Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-27 / 21. szám

Pálfy József polgármester már 19í6-ban javasolta a házasság előtti vizsgálatot Egy korszakalkotó tanulmány-indítvány hiteles története (A Délmagyarország munkatársától) A tisztifőorvosi hivatal ajtaján gyakran fordulnak ki riadt tekintetű párok s ügyefogyott ütődőttséggeJ ballagnak a lépcsők felé. Ezeknek nem engedi meg a törvény a házasságot, mert betegek. Csak látszatra kegyetlen a tőrvény, alapjában véve ennél hasznosabbat nem produkáltak hosszú évtizedek. Egynémely sziv elkomorodik, reménységek lefagynak, végeredményben azonban javul az emberanyag egészsége. Régi klasszikus verssorok zson ganak bennünk, bár a szerzőjüket hosszú idők óta nem tudjuk megtalálni: Benne van a szentirásba'. Apák bűne fiak átka. De aa apák érdemébe A fiaknak semmi része... Elejét venni minden bajnak nem esak okosság, hanem tisztesség kér dése is. Ezt akarja az uj tőrvény. A gyakorlat, meg a tapasztalat mutatja majd meg az eredményt Szegednek ezen a téren nagy érdemei vannak, mert akkor foglalkozott már a kérdéssel, amikor másfeié esak kényeskedtek, szemérmeteskedtek és jóakarattal bár, de huzták-halasztották a kérdés gyökeres megoldását Dr. Pálfy József akkor még árvaszéki elnök, 1916 nyarán alapos barmimányazámba menő indítvánnyal járult a közgyűlés elé, intézzen feliratot a kormányhoz és a képviselőházhoz olyan tőrvény készítésé érdekében, amelyben a vérbeteg ség gyógyítása büntető szankcióval tétessék kőtelezővé mindenkire. A nemi betegség elleni védekezés munkájában a hatóságot jól szervezett társadalmi propaganda támogassa, a gyógyítás állami és szegényeknek in gyenes legyen nem csak kórházban, hanem házi kezelésben is, továbbá nemcsak a hatóság által beutaltaknak, hanem az önként jelentkezőknek is. Szenzációs része ennek a régi tanulmánynak az, amely szerint házasságkötés előtt a házasulandó férfiak egészségi bizonyítvánnyal igazolják azt, hogy ragályos, vagy örökölhető betegségben nem szenvednek. Aki venereás betegségének tudatában a ragály terjesztője lesz, az 1878. iV. tc. 316. §-ának rendelkezése alá vétessék. Rendszeres orvosi ellenőrzést kiVán dr. Pálfy József a sereiéit korban levő fiútanulóknál a nemibetegségek ellenőrzése szempontjából, majd kitér a gyári munkásokra, munkásnőkre, cselédekre, bonnokra, dajkák ra, bábákra, akik mind orvosi bizonyítvánnyal tartozzanak igazolni | aés'íjából teeSdő" kormányint&ke bogy nem szenvednek ragályos nemi dés€kre vonatkozólag felterjesztett jaerélyes, drasztikus kemény intézkedésekkei lehet elérni. —< A mi népünk pszihéjét és indolenciáját ismerve, nem várhatunk jó eredményt szelid figyelmeztetéstől, vagy felhívástól. A rettenetes betegség éppen azért pusztít olyan nagy mértékben, mert azt mindenkor takargatták, kendőzték és nem tekintették »szerencsétl#i betegség*-nek, mint teszem azt a lábtörést, amit azonnal gyógyítani keli. Okosan, emelt fővel, szakértelemmel kell felvilágosítani mind a két nemű ifjúságot a fenyegető veszedelemről. Ahol pedig betegség és annak terjedésében veszély van, ott intézményes garanciák kellenek a gyógyítás kényszerére. Felemlíti a minden részletre kiterjedő tanulmány, hogy Pálfy József tíz éve sorozási elnök és bőséges alkalma volt tapasztalni, hány fodrász, cukrász, pék és masszőr fordul meg előtte, undorító és veszélyes nemibetegségben szenvedők, akik rendes kereseti foglalkozásuk közben a gyanútlan közönséggel érintkeznek s öntudatlanul is terjesztői lesznek a nyavalyának. Családi környezetünkbe hány alkalamzottat engedünk, akikről nem tudjuk, mi lappang bennük? Mikor a házasulandók az anyakönyvi hivatalban jelentkeznek, az okmányok egész sorozatát követeli meg tőlük a törvény, csak azt az egyet nem kérdi, hogy megvan-e bennük az