Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-07 / 54. szám

A tegjzebó tavaszi virágok. «. I niinnffii] n virágosboltban, kerámiák, ízléses dísztárgyak fl LtfUuilUUlu" Telefon 39-66. Kárász-u'ca 17. (Csury-órás mellett). •.•,.»,,..,, (A DélniagyarorsizAg munkatársau?nyai r Tk, " n. kelt Lz: tanyai lakosságunk ,Ó1)V Ali vaa mfl roeb, s d kul_ u tómtól ku ön pótlókot kapjon. Ezen- ulogenkedese atol, hogy az anyakőzulet- tú/történsetére vo '1UoJ,3„ 8Épdek^ A Dugonics-Társaság öt*/«n éve ötven titkári jelentés tükreben nek falvakból vagy kisebb városok- csak ötven egynéhány önálló tanya- hatalmas kötetben megjelent ötven titl.óJ a tanyára, meri nyugdíjazás elölt község keletkezett*. líigyjék el az il- kári jelenés. Mönek nevezem, mert, állanak és nagyobb lakbérrel akar- létékesek, hogv ugy van: a tanyai la. mindegyik titkári jelentés az áldozatnak nyugdíjba menni, hanem legyen kossáu ragaszkodik városához, sze- készség, a szépért, a jóért, a nemesért jutalma, reményeinek megvalósulása rrti Szegedet, Szegedre »h»za megv«. való rajongás és az önzetlen haza!i»x?.na.k-..akl í®-15 .e®z,?n" Természetesnek tartja, hogy öt hivntá- szeretet tüzében fogant, műnek, mert döt kint töltött teljes elhagyatottsag- Sa a tanyához köti. de azért a város- az ötven titkári jelentést bár külöban, még szomszéd nélkül Is. a ta- hézüt éppúgy sajátjának tudja, mint ^zö diökben más mártitkárok Írták nván. Ha pedig gyermekei már ott „miiven büszke fogadalmi temnlomá- - aiök.Den mas-ma8 lllkarok trtaK tartanak, hogy középiskolások, ak- ra sflt ecetemére ,ernP10ma . egységessé, sot szerves egésszé teszi kor kapjon kinevezést a róknsi ele„,i 'p4, a%nyán iak6 szegedi polgár-!1,2 * cél> "iely a Dugonics-Társaságot Iskolához. Ezt az iskolát Klobclsberg m,k amikor a városba megy akár ko-' vezotte áthatotta a politikai esetneKunó gróf azért építette, hogy azok Csin, akár kisvasúton megállítja » nvekben annyira gazdag, mondhatnám a tanyai tanítók, akiknek gyermekeik vám s úgv kezeli, intat valami idegen viharos ötven évm át: magyarságunk középiskolások, ide kaphassanak ki- polgárt Mégpedig: minden jog nélkül.. védelme és szellemi emelése, nevezést. Ez legyen jutalmuk lisztes- Mert annak a vámháznak és annak a séges tanyai szolgálatukért. Mennyi vámőrnek a város határán van a heszeretet és elismerés nyilvánult még lyc, a Petróozy-iskolánál és ott, ahol Klebelsbergnek e gesztusában, ezz'l valaha a kisteleki autóbusznak a végŐtven évvel ezelőtt c---- , - „ cu.^.,,,;,®,,,,^ Szeged városa nagy ünnepségeknek 11 f^jlS . br- mar.„V";I • á,,mods?1 volt. nempedig a központi vo|tb szinhcive. A Dugonics-Társaság, ez egyébként lgen könnyen ellenőriz- temetőnél vagv pláne a Rudo f-téren> plvp. r nvf)r,J Szened város befő, hogy többgyermekes tanyai ta- \ ,anvoi enzda bevisz öreg szülőié- S.lJT „oláeZ.IE. teffe.. Ji.IL oftó ezt a neki szánt állást _ szinte „ok a Szenthárftmság-utcába egv pár ,a&cUes polgármestere keltett életre, vetetlennek látszó esetektől eltekintve csirkét, akkor a Rudolf-téren először 1892 november 20-án lépett először a " — liclypént szednek tőle. — jogtalanul, nyilvánosság elé. Ez alkalommal meEz bizony fáj a tanvai polgárnak s gyék és városok, valamint irodalmi tárágy érzi. hogv mostoha gvermek, saságok kiküldöttei hozták csaknem mégsem jut eszébe, hogy városától az egész ország üdvözletét az új iroelszakadjon. Tompa. Csikéria és Ke- dalmi társaságnak, illetve Szegednek, lebia nagyszerű példái ennek a