Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-26 / 20. szám

i> f: I. M \ <> > t jut B * 7. K G KEDD. 1943 jan oár ». dr. Tóth Béla tiszti főorvos vezeté­sével az egészségügyi szolgálat ve­zetői megtartották megbeszélésü­ket. Ezen a megbeszélésen az az álláspont alakult ki, hogy a tanfo­lyam hallgatói kitűnően megálltak a helyüket, nagy és lelkes szakkép­zettségről tettek tanúbizonyságot. Ezt a vezetőség nevében dr. Szé­ehen?/i István köszönte meg a vizs­gázó hölgyeknek. Beszédében ki­emelte a légoltalmi szolgálat nagy fontosságát, a munkát és áldozatot vállaló hazafias készséget, amellyel a tanfolyam résztvevői elsajátítot­ták a szolgálatban rájuk váró kö­telességek végrehajtásához szüksé­ges tudást s külön köszönetet mon­dott a sikeres tanfolyamon közre­működő kiképzőknek eredményes tevékenységükért. A vasárnapi gyakorlatszerü vizs­gával lezárult első tanfolyam öt 1 orvos-előadója dr. Berzéky Erzsé­bet, Ivanovitsné dr. Krompaszkv Sári. dr. Magyary Imre. dr. Mert­Tibor és dr Zajtay Lajos volt, aki1­a légoltalmi egészségügyi szolgál-ii olméletl részébe A oktatták a részt­vevő hölgyeket. Mellettük a gye- j korlati kiképzésben két önkéntes ápolónő, Kiskéry Tóth Miklósné és dr. Viola Györgyné tevékenykedett lelkesen és eredményesen s részt­vett még a tanfolyamon mint szak­előadó dr. Lévay Ferenc ügyvéd is. A tökéletes sikerű vizsga-gyakor­lat megrendezése Juháss István­nak, mint albörzetparáncsnoknak az érdeme. A légoltalmi parancsnokság most egymásután megtartja a másik <">t alkörzetben is ezeket a gyakori a t­jellegü záróvizsgákat, amelyeken mintegy 800 kilcépzett hölgy vesz részt. A legközelebbi alkörzeti záró­vizsga vasárnap délután lesz. Ró­kuson. 2K$JÉE2U.> • J-N .«- X. közönséget és kijöjjön messze, idegen­be, vállalva a harcokban elfáradt hon­védek mulattatésát? — Régi vágyam volt — mondja kedves, közvetlen hangon —, bogy sze­retett honvédeink szórakoztatására ki­kljöjjek a frontra, hogy ezzel, ba kis mértékben is, de lerójam hálámat azo­kért a nagy áldozatokért, mindannyiunkért, értem is, nap-nap A hetek óta hulló hó fehér leplé- egyenruhás .közönség, soraiban szelni | Aj^SSS^HÜSR Tábori Színház a fronton ferencjozsef KESERŰVÍZ hagyja el a színpadot. A dalra és mó­kára vágyakozó honvédek szűnni nem akaró tapsa azonban ráadást követel. Egyöntetű kívánságra elénekli még a .Habossüteményt, és... vége az első résznek. A szünetben felkeressük a színpad egyik fenyögallyakkal feldíszített sar­kában álldogáló Kiss Manyit és megkérjük, mondja el, hogyan ke­rült a Tábori Színházhoz, mi vitte ar­ra, hogy Jen szép volt a búcsúzás a oeieii-pá­lyaudvaron. A vonat indulasa előtt annyi csomaggal, ajándékkal halmoz­tak el, hogy lépni alig tudtam tőlük cs valósággal ugy festettem, mint agy lő, mozgó karácsonyfa. A vonat el­indult és. inost itt vagyok, hogy ja­tckoinmal, dailai és tánccal köszönjem meg honvédeinknek azt a sok, kedves­nangu tábonlapot, amelyeket száz­számra juttattak el hozzam. Megköszönjük a kedves, őszinte sza vakat, .katona-szerencsét, kivánuns * művésznőnek. Még utánunk szól: — Kérem, irják meg, hogy minden­kit szeretettei üdvözlök és várom * rengeteg levelet a 202/01. tábori pos­taszámra. Mire leérünk a nézőtérre, már meg­kezdődött az előadás második részé nek első száma és harsány nevetés ta­núskodik arról, hogy a .Zenebohóc, kiválóan teljesiti hivatását, tiuiácsy Albert magyarnóta-számai és egy ki­vel jótékonyan takarja el a félig rom-l badőlt orosz városka kopott szegény­ségét Itt, elől a hadiövezetben, közel a fogcsikorgatva küzdők vonalához, egyik nap éppoly csigalassúsággal és véres egyformasággal telik el, mint a többi. A hétköznapot az ünneptől csu­pán a rövid, tábori istentiszteletek áj­tatos ünnepélyessége választja el, kü­lönben a harcokban elfáradt honvéd­nek a jóhnegérdemelt, de rövid pihe­nő az ünnepe. Vasárnap van, talán mi sem vet­tük volna észre, ha nem érkezik az ,,,-i parancsnokságtól az értesités: > A Budapestről uthainditott 25 ta­gú Tábori Szinház a déli órákban meg­érkezik.. Egyik alakulatunk segédtiszti szo­bájában érthető izgalommal várjuk a vonat pafctos érkezéséről szóló tele­fonértesítést. Végre rövid, éles csen­getés. A segédtiszt sietve veszi fel a kagylót. — Halló! Igenl Tehát tizenöt perc múlva érkezik az állomásra! Köszö­nöm Vége! Percek alatt beülünk a parancsnokság előtt utrakészen vá­rakozó szánkóba és abban a pillanat­ban érkezünk a pályaudvarra, amikor a vonat éles féknyikorgás közben megáll. Alig futja végig kereső sze­münk a hosszú szerelvényt, máris megpillantjuk az elsőnek leszálló Kiss Manyit. Kissé fáradt arccal, de mo­solyogva állja a hivatásos és műked­velő honvéd fotoriporterek pergőtü­zet. Még néhány perc és a havas pá­lyatesten csomaghalmokkal körülvéve, együtt van a .Társulat*. Itt van Ker­tész Dezső a feleségével Platthy Ba­bával, Utry Anna, Kelemen Lili, Mát­rav Maya, Polly Anny, R. Tóth József, Anday Béla, Homonnay Ferenc, Gulá­esy Albert, Lászlóffy József, Járay Ferenc, Surányi Győző és sokan má­sok. Az ünnepeltek között, feltűrt kabát­gnllerral szerényen húzódik meg a tábori Szinház áletrehivója és lelke, vitéz Tolnay Andor igazgató. A Szin­ház parancsnokával vitéz Z. B. alez­redessel együtt egy-kettőre a várako­vx> két autóbuszba ülteti a társaságot és rövid negyedóra múlva a várospa­rancsnok alezredes üdvözlőbeszéde után a kijelölt, kényelmes szállásokon pihenheti ki mindenki az öt napos utazás okozta fáradtságot. A pihenő azonban nem sokáig tart. Két óra múlva már a .Színházban, van a .Társulat., hogy tudásuk és művészetük legjavát nyújtva, már az első este egy háromórás kabaréelő­•dással örvendeztessék meg a honvé­deket. A termet zsúfolásig megtöltő szinfoltokkéoi világítanak a vöröske­resztes nővérek főkötői. Megérkezik a városparancsnok al­ezredes, elsötétülnek a .nézőtér, lám pái, felgördül az ütött-kopott függöny. • Hatalmas tapsvihar köszönti a kon­ferencier szerepét betöltő Platthy Ba­bát, aki könnyes szemmel, meghatott hangon jelenti be az első szám szerep­lőit: Mátray Mayát, Kertész Dezsőt és R Tóth Józsefet. A remek előadásu kis egyfelvoná­sos után, a magyar nóta legszebbhan­gu művésznője: Utry Anna lép a szín­padra. Gyönyörű, ezer színben pompá­zó magyar ruhában, meghatott mo­solygással köszöni meg az előlegezett, szűnni nem akaró tapsvihart. A ke­zében tartott, fehér keszkenővel köny­nyedén int a légierők zenekarának és a rádióból jólismert, meleg hangon fel­csendül az első magyarnóta... Valami furcsa, megmagyarázhatatlan és mégis érthe­tő melegség lopódzik a szivembe és szemeim akaratlanul is az ájtatos csendbe!? figyelő honvédeket nézik. Az egyik negyven év körüli, nagybajuszu, szikár magyar, lecsukott szemekkel ül. Szinte látszik rajta, hogy minden ideg­szálával, egész lelkével átérzi a ma" gyarnóta soha el nem muló varázsát otthagyjon otthont, sikert,, tünően előadott apacsjelenet után a műsor utolsó számaként Kiss Manyi, Kertész Dezső és Surányi Győző » >Das Frauiein. cimü mulatságos bo­hózattal kacagtatják meg a honvéde­ket. Legördül a függöny. A Tábori Szin­ház első előadásának végére értünk A boldog, megelégedettséggel mosoly­ameíyeket' 8° honvédek lassan elhagyják a szín­háztermet. Halkan beszélgetve, készülődne* .hazafelé, a művészek. Sötétség van a kis orosz város­ban. Távolról tompa ágyúdörej hallat­szik és az ütegek torkolattüze vér­vörösen villan meg a láthatáron. Kü­lönben csend van, halotti csend, csak néha csikordul meg a,fagyott hó, egy­egy őrködő honvéd bakancsának szö­ges talpa alatt. Tarján Győző karp. örv. Tolnay igazgató ur Tábori Színházat állit fel és tagokat keres, azonnal és örömemi jelentkeztem. A Színész Ka­mara kérésére kiengedtek a Fővárosi Operettszínház nagysikerű operettjé­ből, a .Mária főhadnagy.