egészséges generáció létrehozásának feltétele? — Ha megkövetelik és szabályozzák a védhimlőoltást, a trahoma gyógyítását, a venereás betegeket is kényszergyógykezelés alá lehet venni. Részletesen foglalkozik az eddigi hiányos és sokszor homályos törvényekkel, amelyek »nagyobb terjedelemben elterjedt bajt* emlegetnek, de olyan fogyatékosak, hogy még nem kerültek gyakorlati alkalmazásra s hivatkozik Galíciára, ahol a pálinka és a nemi betegségek ósszehatása folytán a katonai anyagból 4000 sorköteles közül csak 25 lett alkalmas. Már csak ezért is az állam feladata a gvógvkezelés. A házasság előtti vizsgálat Azóta sok minden megvalósult abból, amit Pálfy József polgármester huszonhét év előtt lelkes és emberszerető gondoskodásában tervként a napvilágra tárt. Szinte csak mellékesen emiitjük meg, bogy javaslatát a közgyűlés még 1916 nyarán elfogadta, azt a belügyminiszterhez felterjesztette, aki viszont válaszában ezeket mondja: »A memibetegségek elleni védekenek élettani következményeivel számolni kell. Az állam pedig nem vét a házasság szentsége, a közmorál ellen, ha bölcs előrelátással, egy kissé prózaiasan kellemetlenül, de a gondos családfő bölcsességével tekint a jövendő felé, mely a házasulandók előtt poétikus ábrándok színes ködével van borítva. — Szinte hallom a felzuduló ellenvetések hangját, hogy a törvényes házasságok megkötésének akadályoztatása esetén a törvénytelen házasságok és születési esetek számát szaporítjuk. Lehet. Eleinte valószínű, hogy kedvezőtlenebb lesz a házasságon kívüli születések statisztikája, ám hiszem, hogy csak átmenetileg, mert a kötelező gondoskodás, a kényszergyógykezeltetéssel járó zaklatások után az emberek meg fogják ismerni önmaguk és fajunk egészséges fejlődése iránt tartozó kötelességeiket s rájönnek, hogy a törvényes házasság ilyen okból való akadálya nemcsak ugy hárítható el, hogy házas ságon kivflli viszonyban éljenek, hanem ugy is, hogy gyógyuljanak. Hallom az ellentmondásokat, hogy D&LMAGYAROftSZAG SZERDA 1943 január *l. az államnak nincs joga aa: egyéni szabadság ilyen hallatlan mérvű kor iátozására. Igen is, van joga. Mladenhez van joga az állomnak, ami a* állami közületben élők biztonságát 4m jólétének előmozdítását célozza. Indítványát annakidején néhány statísztikaí adattal illusztrálta Pálfy József. 15 évi összeállítás eredményeként felemlíti, hogy tizenegy millió élve született gyerek közül a szölés utáni első hetekben elhalt Magyarországon egymillió 200.000. Ehhez járni még az abortnsok és koraszülések nagy száma. Nyolc éivi adatgyűjtés eredménye szerint a gyermektelen házasságok száma 13 százalékról 17-rr emelkedett. 1900-ban szifiliszből származó agyalágyult beteget 43.000-e' ápoltak. Ezek száma tíz év múlva 5-' ezer lett. Hogy milyen ma a statisztika, azt fejtse ki más. Mi csak emlékbe akartuk hozni, hogy ezek a rendkívüli je lentőségü törvényes intézkedések Sre igédről indultak ki. folylaíiüK a szegetf-berettiióuifaloi nemzetkfizi Dl ínltfsíí Ebben «z évben o hódmezövasárheliji szabász Kiépítésért Kerül sor (A Délmagyarország innnkatársá- —176 kilométer közötti 14 kilómétere* tói) A szeged—berettyóújfalui nem zetközi ut Szeged és Algyő közötti szakasza — amint köztudomásu — az elmúlt év végére elkészült Az útépítést az idén tovább folytatják és sor kerül az Algyő—Vásárhely közötti sza| kaszra. E n d r e y Béla hódemzővásárhelyi polgármester — amint vásárhelyi tudósítónk jelenti — a kereskedelmi minisztériumból értesítést kapott hogy a szeged—berettyóújfalui ut 162 betegségben. Minden orvos, akinek hivatása gyakorlása közben megállapított és ragályos nemibetegség jut tudomására, köteles legyen meggyőződést szerezni, hogy a beteg gyógyiittatja-e magát orvossal? Csalód és magánjog Teljesen tisztában volt Pálfy azokkal