Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-30 / 24. szám

Szeged szervezeti szabályrendeletének ujjáalkotása és a mérnöki hivatal A törvényhatósági 'jogú városok közül ma már Fzeged az egyetlen, ahol a miiszaki ügyeket nem ügyosztály, hanem „hivatal" intézi kor régre rendezve rao és egységbe váljon. A közgyüiésnek módja var van foglalva az átszervezés, ebben fezzel a kérdéssel határozatának' a vonatkozásban máris elavulttá meghozatala előtt foglalkozni. (A Délmagyarország münkaldrsá-' tói) A szombat délelőtt 10 órára összehívott törvényhatósági rendes közgyűlés tárgysorozatának egyik feltűnést nem keltő, de annál fontosabb napirendi pontja a szervezeti szabályrendelet ujjáalkotása, ami szoros kapcsolatban áll az ujabb időkben a közigazgatás szervezetében bekövetkezett lényeget érintő változásokkal. A kisgyűlés hozzászólás nélkül fogadta el a polgármesterei előterjesztést s azt pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé a igy valószínűnek látszik, bogy a közgyűlés is egyhangúan magáévá teszi a kisgyülósi előterjesztésben foglalt javaslatot A szervezeti szabályrendelet ujjáalkotását az tette szükségessé, hogy az elmúlt idők során annyi változáson ment át a közigazgatás szervezete s ebben az ügyben annyi egymástól szétszórt szabályalkotás történt hogy ebben a rengetegben a legszakavatottabb közigazgatási tisztviselő is esak nehezen tud már eligazodni a jogszabályok egységes rendszerbe foglalása hiányában. A város jelenleg érvényben levő szervezeti rendjének alapja ma is az 1903-ban alkotott szervezeti szabályrendelet, amely az első közigazgatási tőrvény rendelkezéscinek megfelelően szervezte meg Szeged város közigazgatási adminisztrációját Ez a szervezet lényegileg különbözött a maitól, egészen más volt a polgármester hatásköre, önálló hatáskörű közigazgatási fórnm volt a tanács, saját működési és hatáskörrel voltak felruházva a tanácsnokok stb. A* 1929. évi XXX. törvénycikk teljesen átalakította a közigazgatási autonómiák szervezetét, * polgármester működési és hatásköre lényegesen kibővült, mint ügyintézőszerv megszűnt a tanácsnokokból és más ügyosztályvezető főtisztviselőkből alkotott tanács s ennek helyét a hatáskör nélküli referáló ülések foglalták el, ahol az ügyosztályvezetőknek tájékoztatni kell a polgármestert a folyamatban levő ügyekről, megszűnt a tanácsnokok önálló ügyintéző hatásköre » ettől kezdve a polgármester nevében intézkednek, mint nj fórum vonolt be a közigazgatásba a törvényhatósági kisgyűlés s a közgyűlési hatáskörből kivéve, ennek hatáskörébe utalta a törvény az ügyek kisebb jelentőségű, de számszerűleg nagyobb részét. A kisgyűlés éppen ezért minden hónapban ülésezik, a közgyűlés ellenben egy évben csak négy rendes ülést tart stb. De az nj közigazgatási törvénytől függetlenül is a fejlődő élet követelményeinek megfelelően az elmúlt időkben a közgyűlés is számos határozatot hozott, amelyek a szükségnek megfelelően módosították a közigazgatási adminisztráció szervezetét s igy előállott az a helyzet, hogy ezt a szervezetet egy elavult szabályrendelet tartja fenn, az élő tőrvénynek, az 1929. évi XXX. törvénycikknek nyoma sincs ebben a stabályrendeletben, az időközben keletkezett módositó szabályozások pedig szétszórva és összegyüjtetlenfll hevernek a különböző ügyosztályokban. Az uí szervezeti szabályrendelet megalkotását, illetve a szétszórt joganyag összegyűjtését még a mult évben megkezdte dr. Tóth Béla helyettes polgármester, mint a város főjegyzője s a tervezet kisgyülési elfogadás ntán ma kerül a város parlamentje elé. A javaslatot az előkészítő tárgyalások