Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-11 / 33. szám

« »» R I M 1 G V \ Ti <1 H W V (i CSÜTÖRTÖK. 1918 február 11. Tavaszi szántás írta: Járni Gyula m. kir gazdasági s. felügyelő A tulaj kétféle állapotban kerülhet hótakaró alá, vagy kapott az ősz fo­lyamán mélyszántást, vagy nem. En­nek megfelelően kell elbírálnunk a tavaszi szántás szükségességét. Az Őszi mélyszántással mintegy megnyitjuk a talajt, hogy általa a ta­laj levegője kicserélődjék és a téli Bsapadékból mennél többet raktároz­zon el. A talaj részecskéi a fagy ha­tására felaprózódnak s igy tavaszra egy megfelelő nedvességű és kitűnő fizikai szerkezetű talaj, illetve vető­ágy fog előállni. Al őszi mélyszántással hathatósan lehet védekezni a szárazság ellen, inert a téli csapadékot — az őszi mélyszántás mertékének megfelelőén — a talaj tárolja és akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá, a növény rendelkezésére bocsájtja. A téli csa­padékból annál többet fog magába venni a talaj, mennél mélyebb volt az Őszi mélyszántás. A őszi mélyszántás­nak a csapadék raktározáson kivül nagy előnye, hogy tavasszal hamarább szikkad meg és hamarabb is lehet vetni belé. Ha az ősszel megszántott földet ta­vasszal újból megszántjuk, akkor a felszínre hozzuk a talaj alsó, nedve­sebb rétegét, amiből csakhamar elpá­rolog a téli nedvesség legnagyobb ré­sze, tehát a tavaszi szántással szá­rítjuk a talajt. A talaj kiszárítása mellett gyomnmgokat is hoz fel a ta­vaszi szántás a mélyebb rétegekből, tehát általa saját magunk vetéseink clgycnnosodását idézzük elő. Az elmondottakból kitűnik, hogy az ősszel megszántott földel tavasszal újra megszántani nctn szabad. Az a gazda, aki az őszi szántását tavasz­szal újra megszántja, nemcsak maga ellen, de hazája ellen is vét, mert az ősziszántásnak tavasszal való oktalan felszántásával talaját kiszárítja és elgyomositja, arai a várható termés­eredményt nagyon károsan bcfolyá­tlttji. Ez a szabály vonatkozik ugy a korán elvetendő, mint a későbben th­vaszt növények talajelőkészitésére. Kitavaszodás után, mihelyt a ta­lajra minden gyuródás veszélye nél­kül rá mehetünk, az első dolgunk az őszi szántások elegyengetésé, elsimí­tása legyen. Az Ősszel megszántott föld bakhátait a téli fagy és csapadék egyengeti ugyan, de azért a talajíe­lillet hullámos marad. A rögök földje, jóllehet a téli fagy szétporlasztja azokat, mégis a róg helyén kis kupa­eökban megmarad. Ezeket a kupaco­kat, talajegyenlőtlenségcket kell el­egyengetni. amit kora tavasszal el Is végezhetünk Ha azonban ezekkel a munkátokkal megkésünk, a talaj felü­lete kiszárad — ez különösen áll a bakhátakra —, esetleg meg is kérge­sedik, ilyen talajon az egyengetéssel, simítással célt nem érünk cl, de a ké­sőbbi fogasolással. vagy egyéb talaj­munkával sem fogunk teljes ered­ménvt elérni. Tavaszi szántás helyett forgatás­nélküli talaiporhanyitással készítsük elÖ talajainkat a vetésre, mint pél­dául fogasolással. extlrpátorozással, grnberral, kormátiyleméz nélküli eké­vel stb. Egész kivételes esetekben a gazda mégis kénytelen lesz az elmondottak ellenére is az ősszel megszántott föl­det tavasszal njra megszántani Ezek az esetek a következők lehetnek: f. ősszel korán adtuk meg a föld­nek az őszi mélyszántást és az a hosz^ szu. envhe tét