Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-27 / 21. szám

J LM AGY ARGIS2A0 7 giRKItDA, 1B43 jannár 87. Február elejére várják Kalocsára Glattielder érseket Budapest, jannár '26. Kalocsától jelenti a Magyar Kurír "tudósítója: Glattfeldep Gyula kinevezett kaíoesnA érsek egészségi állapotába ) hrvendetee javulás állott be. Február elejére várják az uj érsek megérkezését Kalocsára, Az Olvasó irja Az ifjúság korcsolyázása Igen tisztelt Szerkeszt Ur! Engedje meg, hogy nb. lapja január 19-i számának >Az Olvasó lirja« rovatában >Az ifjúság korcsolyázása* cimü cikkre a Szegcdi Korcsolyázó Egyesület a következőkben válaszoljon: Zsigmond Vilmos oki. sportoktató ur cikkében azzal vádolja egyesületünket, hogy üzletszerűen megállapitott, uiagas 1 pengős napi belépti dijaival kizárja pályáiról a korcsolyázó ifjúságot Ez a vád alkalmas arra, hogy az egyesület működését helytelen megvilágításba helyezze és ártson vele az egyesületnek, tehát — dacára annak, hogy cikkíró ur könyörtelenül kijelenti, hogy az egyesületünk részéről >mcntségre és kimagyarázkodásra ok és mód nincsen* — mégis, különösen a nagyközönség felvilágosítása végett, szükségesnek tartjuk az alábbiak közlését: Egyesületünk Szukováthy-téri és a Korzó-pálván naponta 600—800 személy korcsolyázik. A pályák befogadó képessége körülbelül annyi. Ennek a 600—800 személynek 98 százaléka tanuló, vagy még iskolába sem járó, kicsi gyermek Nyugodtan kérdezzük tehát, hogy igaz-e az a vád, hogy mi kizárjuk pályáinkról az ifju•ságot? Ezek a tanulók, illetve gyermekek természetesen nem 1 pengős napijegyekkel, hanem majdnem kivétel nélkül 10 pengőn bérletjeggyel korcsolyásnafc, amely 80 jégnapra (30 délelőtt és 30 'délután) érvényes s amellyel az egyszeri korcsolyázás — ha az illető a jegvét ésszerűen ki is használja — az idén 20 fillérnél nem fog többe kerülni. Ezt mfnden kisdiák tudja és meg is érti. Igyekszik is jegvét kihasználni. Vannak közöttük olyanok, akik az eddigi 19 jégnap alatt S2—34-*saer korcsolyáztak. Ismételten kérdezzük" tehát, igaz-e eikkirö Urnák' az a vádja, hogy egyesületünkben a tanuló csak 1 pengős belépt? dijak" mellett korcsolyázhatnak? Igaz, hogy a napi korcsolyázás díja 1 pengő. Azonban olcsó, például nanl 80 filléres belépti dijak mellett (Kár anyagilag az egyesületre ez lenne előnyősebb) a pályák annyira tuiAsnfoltak lennének, hogy lehetetlen lenne a fegyelmet fenntartani egyrészt. másrészt különösen a kisebb gyeremkek között sok baleset fordulna elő. Vécezetfll még esak annyit akarunk megjegyezni, hogy az egyesület vezetősége, melyben egyetemi tanár, ny. katonatiszt, orvos, ügyvéd, komolv testnevelési tanár, stb foglal helyet, munkáját az ifjúság és a sport iránti szeretetből, hazafias lelkesedéstől áthatottam minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül látja eí. Ez a vezetőség ugy most, mint a jövőben minden Jogos kritikát, különösen olyanokat, amelyek az ifjúság és a sport érdekeit szolgálják, szívesen vállal, elvária azonban azt. hogy a k'rittzálók, különösen ha azok sportemberek, előzőleg kellőképpen tájékozódjanak. Soraink közléséért hálás köszönetet mondva, vagyunk hazafias üdvözlettel- Szeged 1943 január 25. A Szegedi ffo-rocnlvázá ItgVestP.-t Vezetősége. „Szeged feladata, hogy a magyar ipari élet közvetitője legyen a Balkán felé" Az iparosság hetilapjának erdekes cikke a szegedi kézműipari problémákra', Rainer Ferenc nyilatkozata oz ipar gépesítéséről (A Délmagyar ország munkatársától) Az ország iparosságának hetilapja, aa Iparos Hírlap legutóbbi számában Gosztonyi Jenő tollából feltűnést keltő cikket közöl s ebben részletesen ismerteti a szegődi ipartestület és a szegedi iparosság életét A cikk bevezető részében foglalkozik azokkal a súlyos csapásokkal, amelyek a múltban Szeged iparosságát érintették 8 amelyek között