Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-20 / 64. szám

G5bb»ls: „Á szovjet leverése: a háború legmélyebb értelme" feerlin, március 19. A Német TI je­lenti- Dr. Göbbels a I»«s Reich ci­mü hetilap »Oterum censeo. cimü ve­zércikkében rámutat arra, hogy mind Angliában, mind az Egyesült-Ailamok­ban vannak befolyásos körök, ame­lyeknek « keleti háborúval az volt az elgondolásuk, hogy abból sem egyik, sem másik fél nem kerül ki győztesen, bogy fokozatosan mindketten elvérez­nek. Ezekben a körökben a Szovjet fö­lényét éppoly kevéssé tartják kívána­tosnak, mint n német fölényt. Az an­gol és amerikai kormány ugyan egé­szen szovjetbarát vizeken evez, de vannak még Angliában és Amerikában is józnneszü emberek, akik tisztában vannak vele, hogy ma már nincs vá­lasztás a háború előtti régi Európa és a tengelyhatalmak által ujjárendezett Európa, hanem csak az utóbbi, vagy a bolsevizmus diktaturája alatt álló Európa között. — Csak figyelmesen kell olvasnunk az angol sajtót — folytatja Göbbels — és megállapíthatjuk, hogy a brit biro­dalmon titkos, de határozottan meg­nyilvánuló halálfélelem vett erőt. Nem nkarfák törni, hagy Danzig német le­gyen és most meg kell érni&k. bogy az n földrész, amelyen az erők egyensú­lya állítólag feltétele volt Nagybrl­fannla világuralmának, teljesen füg­getleníti magát Itondontól, bárhogyan végződjék is a bábom. A hagyomá­nyos angol állammüvészet ezúttal esö­döt mondott Mélyen meggondoltan akart cselekedni, de tnlnan-tul ravasz volt és most ott tart, hogy mindent el­veszít. A miniszter kétsógbevonja. hogy Anglia és az Egyesült-Államoknak az a kívánsága, hogy a nemet birodalmai és szövetségeseit megverjék, megvaló­sulhatna anélkül, hogy ugyanakkor Anglia és az Egyeüsl -Államoknak az ne pusztulnának. — Anglia és az EgyosüIt-AHamoh napi lud bennünket leküzdeni. A dön­tés ott keleten történik és nemcsak a mi számunkra, hanem London és Wa­shington számára is. A miniszter hangsúlyozza, hogy a bolsevizmus az emberi történelem leg­veszedelmesebb politikai jelensége, amely annál inkább fenyeget, mert benne egyesül a zsidó értelmiség egy 200 milliós nép proletár erejével. Eu­rópa léte nem tekinthető biztosított­nak, amig a bolsevizmust, mint konti­nentális veszedelmet meg nem törik. — Ma már nem beszélünk katonai válság befolyása alatt — folytatja dr. Göbbels —, ma ismét megszilárdí­tott keleti állások biztonságában in­tézhetjük felhívásunkat a világ közvé­leményéhez és felhívásunk igy hang­zik; A veszélyt csak visszaszorítot­tuk, de még nem törtük meg; Előbb vagy utóbb felbukkanhat. Tételeink a bolsevlzmussai szemben változatlanok. A bolsevizmus nem egyeztethető ősz­sze Enrópa biztonságával és ezért pusztnlnla kell. Ezért kiáltjuk szi­lárdan njra és rtjra ceternm eenseón­kat kontinensünk felé. Ha nem akarná meghallani azt a kiáltást, közelebb áll a teljes pusztuláshoz, mint ma mér sejthetné. Ez a kérdések kérdése és a háború legmélyebb értelme. (MTD Roosevelt ankétsorozatot tervez a háború utáni problémáit megvitatására Genf, március 19. A Német TI jelenti: Washingtonból jelentik: Roosevelt sajtóértekezleten kije­lentette, hogy egész sor értekezlet tervével foglalkozik, amelyeken a szövetséges nemzetek a háború utá­ni gazdasági, pénzügyi és szociális kérdéseket vitatják meg az eddig már tervezett úgynevezett élelme­zési értekezleteken kivül. (MTI) / ngiia vissza akar lépni az Atlanti Chartától A Wilhelmstrasse Eden washingtoni megbeszéléseinek céljáról Dönitz vezérőrnagy és Riccardi tengernagy háromnapos tanácskozása Róma, márcins 19. A Stefani­Iroda jelenti: Dönitz vezérőrnagy­nak. m német