az óriási nehézségekkel, komplikációkkal és az első pillanatban leküzdhetetlennek látszó akadállyal, amik az indítványa megvalósítása elé tornyosulnak, hiszen itt sulyos személyi, családi és magánjogi dolgok vegyülnek, — azért a terv nem kivihetetlen, ruoutlia. mert eredményt csakis vaslutait tudomásul véve, értesítem polgármester urat, hogy a város felterjesztésében foglalt javaslatok tárgyalás alatt állanak*. A kezdeményezés kérdése mindenesetre Szeigedröl indult el s ha megérése sokáig is tartott, továbbá, ha vannak még rések, amelyek szintén kiegészítésre szorulnak, a haladás óriásinak mondható. Epp azért emlékezzünk meg róla, hogy mit mondott annakidején Pálfy József és szavaiból mi ment át a törvénybe, annak intencióiba? — Tudom, hogy intelligens emberek és családok szemérmes érzékenygzelvényének kiépítése ügyében elrendelték a közigazgatási bejárást A helyszíni szemlét február 12-én tartják meg. A közigazgatási helyszíni bejá rás résztvevői Vásárhelyen, a polgármesteri hivatalban gyülekeznek. A közigazgatási bejárást Eliscbei Pál miniszteri osztályfőnök vezeti A 162—176 kilométeres szelvéo* Algyőtől Hódmezővásárhelyen át * kutasi uti vámházig terjed. Közgyűlés elé kerül az OMTK szegedi üzeme megvásárlásának Ugye Mii tárgyai a csütörtök délutáni kisgyűlés és a szombat délelőtti közgyűlés ? (A Délmagyarország munkatársú- j üresedett tagsági helyek betöltése tói) A csütörtök délután fél 5-re, kerül a közgyűlés elé. összehívott törvényhatósági kis-' gyűlést és a szombat délelőtt 10 órára összehívott közgyűlést kedden délelőtt készítették elő a városházán. A kisgyűlés tárgysorozatára 38 ügyet vettek fel, amelyek közül a tárgysorzat elején levő 13 pontban a város részére szükséges különböző szállításokat ad vállalatba a kisgyűlés. Jelentősebb űgy nem szerepel a kisgyűlés napirendjén, a tárgysorozat többi pontja alatt különböző bérleti, építési engedély, betegszabadság és más hasonló ügyek vannak felvéve napirendre. A saját hatáskörbe tartozó ügyek qjintézése mellett előkészíti a csütörtöki kisgyűlés a szombati közgyűlés anyagát is. A közgyűlés napirendjén mindenekelőtt különböző belügyminiszteri leiratokat mutat be a polgármester a törvényhatósági bizottságnak, majd a szervezeti szabályrendelet njjáalkotása, egy árvaszéki ülnöki állás, egy III. osztálya aljegyzői állás, a fertőtlentő intézet gondnoki állása, egy uj dijnoki állás, az exporthüségét érintjük kemény kézzel, azonban tohazhoz egy szakaltiszti (gepeszi) a dolog ugy áll hogy a házasság vég , állás szervezése, a kegyúri bizotttére is felnőttek komolv elhatározása ságba egy tag beválasztása s a kü A tárgysorozat 20. pontja alatt ar 1940—41. gazdasági évben előállott vízkárok miatt javasolt földhaszonbérmérséklések engedélyezés* szerepel a közgyűlés napirendjén Nagyobb érdeklődés előzi meg a tárgysorozat 22. pontjának tárgya lá6át. Az itt felvett kérdés kapós" latban áll azokkal a hetek éta tartn tárgyalásokkal, amelyek a te jellé tás megszervezésére s az egész tej kérdés végleges mederbe lerelődé sének megoldására hetek óta foly matban vannak a városházán. Mini a Délmagyarország már beszámolt róla, a tárgyalások két irányban folytak, egyfelől abban az irány ban, hogy a város lakosságának tejjel való ellátásét ismét •*/ OMTK vegye kézbe, vagy ha ez nem volna lehetséges, a város ve gye meg az OMTK-tól teljes üzemi berendezését s maga szervezze meg a tejellátást. A tárgyalások során ez az utóbbi megoldás kelült elő térbe s a polgármester most javas latot tesz a közgyűlésnek az Orseá gos Magyar Tejszövetkezeti Köz pont szegedi üzemének átvételéfe. A közvágőhidi exportbülöíuv/ belső felszerelésének és hütöberon eov életközösség létesítésére, amelv- lönböző szakbizottságokban meg- i deresének céljából államsegély. I