Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-07 / 30. szám

Elzárásra átváltoztatható pénzbüntetéseket rótt ki a rendörbíró az elsötétitési rendelet ellen vétőkre fi Délmagyar ország munkatársától) Az «tóbbi időben ismét elszaporodtak a vársoban a légoltalmi kihágása):. A légoltalmi parancsnokság as ekötétités időtartama alatt őrjárataival rendszeresen razxiáztatja az uteákat ée az elsötétitési rendelet ellen vétők cimeit feljegyzi és további intézkedés végett átteszi a rendőrségben. A mostani háborús időkben, amikor; a légiveraély állandónak mondható, mindazokat, akik nem tartják l>e a rendelkezéseket. szigorúan megbüntetik. Enyhébb esetekben pénzbírság a büntetés, súlyosabb mulasztásokat azonban hosszabb tartamú szabadságvesztés se! is ' «*rithat a rendőri büntetőbiró. Gombát János rendőrtanáesos, fendőri büntetőbiró, mint a légoltalmi kihágások ügyében Ítélkezni illetékes elsőfokn hatóság február 5-én > és 6-án a következő Ítéleteket hozta: Hófehér László 90 pengő, vagy 9 napi elzárás. Sandberg Györgyné, született. Hollandcr Klára 90 pengő, vagy 3 nap. Varga Pálné. született Szabó Ilona 10 pengő. vagy 2 nap, Paragi Márton 5 pengő, vagyy 2 nap, özvegy Kispál L&szlóné 10 pengő, vagy 2 nap, S»a!ni.ii Simon 15 pengő, vagy 3 nap. özvegy Lázár Sándorné, született Moszlényi Klára 10 pengő, vagy 2 nap, Némethy Szilárdné, ssületett Fodor Ilona 20 pengő, vagy 2 nap, Vaes Erzsébet 15 pengő, vagy 3 nap, Szécsi János 10 pengő, vagy 2 nap. Székely Ignác 90 pengő, vagy 2 nap. Magyar József 15 pengő, vagy 3 nap, Kasza Mihftlyné, született Zsíros Erzsébet 15 pengő, vagy 3 nap, özvegy Balogh Lászlóné, született Sneydling Berta 20 pengő, vagy 3 napi elzé ráa. A rendőrség és a légoltalmi paranesnokság ismételten felhivja város közönségét, bogy a légoltalmi rendeletet, elsősorban pedig az elsőtétitésre vonatkozó előírásokat saját érdekében mindenki a legpon 'asabban tartsa be, mert a hatóságok minden mulasztást kérlelhetetlen szigorral fognak megtorolni. A Magyar llűh Lapja uj (ormában, gazdag illusztráció vaí, film, szépségápolás, divat, szép otthon, kézimunka rovatokká.1 kibővítve jelent meg s ezzel az uj pompás külsőjével és gazdagabb tartalmával nagy elöíizetőtáborái tul teljesen meghódította a nagykő zönséget. PAPP JENS lap modern szellemű kitűnő főszerkesztője kizárólag a MAGYAR NÖK LA PJ A-ban irja ismert művészi színikritikáit, amelyek »Szinházi Krónikák* címmel jelennek meg A nemes irodalmi versenyben az első helyen vezet ma a MAGYAR NÖK LÁPJA és ezt a helyet meg is fogja tartani, mert a magyar írók színe-javának válogatott írásait közli s emellett gazdag rova talvnl érdekesebbnél érdekesebb meglepetésekkel szolgálja a közönség Igényét. Ebből az átalakítóit ej lapból minden érdeklődőnek ingyen ktild mutatványszámot a MAGYAR NÖK LAPJA kiadóhivatala. Budapest. IV.. Ferenciekére- 7 Kérjen mutatványszámot! Feljegyzések a Gerliczy-családról (A Délmagyarország munkatársától) üzv. báró Gerliczy Ferencné, báró Fejérváry Gizella halálával isméi aktuális lett a Gerliczy-család, amelynek neve az utolsó évtizedben sokat szerepelt a sajtóban, ha mingyártnem is a magasztalás jelzőivel koszorúzva. Az érdemes és történelmi szerepet játszó ősök hírnevét egy kissé mintha meglazította volna a