alatt annvlra kizöldült, hogv horonával. vagy más porhnnvl­fóvnl nem hlrjnk az árvavéféstől és a gvomfól megszabadítani. ? Nagytta kötött talajok ón a té'l Csapadék, vagv nagv 6<Wóroá* miatt a Mtt kifavaszödásáig innVír* össze­folyt rái* «<sDéAUöft. bftgjz pórbáttvi tó eszközökkel azt eléggé fellazítani és átszellőztetni nem lehet természetesen ezen esetekben is csak akkor szántson a gazda, ha sém­ii- félő úton-módon néni ludja máskép , talaját vetésre elkészíteni. Minthogy a "szegedi gazdáknál az előbbi két eset csak nagyon ritkán fordulhat elő, a tavaszi szántást mellőzzék és heíye1­te a kora tavasszal elsimított talajt, nehogy az a később vetendő növények elvetéséig elgazosodjék, vagy össze­álljon, az őszi szántást a vetésig any­iiiyiszor kell a talajporhanyitókkal ' megmunkálni, ahányszor a gyomirtás, vagy a porhanyitás szempontjából az szükségesnek mutatkozik. Azon esetben, ha ősszel nem ad­tunk őszi mélyszántást a tavasziak alá, akkor földjeinket tavasszal meg kell szántanunk. Ezen utóbbi eset azon­ban a lehetőséghez képest nem sza­bad. hogy előforduljon egy gazdánál sem. A Kárpátövezet közélelmezése a háborúban (Sl'UD) A berlini konjunktúra­kutató intézet a háború előtt érdekes j kimutatást közölt Európa országainak ' ellátottsági fokáról. Megállapították, j hogy a középeurópai iparosországok ! ellátottsági fokát 70—80 százalékra lehet tenni, a délkeleteurópai, illetve; kárpátövezelbeli országok ellátottsá­ga kivétel nélkül 100 százalékon fe­lül van. A fenti beosztás szerint 100 százalék 'jelenti a teljes ellátottságot, százon alul behozatalra van szüksége az országnak, a szám fölüli ellátott­ság pedig kivitelre váró fölösleget je­lent. A berlini konjunkturakutató inté- j zet eme megállapításai nem jelentet­tek uj felfedezést, csupán a meglévő és ismert tények pontos és számbeli1 kimutatását. Nyilvánvaló, hogy a túl­nyomórészt mezőgazdasági jellegű dél­keleteurópai országok jelentős kiviteli fölösleggel rendelkeznek nemcsak a' legfontosabb gabonanemüekben, hanem más élelmieikkckben is. Más kérdés, hogy milyen körülmények között és, milyen szociális viszonyok között jön létre az úgynevezett kiviteli fölösleg. Egyes délkelcteurópai országok ugyanis csak ugy voltak képesek je- j lentős kivitelt elérni, hogy a saját né­pességük fogyasztásn lénvegesen alat­ta maradt a szokásos, sőt szükséges minimumnak. A háború alatt azonban Délkeléléurőpa élelmezési ! helyzete lényegesen megváltozott. A háború nem kímélte meg ezeket az or­szágokat sem A belső szociális fe- j szültségek a háború pns/.titásaival együtt sok helyen a termelés részben j igen jelentős csökkenésével jártak. Másrészt ismeretes a délkeleteurópai országok mezőgazdaságának európai méretekhez viszonyítottan kezdetleges volta. A mezőgazdasági gépek hasz­nálata igen szórványosan, országos viszonylatban többnyire jelentéktelen, a műtrágya használat minimális, a külterjes és semmiképpen nem racio­nalizált termelés a jellemzői e vidék mezőgazdaságának. Nyilvánvaló, hogy gazdasági, politikai és szociális fe­szültségek idején az ilyen módon ve­zetett gazdálkodás sokkal érzéke­nyebb a külső hatásokra, mint a ra­cionálisan gépekkel veretett úgyszól­ván iparszerüen űzött mezőgazdaság. Nem csoda tehát, ha a háború kitöré­sével a délkelet