Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-11 / 33. szám

«

»» R I M 1 G V \ Ti <1 H W V (i CSÜTÖRTÖK. 1918 február 11. Tavaszi szántás írta: Járni Gyula m. kir gazdasági s. felügyelő A tulaj kétféle állapotban kerülhet hótakaró alá, vagy kapott az ősz folyamán mélyszántást, vagy nem. Ennek megfelelően kell elbírálnunk a tavaszi szántás szükségességét. Az Őszi mélyszántással mintegy megnyitjuk a talajt, hogy általa a talaj levegője kicserélődjék és a téli Bsapadékból mennél többet raktározzon el. A talaj részecskéi a fagy hatására felaprózódnak s igy tavaszra egy megfelelő nedvességű és kitűnő fizikai szerkezetű talaj, illetve vetőágy fog előállni. Al őszi mélyszántással hathatósan lehet védekezni a szárazság ellen, inert a téli csapadékot — az őszi mélyszántás mertékének megfelelőén — a talaj tárolja és akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá, a növény rendelkezésére bocsájtja. A téli csapadékból annál többet fog magába venni a talaj, mennél mélyebb volt az Őszi mélyszántás. A őszi mélyszántásnak a csapadék raktározáson kivül nagy előnye, hogy tavasszal hamarább szikkad meg és hamarabb is lehet vetni belé. Ha az ősszel megszántott földet tavasszal újból megszántjuk, akkor a felszínre hozzuk a talaj alsó, nedvesebb rétegét, amiből csakhamar elpárolog a téli nedvesség legnagyobb része, tehát a tavaszi szántással szárítjuk a talajt. A talaj kiszárítása mellett gyomnmgokat is hoz fel a tavaszi szántás a mélyebb rétegekből, tehát általa saját magunk vetéseink clgycnnosodását idézzük elő. Az elmondottakból kitűnik, hogy az ősszel megszántott földel tavasszal újra megszántani nctn szabad. Az a gazda, aki az őszi szántását tavaszszal újra megszántja, nemcsak maga ellen, de hazája ellen is vét, mert az ősziszántásnak tavasszal való oktalan felszántásával talaját kiszárítja és elgyomositja, arai a várható terméseredményt nagyon károsan bcfolyátlttji. Ez a szabály vonatkozik ugy a korán elvetendő, mint a későbben thvaszt növények talajelőkészitésére. Kitavaszodás után, mihelyt a talajra minden gyuródás veszélye nélkül rá mehetünk, az első dolgunk az őszi szántások elegyengetésé, elsimítása legyen. Az Ősszel megszántott föld bakhátait a téli fagy és csapadék egyengeti ugyan, de azért a talajíelillet hullámos marad. A rögök földje, jóllehet a téli fagy szétporlasztja azokat, mégis a róg helyén kis kupaeökban megmarad. Ezeket a kupacokat, talajegyenlőtlenségcket kell elegyengetni. amit kora tavasszal el Is végezhetünk Ha azonban ezekkel a munkátokkal megkésünk, a talaj felülete kiszárad — ez különösen áll a bakhátakra —, esetleg meg is kérgesedik, ilyen talajon az egyengetéssel, simítással célt nem érünk cl, de a későbbi fogasolással. vagy egyéb talajmunkával sem fogunk teljes eredménvt elérni. Tavaszi szántás helyett forgatásnélküli talaiporhanyitással készítsük elÖ talajainkat a vetésre, mint például fogasolással. extlrpátorozással, grnberral, kormátiyleméz nélküli ekével stb. Egész kivételes esetekben a gazda mégis kénytelen lesz az elmondottak ellenére is az ősszel megszántott földet tavasszal njra megszántani Ezek az esetek a következők lehetnek: f. ősszel korán adtuk meg a földnek az őszi mélyszántást és az a hosz^ szu. envhe