Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-21 / 65. szám

1*1 Á zene szellemi értéke Szent muzsika!... Mintha ma hallottam volna ezt a két szót, mely barátom lelkéből egy Vecsey-eslen felszakadt, pedig jó tizenct év mindent betemető homokos rétege rakódott már reá. Mintha ma is látnám Vecscy Ferenc magas, szikár, elegáns alakját, amint a pódiumon a fényözönben állt és a hegedűjéből felröppenő, felsíró, felnyögő, felkacagó hangok megszépítették komor, bánatos arcát annyi más emberével, akik azért jöttek el, hogy egy pillanatra megszépüljenek, újraszülessenek a szent muzsika ringató hullámaiban. És én, az elárvult, magamramaradt diák, aki a fényes, ünneplő közönségben kopott ruhámban és félretaposott cipőmben a fényes tollú pávák közölt egy pillanatra szürke verébnek, szürke senkinek éreztem magam, a szent muzsika ihlető hatalma határtalan gazdaggá és magabiztossá tett. Magamra ébresztett, hogy 17 évemmel igazdag vagyok, nagyon gazdag s hogy a fiatalság a legszebb kincs. A VeCséy-darabok tiszta, őszi mosolygá<u fényéber: megfényesedett minden léllek és a művészt a közönség két éra (csodálatos szépségéért, mint királyt ünnepelte. Szent muzsika? Egyeseknek falán nagyon is erősnek tetszik ez a jelzős szerkezet, de azoknak lelkét sohasem érintette a muzsika bája, annak a muzsikának. mely szellemi értékénél fogva képes megnemesiteni a társadalmat, egy nemzetet s bogy tovább menjünk, az egész emberiséget. Bach, Mozart, Wagner, Bramhs nélkül menynyivel más lenne Németország szellemi arca, Liszt nélkül mennyivel más a magyar rapszódia és Franciaország művészeinek arcképcsarnokát sem lehetne ma már Rameau, Berlioz, Gésar Franck, Duparc, Debussy döikül elképzelni. Hogy Chopin-t ne is említsem, akinek muzsikájában egv r.ép évszázados lázadó szomorúsága viharzik. Népek csatái fölött e halhatatlan nevek olyan világot alkotnak, melynek harmóniája nemcsak a szabályon és a fegyelmen nyugszik, hárem az érzelemmel teli alkotó lelken. A Holdfényszonátába belcdördül a Sors szimfóniája, pehely lesz az emberi élet a tengereket felkorbácsoló vihar szörnyű erejében és a babyloni nyelvzavaron tul, az emberi jajok orkán siivöltésére erősödött vészkiáltásán tul, a leláncolt nyelvek felett megzendül a világ legegyszerűbb, legtisztább és legszebb nyelve, a muzsika. A természetadta intelligencia, a ritmus varázsa, a dallam bűvölete minden igaz szivet bűvkörébe VÖD. * A botfűlüek és a tompalelkúek mennyire messze vannak attól, hogy * muzsika lelkének melegét megéreznék, hogv a dallam Isten felé vivő szárnyain olyan magasságba jussanak, honnan minden emberi nagyság és hiúság jelentéktelen semmiséggé zsugorodik s csak egy valaminek marad meg el nem gyöngülő fénve- a szerelet nek. • A fentebb emiitett nevek örök barátainkéi. Van-e barátság, mely az övékéhez hasonlítható? A gyermekmesék bűvös világa lép be életünkbe, amikor ezt vagy amazt a szerzőt hívjuk a kétségbeesés idején segítségünkre, mert jönnek, mint a tőrpék varázssipjWére, gyógyító, biztató, meghitt, simogató szavakkal. A dallamok végtelen hullámaiból egy barát tekint felénk, aki vágyunk szerint szól hozzánk, akinek lelke lelkünk hasonmása, aki mosolyával megszépíti szenvedésünk. Sziv beszél n szívnek és a muzsika, mint az imádság, az enyhü!et sugárzója. Egv szereiem, melyre nincsen gyógyír Scbumann hasonló tűzben fogant dallamaiban visszhangra talál. A lélekben a honvágy feldübörpő hangja, megtépázott álmunk zokogása. szivünk titkolt lázadása önmajgunk és a világ ellen Chopin egy étude-jében, egy prélude-jében, egy szonátájában ujraszólal. de mennyivel szebben, igazabban, kifejezőbben az örök szív szerint. Az ittasult, a kitörő örömre és a legbensőbb pathétikus kiáltásra Beethoven válaszol testvéri hangon. Faúré Requiem-e. Gésar Franek Bcatitudes-je az enyhületet szomjúhozó szenvedés legüdítőbb itala. S ha a fantáziák biroíalmába vágyunk, Ravel Paphnis és Chloé-jának tündöklése kápráztatja el lelkűnket és akármilyen is legyen — irja egy helyen F.donard Schneider, az álom, az intellektuális rend, a gondolati egyensúly. amelyre vágyunk. Jean-Sebastian Bach minderre <zivbemarknló raanak liele az