Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-21 / 65. szám
Kitűnő édeskés ETÍT1ÍTÍ.. ..... pusztamérges! FlUBWPKUfV KUCSKA MIHÁLY Viszonteladóknak nagy árkedvezményül borpincészeteben, Szeged. Kossuth L. sugárut 21. Tel. 29-33. Klatevi fegyházra HéKe a törvényszék a feleséggyiikos balósfyai gazdát (A Délmagyarország MunkatársaIá)' A szegedi törvényszék Molnártnnnesa szombaton tárgyalta a feleséjfgyilkoa Németh Itnre lirlá-t.vai gazda bűnperét. A bíróság február 25-én egyszer már tartott főtargyalást. az íigyben, akkor azonban hizonyiláskiogészités végett elnapolta. A ügyészség házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntettérel vádolta Németh Tmrét, aki a mult év augusztusában sósavóldattal megmérgezte a feleségét ugy. bogy a szerencsétlen aszony a tárházban hetekig tartó szenvedés után belehalt sérüléseibe. Némcthnd nyelőcsövét, a maró folyadék nnynyirá összeroncsolta, bogy képfelon volt. beszélni és n kórházi ágyon az őt kihallgató rendőrtisztviselő elolt írásban tette meg vallomását. Ez a vallomás súlyosan terhelő volt a férjre, akit. felesége azznl Vádolt bogy leteperte őt a földre és lefogta kezeit, erőszakkal töltött" bele felpeckelt szájába a méreg tart a, mu folyadékot. A terhelő vallomás alapján a férjei a rendőrség örízetbevette ós átkísértette az ügyészség fogházába, ahol szeptember közepe óta előzetes letartóztatásban volt. A főtárgyaláson azután Németh Imre azzal védekezett., hogy nem volt szándékában megölni h nálánál huszonöt évvel idősebb feleségét, ellenkezőleg. nz asszony fondorkodott azon. bogy eltegye őt lábaló!. Napirenden voltak közttik a eivódások és az elmúlt év tavaszán az áldnllnn állapot annyira elfajult, bogy a 68 éves asszony végül is elköltözött 4.8 éves férjétől és a Szomszédos tanyára ment lakni. Németh Imre augusztus 23-án »al a szándékkal kereste fel a feleségét. hogy rábeszéli a hozzá való visszatérésre. Az asszony azonban étre nem volt. hajlandó. A vádlott előadása szerint vitatkozás közben megszomjazott és egy pohár vizet kért a feleségétől) aki kiment a konyhába, majd kis idő múlva egy bögrével tért vissza és azt átnyújtotta neki, hogy igya meg. Amint ajkához értette n folyadékkal telt bögrét, valami csipás izt étzett. Bizonyosra vette, hogy a felesége meg akarja őt mérgezni és ejt szemére is lobbantotta. Az asszony tiltakozott a vád ellen és Németh Tmréne^ a törvényszéken tett vallomása szevínf n felesége nagyobb bizonyság okából szájához emelte a bögrét, de ö látta, hogy nem Ivott belőle Ekkor a férfi hozzálépett és kinka'ta venni a kezéből a bögrét hogy megvizsgálja annak tartalmát. Ekkor az asszony vagy ijedtébén hajthatta fel, vagy dulakodás közben véleleiiiil öntötte le magát a folyadékkal a vádlott előadása szerint. Tény, hogy az asszony arcán is találtak sósaemnrási fotlotcat és az is beigazolást nyert, hogy a bögrében sósav volt. A törvényszék több tanút hallgatott ki, akik a Németh-házaspár életére vonatkozólag tettek vallomásokat. azonbau a biróság az ellimgzott vallotnásokkal nem nem láita megnyugtatóan beignzoltnak a vádlott védekezését. Ezért a biróság a vád szerinti bűncselekményben találta őt bűnösnek és házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntettéért hatévi fegyházra itélte. A vádlott nz itélet ellen fellebbezést jelentett be. Gyomorsav-lultengesnél, idült gyomorhurulnál legtermészetesebb gyógymód: Ivókúra az JNNr-gyógytorrás vizével! Két éve tértek vissza a bukovinai telepesek Sántha Alajos bukovinai szekely megírta a magyar telepek törtenetet Gyönyörű szép tavaszi cipők érkeztek .OERlYIAir-CÍDOUZlettie! Tulajdonos: G A A L ÉVA Széeltenyi-tér. Népbank-palota, árkádok alatt. 