Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-30 / 24. szám

A német és olasz tőke c* Kárpátövezetben A nagytér-gazdaság tőkepolitikája ISTUD) A liberális gazdasági-'rcuU- mint ahogy a gyakorlati éleiixjo a liléit román nehézipari érdekeltsegen szeitieu a külföldi töke szerepe elsősorban gazdasági, <le a politikai liberalizmus következtében, közvetve politikai természetű is. Ebből következik, bogy minél inkább eltűnik a liberalizmus gazdasági és politikai alapja, minél inkább erősobb az áiiami beavatkozás, sőt közvetlen állami irányítás, annál erősebben csökken a külföldi érdekeltségek gazdasági és ezen keresztül közvetett politikai befolyása is. A tőkeszeré kapcsolatok által elért befolyásolhatósággal szembon egyro jobban előnyomulnak a közvetlen gazdasági és politikai kapcsolatok. Ez a folyamat szemünk előtt játszódott le az elmuit néhány év folyamán a Kárpátövezetben. A német exportoffenzíva egyre inkább a saját érdekkörébe vonta a duii,iménti országokat és ezt a gazdasági terjeszkedést egyre hathatósabban támogatta a német politikai súlynak megnövekedése. Természetes, hogy a két tényezőnek —« a német gazdasági és politikai túlsúlynak következményei hatással voltak a külföldi tőkeérdekeltségek alakulására is. A francia —angol—amerikai tökeérdekeltségeket fokozatosan felváltották a német és olasz érdekeltségek és amint ismeretes, ez az őrségváltás nem csak egyszer ü gazdacserét jelentett, hanem okozója és felidézője is volt egyúttal a különböző, többé-kevésbé mélyreható politikai rendszerváltozásnak IS. Teljesen téves volna tehát az az elképzelés, miszerwit Dclkeleteurópában csak egy egyszerű gazdacsere történt volna. Sől « német—olasz tőke bevonulása ezekbe az országokba nemcsak gyakorlatilag jelentett uj irányzatot, hanem már eredetileg is más elvi. alapon nyugszik. A német gazdasági szakirodalom ismételten hangsúlyozta, ugy e változást megelőző, mint az azt követö időkben, hogy a német érdekeltségváltalás tovább megy az egyszerű tőkerészesedéseken, vagy régi értelembe volt tőkekivitelen. >. ..Több izben hangsúlyoztuk, hogy délkeleteuröpai gazdasági érdekeink más terraészenyugati hatalmakéi. Nem . szükségszerü-e tehát, hogy a tőkekap- ^^L^tt^l közgazda mellett az üzemguzda áll kivül jelentős szerepet játszik a német (Neben dem Volkswirtschaftier, der i olajipar, illetve annak képviselői a Betriebswirtscbaftler.)* A délkeleti j román olajiparban. Gyakorlatilag teországok gazduiíági kiaknázásához kintve az állam ellenőrzése mellett a szükség van a német szakember és román olajtermelés német vezetés technikus munkájára. Mindenütt eredményesen működhetnek ezek, ahol szorosabb üzemi kapcsolatok állnak fenn és ahol német részről tőkeszerüen is kockázatot vállalnak. Ez csak olcsóbb, mert egy vállalkozás sikere, vagy balsikere, többek között a technikai vezetés ügyességétől, vngy ügyetlenségétől Is függ. Az ilyen üzemi együttműködés egyúttal a legnagyobb lehetőségeket nyitja meg a nemzeti személyzet kiképzésére a vállalat németországi üzemeiben Különböző alapításokra irányuló kezdeményezés és és ezzel uj gazdasági lehetőségek megnyitása sok esetben német vállalatoktól fog kiindulni, melyek a német piac szükségleteit ismerik, mihez az uj vállalatoknak nlkalmazkodniok kell, mert az (t. i. a némel piac) állandó eladási lehetőségeket biztosit. Ugyanakkor azonban nem feledkeznek meg a nemzeti személyzet kiképzéséről, szaktudásának emeléséről sem, ami közvetve ezek életszínvonalának emelkedését jelent? Ez a metódus tehát, német technikusok, néniéi gépek és üzemberendezések szállítása egyúttal kitűnő eszköz arra, hogy a délkeleti országok Berlinnel szembeu megnövekedett klíring-követelését Németország • maga vállalataival és szakembereivel kvázi ledolgoztassa. Mennél inkább részesedik Németország ezekben az országokban, annál nagyobb a lehetőség arra, hogy az eddig a délkeleti országok javára fennállott kliringcsucs letompuljon, sőt ellenkező irányban hegvezödjék ki. Itt egyelőre még nem tartunk, de a fejlődés ebbe az irányba mutat. Jollegzetes példája ennek a gazdaságpolitikának Németország, illetve a Göring-Müvek szerepe a román nehézi padban. Az angol—francia érdekeltségű nehézipari vállalatok először román nemzeti állami ellenőrzés alá kerültek, majd