ra-( A Dugonics-Társaság megalakuiúságaszkodásnak. Huszonkét évi önálló- nnk országra szóló ünneplése bizoi— megkapta volna Miniszteri kritika Milyen jól esik olvasnunk nekünk tanyaiaknak u legilletékesebb miniszter megállapítását, hogy »a városok mai szervezetükkel nem képesek ság ntán is az első pillanatban, nmitanyaterületttkön » közigazgatás fel- kor annak tehetősége megnvill. vágvadatait megfelelően ellátni*. Mi ta- nak vissza Szabadkára és kérik, hogy nyitja nzt a nagv jelentőséget, melyet a Társaság célkitűzéseinek tulajdonítottak. Szegedet ma az előadások városának nevezhetnénk, az ötven évvel ezelőtti Szeged bizony ennpk éppen az. ellenkezője volt. A Szcgrdi Híradó a Dugonics-Társaság üdvözlézntlan a tanyai laköáság viszonyai,! Milyen jól ismeri a belügvminisa-' sekor Szeged akkori szellemi életéről szükséglétéi felöl*. Nem mi mondjuk: 1 —* — •« • a belügyminiszter mondjál Elsőrendű feladatnak tekinti a nymok esztendőkön át ezt hiába mondottuk. A toronyalju ezt nem akarta megérteni sohasem. Most a miniszternek talán elhiszik. Söt hozzáteszi még őket oda közigazgatásilag is visszacsatolják. Mindezekről a tanyai szabálvrendeletnek kell majd gondoskodnia, a miniszter »a közigiizgalús tájéko- {méeredig záros határidőn belül. ter az érdekelt városokat, amikor azt {rja. a kötelezettségrej ,Nf>m taffocfTiató. hogv szellemi élefeltétlenül szűkség van »merth1uen | tfink fh)khláci6ja ^^ A srín,láz nehánv hangverseny helugyminiszar a tanyuvilágnnk meg-,éppen az egye* városoknak tanyai . felelő úthálózattal való ellátását. Itt i települések igényeivel szemben tanú- laragaiasan a hangsúly nemcsak az úthálózaton, 'aított meg nem értésre vezethető viszhanem u megfelelő úthálózaton is j p«» hogy egyáltalában tanyakérvan. Építettek itt utat azelőtt is, meg désünk vnn«. Érdekes tovább olvasni: úpilcneic most is. Sajnos, sohasem eb -, 'A belterületi lakosság a közület Boizner János szabadelöadnsán kívül gel és sajnos nem mindig megfelelőt, egyetemes intéző szervében: a tör-. szellemi szórakozást egvedűl n katoA _ .. .. . ... 1 „1 U ' k A i I ' .. . .... trunx'li nlórórri liinrnlti Órfjinn .. JaI . . 11' ... 1. f „ meghallgatásán túl nem íren terjed. Megértük például a múlt évben azt is, hogv egv gyermek-felolvasáson és a Az nem megfelelő útépilés. hogy ezelőtt öt évvel megcsinálták a szikes utat Alsóközpontlo! Kissorig, most vényhalósági bizottságban a dolog r4k nyújtottak egv nagvohb szabású természeténél fogva túlsúlyban van a 7fre, ^ szayn1óestélv rendezése áltanyai lakossággal sremhen és igvért-jtalí , megérthetjük azt az örőmrt, meg már makadámmal borítják, hetö. hogv ezek a testületi szervek a > ,, , társaság megalakítását f.dugyanakkor Alsókozpont és Lengyel- tanyai viszonvoknak anvagt aldozato- . • „„, . kapo'na kőzött egyszerűen lehetellen kat kívánó rendezése dől igyekeznek jVÖrólték Igy felbecsulhetiük art a a közlekedés. Néni volna megtelelő kitérni, illetőleg ezzel a kérdéssel munkát és azt a szellemi értéket, meútépítés, ha a Röszkéről kiinduló kő- szemben általában inkább hajlandók Ivet Szeged szellemi életében a Dnves út nem érne Alsóközpontig, ha- az elzárkózás álláspontjára helvez- gonies-Társaság felolvasó ülései jenem megszakadna az egyik iskolánál,! kedni* Hátha még tudná a beliigvmi- ilcntettek mert az utak célja a lakottabb helvekj niszter. hogv a különböző nlhizof<sá-| összeköttetése. Allatában azonban meg eoklmn a tanyai lakosság a dolog ter-) vffjAVí írrtcfalmí