európai országok el­látási helyzete egyre romlott s a me­zőgazdaság sok esetben a belső szük­ségletet sem volt képes fedezni, netn beszélve a külföldi kötelezettségek hiányos teljesítéséről. A belső fo­gyasztás viszont még inkább megnö­vekedettnek mondható a háború fo­lyamán. mert a mozgósítás állapotá­ban lévő ország hadseregét kénytelen lényegesen jobban élelmezni, mint ahogy annak tagjai a békeidőben ma­gnkat élelmezték. A falusi lakosság maga nem szivesen viszi piacra ter­ménveit. mert a háborús gazdálkodás következtében az iparcikkek kínálata csökken és ha a terményeiért nem kap Iparcikket, akkor maga fogyaszt­ja el azokat. Mindezek a körülmények erélyes in­tézkedésekre kénvszeritik a kormá­nyokat. amelvek között n legenyhéb­bek végeredményben a fontosahb élel­mictkkek adagolása R ehhez többé­kevésbé szigorú kénvszergnzdasági in­tézkedések iárnlnak az egész vonalon. Az alábbiakban a legfontosabb élelmi­cikkekre vonatkozó rendszabálvoka' foglaljuk össze a •kárnátövezetbeli or­száyok*ban szaharingyántássai igyekeznek segí­teni. A húsfogyasztást Magyarországon csak 1943-ban kezdték adagolni. A napi hus vagy húsféleség Hag a hus minősége szerint 50 és 200 gr között váltakozik, baromfit viszont szabadon lehet vásárolni. Szlovákiában a heti adag az egész országban 400 gr, testi munkásoknak 600. ' A hüvelyes veteményeket csak Hor­vátországban adagolják s azok évi fejadagja 6 kg. A szeszesitalok készítését csak Szlovákiában korlátozták nem jelen­tős mértékben A tej és tejtermékek főleg szállítási és eloszlási nehézsé gek miatt hiányoznak a városokban Magyarországon csak gyermekek, be­' tegek és szoptatós anyák kapnak te­jet. Az eredliicg 5 dl-es napi fejada­gokat 3 dl-rc szállították le. A tejk® reskedeimet egyébként rajonirozták, a fogyasztók csak annál a kereskedőnél vásárolhatnak, ahol vásárlásra elője­gyezték magukat. Bulgáriában tej és tejtermékek osak vásárlási könyv alapján szerezhetők be, egyébként egész tej és tejtermékellátást kény­szergazdálkodas alá rendelték, a tej­feldolgozásban alkalmazott személyei­ket polgárilag mozgósították. Szlová­kiában szintén tervgazdálkodás alá helyezték a tejtermelést és kötelezték a termelőket, hogv a saját használa­tukra szükséges mennyiségen felüli ' tejet beszolgáltassák. A tojást Magyarországon és Bul­j gáriában -idagolják. Magyarországon ' nz adag npteukint két tojás. Zsircllá­tás terén szintén nehéz helyzetbe? vannak a délkeleteurópai országok­Magyarországon a városokban a zsir­adag heti 150 gr, azonban margarint is csak zsirjegyre lehet kapni. A vaj és az étolaj úgyszólván teljesen el­tűnt a piacról. Szlovákiában müzstr­ral kísérleteznek, ebből havi 250—506 gr a fejadag. Bulgária az olajbogyó ' feldolgozásával és ellenőrzött elosz­tásával igyekszik a zsirhiánvon segí­teni. A kormányok a legkülönbözőbb in­tézkedésekkel, prémiumokkal vagy ti­lalmakkal igyekeznek a mezőgazdaság termelését növelni vagy a kivánf irányba terelni. Ezeknek az intézke­déseknek a hatását azonban tulajdon­képpen csak a rhost folyó gazdaság' év vésővel mérhettük le. Kenyér, liszt Magyarországon csak arányíug > kenyérlisztet. Ez a uormálfogyasztó későn, 1941 őszén vezették be a kenyér és a liszt adagolását. A fejadag ere­detileg 250 gr volt, amelyet később 200 grammra szállítottak le s teg­ulóibb 1942 őszén 160 grammra na­ponta. A kenyér mellett a lisztet is adagolják és pedig a fejadag 400 gramm hetenkint, váltakozva fehér és barna liszt. 