haditengerészet főpa­rancsnokának Riccardi tengernagy­nál. az olasz királyi haditengeré­szet vezérkari főnökénél tett láto­gatása alkalmával a két katonai vezető férfin között március 15-én, valamint 17-én bajtársi szellemtől áthatott megbeszélések folytak. A megbeszélések során megállapítot­ták, hogy mint mindig, most is legteljesebb egyetértés van közöt­tük a két ország haditengerészeté­nek további együttműködését érin­tő valamennyi kérdésben a közös ellenség elleni közös küzdelem ki­vívása érdekében. (MTI) Nyilatkozat az angol alsóházban ez északafrikai offenzíváról és az európai második frontról Bern, március 19. A Budapesti Tudósító jelenti: Az angol alsóház­ban lord Wcdgivood az északafrl­kal helyzettel kapcsolatban kijelen­tette, hogy ha a hadvezérek azt hiszik, hogy Bizortát jnnins 1 előtt nem tndják megszállni, akkor vo­nuljanak vissza. Van ugyanis még elegendő hely a támadásra. Lord Beaverbrook erélyes hangon követelte az európai második arc­vonal mielőbbi megteremtését. A kormány nevében a felszólalá­sokra lord Ctainborne válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a tunéziai időbeli halogatás kétségtelenül na­gyobb, mint sokan hitték, azonban ennek a hábornnak főtanu ága az, hogy semmi sem veszélyesebb, mint egy elhamarkodott támadás. Alexan­der és Montgomery tábornokok nem szándékoznak támadásuk ide­jét elhúzni, Az európai második arcvonal kérdésével kapösolatban kijolentette, hogy Churchill, Roo­sevelt és mindazok a tisztek, akik az angolszász hadvezetésért felelő­sek, törődnek azzal. (MTI) Eden Tárgyalásai Huüel, Wellessel, Halifax*', Vinanttal és más amerikai politikusok <ai Washington, március 19. A Buda­pesti Tudósító jelenti Eden csü­törtökön az amerikai kormány, to­vábbá a szenátus és n képviselőház több tagjával folytatott mo-rbe^zó­lési Ez alkalommal a háború utáni politika kérdéseit tárgyal­ták meg. Megbeszélést folytatott Edennel többek között Cordell Hull külügy­miniszter, Summer Welles külügyi államtitkár, lord Hali fax .brit nagvküVfct. John Vinont, az Egyesült-Államok londoni nagykö­vete, valamint több más magas­rangu személyiség. (MTI) Angol Fehér Könyv az tnd ai kérdésről London, március 19 A Budapesti Tudósító jelenti: Churchill az alsóház­ban bejelentette, hogy a jövő héten Fehér Könyvet adnak ki az indiai kérdésről. Kijelentette továbbá, hogy nem kívánatos az általános háborús helyzetről a legközelebbi napokban rarUndo vita. (MTI) Berlin, március 19. A Német TI jelenti: Illetékes helyről közlik tá­jékoztatásul: Mint a Wilhelmestrassén pénte­ken egy kérdésre válaszolva kije­lentették, egész halom ellentétes je­lentésből, magyarázatból ós talál­gatásból most már lassan kibonta­kozik Eden washingtoni megbeszé­léseinek a lényege. Nem egyébről van szó, minthogy Nagybritannia vissza akar lépni az Atlanti Char­tától, vagyis Anglia a Szovjetunió európai törekvéseire való tekintet­tel fel akarja számolni a Charta Európára vonatkozó határozatait. A Times március 10-i cikke meg­állapitota. hogy a jövendő Európa nem alapitható kis államok szer­vezetére, hanem egyedül az angol— szovjetorosz bizalmi viszonyra. Ennek feltétele — írja a Times —•« hogy Nagybritannia elismerje a Szovjetunió jogát, hogy maga ha­tározza mog mire van szüksége biz­tonsága szempontjából. Német vé­lemény szerint nem kétséges többé, hogy a cikk elárulta azokat a gon­dolatokut, amelyeket Eden Wa­shingtonban előterjeszteni szándé­kozott. Nugybritaiuiia arra az el-> határozásra — nehogy Európával szemben a Szovjetunióval ellentét­be kerüljön, érdektelenséget mutat — egyedül azért jutott, hogy a brit birodalom