Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-02 / 74. szám

CSEHSZLOVÁKIA 11EGALAI>JA$ANAK KULISSZATITKAIBÓL I. Az etózmenueit Herczeg Ferenc egyik vezércikké­ben Benes Eduárdot, mint a pán­szlávizmus legelszántabb hazárdjáté­kosát mutatta be. Rávilágított ez a kitűnő cikk arra a sötét aknamunká­ra, amelyet Csehszlovákia első kül­ügyminisztere, majd elnöke Oroszor­szágban us európai béke felboritása érdekében az utolsó évtizedben folyta­tott Hogy ez a mesterkedés eredmé­nyeiken kiszolgáltatta volna földré­szünket a Szovjet urainak, azzal Be. nes ur édeskeveset törődött, amint ki­a&rólag csak saját rögeszméjének megvalósítása lebegett a szeme előtt akkor is, amikor negyedszázaddal ez­előtt az első orosz forradalmi kor­mánynál, sőt ezt megelőzően éveken ttt a cári birodalom hatalmasságainál is mindent elkövetelt a monarchia szétbomlasztására, bogy ennek rom­jain azután fölépíthesse az uj Cseh­szlovákiát Most, amikor Benes, mrrm az emig­ráns cseh, sőt csehszlovák kormány Teje ismét egyre többet hallat magá­ról a nyugati hatalmaknál kifejteit ujabb tevékenységével kapcsolatban, (•em lesz érdektelen visszaidézni a multat, amikor ugyancsak emigráció­ban élve, Masarykkal együtt iparkod lak megalapozni jövendő államukat A strfeft mosm metflnditta a lavinái Ma már köztudomású, hogy a vi­lágháború előtti időkbe nyúlik vissza a monarchiaellenes propaganda, amellyel Benes és Masaryk előkészí­tette a talajt a Csehország önállósítá­sa melletti hangulat kialakítására. Eb­ben a vezetőszerep Masaryké volt, akiről azonban tévedés volna az' hin­ni, hogy egész életében a monarchiá­tól való elszakadás apostola lett vol­na. Ellenkezőleg, voltak idők, amikor a Reisehrat egykori képviselője ke­reste a dinasztia kegyeit és Aliamhü­aégének kidomboritásával igyekezett érdemeket szerezni. A prágai professzor politikai pá­lyafutása kezdetén megelégedett az­zal, hogy az osztrák Reichsratban a cseh nemzetiségi képviselők vezetője­ként működhetett és mint ilyen, tagja lehetett az osztrák delegációs bizott­ságnak is. Itt sörán hallatta a szavát, de bogy ekkor még egyáltalán nem követett szélsőséges irányokat, ellen­kezőleg: éppen a túlzó nemzetiségi kö­vetelések hangoztatóival szemben ben­ne látták a mérséklet emberét, erre bi­zonyság az is, hogy a délszláv kérdés kiéleződése idején őt szemelték ki, mint legalkalmasabbat, a békés meg­oldás közvetítésére. A cseh és horvát ajánlatra Pa­tt te a kereste a kapcsolatot az akkor még erősen aulikus politikus hírében álló Masarykkal és 19t3 decemberé­ben Belgrádban hosszas eszmecserét folytatót? a szerb kormányfővel. En nek során Pasics fölkérte Masarykot, hogy továbbítsa a békés megoldásra irányuló javaslatait a monarchia kül­ügyminiszteréhez és eszközöljön ki számára Ferenc Józsefnél is kihallga­tást, Történelmi tény immár, ame­lyet Masaryk és Biljnsky emlékiratai is megerősítenek, hogy Masarvknak nm f-t ntóbb esufos kudarcba fulladt küldetése hozt» a döntő fordula­tot Masaryk politikai állásfoglalásá­ban. Ebben az időben ugvanis Berch­teld gróf volt a Ballplatz ura és a külügyminiszternek nerp •olt szimpa­tikus a sokat utazgató és sokfelé tár­gyaló professBOr-képviselö. Gyanakod­va fogadta tehát a Pasies-féle ajánlat előterjesztését Masaryk szájából, mert az volt az érzése, hogy ez a bécsi ol­dalról kéretlen közvetítés teljesen fö­lösleges és célja csupán az, hogy ér­demeket akar vele szerezni magának Masaryk a paktum létrehozása körül Berchtold gróf bizonyosra vette, hogy Masan-k n« érdek nélkül jár el és azt hitte, hogy Pasics proviziót igért neki. Éppen tzért a leghatáro­zottabban elutasította ugy a közvetí­tést, mint magát a Pasics-ajánlatot is és elhatározása mellett változatlanul kitartott akkor is, mikor Bilinsky pénzügyminiszter, később Baerenrei­ter, az osztrák-németek vezére inter­veniált nála a délszláv kérdésnek a Masaryk által előterjesztett módon va­ló rendezése érdekében. Pasics tervezett bécsi audienciája é ezzel együtt a paktum is meghiusult ilyenformán, ami a szerb