ntán áttanulmányozta a jogügyi bizottság is s a közigazgatási jogászok általában nagy helyesléssel fogadták a tervezetet, aminek elkészítésére s szabályrendeletté való alakítására elérkezettnek látszik az idő. A javaslat kritikai taglalása során azonban a közigazgatási jogászok s általában a közigazgatás vezető tényezői azon az állásponton vannak, hogy nagy hiányossága a közgyűlés elé kerülő javaslatnak, hogy ugyanakkor, amikor korszerűen s az eleven életnek megfelelően kiván szabályrendeletet alkotni, csak a meglevő állapotot foglalja egységes szabályozásba, uj szervezeti intézkedéseket azonban nem tartalmaz. Főleg a mérnöki hivatal jelenlegi szervezeti rendszerének fenntartásával kapcsolatban állapitható meg. Tudomásunk szerint Magyarországon ina már Szeged az egyetlen törvényhatósági jogú város, ahol a müszalU ügyeket úgynevezett mérnöki hivatal s nem tanácsi ügyosztály .intézi. Ezzel a kérdéssel foglalkozott már a törvényhatósági bizottság közgyűlése is s többizben kifejeződött az a kívánság, hogy a megfelelő, korszerű szervezeti átalakítás történjen meg Szeged város műszaki hivatalában is. A mérj nöki hivatal különállásának, illetve a tanácsi ügyosztályok alá rendelésének rendszere elavult állapot, a közigazgatási ügyintézésre semmi előny nem, csupáncsak hátrány származik belőle. Ez a fölismerés vezette a törvényhatósági városokat, hogy a mérnöki hivatalaikat műszaki ügyosztállyá szervezzék át, amelyeknek élén tanácsnoki rangú műszaki főtisztviselő áll s Jmint ilyen hivatalával együtt közvetlenül a polgármesternek van alárendelve. A műszaki ügyosztálynak lényegesen egyszerűbb, kisebb adminisztrációt kivánó, praktikusabb az ügyintézése, mint a mérnöki hivatalnak, a változott szervezet fokozott kötelességekkel és felelősséggel jár s annyi előnye van, hogy feltétlenül előbb-utóbb sor kell hogy kerüljön az átszervezésre Szegeden is. Az átszervezés beletartozik a közigazgatási ügyintézés szervezetének szabályozásába, tehát a legjobb alkalom lenne erről a szervezeti szabályrendelet ujjdalkotásának keretében. ezzel egyidejűleg gondoskodni, még abban az esetben is. hogyha a pillanatnyi helyzet nem is alkalmas egy ilyen nagyobbarányu átszervezés megvalósítására. A szervezeti szabályrendelet intézkedéseinek kiterjesztése ezirányban is, az első lépést jelentené a megvalósítás felé, amire mindenképpen sor fog kerülni s biztosítaná azt, hogy akkor, amikor átszervezik majd a , mérnöki hivatalt, már készen állana a szervezeti szabályozás s az nj szervezeti szabályrendelet sem leu ue kitéve annak, hogv akkor, amiPázmány időszerű beszélt Homonnay főpolgármester a Pázmány Egyesületben tartott serieabeszedeben Budapest, január 29. A Katolikus | írók és Hírlapírók Országos Páz máuy Egyesülete közgyűlést tar-' tott. Elsőnek Tóth László főszerkesztő a pápára ós Magyarország Kormányzójára mondott felköszöntőt, majd Romonnay Tivadar, a főváros polgármestere mondott?" • j serlcgbeszédét. Serlegbeszédébon többek között a következőket mondotta: — Európa ég*.. Lángjai az égig világítanak. Tűzben és vérben fogant az újesztendő. Sötét felhők gyűlnek a horizinton. Súlyos gondok ülik meg a nemzetet. Sajnos ez nem uj és nem ismeretlen jelenség történelmünkbon. A magyar sorsért való aggodalmában vetette fel Pázmány Péter Rómában egy népszövetségszerü tömörülés gondolatát. Talán utópia volt, de egy igaz. magyar álmodta meg benne a felszabadult Magyarországot. Pázmány nem a haláltól féltette a magyar nemzetet. Tudta, hogy a nemzet nem hal meg, ha hisz Istenében és ha hisz saját hivatásában. Sok emberben azonban — folytatta a főváros