliratát, amelyben aspt kérik a kormány, tói, hogy a Duna—Tiszaközt-esatorng Csongrádnál torkoljon a Tiszáha. Takács Ferenc a helyi érdekek k idom borítása mellett Csongrád vármegye feliratának pártolását javasolja. IfJ. Szathmáry János szerint Vásárhelyéé as egész Alföld érdeke az, hogy • csongrádi megoldást vigyék keresztül De országos érdek is ez, hiszen a termelés átállításának ügyét a csatorna csongrádi betorkolás melle't tudja igazán szolgálni. Dr. Temesriry Imre országgvűlési képviselő szintén a felirat támogatását javasolja A eoongnl<ti betorkolás az Alföldet valóságon Kánaánná változtatná. A maga résuéről az ezer taztendókre szóló kérdés ilyen módon való megoldásáért fog küzdeni. A közgyűlés eeu'án elhatározta, hogy a csongrádi betorkolás érdekében felír a kormányhoz. BHytsft, wllttmÉBfJ tekintet nélkül * lamfh«á«ra UH** áron vessek. HOLT WJK KttHHCVJtlN, fogadalmi templom (éren. Tel. 39-OS. Varja Mihibr hesdsrl 1 gyár fssmh'sW>«IM»l|>»