iráDtunk való jótéteményeikbe, akik tiszta szeretetükben békét, újjáteremtő erőt sugárzanak, megvédenek a magánytól, a száműzetéstől, a reménytelenségtől és az ö segítségükkel, valahányszor hozzájuk menekülünk, mindig jobban és jobban megismerjük önmagunkat. S mivel tetszésszerinti időben megidézhetjük Őket, ők azok, akik megteremtik mindennapi csodánkat. A muzsika a lélek szava s igv isteni nyelv, imádság. Az Egyház nemhiába szánt neki olyan nacy szerepet a liturgiában. Az ő éneklő nyelvét alkotta meg beiőle. És e beszélő muzsika révén lépünk az Istenhez vezető lépcsőkre. A muzsika tóbni mint szellemi érték. szellemi forrás, melv minden ember számára egyformán, egyforma böbangon adia meg a valaszt Passió- . , , . . , „ , ... . •l -- --v - - i- seggel buzog, csak meg kell talalni íban. Fugaiban, vagy egre szárnyaiéi, C. ... . himnuszaiban. hozzá vezető utat Olvan barátok ők, akik sohase fámadacsy lászló Hölove'm! Eayszerre 130 kötőtű r^TYZVl A XX. ei4r»d «r»niáeiól» I Mtmkáia kéiimurVs. Mind-n minta kötheti. NiMiínv dra alatt kflthfn rnloTart hlnit rasv rnhít. Kaiaieae ejTTe/ert. Ara K2.10 P. ..RAriO" 98 töve' ira: 8.-0 P. K(Sri« 19. IrtnertetSt. ÁRUFORGALMI KFT. Budapest, IV., Sfltí-ntca 2. félemelet 3. Telefon: 183-8ft"i Napraforgóbélből — keskenvfilmet szeretnének gyartani a szegedi vegyiipari középiskola diakjai (A Délmagyarország munkatársától) Szeged egyik legfiatalabb, de ugyanakkor legmodernebb tantervű és legkorszerűbb iskoiaja a vegyiipari középiskola. Itt nevelik a jövő szakszerűen képzett cs műveli iparosait, az öntudatos, munkában és tudás tekintő.ében értékes íparosifjuságot, amelynek vállain a háború után bizonyára "agy lendületnek induló magyar ipar fog nyugodni. A vegyiipari középiskolái, amely az első ilyen lipusu iskola Magyarországon, csak három évvel ezeiött létesítették Szegeden, Eleinte mint a feisőipariskola vegyiipari tagozata működött, cserébe kaptuk a faipari tagozatért, amelyet Székesfehérvárra helyeztek át. Ma már, mint önálló vegyiipari középiskolának három évfolyama jövőre lesz csak teljes az iskola, amikor a negyedik évfolyamba kerülnek az elsőkként végző növendékek és közel száz növendéke van. Az iskola kiszorult egv kissé a Mars-téri épületéből, amelynek főrészében hadikórházat rendeztek be, de rövidesen viszszakapja az épületet, vagy legalábbis egy részét, amelyre égető szüksége van. Csak az tátja ezt, aki végignézte, hogy milyen szétágazó, ezerféle munka folyik az iskola falai között s m'lven nagvjelentőségü kísérletezést, tanulmányokat folytat a tanulóifjúság. Napraforgó-celofán, csókálló rurs és vadgesztenve-pocácsa Igen érdekes előadás bivta fel figyelmünket a szegedi vegyiipari középiskola működésére. Beretzk Ferenc tanár az iskola jelenlegi egyetlen tantermében meghívott közönség elölt ismertette az iskola tananyagát, a diákok munkásságát és bemutatia e munka gyümölcseit, a kiállított érdekesnél érdekesebb produktumokat. Az. hogy borpárlatot készítenek az. ifjak — megfigyelve a készítés vegyi módozatait , nem különös dolog, de hogv a horpárláshoz szükséges üvegkészüléket is maguk gyártják, az már sokkal érdekesebb. Mint a kiállított dolgok tanúsították. 3 vegviipari középiskola ezermester diákjai minden' elővarázsolnak, a karácsonyfadíszül használt csillogó üvegholmiktól kezdve a napraforgószár belsejéből készült celofánig, a müselyem-anyagoktól a finom angórafonalakig, az illatos kölnivíztől a csókalló-ruzsig, a legfinomabb likőröktől a gesztenyelisztböl sült pogácsáig és a kutyabörből készült cipőtől az eziis rókáig... Megcsodáltuk cs megizlelttük készítményeiket, majd munkaidőben megtekintettük, hogyan készítik ezeket a szép, finom, ügyes és ötletes dolgokat? Az iskola lelke és termékenyítő szelleme Iliinek Emil igazgató, aki nemcsak igazgatója ennek a fiatal intézetnek, de legnagyobbrészt megteremtője is, mert szjnte mindeD tanterv nélkül, úgyszólván semmiből alkotta meg a vegviipari középiskolai oktatást Szegeden. Éppen azért olyan rokonszenves ez a fiatal intézmény, mert forrongóban. kialakulóban van. Minden termében, minden műhelyében a lázas kutató és kisérletező munka üteme