politikai közvéleményt csak annál élesebben hangolta a monarchia ellen. Masaryk pedig személyes sérelemnek tekintette a kudarcot és ekkor határozta el ma­gában, hogy az őt ért megaláztatás miatt bosszút áll a rövidlátó osztrák külpolitikán. Nagy közületek egész jö­vőjére kiható fordulatokba igy játsza­nak bele gyakran egészen kicsinyes személyi szempontok és igy lett Ma­saryknak a Pasics előtt való felsülése a kirobbantója a cseh különválás gon­dolatának. Kft ember a to'űan A világháború kitörése csak még inkább megérlelte Masarykban a gon­dolatot, hogy elérkezett az alkalmas időpont a monarchia szétrobbantásá­ra. Már dörögtek az ágyuk a fronto­kon, amikor Masaryk megkezdte ak­namunkáját. A külföld akkor mégmit­sem tudott arról, hogv van a világon egy >csebszlovák kérdés*, aminthogy az ántánt hadicéljai kőzött sem sze­repelt volna >a csehek felszabaditá sa*. Már 1914 szeptemberében Amszter­damba utazik, ahonnan levélben kér találkozót a londoni Seaton Wat­son-tól, aki, mint a New Európc szerkesztője, iScotus V i a t o r« né­ven ekkor már elkezdte rágalomhad­járatát >a nemzetiségeket elnyomó monarchia* ellen. Az angol publicista csak 1914 októberében utazhatott Am­szterdamba és itt meglepetésszerűen hallotta Masaryktól. a cseh köztársa­ság megalapításának közjogi érvekkel alátámasztott szükséges voltát Ennyi­re még Seaton Wa'son fantáziája sem terjedt! Az ötletet azonban szívesen teszi a magáévá és készséggel publi­kálta lapjában a cseh professzornak »Btirópa népeihez* intézett »fő!világo sitó iratát* Londonban, majd az ox­fordi egyetem Vinogradov nevü orosz származású tanárának közvetítésével Szentpétervárra is eljuttatja egyenesen Szaszonov kezeihez:. Ugyanebben az időben egv V o r k a nevü, Amerikában élő cseh agitátor Masaryk buzdítására gvüitést indít »a tót haza felszabadításának céljai­ra* és a begvült hata'mas összeget el­juttatja Masaryk hoz Amszterdamba Benes, a más'k nagy propagandista etbben az időben még nem áll össze­köttetésben Masarvkknl Ekkor méc külön utakon 1ár és hogv kezdetben/* sem gondol' a teljes önáttóság kivivá sára. bizonyitja a dijoni •egvetem'm felolvasott dok'ori disszertációja amelynek ez volt a eime: »Le problé­me autriehienne el la puestlon tehé­qne* Ebben a cseh kérdési az osztrák probléma függvénveként, a monarchia á'lamkeretén belül kivánta megoldani, úgyhogy az a Habsburg-hirodalom meg szilárdi'ását eredményezze. Ez a vélekedése egyszeriben meg­változott amint Parkból visszaérke­zett Prágába és összeköttetésbe ke rnlt Masarvkkal, aki akkor már i hazamenet a fiatal egyetemi magánta­nár megállt az Erzsóbethid közepén és előkapva pénztárcáját, megszámol'a összespórolt pénzét. Volt néhányezer koronája bankjegyekben és Benes sze rint ez elégséges arra hogy az égő határon át kerülővel Párisba utazhas­son és ott Masaryk utasi ásai nyomán intézze az uj állam megszervezéséi Ez igy is történt és a siker, amely Benes és Masaryk vállalkozását koro­názta, világtörténelmi jelentőségűvé avatta a Masaryk által élénk színek­kel ecsetelt jelenetet, amikor az őszi l>ELM AGYARORSZAG ­PÉNTEK, 1943 április f. 3 alkonyatban két férfi megáll a hidoa és mialatt az egyik sietve összeszá­molja megtakarított pénzét, ezalatt a másik — Masaryk — a hid karfájához dőlve néki a Hradzsin körvonalait és ugy érzi, hogy ez az őszi alkonyat je­lenti Prága fölött az osztrák uralom napjának icáldoaását is... KOZMA 15 fii, A A mezőgazdasági mnnKálatoh eredményes elvégzését minden eszközzel ntziosllanl Kell A loidmuveiesiiaol miniszter Körrendelete a közigazgatást Hatóságokhoz (A Délmagyarország munkatársá­tól) Ugy a közigazgatási bizottság, mint legutóbb a kisgyűlés és a köz­gyűlés ls hosszasan fgla'feozott a mezőgazdasági munkálatok elvégzé­sének kérdésével főleg abbból a szempontból, hogy a gazdák nagy mnnkáshiánnyal küzdenek, mert a mezőgazdasági munkások a megál­lapított munkabérekért nem haj­landók munkát vállalni. Ebben az ügyben egyébként a város polgár­mestere közzétette rendeletét­amelyben felhívja a