160 (A Délmagyarország munkatársától) A Bikovi úttól hazatelepített magyarok most Ünnep ik visszatérésük második évfordulóját Magyarországon. Bukovina öt székely falujának: Fogadjis ennek, Istcnscgitsuek, Hadikfalvának, Józseffalvának és Andrásfalvának hazatért lakossága szerencsésen beleilleszkedett a magyar életközösségbe. libnöl az alkalomból jelent meg Sánthy Alajos kitűnő Könyve a /Bukovinai Magyarok*. A könyvnek érdekessége az is, bogy szerzője maga is bukovinai székely és igy Saját vérének történetét irta meg. A kormány sikeres telepítési akciójával égető sérelmei telt jóvá. örökké szomorú emléke marad a magyar életnek, hogy éppen abban az időben népesítette he II. József és Mária Terézia idegen országok lakosaival a magyar Délvidéket, amikor a székelység vándorboiot fog és tömegesen hagyja et szülőföldjét A mádéfalvi siculicidium elől Bukovinába menekült székelyek hazatelepitése több tzhen foglalkoztatta a magyar hivatalos köröket, de a kedvezőtlen körülmények mindenkor meggátolták a terv megvalósítását. Kgvedül az 1882—88-as telepítési kísérlet járt némi sikerrel, amelynek előkészítője és lelke, a bukovinai születésű László Mihály. Szádecekv Lajos a következőkéi irja a bizottság bukovinai fogadtatásáról: /Keleti véreink ugy fogadtak, miht megváltót. A lovasbnndcrium, mely körülrajzolta kocsinkat, az etelköz' ősöket juttatta eszünkbe, azok ls igv száguldozhattak ezen a területen* mintegv négyezren jöttek haza. Többnyire Galícián keresztül, szekéren. Fennmaradt egy régi ének ebből az Időből: /Megy a magvar Pnnesovára pántlikát kőt a lovára*. Az Aldunán a kormánv három falut népesített be a telepesekkel: Tlerteléndyfalvát. Rándorearyházát és Székelykevét Ettől az időtől kezdve állandóan érkeznek kisebb rajok haza, egészen a világháború kitöréséig. Megható a sorsközösség szempontjából, hogy a bukovinai magyarok állandóan házavágvódnak jó és balsorsban egvaránt. A bukovinai magyar hagyomány megőrizte ennek emlékét napíainkig 1940-ben vált aktuálissá a haza telepítés. amikór Erdélv egv részé visszakaptuk. A kormánvzó ur kolozsvári bevonuláskor tekintélves bukovinai magyar legénvesoport sietett át a határol Jelzftiábláiukón a kővetkező felírás volt olvasható: /Bukovinai magyarok. Mind egy szálig hazahozni öket.c Budapesten dr. Németh Kálmán jezseffalvai lelkipásztor sürgette a hazateiepitést. Gróf Teleki Pálban lelkes támogatóra talál1, aki megígérte, hogy a kormány haza fogja hozatni a külföldi magyarokat. A sors gondoskodik gyors megoldásról. 1941 húsvétján haza'ért a Bácska. A kormány 13.108 bukovinai magyart telepit 28 bácskai faluba. A vendégországban csakhamar jóhirrc és tekintélyre tettek szierl. ök honosították meg Bukovinában a szőlőtermelést M&rtonffi Mór csíki származású lelkész vezetésével 1780 körül, amire a bécsi udvar is felfigyelt. A székely életrevalóság ezzel a ténnyel örökre beirta nevét Bukovina gazdaságtörténetébe. Mártonffi nevéhez fűződik a bukovinai magyar közoktatásügy megszervezése is. Küzdelmes élet ükei számos megpróbáltatás edzette viharállóvá. Igy a földesurak zsarnoksága, a pusztító járványok és az elemi csapások. De buzgó vallásosságuk és a székely élniakaras megóvja őket a pusztulástól. 