azok teljes kisajátítása következett és a következő lépés ez üzealatt áll. Románia mint nyersanyagtermelő igen fontos a német vegyiipar részére, ami abban jut kifejezésre, hogy az I. G. Farben-Industric jelentős romániai alapításokkal növelte nyersanyagbázisát. Rostnövények és olajos magvak ültetvényeinek sorozata dolgozik ma Romániában. Emellett a tisztán tőkeszerü bankérdekeltségek is elég jelentősek. A német banktőke a most folyó háború kitöréséig csak a Rumjinische Biinkanstaltnál volt képviselve, amely a Dresdner Bank, Commerzialbank és a kölni Stein bankház közös alapitása. t!)41-ben szerezte meg a Deutsche Bank francia—belga kézből a Rumgnische Commerzialbank tóhbréqét. mig a Reichskredit gesellsehaft a Rumjinische Credit- rendeltetési helyükre. L cél szolgálakeresztül a Deutauhe Bank restesedül, Horvátországban sránylag csekélyebb a. német ipar és bankérdekeltség, itt a Kroatische Landesbank annak iparvállalatai jelentik a némel pozíciót, amely eredetileg a Zivnostenska Banka érdekeltségéből ment át a Dresdner Bank érdekkörébe. Olaszország szerepe főleg a Balkánon nem uj keletű. Bulgáriából régi kereskedelmi és ipari kapcsolatok fűzik Olaszországot. Az összes külföldi tőkék között Olaszország vwlt Bulgáriában a legerősebben képviselve és pedig közel 25 százalékkal 1939ben. Az albán kulcspozíció elfoglalása után az olasz érdekeltségek rohamosan fejlődtek. Albániában magában az állami petroleumvállalat látott hozzá aa albán petróleum kitermeléséhez, mig a magántőke aránylag szerényebb szerenet játszott A bolgár kapcsolatok maradtak azóta is a legmélyrehatóbbaJk. Az ujabb olasz tevékenység etlsőteorban arra irányul, hogy Bulgária természeti kincsei tényleg el is jussanak banknál vállalt részesedést. Később következett be a Deutsche Bank érdekeltségvállalása az eirvik legnagyobb román banknál, a Bancn Commerzin'" Romann-nál Ez az érdekollséwállnl" némiképp bonyolulttá vált a legutóbbi időkben, amikor a Böhmische Unionbank tőkeemelésével kapcsolatos rész vénvátcsoportositások történtek a Creditanstalt. Bankverwin és a Deutsche Bank kőzött Bulgáriában jeloulös útépítések folynak német vállalkozók vezetésével, továbbá az újonnan Bulgáriához csatolt területeken német vállalatok segítségével folyik az ottani fémbányák kiaknázása. A két nagyjelentőségű bolgár bank, a szófiai Creditbank és Bulgarische Commerzialbank, szin tában áll egy bolgár—olasz közlekedési vállalat, mely egy nagy tranzverzális utat épit a Balkánon, amelyet egész Buszosukig hosszabbitanak meg, amelyen át a Romániával való áruforgalom is lebonyolódhat. A szárazföldi szállítási vállalkozáson kivül tervbevették egy Duna—Adria-csatorna építését is. A bolgár vegyiiparbaa a Montccatini tröszt kezd egyre jelentősebb szerepet vállalni. Ami a bankérdekeltséget illeti, Albánia gazdasági feltárását a Banca di Napoli és a Banca Nazionale del Lavoro finanszírozzák. Bulgáriában viszont a Banca Commerciale Italianu érdekeltségei jelentősek. Tervbevették a bolgár textilipar kiépítését is és pedig ogy cellulóza- és mürostgyár építését. E terv tén német érdekkörbe tartoznak, még- megvalósításáig azonban egy bolgár pedig az első, a Discontogesellschaft i cgykéz-vállalat gondoskodna az olasz én a Bleichroeder ház egy régebbi műselyem és mügyapju behozataláról. ami a legutóbbi megállapodás értei mében vámmentes. Horvátországban az olasz bankok, közlekedési vállalatok, vegyiipari ér petroleumvállalatok látnak hozzá « gazdasági újjáépítéshez | Az itt emiitett vállalkozások egv -csolatok is más természetűek legyenek és nem koll-e 02 uj viszonylatok mellett a gazdasági vállalkozásukban vaUgyanezt a tendenciát követi az olasz gazdaságpolitika is. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy itt né16 részvételnek egyáltalában elesnie? met-olasz versenyharcról volna szó Ezek csak akkor jelentenek befolyá- ,Az ola8Z érdekeltségek széleskörű elsolási pozíciót, amint láttuk, ha egy közvetlen uton elérhető politikai befolyással vonnak összekapcsolva. Ha azonban a politikai kapoaolatok megfelelőek, akkor a gazdasági együttműködés előfeltételei is megfelelően alakíthatók kl Németország és a délkeleti országok kőzött anélkül, hogy szükség volna a tőkerészesedések utján való befolyásolásra. A részesedésekről való lemondással •itünne egyúttal az a kockázat is, amely ezzel mindig kapcsolatos...