tét alatt annvlra kizöldült, hogv horonával. vagy más porhnnvlfóvnl nem hlrjnk az árvavéféstől és a gvomfól megszabadítani. ? Nagytta kötött talajok ón a té'l Csapadék, vagv nagv 6<Wóroá* miatt a Mtt kifavaszödásáig innVír* összefolyt rái* «<sDéAUöft. bftgjz pórbáttvi tó eszközökkel azt eléggé fellazítani és átszellőztetni nem lehet természetesen ezen esetekben is csak akkor szántson a gazda, ha sémii- félő úton-módon néni ludja máskép , talaját vetésre elkészíteni. Minthogy a "szegedi gazdáknál az előbbi két eset csak nagyon ritkán fordulhat elő, a tavaszi szántást mellőzzék és heíye1te a kora tavasszal elsimított talajt, nehogy az a később vetendő növények elvetéséig elgazosodjék, vagy összeálljon, az őszi szántást a vetésig anyiiiyiszor kell a talajporhanyitókkal ' megmunkálni, ahányszor a gyomirtás, vagy a porhanyitás szempontjából az szükségesnek mutatkozik. Azon esetben, ha ősszel nem adtunk őszi mélyszántást a tavasziak alá, akkor földjeinket tavasszal meg kell szántanunk. Ezen utóbbi eset azonban a lehetőséghez képest nem szabad. hogy előforduljon egy gazdánál sem. A Kárpátövezet közélelmezése a háborúban (Sl'UD) A berlini konjunktúrakutató intézet a háború előtt érdekes j kimutatást közölt Európa országainak ' ellátottsági fokáról. Megállapították, j hogy a középeurópai iparosországok ! ellátottsági fokát 70—80 százalékra lehet tenni, a délkeleteurópai, illetve; kárpátövezelbeli országok ellátottsága kivétel nélkül 100 százalékon felül van. A fenti beosztás szerint 100 százalék 'jelenti a teljes ellátottságot, százon alul behozatalra van szüksége az országnak, a szám fölüli ellátottság pedig kivitelre váró fölösleget jelent. A berlini konjunkturakutató inté- j zet eme megállapításai nem jelentettek uj felfedezést, csupán a meglévő és ismert tények pontos és számbeli1 kimutatását. Nyilvánvaló, hogy a túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű délkeleteurópai országok jelentős kiviteli fölösleggel rendelkeznek nemcsak a' legfontosabb gabonanemüekben, hanem más élelmieikkckben is. Más kérdés, hogy milyen körülmények között és, milyen szociális viszonyok között jön létre az úgynevezett kiviteli fölösleg. Egyes délkelcteurópai országok ugyanis csak ugy voltak képesek je- j lentős kivitelt elérni, hogy a saját népességük fogyasztásn lénvegesen alatta maradt a szokásos, sőt szükséges minimumnak. A háború alatt azonban Délkeléléurőpa élelmezési ! helyzete lényegesen megváltozott. A háború nem kímélte meg ezeket az országokat sem A belső szociális fe- j szültségek a háború pns/.titásaival együtt sok helyen a termelés részben j igen jelentős csökkenésével jártak. Másrészt ismeretes a délkeleteurópai országok mezőgazdaságának európai méretekhez viszonyítottan kezdetleges volta. A mezőgazdasági gépek használata igen szórványosan, országos viszonylatban többnyire jelentéktelen, a műtrágya használat minimális, a külterjes és semmiképpen nem racionalizált termelés a jellemzői e vidék mezőgazdaságának. Nyilvánvaló, hogy gazdasági, politikai és szociális feszültségek idején az ilyen módon vezetett gazdálkodás sokkal érzékenyebb a külső hatásokra, mint a racionálisan gépekkel veretett úgyszólván iparszerüen űzött mezőgazdaság. Nem csoda tehát, ha