most elhunyt matróna elsőszülött fia, Félix, aki ez- j i •— a j | időszerint ismeretlen helyen tartózkodik. Állítólag a. nemzetközi siberek meleg fészkében, Liechtensteinban, ahol az állam bélyegujdooságok szakadatlan kiadásából fedezi a közszükségleteit. Erről a FélixrÖl, aki valóban felvette a többek között a liechtensteini állampolgárságot is, érthetetlen okból pedig nem szeret magyar földön megjelenni, alább még esik szó. Maga a család szereti eredetét egészen Szent Istvánig visszavezetni, bár az ilyen leszármazás mindig beletéved a legendák ködébe és okiratokkal nem támogatható. mert grata persona az udvarnál Máiia Teréziától 1774-ben osztrák, 1777beu pedig magyar báróságot kap. Fia, Gerliczy paulai Ferenc, az erdélyi bányászatok zalatnai fömestere, majd selmeczi bányagróf. (Supremus montium magister ac comes.) Azonkívül császári királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos. Áz ő fiai közül Mihály helytartótanácsi eluök igen kedvelt embere V. Ferdinándnak, Az első Geritczék Félix bihari alispán, Fülöp erdélyi kamarai tanácsos, József altábornagy, Ferenc huszárörnagy. A család nőtagjai mind csillagkeresztes hölgyek. Bennünket a család ismertetésénél most csak ez a Ferenc huszárőrnagy érdekel, akinek a fia Félix lett. viszont az unokája megint Ferenc. Férje a most elhunyt matrónának. Fejérváry Gizellának. Az édesanyja Korniss Lujza grófnő, egyébként egyetlen fiu. tisztségét, ami aztan a bank összeomlásakor meglehetősen érzékeny pénzáldozatába került. Akármit csinált, népszert mégsem tudott lenni. Odahaza is a felesége, a császárhű generális katonás erélyű, fejedelmi megjelenésű, lénva, vezette a dolgokat és tartotta kezében szilaj hajtásnál a gyeplőt. A sonrele tartozó átlamooiqir Két fia es két lánya született * Fejérváry Gizellával kötött házasságából. Félix fiát annakidején királygyttrövel avatták a jogtudományok doktorává, a kisebbik, az István, két nővérével együtt később hosszas és ac sajtóban szélesen pertraktált pereskedéssel szerezte meg törvényes örökrészét a bátyjától. Ez a Félix parcelláztatta igen he* lyes érzékkel, bár az érdekelteknél sok) keserűséget okozó birtok maradványt,' aztán beleszeretett Liechtensteinbe, bár igaz, hogy akkor már a változatosság kedveért román állampolgá'volt. Ezt az nj állampolgárságot előtt meglehetősen gazdag ember volt. nagyon régi magyar eredetű, az kétségtelen, mert erről már bizony ilékok állanak rendelkezésre. A nevük eredetileg Gerlicze volt, dc ez nem akadályozta meg őket abban, hogy az idők folyamán ne változtassák meg ezt a nevet a helyzeteknek és a körülményeknek megfelelően. IV. Béla király alatt, Gryzlow vár ostrománál, hol elsőnek tűzte ki a lobogót, kitüntette magát I. Ger1 i c z e Jakab, majd a tatárjárás szörnyűségei elöl menekülő király Destk a család utolsó fészke •£• "Ji^I^A^-"0™ ISetfcireíiTaz 1912-es Alexán*. ra, az 1915-ös Gabriella és az 1917-ee Antónia nevű leányaival együtt. A sok dicsőséget szerzett ösnemen magyar család sarját erre a cselekedetre nem holmi Coriolánusi ingereld ösztönözték, inkább a gazdasági, illetmájus 2-án szerezte meg az 1910-ben született F " • - FG G y J* u , , . , 'Kamarás, a főrendiház örökös tagja, Heg} azonban a csalad csakugyan „ ... »«• .i. zJ születési Torontál