polgármestere — nem elég szi lárd ez a hit. Sok emberből hiáuvzik az eszményiség kultusza. TI > pedig a magyarok ma szétbnzn-t szítanak, ha tcHtvérh re<>t támasztanak, ha széthasogatják a nemzet egységét, mindent el veszi tettünk Ha önként feláldozok nemzeti önállóságunkat. szentistváni alkotom nyuknak akár egyetlen tég'áját is. akkor még a békét is elveszítjük. Homonnay Tivadar főpoiaármes ter végül a katolikus magyar intelligencia mozgósítására emelte a Pázmány. Péterről elnevezett serleget 200 penő© pénzbüntetésre itélte a bíróság Parragi György tamadútat Budapest, január 29, A budapesti büntető járásbíróság pénteken tárgyalta azt a bünpert, amely Parrugi Györgynek, a Magyar Nemzet munkatársának feljelentésére indult meg könnyű testisérté- és életveszélyes fenyegetés miatt Szennik György grafikus iparművész-növendék ellen. Parraginak egyik cikke után Szennik bátyjával együtt felkereste öt, helyreigazító közleményt kért, majd mikor ezt nem kapta meg, inzultálta Parlagit Szennik György tagadta bűnösségét: Jogosan megérdemelte az ur, amit kapott, mert olyan kijelentést tett amilyet magyar üjságirótól nem vár az ember — mondotta a tárgyaláson, I — Ön hogyan gondolja, hogy az j ilyen dolgokat pofozkodással el lehet intézni? — kérdezte az elnök. I — Hát ebben hibásnak érzem ma; gam — haugzott a válasz . A továbbiakban arról tett valló mást, hogy Parragi állandóan jegyezgetett a helyén. Tardi-Veres Lászlóval együtt ugy gondolták, hogy valószinüleg jogtalanul nl az első sorban. — Az udvarban kértük meg, — mondja — mutassa a jegyét. Erre nem volt hajlandó, ismételt kérő sünkre pedig kifakadt: — Micsoda terrorizálás ez itteu? Furcsa, hogy egy vendéget, aki a pénztárnál megváltotta a jegyét, igy felelős ségre vonnak. — Végül mégis csak megmutatta a jegyet és látuk hogy jogosan ül az első sorban. Ekkoi bocsánatot kértünk tőle. Amikor » lapban megjelent a „Három markolegéuy" cimü cikke felháborodtunk azokon a kitételeken, amelyeket — szerinte — nekünk mondott volna: „Szépen fest az önök nj világa, uhoi első. második és harmadik helyre * osztják a nemzetet". A szerkesztö' cégben folytatott beszélgetés során ! megcáfoltam a cikkben foglaltak®* és helyreigazítást kértem, ö felcsuttant, rámkiáltott, hogy j akarjam őt meghazudtolni, : igazat irt. — Később Parragi rámkiáltettc „Azt hiszi, hogy hogy megijedek? Beállítanak ide testőrséggel! Ns akarjanak engem terrorizálni!'" Még azt is mondta, hogy „hazug terrorista banda". Én erre ütöttem meg. A bíróság ezután Parragi Györgyöt hallgatta ki. Elmondta, hogy nem önszántából ült a matinén az első sorban, hanem csak azért, mert oda kapott jegyet. Amikor a ruha tárban igazoltatták csupán azt mondta, hogy „hagyjanak béké ben", majd amikor kijelentették, hogy az első sort a kegyelmes urak részére tartották fenn, igy vála szolt: „Szép uj világ ez, amikor igy kivételeznek." Végül kölcsönösen igazolták magukat. Másnap meg irta cikét, amelyben kitért a ruha tári jelenetre is. A bíróság Szeuniket 300 pen yő pénzbüntetésre itélte. Az életveszélyes fenyegetés vádja alól felmentette. Az itélet nem jogerős. (MOT) Tudakozódás tábori postai csomagok sorsa iránt Budapest, január 20. A posta veatr igazgatóság rendeletet adott ki, .melynek értelmében uem tábori po» tai küldemények sorsának megállapi lasa iránt további intézkedésig csak a küldemény feladásától számított k«t hét múlva lehet kérdőiv, illetőleg ta , dakozmány kiállitását kérni. E kortó tozások az érték küldeményekre (érték levél, értékdoboz, kézi és betétcsoma golO nem vonatkozik A rendelet tofc . mar t-én lép hatályba. (MTU