a háború kitörésével a délkelet európai országok ellátási helyzete egyre romlott s a mezőgazdaság sok esetben a belső szükségletet sem volt képes fedezni, netn beszélve a külföldi kötelezettségek hiányos teljesítéséről. A belső fogyasztás viszont még inkább megnövekedettnek mondható a háború folyamán. mert a mozgósítás állapotában lévő ország hadseregét kénytelen lényegesen jobban élelmezni, mint ahogy annak tagjai a békeidőben magnkat élelmezték. A falusi lakosság maga nem szivesen viszi piacra terménveit. mert a háborús gazdálkodás következtében az iparcikkek kínálata csökken és ha a terményeiért nem kap Iparcikket, akkor maga fogyasztja el azokat. Mindezek a körülmények erélyes intézkedésekre kénvszeritik a kormányokat. amelvek között n legenyhébbek végeredményben a fontosahb élelmictkkek adagolása R ehhez többékevésbé szigorú kénvszergnzdasági intézkedések iárnlnak az egész vonalon. Az alábbiakban a legfontosabb élelmicikkekre vonatkozó rendszabálvoka' foglaljuk össze a •kárnátövezetbeli orszáyok*ban szaharingyántássai igyekeznek segíteni. A húsfogyasztást Magyarországon csak 1943-ban kezdték adagolni. A napi hus vagy húsféleség Hag a hus minősége szerint 50 és 200 gr között váltakozik, baromfit viszont szabadon lehet vásárolni. Szlovákiában a heti adag az egész országban 400 gr, testi munkásoknak 600. ' A hüvelyes veteményeket csak Horvátországban adagolják s azok évi fejadagja 6 kg. A szeszesitalok készítését csak Szlovákiában korlátozták nem jelentős mértékben A tej és tejtermékek főleg szállítási és eloszlási nehézsé gek miatt hiányoznak a városokban Magyarországon csak gyermekek, be' tegek és szoptatós anyák kapnak tejet. Az eredliicg 5 dl-es napi fejadagokat 3 dl-rc szállították le. A tejk® reskedeimet egyébként rajonirozták, a fogyasztók csak annál a kereskedőnél vásárolhatnak, ahol vásárlásra előjegyezték magukat. Bulgáriában tej és tejtermékek osak vásárlási könyv alapján szerezhetők be, egyébként egész tej és tejtermékellátást kényszergazdálkodas alá rendelték, a tejfeldolgozásban alkalmazott személyeiket polgárilag mozgósították. Szlovákiában szintén tervgazdálkodás alá helyezték a tejtermelést és kötelezték a termelőket, hogv a saját használatukra szükséges mennyiségen felüli ' tejet beszolgáltassák. A tojást Magyarországon és Bulj gáriában -idagolják. Magyarországon ' nz adag npteukint két tojás. Zsircllátás terén szintén nehéz helyzetbe? vannak a délkeleteurópai országokMagyarországon a városokban a zsiradag heti 150 gr, azonban margarint is csak zsirjegyre lehet kapni. A vaj és az étolaj úgyszólván teljesen eltűnt a piacról. Szlovákiában müzstrral kísérleteznek, ebből havi 250—506 gr a fejadag. Bulgária az olajbogyó ' feldolgozásával és ellenőrzött elosztásával igyekszik a zsirhiánvon segíteni. A kormányok a legkülönbözőbb intézkedésekkel, prémiumokkal vagy tilalmakkal igyekeznek a mezőgazdaság termelését növelni vagy a kivánf irányba terelni. Ezeknek az intézkedéseknek a hatását azonban tulajdonképpen csak a rhost folyó gazdaság' év vésővel mérhettük le. Kenyér, liszt Magyarországon csak arányíug > kenyérlisztet. Ez a uormálfogyasztó későn, 1941 őszén vezették be a kenyér és a liszt adagolását. A fejadag eredetileg 250 gr volt, amelyet később 200 grammra szállítottak le s tegulóibb 1942 őszén 160 grammra naponta. A kenyér mellett a lisztet is adagolják és pedig a fejadag 400 gramm hetenkint, váltakozva fehér és barna liszt. 