vármegye tb. főjegyzője és tulajdonosa a család számára még 18C4-ben adományozott deszk-klárafalva-ferencszállás-kukutyin - kiszombori egyesitett 11.066 holdas torontáli uradalomnak. a nagyváradi szellőknek, három bérháznak és az ősi palotának, ve vagyoni szempont, amelvct mindút ^^m aioianaK, napyra T>ecsQit a szegedi Gerliczy-háznak, a XV. szá- peleséRP „Rvanl<; s t i r b e y MM zadból való budai palotának A tiszta román bojárnő volt, ámbáf* V* 4b rV-»v T M I' .VAK* I, -4 I i Ilin i P awíVm J«v«r\ a I jaz arisztokratákat nem ismerő Ro->! vagyont akkor kilencmillió koronára, j abban az időben horribilis összegre, '^ánlábúT heiri"'mániából srerotik' nt becsülték. Kiállásra is kellemetes em- :bojárt he nek Eilsaheíh2 ber volt Ferenc, nem lehet | némiképpen tatáros arcú nő rolfJ n OOII « mindtrf emOrlónttnab m nnrlknln 1 ' 1 „ J meieawo airaij hogy mindlg szegénvneU mondható Inl,^ ' ^ h.talm visszavonulásai életének veszélyezte-, Feférváry Géj| bonvédelmi miniszter f!C"£í^ "."íli" retaí^. tesévei fedezte — ezert erdeme e is-' „ tfcltenedésü birtok tula]dono»a. ezert érdemei elis- szívesen adta hozzá Gizella lányát. « 0e ^ indl)]t , mi(híé~ Rendkívül mozgékony örökösen te- ,ff .&r6 fölóbirtokreform 8 Gertirxy) tésével fedezte méréséül 125tt-ban Wrych és Zwplych 1 várát kapta királyi adományképpen.{ rék7nykedö'' emb^r Az erről szolo donaciós levelet az Országos Levéltár őrzi. A XIV. század derekán Il.-ik GerVöröskereszt, Fehérkereszt, szöIWter,, . . , _ .,, melők szövetkezete, gazdasági Jakab Bosznmban verbosi!sportegyesületek, katolikus körök. gyermekvédő ligák szerezték meg elnöküknek, lóversenyeket rendezett a- * " (v.V?'k ,VaiÓ!l?f?a.1 i8* remélte, hogv ha román állampoLj vadaszta a tiszteletbeli tisztségeket l„írr. vAMt ^MlhaH , romániai főkormányzó, fivére, Gerlicze Pereg-; rin pedig Bosznia püspöke. (1349.) IH.-ik Jakab szörényi bán a XVI. században Mátyástól nyer királyi adományt, még pedig Rápolt, Plessiva, Valysora. Buderia és Pripelicz községekre Krassómegvében, mint ahon-||_ nan az egész család ered. majd a tö- na baj rökök elleni hadsereg fővezéreként. 'gárrá válik, megmentheti a vagyont. Ugy tudjuk, hogy reményei* .ben keserűen csalódott, végtére a rn« 'mán politika hullámzásainak a Stlr« hevek különösen alája voltak vetvw ,, .... ,r Éppen a hullámzások miatt nem lehrt belugyelőbizot sági tagja volt a Ma- ^ h „bben , pj,lanatb»n egv4 gyar Földhitelintézetnek, vajasztma- altalába7ottboil tartózkodnak-e hazó® ^"t"/*' "ZLl**,*^ J^Ti^m fogyasztják idegenben? külön, akár együttesen is nem lettvoL A román megszállás idején nagyváradi állampolgársági hivatal-; rozo* eneni naosereg fővezéreként. De mindig kacérkodott Szegeddel, | ^UJtZ '.ÍY^T «m • 502-ben novezetes diadalt arat a hi-Iahol ősei a mult század elején, immár ^úí URenck felett Pozseg® mellett. min* h^rnt fnlsToniDí!. i ... . . Fivére, Gerlieze, vagyis ezúttal a változatosság kedveért Gerlistyei György, csanádi püspök. _ .... ...j^.., mint bárók, polgárságért folyamod- !, tak A Váios _ nagybetűvel inr.jr6 Rcrlj péli $a-átkezfl (rásábaí mmdig — maga volt nemes, semmi -.i.