9 lisztjegyre kapható a száraz tészta is. A munkások pót­részére napi 155 gr. kenyeret jelent, a testi munkások résaere 199 és a kü­lönlegesen nehéz testi munkát végzők­re 310 gramot. A burgonyaellátás aránylag jobb Magyarországon a tfteti burgonyaaaag jelenleg két kg, de átmenetileg 1 kg­ra is leszállították volt. Szlovákiában a termelők 225—300 kg burgonyát tarthatnak meg fejenkint, a nem me adagja 200 gramin, nehéz testi munkát zőgazdasági lakosság viszont, egész végzőké 300 gramm. A kenyérjiszit- évre számítva összesen 100 kg búr­hoz kukoricalisztet és burgonyát kc- gonvát kap. Horvátországban a bur­vernek. — Bulgáriában népkenyeret gonya szállítása és kereskedelme szi­hoztnk forgalomba, amelynek 8Ószá- goru ellenőrzés alatt áll. A fejadag zaléka buza, ^20 százaléka árpaliszt, napi 300 gr. illetve havi 9 kg, ami kb. A napi fejadag kezdetben 300 gramm a szlovákiai fejadagnak felel meg. volt. ezt azonban 1942-ben 150 gramm- Magyarországon a cukorfejadag ha­ra szállították le, majd njra 300 vonta négyszer 26 gr, de csak a vá­grammra emelik és 1943 januárjában rosokban. A falvakban a békebeli fo­250 grammra szállították le. A ke- jicyasztúsnak megfelelően lénvegesen nvérliszthez itt is a kötelező 35 szá- csökkentett fejadagok érvénvesok Bul­zalék tengeri liszt és 5 százalék bab- ' gáriában kezdetben a Cukrot bevásár­liszt hozzáadása. Horvátországban 50 i lási könyvre adták, majd általános százalékban kell kukoricalisztet ke- 1 rendelkezésekkel 1942 novemberében verni a kenyérliszthez, a fejadag most i a fogyasztást 25 százalékkal csök kei ott is napi 150 gramm, a korábbi 200 tették A havi fejadag 1 kg. Cukorrr Tisztogatási akció liorvát­orszígban I Zágráb, február 10. A német-horvát ! csapatokkal egyidejűleg, amelyek j északról és északnyugatról nyomulnak. ! előre garázdálkodó partizánok elien, i az adriai partvidékről kiindulva, olasz-horvát csapatok is folytatják tisztogatási akciójukat északi és észak­keleti irányban. Ezeket a hadművele­teket igen nehéz terepen hajtják végre, a Velebit-, Kapella- és Krbava-hegy­ségben. Az olasz-horvát csapatoknak sokszor a partizánok 1300 méter ma­gasságban kiépített és levesen védel­meziett állásait kell megrohamozniok. Ezeknek a csapatoknak sikerült Üdbi­na és K' nica helységeket, a partizá­nok kulesnllásait megf iszt'tani. helyett, a testi munkások adagja en­nék kétszerese Szlovákiában a nor­mális fejadag havonta átlagfogyasztó­nak 1.5 kg főző és 3.5 kg kenvérliszt, vagv 4.65 kg kenyér A testi' munká­ját csak Cukorgyártásra szabad fel­használni tehát takarmtóivozási "él­ra nem. Lényegesen rossz,a bb a helv zet Szlovákiában, ahol -J cukorrnl « 750 gr havonta, viszont befőzési rét­ok 6 kg. a különleges nehéz testi! re várósokhan 40(1 gr. falvakban 1 intik ut vr-'zSk 980 & kenyeret kap kg ukrét utaltak ki a óvár r/w iák havonta. Wr ttesfeldSiUft^ákiáb** a eukorhií. von fokozod O' sii erőre berendezeti Í - f¥!©f€*Cfa kitonai alakulatoktól, kórházaktól, szállodáktól bérmosást vállal, állan­dóan kilós térelekben. Bocskay U. 5, | lelefoh 17-58. 396

Next

/
Thumbnails
Contents