lüktet, minden terem szegletéből uj. modern és érdekes s a magyar ipar jövőjét szolgáló, sőt talán kialakító műhelytitkok intenek felénk... Elsőként a kozmetikai és illatszerlaboratóriumba kalauzolt Hűnek igazgató sitt Bereczk Ferenc tanár fehérköpenyes növendékei keverték a szálló és illanó illatokat, a finom kölnivizeket és arckrémeket Ké' hatalmas szekrény és egy falipolc tele üvegcsékkel, tégelyekkel. " A legfinomabb festékek és Illóolajok, legnagyobbrészt két világhírű, külföldi vegyigyár ajándékai. Az 1. G. Farbenindustrie és a berni Oeigv-gyár látták el az iskolát festékekkel és szakkönyvekkel jó néhány esztendőre. — Mer; Németországban és Svájcban ismernek ám bennünket! — mondja büszkén Hűnek Emi! igazgató. — Rokonszenvvel' és érdeklődéssel kisérték működésüket, ennek bizonvi'ékai ezek a ma megbecsülhetetlen küldemé nyék. Festékmintákkal teli szakkönwet vesz elő amelvbői a szegedi vegviipari középiskola diákja pontosan megtanulhatja, hogyan kell a fes'éket I) É L M A fi Y A R O R S 7. A fi VASÁRNAP, 1943. március 21. Gyermekek énként kérik • nashajtóL ha egyszer Darmolt kaptak. A Darmol ize kitűnő és lájdatom nélkül hat. Ezért Kötöttárut Fehérneműt Harlsnyá* a Viktória-Áruházból Tisza Latos-körű?. Püspökbazár. ugy keverni, mint ahogy az 1. <*. Farbertindustrie nevü világcég előírja... Fehérköpenyes diákok a ombikok meilett A szomszédos nagv termi a nagv vcgyimühely Itt a harmadévesek és elsőévesek dolgoznak. megfigyelne;,, kísérleteznek és analizálnak Lombikokban laikus előtt titkozatos es ismeretlen vegyszerek for yogmik. fanyar illatok szállnak a levegőben s a terein cgvik végében borszeszlángok cnek. amelyek »kihuzzak' a kémény he a mérges gázokat. A lombikok é« fortyogó edénvek mellett fehérköpcnvi s diákok figyelnek a nagv titokra >/. pnvagok átalakulására « valamennvien olvan komolyak, mintha legalábbis egy gyár mérnökei lennének . A komolyságra meg van minden okuk és jogcímük, hiszen fontos dolgokat végeztek és többnyire ér ik is a mesterségüket, csaknem ugy. mintha már kész szakemberek lennének. Az egyik fiatalember _ harmadéves bodzabélhez hasonlatos pálcikafélct faragcsál. Ez most a legfontosabb kísérlet: oaprnfornószár belsejéből cellulózét állítani elő. Dijat is tűzött ki az igazgató ur. a kereskedelmi és iparkamara ösztöndijának egy részét: aki nemcsak előállítani, de szabályszerűen gyártani is tud majd naprafoj-jsóbélböl cellulózét —. esetleg keskenvfilmet... —, az kapja meg a nagy dijat! A gyártás már megindult a megvalósulás felé, csak még nem tökéletes. De ahogy ezeke1 a lelkes komolysággal dolgozó, alkotni akaró ifjakat nézzük, rövidesen tökéletes lesz. _ Kéntrioxodot fejlesztünk, — mondja egy másik fiatalember, aki toicüveggel lezárható fülke előtt dolgozik. A kazeinből a nitrogént határozzák meg, a tej fehérjetartalmát állapítják meg ennek segítségével. Társa f>edig fehér festékkel lemezdarabokat ken be. A festék sötét helyen világítani kezd, az ifjútól megtudjuk, hogy ennek milyen fontos szerepe van: iránytribJákat fognak készíteni belőle az elsötétítés alatti forgalom irányítására... Rt készül a mülanolin is, fujtatott, repceolajból Ez a droguistaiparban fontos. Néhány harmadéves fiút megkérdezünk, hogy mire készül, milyen foglalkozást választ, ha elvégzi az iskolát A legtöbbje a mezőgazdasági iparban akar elhelyezkedni, néhányan a tcxtil-festö szakmában, vagv a droguistaiparban. Az egyik ifjú kozmetikusnak készül, zsíros krémet ajánl az arcunkra, amely — >meghosszabbitja az ifjúságot*... Hoey működik a Diákkaptár? Ez az érdekes, szép laboratóriumi munka épp ugy nem csupán tanulás és szórakozás szempontjából hasznos, mint a műhelymunka lent, a földszinten. A tcrmeivényekböl a Diakkaptár gazdagodik, mégpedig jelentősen. — Egy kiló rézből majdnem négy kiló rézgálicot nyerünk, — magyarázza egy kisdiák. Az elsőévesek első ke. reseti forrása a rézgáiic. Nemcsakhogy varázslónak tartiák n kisdiákok aki kétszer annyi rézgálico.t ad vissza, mint araennyi rezet kapott, de még ugyanannyi marad neki munkája fejéhen s ezt a Diákkaptár javára érié kísithetj. Ugyanígy vgrinak a szódavizgyártássaL, vagy a szappanfőzéssel