*.. , _vr. (67.875. számit aktákat, amelyekben bl-, ,nr"'ró Gerliczy Félix sajátkezű írásába*! ..... sem™1i jelentette ki. hogv .Nagyváradon magnasi előnyre nem kivancsian. Hal(.4.44 _£_ ,".. , -. . . . . , _v i leien, m.v« állampolgárságot valaki a polgárai koré akarta magát vegyék fel a román «U I felvétetni, annak az előeletét, megbízfiai; hatóságát két tanácstag ntján szigoEnnek a harmadik Jakabnak kózül Imre szintén szörényi bán 1523-'. nian megbiráltatta « ba felvette, csak ban, Jakab és Miklós nevű fiai vi- polgárának tekintette. Az első feltétel szont a mohácsi vészben pusztulnak el, ahol egyébként részt vett a Csanádi püspök is, akárcsak az ország számos főpapja. Birtokaikból, amelyek részint Kras az volt, hogy a kérelmezőnek háza legyen a városban. Ez már valahogyan ide köti, — ámbár régi Írásokból kiderül, hogy másfél század előtt már háromszáz forintért ia egészen semegyében, részint Boszniában terül- j takanx házat lehetett Szegeden sietek el, a törökök kiszorították őket s | rezni. igy a Gerlicze nemzetség tagjai a XVII. század folyamán Horvátországban telepedtek "meg, nevüket Gerllchicb-re változtatva. (Még megérjük, hogy a sokat emlegetett leszármazó, Félix, felveszi a Gerliechtenstein nevet vaduxi predikátummal.) A XVIII. században János Félix fiumei és tengerparti kormányzó. Mária Terézia kedvelt embere. Gerlichieh Antal György 1708-ban, a spanyol örökösödési háborúban saját költségén felszereli hadi gályán szállította a császári hadakat Velencébe. Ennek az Antalnak az unokája még mindig Gerlichieh néven szerepel, a neve János Félix, volt királyi biztos a magvarországi királyi seregeknél, az idők folyamán Buccariban fő kapitány. A veszi fel először a Gerliczv nevet, elbucsuzva a Gerlicrélő! Nyilván a Szegedhez való régi csa ládi érzelmessége vette rá egyszer Gerliczy Ferencet, hogy a város öszszekuszált politikai, főleg személyi viszonyait felhasználva, Szeged első kerületének kormánypárti képviselője lett. Mint ilyen aztán sokszor feszült helyzetbe kerül Lázár György akkori polgármesterrel, tki nem engedte meg, hogy valaki — bérmekkora temperamentummal éa alkotási lázzal is — beleavatkozzék imádott városa dolgaiba. Azokat ő ismerte, irányító! ta. százféle dörgést, helyzetet, apróságot véve figyelembe, amikhez kívülálló nem Anthet, legfeljebb ront rajtuk. Gerliczyt azonkívül, bármilyen takarékos természet volt, elragadta a közgazdasági tevékenység láza, azérl • abban a naiv hitben, hogy minden nér> lampolgárok listájába*. Az utolsó aktaszám a bukaresti külügyminiszter^ aki pártolólag terjeszti a kérést akkori nagyváradi hatóság elé. ügy tetszik, hogy később, mikor} Liechtensteinhez való kapcsolata köM ismertté vált. törölték a románok se»j rából. A hűséges, vagyont, te-* kintélyt adó, elhagyott szegény Wa->| gyarorsfágra nem jön. Pedig mégis4 csak itt szereztek vagyont az ősök, Mi véreztek el a bazáértj — ha csak kW részben Is közgazdasági harcokban PEREGRINUS meg a horvátokhoz alkalmazkodó | intézet Földhitelintézet, elvállalta aj «Gerlichichtfflg Most már megtehette, Szeged-Alföldi takarékpénztar elnöki Minden este. Szinház Kávéház Családok találkozó helye., Kőváry Gitta és Pádár Erzsébet kellemes hangú magyar nóta énekesnők énekelnek. SxtekásI vacsora. Elsőrendű borok I Kitűnő fekete kávé. Szolid iraki Zenét Konstantin István kombinált zenekara szolgáltatja. Szíves pártfogást kér: Almás Arthnr kávés.