figyelmet ar­ra, hogy mindazokkal szemben, akik a megállapított munkabéreknél töb­olyan körülmények között, amikor a honvédelem az ország népének jelentős részét elszólítja polgári hi­vatásának teljesítése mellől, a ter­melő mnnka biztosítása a közig:,a* gatási hatóságok kötelessége s el­várom. hogy a közigazgtaáai ható­ságok ezt a rendkivül fontos köte­lességüket — a földművelésügyi igazgatás szakszerveivel karöltve — a legnagyobb odaadással és leg­eredményesebben teljesitik. Ismé­telten felhívom a hatóságokat arra ls, hogy a mezőgazdasági nrauka elvégzésnek biztosítása érdekében mindig és mindenütt tervszerűen és bet kérnek, internálás! eljárás ín- kezdeményezőigg lépjenek fel. Ne dul. de ugyancsak internálási eljá rást indítanak azok ellen is, akik többet fizetnek a megá'lapitott me­zőgazdasági munkabéreknél. A mezőgazdasági munkálatok za­vartalan elvégzésének kérdése je­lenlegi helyzetünkben egyetemes nemzeti érdek. Ebben az ügybpn a földmüvelésügyi miniszter most körrendeletet intézett az összes tör­vényhatóságok vezető tisztviselői­hez s a körrendeletet csütörtökön megkapta Szeged polgármestere is. A földművelésügyi miniszter rendé­lote többek között a következőke' mondja: „Hangsúlyozni kívánom, hogy várjanak se felsőbb utasításra. se arra. hogy a segítségre szoruló gaz­daságok hozzájuk forduljanak. Hi­vatalból járjanak el és tanúsítsa­nak mozgékonyságot és leleményes­séget. Minden érdekelt hatóság és hivatal a maga részéről tegyen meg mindent a teljes eredmény eléré­sére annál vt inkább, mert ha a* eredmény a hatóságok hibájából nem lee® teljességgel kielégítő, ra­gaszkodni fogok a legszigorúbb fe­lelősségre vonáshoz." A továbbiakban a földmüvelés­ügyi miniszter irányelveket ítll* fel a közigzagatási hatóságoknak * közli a honvédelmi munkaszolgálat igénybevételének módjait Vorka-küldfttte dollárok bir'okában teljes gőzzel dolgozott az ántántálla­mok fi "veimének a cseh probléma iránti felkeltésén Szíves készséggel kapcsolódott bele az ekkor még egé­szen fiatal Renes az nj mozgalom!1 és ATasarvk em'ékira'aihan színesen örö kitt meg azt a jelenetet amikor eg\ alkalommal a >Cas« szerkesztőségéből Schustcr milánói érsek c kae a bolsevizmus ellen Róma, április 1. Schustcr milánói biborosér-ek „Megállapi.ás és inte­lem cimen" az Itala ciiuü katolikus napilapban a többi között ezeket írja: A különböző helyekről beérkező jeelntések fájdalommal és aggoda­o .injai töltenek el a jövőre nézve. Szervezetekről hallunk- ame,yek az istenkáromlást terje-ztik, mozgal­makról. amelyek az istentagadós1 hirdetik. Ezek a különböző moz­galmak ugyanarra a bőnnyon fel­ismerhető forrásra vezethetők visz­sza. Mi nem hisszük, hogy ezeknek a vallástalan irányzatoknak a hir­detői a milánói egyb átmegy bő' származnak; valószínűleg más vi­lé:> ékről valók le-snek. Mi meg akarjuk mondani hí­veinknek: vigyázzanak és ne hall­gassanak az istentelenség ügynö­keinek szavára, ne felejtkezzenek mf g arról, hogy mit vitt véghez a bol e­vizmus Otoszországban, Spanyolor­szágban, Müg.\aroisz gon és mi'' denütt. ahol csak rövid időre ls megkaparintotta a hatalmat. Olasz­országnak semmi szüksége sincs arra, hogy más népektől vagy más civilizációktól kérje kölcsön a hitét, vagy szociális berendezkedését. Olaszország önmagából annyi gaz­dag hagyományt és erőt meríthet, hogy bármely más népet megtauit' hat a civilizáeióra. Figyelmeztetjük híveinket arra is. hogy a savoyai királyi ház a nemzeti egység zá­loga. (MTI) Sz'nycí-Mersc hazaérkezett , berlini útjáról Budapest, április 1, Színjei­Merse Jenő vattás- és közoktatás­ügyi miniszter és felesége, valamint fia csütörtökön délután többnapos né­metországi tar ózkodás után a menet­rendszerű berlini gyorsvonattal vissza­érkezett Budapestre. A miniszter fo­gadtatására a keleti pályaudvar érke­zési oldalán megjelentek Fáj Is'ván, Stolpa József, Wiassich Gyula és V e 1 i c s Lajos államtitkárok, J a ­gow budapesti német követtel az élén a budapesti német követség több '-ag­34*01X0.

Next

/
Thumbnails
Contents