* Eiviieg tehát Németország lemond grrol, hogy tőkét exportáljon, vagy legalább is arról, hogy csak tőkét exportáljon. A tőkeszegény és épp ezért elmaradott országok gazdasági kincseinek kiaknázásához megfelelő eszköznek tekintik az ezekkel való külkereskedelmi kapcsolatok intenzivebb kiépitósét, továbbá a technikai segítségadást, amely abból áll, hogy német vállalatok saját szakembereikkel *« gépeikkel közvetlenül részesednek az országok kincseinek kiaknázásában. ». ..A szoros együttműködésnek mégiw • maga üzemgazdasági oldala la. terjedése értékes segítőtársként állit ja az olaszokat a németek mellé, elsősorban Európa gazdasági ujjárendezésében. Ezektől az intézetektől nem ] csupán azt várjuk, hogy fenDtartás nélkül álljanak az ujjárendezés szolgálatába, hanem azt is, hogy az ujjárendezés szellemében működő erős motorok legyenek. Ezáltal természetes előnyhöz jutnának, minden működési területükön a régi rend híveivel szemben, még akkor is, ha a belföldi gazdasági kapcsolatok súlypontja azoknak az oldalán lenne. Németországnak és Olaszországnak, az uj Európa kezeseinek, közös érdekük az összes európai államok uj termelő munkaközősségének súrlódásmentes megteremtése és így természetes, hogy minden rendelkezésre álló erőt ennek a közösségi munkának a szolgálatába kell állítani, olyan intenziven, ahogy csak lehetséges. Nem kicsinyes vetélytárs! irigység, hanem tiszta, jövőtmutató megállapodásokon alapuló, nagyvonalú társasviszony felel meg a német— olasz társasviszony szellemének*. A fenti elgondolás alapján már nagyjelentőségű némel tevékenység folyik a kárpátövezeti országokban Illetve a Dunsmedeocében. A már cmalapítása, mig az utóbbit a Dresdner Bank szerezte meg a párisi Banque de Paris ct de Pays-Bas-tól. Mindkét bank jelentós ipari érdekeltségekkel rendelkezik Bulgárián belül ós ezáltal a némef főkének fokozott lehetősé ige nvillk a fcntemlttett együttműködés kifejtésére Ez a megállapítás 'észé még esak a tervezés vagy el egvébként áll a romániai érdekeltsé- készítés stádiumában van s a teljes gekre is. kifejlődés tulajdonképpen csak a háSzlovákiában is számos német ipar- borU győzelmes befejezése után várvállalat tevékenykedik, mig a bank- hatótőkéSen a (Böhmische Unionbankon (Markos György* Az Olvasó iria Kifogyott a trafikokból a zsír- és tészta váltó jegy Igen tisztelt Szerkesztő ur! A sok panasz, amit az Olvasók rovatában olvasok, majdnem mind a nős és családos emberek érdekében íródik. En legalább is ugy nézem. Tessék tehát megengedni, hogy most a nőtlen emberek érdekében is megnyíljon ez a rovat. Nem nagy ügy, amiről szó van, mégis az én, de mondhatnám ugy is, hogy a mi szempontunkból nagyon is fontos. Azt lehetne mondani, hogy létkérdés. Létkérdés, mert pillanatnyilag az a helyzet, hogy nem kapunk enni, mi, legényemberek, akik a vendéglőben vagyunk kénytelenek étkezni. Hogy rövid legyek, azért nem kapunk enni a vendéglőben, mert nincs váltójegyünk. Nincs zslrjegyűnk, nincs tésztajegyünk. Nem azért, mintha idöelőtt elprédáltuk volna és előre megettük a jövő hetit, hanem azért, mert a városban nem lehet se zsirjegyet, se tésztajegyet kapni. Hiába járjuk sorra a trafikokat, nincs és nincs! Hát miért nem hoznak a közellátási hivatalból? — kérdezem a trafikosnét — Hoznék éa kérem alássan, küldők is érte napról-napra, de nem adnak. Azt mondják, hogy kifogyott — hang zik a válasz. Miután pedig mind a négy vagy te trafikban ezt mondták, ahol váltéjegyet kerestem, el kell fogadni, hogy igy is van. Már most előállt az a kémikus helyzet, hogy amig Szegeden mindenféle" közszükségleti cikk van kielégítő mennyiségben, addig mi, gényemberek kénytelenek vagyanU olyan ételeket enni, amihez nem keli zsirjegy, viszont a tésztáról egysaf rüen le kell mondanunk. Mindez eank azért, mert nincs váltójegy Szívesen elhiszem, hfcgy ennek a szegedi közellátási hivatal az tes» és azt is, hogy a jegyek leszállítása az adminisztrációs személyzet elégtelensége miatt késik, de szerintem ezen könnyem lehelne átmeneti intézkedéssel segíteni Adjon ki a váras ideiglenes pót-váltójegyeket és ba majd megjönnek az igazi jegyek, akkor ezeket becseréli. A Szerkesztő öreg legény. ur igaz hive;