-ból és sike­rült felbontanom a Vigszinházzal kö­tött szerződéseméi is. Hetek óta tartó lázas készülődés után, végre elérke­zett az indulás pillanata. Felejthetet- \ lizttónapi börtönre itfltíh fogtechnikust, ebi pOtanvagbOI készttette az „aranif-fogakat (A Délmagyarország munkatársá­tól) Paskai Tivadar Tibor 28 éves fogtechnikus állott hétfőn vádlott­ként a szegedi törvényszék üng­váry-taaúesa előtt Puskáit félévvel ezelőtt tartóztatták le azért, mert tömegesen érkeztek ellene feljelen­tések, hogy aranyfogak készítését vállalta, de az arany lányminőségü pótanyagból készí­tette a fogakat. A tárgyaláson kiderült, hogy •Pa8kai ]parÜzé8° tullépte azt & [Sulyos szervi baja keletkezett. Errc­£££ ^i.^hh^r^lt megengedett határt amelyet a ke- val? hivatkozással kérte a ^ 1ár. reskedelmi es iparügy, miniszté- gyalágon u 8Zabadiábra helyezését, num érvenyben levő rendelete ,10gy Eltelhesse magát. A bíróság megszabott. A fogtechnikusoknak hogy abból fogja készíteni a mftfo­gakat, a szakértői megállapítás szerint azonban a fogtechnikus arany helyett randolf-fémből «si­nálta a fogpótlásokat. Amikor a károsultak feljelenté sére Paskai ellen megindult az el­ír'b játtiS' a fogtechnikus, hogy megmo­ara an - aekedjdk a felelősségrevonástól, merrget ivott. Hosszas kórházi áp©» lásal sikerült megmenteni az életét azonban a mérgezésből kifolyólag Néhány sorral hátrább, fiatal, nap­barnított arcú honvéd kipirultán, csil­logó szemmel áll. Mellén halványan csillan meg a kisezüst vitézségi érem. Ki tudja, milyen véres csaták, avagy bátor egyéni haditettek elismeréseként kapta? És igy tovább minden arcon, legyen az fiatal, vagy idősebb, lát­juk a megnyugvást, a gyönyörködést és a soha el nem muló szeretetet a varázsos magyar nóta iránt. Visszafordulok a színpad felé és a simán, zökkenő nélkül gördülő műsort látva, pillanatokra elfelejtjük azt, ho^y háború van, hogy ezer kilométerek vá­lasztanak cl a megszokott, kedves ott­hontól s a minduntalan felcsattanó tapsvihar régi forrósikerü színházi estékre emlékeztet. Múlik az idő, az előadás első része a vége felé jár Szünet előtti utolsó számként, egy­szerű falusi ruhában, Kiss Manyi je­lenik meg a színpadon. Jellegzetes mozdulattal simítja hátra a piros fő­ktő alól makrancosan arcára hulló fürtöket, megvárja az üdvözlő tapsvi­har végét és kedves hangján elénekli a két legújabb és legnépszerűbb kato­tonanótát; a »Gsicskás«-t és a »Két ugyanis már három évtized óta nem szabad „szájban" dolgozni, a foghúzást, tömést, mintavételt és egyéb fogászati kezeléseket Ma­gyarországon csak képesített fog­orvosok eszközölhetik. A régi fog­technikusok közül néhánynak meg­felelő szaktanfolyam elvégzése és szakvizsga letétele ntán engedétvt adott a minisztérium an-te, bon-v egyszerűbb fogorvosi funkciókat i ­elláthassanak. Ez a jogosítás azon­ban kizárólag személyekre szólt é sem örökölni, som átruházni nem lehetett Paskai uiár csak fiatal" kora miatt sem rendelkezhetett ezzel a képesitóssel, mégis orvosi működést fejtett ki. A bíróság előtt azzal vé­dekezett. hogy őneki valóban van szakképesítése, azonban ezt Szer­biában szerezte és nem tudta, hogy az Magyarországon nem érvéi ij%s nyolc volt pá ciense jelentette fel csalásért, mert napot ültem az gyesben, kezdetűt . Szivderitő látvány, amikor az utolsó, Faskait egyebkent sorok éneklésénél honvédsapkával a .ciense jelentette fi leién, tisztelegve feszes díszlépésben tört aranyat vett át tőlük az*a.. a kérést elutasította és Paskait négy rendbeli csalás bűntettében, valamint négyrendbeli csalás kí­sérletének kísérletében mondotta ki bűnösnek és Hzhónapi fogházra ítélte, amelyből azonban a vizsgá­lati fogsággal hat hónapot kitöl­töttnek vett a bíróság. A vádlott és az ügyész az Ítéletben megnyugo­dott özv. Frtiund Simonné ugy maga, mint családja nevében mély fájdalommal tudatja, hogy fia Freund isitian 32 éves korában 1942 szep­tember 24-én, távol szerettei­től meghalt. Pistukánk nyugodjál békében

Next

/
Thumbnails
Contents