9 lisztjegyre kapható a száraz tészta is. A munkások pótrészére napi 155 gr. kenyeret jelent, a testi munkások résaere 199 és a különlegesen nehéz testi munkát végzőkre 310 gramot. A burgonyaellátás aránylag jobb Magyarországon a tfteti burgonyaaaag jelenleg két kg, de átmenetileg 1 kgra is leszállították volt. Szlovákiában a termelők 225—300 kg burgonyát tarthatnak meg fejenkint, a nem me adagja 200 gramin, nehéz testi munkát zőgazdasági lakosság viszont, egész végzőké 300 gramm. A kenyérjiszit- évre számítva összesen 100 kg búrhoz kukoricalisztet és burgonyát kc- gonvát kap. Horvátországban a burvernek. — Bulgáriában népkenyeret gonya szállítása és kereskedelme szihoztnk forgalomba, amelynek 8Ószá- goru ellenőrzés alatt áll. A fejadag zaléka buza, ^20 százaléka árpaliszt, napi 300 gr. illetve havi 9 kg, ami kb. A napi fejadag kezdetben 300 gramm a szlovákiai fejadagnak felel meg. volt. ezt azonban 1942-ben 150 gramm- Magyarországon a cukorfejadag hara szállították le, majd njra 300 vonta négyszer 26 gr, de csak a vágrammra emelik és 1943 januárjában rosokban. A falvakban a békebeli fo250 grammra szállították le. A ke- jicyasztúsnak megfelelően lénvegesen nvérliszthez itt is a kötelező 35 szá- csökkentett fejadagok érvénvesok Bulzalék tengeri liszt és 5 százalék bab- ' gáriában kezdetben a Cukrot bevásárliszt hozzáadása. Horvátországban 50 i lási könyvre adták, majd általános százalékban kell kukoricalisztet ke- 1 rendelkezésekkel 1942 novemberében verni a kenyérliszthez, a fejadag most i a fogyasztást 25 százalékkal csök kei ott is napi 150 gramm, a korábbi 200 tették A havi fejadag 1 kg. Cukorrr Tisztogatási akció liorvátorszígban I Zágráb, február 10. A német-horvát ! csapatokkal egyidejűleg, amelyek j északról és északnyugatról nyomulnak. ! előre garázdálkodó partizánok elien, i az adriai partvidékről kiindulva, olasz-horvát csapatok is folytatják tisztogatási akciójukat északi és északkeleti irányban. Ezeket a hadműveleteket igen nehéz terepen hajtják végre, a Velebit-, Kapella- és Krbava-hegységben. Az olasz-horvát csapatoknak sokszor a partizánok 1300 méter magasságban kiépített és levesen védelmeziett állásait kell megrohamozniok. Ezeknek a csapatoknak sikerült Üdbina és K' nica helységeket, a partizánok kulesnllásait megf iszt'tani. helyett, a testi munkások adagja ennék kétszerese Szlovákiában a normális fejadag havonta átlagfogyasztónak 1.5 kg főző és 3.5 kg kenvérliszt, vagv 4.65 kg kenyér A testi' munkáját csak Cukorgyártásra szabad felhasználni tehát takarmtóivozási "élra nem. Lényegesen rossz,a bb a helv zet Szlovákiában, ahol -J cukorrnl « 750 gr havonta, viszont befőzési rétok 6 kg. a különleges nehéz testi! re várósokhan 40(1 gr. falvakban 1 intik ut vr-'zSk 980 & kenyeret kap kg ukrét utaltak ki a óvár r/w iák havonta. Wr ttesfeldSiUft^ákiáb** a eukorhií. von fokozod O' sii erőre berendezeti Í - f¥!©f€*Cfa kitonai alakulatoktól, kórházaktól, szállodáktól bérmosást vállal, állandóan kilós térelekben. Bocskay U. 5, | lelefoh 17-58. 396