t^rsas^CoV ban való támogatással, a vidéki irodalmi társaságok közti kapcsolat fenntartásával, az irodalmi életbon való mindenkor magyar nemzeti szempontú állásfoglalásával a vidék egyik legnevesebb és legtiszteletreméltóbb lársasága lett úgyannyira, hogy amikor Herczeg Ferenc a nemzeti színpad érdekében szót emelt, elsősorban ja Dugonics-Társaságra hivatkozott, melynek irányító hatására Szeged hatósága »kivéleles cselekedeteket tett, hogy megvédje polgárai egészséges erkölcsi érzületét a fővárosból terjedő métely ellen*. A Dugonics-Társaság egy nagy író; is adott a hazának, Móra Ferenc«t, mert amint költői pályájáról megemlékezve írja az ő csodálatosan derűs humorában: »A Dugonics-Társaságnak nagy i bűne van abban, bogy én végkép le nem szoktam az irodalomról. Ha akartam, ba nem, gyakran odamuszájftottak a felolvasóasztalkához. Talán nem annyira attrakció gyanánt, mint inkább költői pótlékul. A társaság nagytekintélyű tagjai inkább tudósok voltak, mint szépfrók, s aki a múzsákkal tartott barátságot, az novellákat szerkesztett, nem rímet faragott. Márpedig az, illendőség úgy kte vúnta, hogy költő is tarkázza a műsort. A pesti költők ugyan gyakran ígérkeztek, de nem szótartás teszi a költőt, különösen a pesti költőt. Ilyenkor Lázár György elnök urunk rendesen engem osztott be szolgálattételre*. A Dugonics-Társaságnak az első világháború előtt igen szép vagyona is volt. Tisza Lajos gróf, Szeged újjáépítője, összesen 5000 forintot adományozott a társaságnak. Nagyon érdekes adata ez a titkári jelenlésekuek. Tisza Lajos nem iiiába4^rolt magyar gróf. A háború a társaság csaknem 50.000 koronát kitevő vagyonát fillérekre zsugorította össze. így mind az a szép és nemes szándék, melyet az anyagi lehetőség elősegített volna, egyelőre jobb időkre maradt. Hogy a Dugonics-Társaság milyen óriási munkát végzett, elég egy pillanvetni a tárgymutatóra: 50 év óta nem volt Szegeden olyan szellemi megmozdulás, melyhez a Dugonics-1 ársaságnak ne lett volna munkás köze. kell állapítani, hogy az utóbbi évtized alntt Szeged jelentékeny áldozatokat hozott a tanvai úthálózat bővítésére és javítására — főleg Felsötanván. Decentralizáció A belügyminiszter a közigazgatási kirendeltség feladatúnak tekinti az meszeiénél fneva nemesnk hon van. hanem egyáltalában ninr«!__ (rja Prjv hrlven Gvulai Pál képviselve. Reméljük, hogv a készülő magyar irodalom szétágazó üterei. szabúlvrendelet erre nézve is több a központi irodalom minmegértést fog tanúsítani. d k egíszséces vérrei táplálk<v Befejezésül a he ugvminiszter alt . h; -r- „0x„ ,,>* mondja: >A rendezés hatalmas szer- «>«• A Dugonics-Társaság ezt az vrző munkát és anvagt áldozatokat is egészséges vért szo galtatta a kozTog jelenteni mind az érdekelt váró- Ponti irodalomnak félévszázadon ál adó beszedését is. Csak helyeselni le- sokra és községekre, mind pedig az nagynevű íróival és költőivel I omorhet ezt uz álláspontot és kérjük, bogy államra is Fz azonban nem tehet visz kénv Istvánnal. Móra Fereneee-1. Sz.. minél hamarabb megvalósuljon. Ta- sznriasztó hatással, amikor arról van Szigethv Vilmossal. Juhász Gyulával. Ián nem volna könnyű az adóhivatal- szó. hogv 800 000 főnvi értékes nem- Berezeli Anzelm Károllyal és annyi nak bizonyos részét a tanyára he- zetfenntarló népességet emelünk ki neves tehetséggel, lyezni, de annak nem lehet akadálya,'mai elhanyagolt és elszigetelt helvze- Kevesen tudják hogv a Dugonieshogy az illetékes tisztviselők a hétnek tébő! és kapcsolunk