Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-20 / 64. szám

li millió téglát igényeltek az idei szegedi építkezésekhez Fellendül a szegedi építkezési szezon (A Délmagyarország munkatdrsdtói) Jelentette a Délmagyarország, hogy a téglakiutalások tekintetéhen uj rendszer lépett életbe Szegeden is. Eddig az volt a helyzet, bogy az építkezésekhez szükséges téglát a városi mérnökség meghallgatása után, a főispáni hivatal utalta ki az épittetőknek. A kiutalás ilyenformán meglehetős gyorsan megtörtént és minden arra jogosult hozzájuthatott nagyobbrészt az igényelt téglamennyiségekhez. Most megszűnt ez a kivételes helyzet, mert az iparügyi miniszter döntése alapján, ezentúl a téglát és tetőcserepet is Budapestről, aa Anyaggazdálkodási Hivataltól kell igényelni. Az igényléseket tehát nem itt helyben, hanem a fővárosban iutézik el, előreláthatóan nem oly rövid idő alatt, mint az eddig történt. Az nj helyzet nem érintette kellemesen a szegedi érdekelteket, köztük a téglagyárosokat sem, akik elhatározták, hogy küldöttségileg kérik az iparügyi, minisztertől, tartsa fenn továbbra is Szegeden, a téglakiutalásoknál az eddigi rendszert. A szegediek küldöttsége most járt fenn Budapesten és az Anyaggazdálkodási Hivatal építési osztályában folytatott megbeszélést a téglaigénylések kielégitésérőL Az iletékes hivatalban közölték a szegediekkel, hogy a téglakiutalásokat ezentúl országszerte központilag fogják intézni. Az a kedvezmény meglesz, hogy az építőiparosok sürgősebb természetű javítási munkálataira, valamint a halasztást nem tűrő árvízi építkezésekre bizonyos mennyiségű téglát már előzetesen kiutal Szegedre az Anyaggazdálkodási Hivatal és ezeket a kiutalásokat majd itt intézik el a szegedi kereskedelmi és iparkamara közbenjöttével. A nagyobbmérctü építkezésekhez azonban téglát és tctőesercpet Budapestről kell igényelni, ígéretet kapott a szegedi érdekeltség, hogy a fontos igényléseket soronkivül intézik el ás egyáltalán a téglakiutalás gyors lesz. A tanácskozások folyamán számbavették az idei téglatermelést Arra van kilátás, hogy a, négy szegedi téglagyár az idén legalább li millió darab téglát termel ki. Jellemző az épitkczési szezon várható fellendülésére, hogy az előzeles igényléseknél már nagyobbára bejelentették a gyáraknál az építtetők az igényüket erre a. li millió téglára. de természetesen a kiutalásoknál az anyaghivatal döntése lesz a fontos és az igényléseket majd csak ezntán kell benyújtani. A téglagyárosok szerint az idei építkezési szezon sokkal jobb lesz Szegeden, mint az elmúlt volt. Nagyohhmérvü magán- és állami építkezésekre van kilátás és tatarozások is nagyszámban lesznek. Éppen erre a körülményre való tekintettel a szegedi téglagyárak már most megtették az előkészületekot a gyártások megindítására. Több gyárban pár nap múlva már megkezdődik a munka és nagyobb kapacitással fognak dolgozni a szegedi táglagyárak, hogy a nagyobbarányu építkezésekhez biztosítsák a téglát és a tetőcserepet. II szegedi piaristák ünnepe a rend magyarországi megtelepedésének 300-ik évfordulója alkalmából (A Dclmagyarország munkatársától) Nagy ünnepre készülnek a szegedi piaristák. 1942 őszén volt háromszáz éve, hogy a kegyes lanilórend magyar földön megtelepedett s ennek a tricentennáriumnak emlékére rendez nagyszabású. többnapos ünnepséget a szegedi piarista rendház. Az üttuepségek hétfőn kezdődnek és csütörtökön fejeződnek be. A piarista rendnek igen érdekes története van Magyarországon. Lengyelországból telepedtek hozzánk és amilyen gyorsan elterjedt hazánkban a kegyes tanitórend, épp oly gyorsan vált szellemében és vérében magyarrá. A XVII. században már ők voltak a magyar szellemi érdekek legbátrabb harcosai s a közvélemény mindmáig a piaristákat tartja a legmagyarabb tanitórendnek. Elnevezésük is ezt szimbolizálja: Magyar Kegyestanilórend. A kegyesrendi atyák munkáját Szegeden is régóla ismerik. Szinte romokban hevert még a 'örököktől viszszahódilott város, amikor a piaristák első hívásra meajelentek s Tiszaparton és elvállalták „ szegedi ifjúság nevelését. Azóta 222 esztendő telt el és az ősi iskola szorosan egybeforrott a város múltjával. Másfél századon át ebből az iskolából sugárzott szerte minden műveltség a Délvidéken s a kegyesrendi atyák nevelték Szeged város valamennyi nagyratörő fiát. Erre a múltra is büszkén emiékezik a szegedi Dugonics András-gimnázium, amikor családi ünnepségre hívja most tanítványait és barátait. Az iskola