1831 a nagv kolerajárvány éve. Étből az időből maradt fenne a következő ének: /Minden háznál világ van. Műiden háznál beteg van, Gyermekek árván maradtak, mert a szülők meghaltak*. Innen maradt fenn az a szokás, hogy a rossz emberre azt a megjelölést alkalmazzák /kolerácska* 1866 az ébinség éve. A szájhagyomány szerint bekulesolták annak a háznak ajtaját, ahol puliszkát főzlek. Még bucsu napján ls légtöbb helyen, csak kendermagot ettek. A szabadságharc idején az osztrák hadseregben szolgáló bukovinai magvarok tömegesen sietlek KossuTi zászlaja alá. A Lenkei huszárok Ga'iciáböl szöktek haza. A bukovinai szekeresek távoli országokat bejártak. Sokan Plevnálg is eljutottak, ahol a véres török—orosz háború dúlt. Ebből az időből maradt fenn a kővetkező ének: /Elment uram A törökre, Odamnradott örökre*. 1939 áldozócsütörtökén leégett Józseffalva. Erdély magyarsága keleti tes'vérei segítségére sietett. A falu újjáépítésének alapkőletételekór dr. Németh József plébános üzenetét falazták betonba áz u tókor szítaá**: /Aldozócsűtörtökón az Ur feláldozott bennünket, égő. üszkös oltáron... A füst clszállot és megint megkerestük szemeinkkel a régi utat az ég felé...* A tűzvész idejéből származik a következő vers is: Rémséges nehéz vizsganap volt, Felelnie kellett, kinek kinek; Pusztító tűzvész felégethet Istenjóságba vetett hitet? A bukovinai magyarok küzdelmes mindennapi életéről naplójegyzetek tanúskodnak. László István feljegyzései megmaradtak. 1847-ben születeti, Magyarországon tanult és később Bukovinába tért vissza, mint lelkipásztor. Gáspár Simon Antal naplója érdekes dokumentum 1932 -36 tói. 1934 január l-én így ír: /Az iijesztendő enyhe idővel köszöntött be. Vájjon mit hoz számunkra? Ez! csak a Mindenható tudja*. Érdekes világosságot dérit as Otthonmaradt bukovinai magyar telkiállapotára néhány levél, amit a hazatértekhez intéztek! Egyik igv szól: /Ugy várja a nép a hazaiérést, mint a gyermek a húsvéti pirostojást*. A másik igy szól: /Láttam az öreg házat, mintha könnyezne, rám meresztette nagy szemét, mintha kérdezni akarná, hol van az én gazdáin, akit ennyi időn át védelmeztem, hideg eső ellen és ilyen hit'lenül elhagyott« Barabás Lázár harangozó 1941 február 5-én igy lr szomszédjának, a hazatért Sántha Menyhértnek: /Gondolkozom mi az oka, hogy a mi ügyünk olyan nehezen lesz megoldva' Lehel, hogy Magyarországnak terhére vagyunk és alkalmatlankodunk a mt megnyilatkozásunkkal, hoge mindenáron szeretnénk ml is hazamenni. T>« ha terhére vagyunk, inkább Itt pusztuljunk és pusztuljon velünk együtt a mi vágyunk is örökre, ha ez a világ ilyen mostoha hozzánk, iobb nem élni. ha nincs helyünk sem ezen, sem a másvilágon. Már szintén szégveljük magunkat, hogy annyit zörgettünk, semmi különösebb és komolyabb válasz nem jött sehonnan, csak az álhírek járnak és egyből százat csinálnak*. Máshol: /Amit üzent az öreg háznak, azt átadtam és nagyon szomorúan fogadta és semmtt sem válaszolt rája, csak ugy a gangból néztem, hogy sokkal szomorúbb, mint eddig és sokkal őszfliőbb minden nap*. Egyegv napló, — egv-tgy levél, egy-egy üzenet a bukovinai magyarok drámájából. Az anvaország megértéssel és szeretettel fgadla a hazatérteket és szívből kp-ánja további boldogulásukat. Sántha Alajos könvre nagyszerűen érzékelteti a hazatérés történetét és a hazatértek lelkiállapotát. (-) Hölgyek ! Tavaszi kalap bármely dívatanvagbóL, Ízléses formában VILMA katapszalonban Feketesas utca 16. Alakítás modellek után! Ősszel traktorral felszántott 28 hold ujszegedi föld részes munkálatra kiadó 1 ovasemberéknek. Vetőmagol adunk. Jé* lenlkeeni lehet a KON ZER VGYAR-nál Rokuson, a villMBOSvosul melleit.