legnagyobbak az árvíz, majd az ország megcsonkítása volt, amely utóbbi végvárrá tette Szegedet s megfosztotta legfontosabb piacától, <i Délvidéktől a szegedi iparosságot. Most a bácskai részek visszatérése után uj lendületet ka pott a szegedi iparfejlődés. A szegedi kézművesipar, amely nek létszáma messze meghaladja a háromezret, mindenkor tudatában élt elhivatottságának — mondja az Iparo-i ITirlap cikke. — Mert Szeged feladata, hogy a magyar ipari élet közvetitője legyen a Balkán felé. A szegedi ipartestület által renddezett, messze külországokban nagyhírű Szegedi Ipari Vásárok beszédes tanulságtevői annak, hogy Szeged iparossága mindenkor megfe lelt a belehelyezett bizalomnak. Ezeken a vásár-kiállitásnkon még a külvárosok egyszerű műhelyeiből is az iparos alkotóképeségének remekei kerültek napvilágra, hogy hirdetői legyenek a magyar iparosban rejlő nagy tehetségnek. A szegedi ipari vásárokat kellő szervezéssel a Délvidék, sőt a Balkán nagy ipari vásárává kívánják kifejleszteni, sajnos, n háborús világválság miatt, az idén aligha kerül sor a vásár megrendezésére. 153 érettségizőit, 24 diplomás iparos A eikk további részeiben lelkesen méltatja az Iparcsarnok jelentőségét a szegedi kézmüjpárosság boldogulása terén, majd kiemeli a szegedi Ipartestület tagjainak magas képzettségét ? általában a szegedi iparosság fejlett színvonalát Magas ipari kultura jellemzi S regedet — folytatja a cikk. — A város iparosai Is mindig magas mü veltségi színvonalon álltak és társadalmi vonatkozásban is valóban vezető szerepet töltöttek be. Mint érdekességet említjük meg, hogy a szegedi ipartestületnek 153 érettségizett és ti föskolát végzett tagja van, ezek legnagyobb része az építőiparban, a fa- és vasiparban tevékenykedik. Szegeden működik az ország egyetlen gépészeti és elektrotechnikai felsőskolája, amely a többi ipari szakintézettel együtt biztosítja a város és környék iparosainak minél nagyobb szaktudását Ezt a célt szolgálják a nagyszáma továbbképző tanfolyamok is. A szegedi iparosság megbecsülését látja a cikkiró abban a körülményben, hogy az egyetem rektora megválasztása után hivatalos tisztelgő látogatásai során fel szokta keresni az ipartestület elnökét is. Foglalkozik a cikk Rainer Ferenc személyével is, aki rgint a Raineresalád harmadik nemzedéke áll az iparosügyek szolgálatában. Atyja, Rainer Károly szintén ipartestületi elnök és kamarai alelnök volt, nagyatyja, id. Rainer Fereitf ugyancsak alelnöke volt a szegedi ! kamarának és 25 évig irányította Szeged iparosságának életét. A kisiparosok szövetkezeti tömörülése A cikk további részeiben részletesen foglalkozik a szegedi iparoisúg nyersanyagellátásának kérdéseive'. majd ismerteti a szegedi kézmüuarosság fejlett szövetkezeti életét. Szövetkezetbe tömörültek a szabóiparosok, a lábbelikészitöiparos >c a bőriparosok, jól működik a lak berendező szövetkezet és számos közszóllitási Csoport is működik a különböző ipari szakmákban. A kisipari hitelkérdést szolgálják a takarékcsoportok. A hadbavonult iparosok itthonmaradottjairól a jól kiépített bajtársi szolgálat qon doskodik. Szakosztályi bizottságok alakultak a szolgálatra bevonult iparosok itthonmaradottjainak támogatására tanácsadás és pénzügyi segélyezes utján. Jellegzetes intéz ménye a szegedi iparosságnak a' öreg Iparosok Otthona, amelybe 22 elaggodt tisztes iparos kap me leg otthont és jó polgári ellátást. Mihelyt a viszonyok megengedik. 50 férőhellyel uj otthont épit a testület. A megfelelő telek már ren delkezésre áll. Az Iparos Hirlap cikke a következőkkel fejeződik be: Szeged iparossága a megnehezült viszonyok között is lankadatlan erővel küzd a máért és a holnapért; az időszerű iparoskérdések megoldásáért és a szebb és jobb iparos jövőért. A rohanó idők krónikásé sem mondhat mást, mint ami már szinte szállóigévé vállt: ha Szeged kézműves iparossága a múltban ;.