hagyományaihoz hiven a jubileumi ünnepség háromnapos ájtatossággal kezdődik. Március 22, 23. és 24-én a fogadalmi templomban reggel 8 órakor szentmisét és szentbeszédet mondanak. A háromnapos ájtatosság szónokai: P. Schneider Vencel alsóvárosi, P. Merényi Vince felsővárosi plébános és Sík Sándor egyetemi tanár. Március 25-én, csütörtökön pedig közös ifjúsági szeittáldozás lesz, amely előtt Mester János egyetemi tanár mond szentbeszédet. Csütörtökön, március 25 én a Városi Színházban rendezi meg az iskola jubileumi ünnepélyét, amelynek szónoka dr Halász Pál kanonok, belvárosi plébános. Művészi színvonalú énekszámokon és szavalatokon kiviil az intézet diákjai előadják Sík Sándor: >Podolini diákok? cimü, erre az ünnepi alkalomra irt színmüvét. A szinházi előadásra a jegyek az iskola igazgatóságánál, a Szent István-Társulatnál, és a Juhász-fele könyvkereskedésben kaphatók. Az iskola az ünnepély tiszta jövedelmét a gimnáziumba járó ösztöndíjas falusi diákok neveltetésére fordi'ja. OÉIMAGYABORSZAO SZOMBAT, 1913 március 29. Csontfrftrtmeéiie hflfdöffsege Béniin miniszternő a Duna—Tisza csatorna csongrádi Detorboiása CrdchCben A miniszter megígérte, hogv uiftöl tanúiménuozfofln a kérdési Korzóban Ma is kacagó esti MALY GERö—TURAY VASZABY^GOLL BEA HAJMASSY—HALMAY v. BENKÖ GYULA-val családunk szégyene (A Délmagya?ország munkatársától) Csongrád vármogye küldöttsége megjelent Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter előtt, bogy a megyo közönségének a Duna— Tisza csatorna építésével kapcsolatos memorandumát előterjessze. A küldöttséget dr. Molnár Imre főispán vezette és abban résztveitek vitéz dr. Bonczos Miklós igazságügyi álamtitkár, a szentesi kerü'et országgyűlési képviselője, Dobay Andor alispán, dr. Cicatricts Lajos felsőházi tag, dr. Csergő Károly gazdasági főtanácsos, valamint dr. K. Nagy Sándor szentesi és dr. flerke László csongrádi polgármester. A főispán Hosszasan ismertette a vármegye memorandumának tartalmát, meggyőző érvekkel mutatóit rá arra. hogy nemcsak Csongrád vármegyének, de az egész Délalföldnek fontos érdeke fűződik ahhoz, bogy a Duna—Tisza csatorna betorkolása Kecske helyett Csongrádnál történjék meg a Tiszába. Évszázadokra kiható megoldásról van szó. ezért rendkívül. fontos az., bogy . a Duna—Tisza Csatorna épitése valóban a legcélravezetőbb módon történjék. A legkedvezőbb megoldási lehetőségre, a csongrádi betorkolásra hivta fel a miniszter figyelmét-. A főispán szavai után Dobay Andor alispán és dr. Csergő Károly ny. alispán, mint a Duna—Tisza csatorna építésének szakértője a csongrádi megoldás praktikus voltát ismertették. Báró Bánffy Dániel földmüvelésügyi miniszter nagy megértéssel hallgatta az előadottakat és kijelentette, hogy bár már állásfoglalás történt a kéeskei. heforkolás metleV SZcCHfcNYl MOZi Allatidóan telt házak kacagják végig ANNA-MÁRIA a legmulattatóbb magyar vígjáték előadásait Szereplök: SZÖRÉNYI ÉVA SZILASSY L ÁSZ l/Ó Rajnay, Vizváry cs a két Fethcs, Makinry Ma 3. 5. 7 órakor Belvárosi Mozi Ma premierben és a következő napokon bemu tatja a cimü hatalmas filmalkotást, a finn szabadságharc monumentális filmjét. A legendás északi nemzet hőskölteménye. Kémek ádáz harca a bolsevista uralom szörnyűségei, között éledő romantikus szerelem. Film, amelyet soha nem lehet elfelejteni. Főszereplői: Helena Kara és Uno Laksoc és a friss Ufa-Hiradé! köznap 3, 5, 7, vasárnap 2, fél 4, 5 és 7 órakor.és a végrehajtási lépések is megtörténtek, az elhangzott, érvek hatása alatt, hajlandó a kérdést, újból tanulmányoztami és a Csongrád vármegye által, felhozott érvek figyelembevételével történik meg a végleges döntés. A küldöttség nagy megnyugvással fogadta a földmivelésügyi miniszter kijelentését. Maróthy-Meizler Károlytól visszavonják a nemzetvédelmi keresztet Budapest, március 19. Az Országos Nemzetvédelmi Bizottság elnöksége Maróthy-Meizler Károly országgyűlési képviselő, az örökre betiltott Pesti Újság felelős szerkesztője és kiadója, a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa ellen fegyelmi eljárást iudit.ott, mert a m. kir. belügyminiszter rendeletbon megállapította hogy MaróthyMeizler Károly az 1939. évi II. t.-o. 151. §-ának harmadik bekezdése alapján az országnak az emiitett törvényhely által védett érdekeit, veszélyeztette. Ennek alapján az Országos Nemzetvédelmi Bizottság elnöksége, illetékes helyen előterjesztést. fett Maróthy-Meizler Károly nemzet védelmi keresztjének visszavonására.