be útra teljes ér- TársWiágot már kezdettől fogva az napján, tékfl rfaztvm-rtként n nemzeti közös- szállfiscsinálóiánal< dekinte!ség életéhe és törekvéseibe* Szege , , - ., den 45 000 lélekről van szó. akik akar ^k és hogv ebben névadólanak Dugónak Szegedhez való reltétlen hűségük nlcs Andrásnak is nagv szerepe voi?: és ragaszkodásuk mellett műveltebb ő volt az első. aki 17fü október 18és öntndatos->66 menvarok tenni. T>r. TIAT.ortTT T8TVÍX legulább ejjyik vagy másik lehetőleg piaci napon kl no jöjjenek a tanyára, bogy a tanyaiak adójukat befizethessék Tukats Sándor, mint közellátási kormánybiztos mag tudta tenni, hogy a közellátási hivatalt decentralizálta, bizonyára módot fog találni arra Is, hogv a belügyminiszternek ez a kitűnő terve Szegeden minél hamarabb megvalósuljon. Emlékezünk rá. hogy különösen a régebbi időkben bármely kérelmünk vagv javaslatunk elhárításának mindig az volt a titkos, soha nem hangoztatott oka: nem szabad tanyai központokat erősíteni, mert utóhh elszakadnak a várostól Ennek a mumus nak is véget vet a bölcs megállapítása »Ez jöhet legkr véshé számításba* — mondja a belrtevmimszter — >ncmcsak azért, merlj «z. önáttó községgé alakulásnak jogi Nagv tóvitó és épitő szaküzeme: és Pénzügyi feltételei az esetak tag- Szc^d. Széchenyi-térr 9. (Zíóter r.a"voM> résrebwi ptaesenek meg.hs- - , nem itt ein létekUm körülménnyel ls| Garancia — iotallás! Nincs többé f»ond a ' — a tó'ep s készülékeire, inert ré 'i használhatatlan BN9S- éS zsfílíláiünaf<5ffisie?f beTügyminlszter' újjávarázsolja — tölti — regenerálja 'a VILLAHOSHílNf) án. srecedt tanár korában, a filozófiái ajánló beszédével úttörője tett azoknak a törekvéseknek, amelyek 170?-. hon a bö'eseleti iskola felállítására, majd az 1S02-hcn meginduló és többízfccn megismételt mozgalmak ideheIvezésére és végül annak elköltözése után, az ötödik magyar egvetem. a Horthy Mlklös-Tudománygeyetem alapítására vezettek*. A Dugonics-Társaságnak Szeged szellemi életének felvirágoztatásában óriási szerep jutott. Rövid időn hetid az ország legnevesebb írói és költői megfordultak felolvasó asztala, nál. oálvsmfivek kitűzésével, a múlt sww bagvományataak ápolásával, L érdemes íróknak müveik kiadatásán Banner Jánös, la Dugonics-Társaság elnöke és egykori titkára valoraváltotta hajdani óhaját, bogy a társaság titkári jelentéseit a közönség kezébe adja, mert ahogy írja: >Szándékosan nem akarjuk a Dugonics-Társaság működését és eredményeinek értékelését a mai, nehéz viszony szemüvegén át nézni. Mi nem bírálni, hanem a mindmáig bélyeg irányban követni akarjuk elődeinket, s ugy hisszük, többet használunk azzal, ha a hivatalos kortársakat, a társaság mindenkori titkárait szólaltatjuk meg, s azt mutatjuk be, milyen volt és milyennek látták ők a társaság és Szeged város és az egész magyar művelődés kapcsolatait*. Annak számára, akit érdekel Szeged kultúrtörténete, valóban a legérdekesebb olvasmányok egyike lehet Békefi Antal, Tömörkény István Móra Ferenc. Banner János, Diósi Géza és Firbás Oszkár titkári jelentései, melyek önzetlen és hősi küzdelemről lesznek tanúságot. A Szeged Városi Nyomdában ízléses és nagyon szép kiállításban készült hatalmas kötat bizonysága annak az életerős szeb lemnek, hoav a társaságot áthatja Az április hóban felállítandó Tömörkény-szobor tnollé még egy ajándékot nyújt a Dugonics-Társaság a hatalmas kötetben Szeged városának. Es mind a két ajándék méltó az ajándékozóhoz és U ajándékozotthoz I .UDACSY LÁSZLÓ