< nagy volt, a jövőben még nagyobb és virágzóbb lesz. A gépesítés és a tanonc? tartás kérdései Az Iparos Hírlapnak ugyancsak ebben a számában Rainer Ferenc elnök részletes nyilatkozatot ad a legfontosabb iparosproblémákról. Nyilatkozatában a kővetkezőket mondja Rainer elnök: — A háborús világválság közepette nem könnyű nyilatkozni a jövő alakulásáról, különösen a kézművesipar' vonatkozásban. Az bizonyos, bogy « szakképzett, tanult iparosság megá|l<: a helyét a jövőben is, sőt páratla'" munkabírásával és alkalmazkodó kész ségével a mainál még sokkal nagyobt szerepet tölt be az elkövetkező idői termelési rendjében — A magyar iparosság a gépesités felé halad és igyekszik munkája megkönnyítésére és termelő tevékenységé nek hasznosabbá tételére szolgálatát) állítani a gépeket. A jövőben még f<» knzottabban számolnunk kell a gépesités előrehaladásával a ké/müvesinarban Fel kelt készütnünk erre a korszakra és meg kell könnvifenünW. hogv akár égvéni segitség. vagv szövetkezeti alakulás formájában minél töt.*' I iparos alkalmazhasson géneket mühí Ivében. — Az ipari utánpótlás kérdése szintén egyik legfontosabb előtérben álló kérdése a magyar iparosságnak. Az tagadhatatlan, hogy a tanoncoktatás régi rendszere ma már nem tartható fenn. Az iparos pligha veheti teljes ellátással magához azt a tanoncot, akt végeredményben mégis csak tanuló, sok másféle irányban is lekötik M idejét. A megfeieiő dijazás kérdése t legfontosabb, mert viszont "agy » visszaesés az ipari szakmákra készülő ifjúság jelentkezése terén. Itt természetesen más szempontok is közrejátszanak és ezért feltétlenül szükségesek olyan nngyobhmérvü intézkedések, nmelvek alkalmasak az ifjúság kedvének fokozására az ipari pályák választása érdekében. Bizom benne, hogy ilyen irányban rövidesen megtörténik a kellő kezdeménvezés Milyen szerszámokkal HU fefszere'nt a gépjármüveket (A I)é|magyarorSzág munkatársát*'!) A szegedi rendőrség gépjárműosztálya kedden a következő felhívást bocsátotta ki: »A legutóbb tartott gépjárómürazziák során megállapítást nyert, hogy a gépjármüvek üzembentartói n gépjárómüvei kapcsolatban előirt szerszámkészletet nem hordják magukkal, vagy szerszámkészletük nem teljes s ennek a következménye, bogy igen sok kihágási eljárás Indult meg a gépjárómütulajdonosok ellen. A kikérdezések során azt is megállapította a rendőrhatóság. hogv a gépjárómüvek üzembentartói nem is tudják mi az előirt szerszámkészlet melv nélkül a közúti forgalomban közlekedni nem lehet. Tájékozás stíl közlöm.hogy a motorkerékpárok elOI irt szerszámkészlete: 1 drb 200-as egyetemes fogó. 1 drb 50-es félkezes kalapács nyéllel, 1 drb 150-es áttűzött (tehát nyélbe ékelt) csavarhúzó, 1 drb 200-as állítható csavarkules. 1 készlet ' szerelökules (6 részes knleskészlet 8— 10. 9—11. 14—15. 16—17. 19-19 és W I —22 kulcshőséggel), 1 drb kézi légrvumpa. 2 drb gumiszerelővas. 1 gumffoltszorltó. 1 készlet gumi ragasztófolt, 1 tekercs szigetelőszalag. 1 szerszámtáska. A gépkocsik szerszámfelszerelése: 1 drb 200-as egyetemes fogó. 1 drb 80—6—15-ös laposvágó, 1 drb félkezes kalapács nyéllel. 1 drb 150-es, 1 drb ! 200-as nehéz áttűzött , csavarhúzó. 1 állitható csavarkules (200-as). 1 készlet szerelökules: 8—9. 10-11. 12—13, 14—15, 16-17, 18—19. 20-21. 22-23 24—25-ös kuiesbőséggel. 1 hosszú gyujI

'tőgyertyakulcs tövissel, 2 gumiszerelővas, 1 gumifoltszoritó. 1 készlet gumiragasztóiéit, 1 tekercs szigetelő szallag. 1 gk. emelő (a gk. nagysága szerint). 1 kézi légpumpa, 1 kerékínyadugókulcs (abroncscseréhez), 1 szerszámtáska, tehergépkocsiknál még 1 hiddeszka.* A rendőrség a razziákat a jövőben rendszeresiteni fogja és amelyik sépJárómü nincs felszerelve megfelelő szerszámkészlettel, annak tulajdonosával szemben qz 1939. évi fi tc. slai>íán "Márnáit