fenntartását ne akadá­lyozza a Szovjettel fennálló fe­szültség, sőt hogy a birodalom szükség esetén amerikai tulkapá­sokkal szemben is megvédhető le­gyen. (MTI) Á nemzeti szocializmus nem exportcikk Göbbels kijelentései az európai ujjárendezésről Berlin, március 19. A külföldi lap­tudósítók fogadása során Göbbels elóbb a brit légi támadásokról, majd a ked­vezőre fordult keleti fronthelyze rói és azután hosszabban az európai ujjá­rendezésről szólt. Kijelentette, hogy az ő álláspontja szerint a nábom utan mindenesetre nj rendet kell majd élet­beléptetni az európai kontinensen. Göbbels tiltakozott az ellen, mintha a harmadik birodalom le akarná igáz­ni a többi nemzetet Nincs szándéká­ban az sem, hogy Európát katonailag egyesítse és katonai uralma alá he­lyezze. _ A nemzeti szocializmus nem ex­Budapestre hozzák a bukaresti autószeren­csétlenség magyar áldoza­tának holttestét Bukarest, márcins 19. A esti­törtöki bukaresti gépkocsiszeren­csétlenség egyik sebesültje, Tarnay István fogalmazó, pénteken el­hagyta a kórházai Zseltvey Tibor­nál, akinél az orvosok bordatörésre számítottak, megállapították, hogy nincs borda repedése sem. Zseltvay is szombaton elhagyja a kórhazai A tragikusan elhunyt Nagy Emil holttestét 21-én, vasárnap délelőtt szentelik be a Filantrópia kórház kápolnájában, majd kiszállítják a vasútállomásra és Budapestre hoz­zák. (MTI) ítélet a szabadkai rabló­perben Szabadka, március 19. Tavaly de­cemberben vakmerő rablótámadást kí­séreltek meg Szabadkán Gálffy-Kaio­csay Mihály 83 éves gazdálkodó ellen. Az idős embert házának udvarán le­ütötték, de kirabolni már nem tudták mert a támadókat a járókelők meg/a várták. A rendőrség hosszas nyomozás a án letar'öztstla Havas László joghallga­tót, Hausor Eadre hegedűtanár fele­ségét és Marustevies István orvostan^ portcikk — mondotta a miniszter —­és senkire sem kényszeritik rá. Igy ép­penséggel lehetséges, hogy Svájc és Svédország mint demokratikusan kor­mányzott országok megállhatnak a harmadik birodalom mellett. A meg­szállt területeken jelenleg érvényben levő rendszabályokat nem szabad a német kormány szemére vetni, mert azokat a háború tette szükségessé és egyáltalán nem mérvadók az eljöven­dő békére. A háború elkerülhetetlenül keményebb eljárásokra kényszerít, amelyeket azonban nem lehet, normá­lisaknak tekinteni. hallgatót Marusevics ügyöt különvá­lasztották, miután őt mát lopásért hét­hónapi bortönre ítélték. Havas és Hauserné felett most Ítél­kezett a szabadkai bíróság, amely előtt mindketten azzal védekeztek, hogy Marusevics hajtotta végre a támadást, ők nem votiek részt benne. Az elme­szakértő véleménye szerint Havas pszichopatikus lelkialkatu, achizofré­niára hajló egyén. Az utolsó szó jogán Havas kérte elitélését, Heuserné pedig art közölte, hogy hatodik hónapja anyai örömök elé néz. Havast rablásra való felhajtásért másfélévi, Hausernét egyévi börtönre ítélték. Súlyosbító körülménynek vet­ték, hogv idős ember ellen történt a támadás. Havas eso'ében pedig azt, hogy joghallgató Az Ítélet nem jog­erős. (MTD g- Wn Német beszéd a totális nnunkamozqÓBÍtásról Hamburg, márcins 19. A Némel TI jelenti: Dr. Landfried a biro­dalmi gazdasági minisztérium ál­lamtitkára beszédet mondott a to­tális mozgósítás gazdasági követel­ményeiről. Ennek vezérgondolata az volt, hogy a német birodalom népének egyetlen jelszava lehet ma: minden fizikai és anyagi erőt latbavetni a totális háborúban. Minden erőnek kimélellen és ki­zárólagos latbavetése a háború cél­jára — fejtette ki egyebek között — a legjobb biztosítéka az elkö­yntkaaő béltéacL JMTH

Next

/
Thumbnails
Contents