Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-26 / 20. szám

HOlpolifihai szemináriumot rendez a Normann Lillafüreden lüHaföred. január 25. A MÉP ja­nuár 24-től 29-íg külpolitikai szeminá­riumot rendez Lillafüreden, amelynek célja a párt külügyek iránt érdeklődő tagjai számára összefoglaló tájékozta­tást adni ax általános alapvető külpoli­tikai problémákról, valamint részletes szakismeretet nyújtani a magyar kül­politikám alapvető kérdéseiről. Vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, a MÉP országos elnökének felkérésére a szemináriumot a nemré­giben megalakult Külügyi Intézet szer­vezte meg. A szeminárium feladata az ország legjobb nevű szaktudósainak és diplomatálnak bevonásával az egysé­ges magyar külügyi felfogás leszöge­aése, valamint ezen tulmenőleg útmu­tatást adni azirányban, hogy mi módon képviselhetjük az egyetemes magyar külpolitika érdekeit a legjobban ugy hazánkban, mint hazánkon kivül. A lillafüredi politikai hét iránt az országgyűlés tagjai körében rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg és a MÉP, valamint az Erdélyi Párt tagjai közül több, mint 140 képviselő és felsőházi tag jelent mc^ élükön vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszterrel, a MÉP országos elnökével, Bárczay Ferenc m. kir. titkos tanácsos, pártvezérhe­lyettessel, gróf Teleki Mihály nv földmüvelésügyi miniszterrel, a képvi selőház külügyi bizottságának elnöké­vel és vitéz Bonczos Miklós igaz­ságügyi államtitkárral f A szemináriumot hétfőn reggel nyi­totta meg vitéz Lukács Béla tárca­nélküli miniszter, a MÉP országos el­nöke. Vitéz técsöi Móricz Kálmán előadásában vázolta azokat a felada­] tokát, amelyek a nemrégiben megala­l kult külügyi intézetre tudományos, tan­iigvi-külügyi vonatkozásokban hárul nak. majd Horváth Jenő egyetemi tanár hazánk közismert diplomáciai történésze tartott előadást /MTF Á szaksajtókiállitós a magyarkulturális életsokrétüségének bizonyítéka Antal miniszter beszéde a kiállítás megnyitásán Budapest, január 25. Az Országos Magyar Sajtókamara szaklapalosztalya K á 11 a y Miklós miniszterelnök fő­védnöksége és valamennyi szakminisz­ter védnöksége alatt a Műcsarnokban szaksajtókiállitást rendezett A ma­gyar folyóiratoknak e hatalmas sereg­szemléje hü keresztmetszetét adja a magyar kulturális életnek, A kiállítá­son szereplő közel 1200 szaklap beszé­des bizonyítéka a magyar művelődés sokrétegűségének. Az első országos szaksajtókiállitást hétfőn délben fél 12 órakor nyitotta meg Antal István nemzetvédelmi miniszter. A minisztert Sónyl Pál, az Országos Magyar Saj­tókamara szaklaposztályának elnöke üdvözölte. Az üdvözlésre a nemzetvé­delmi miniszter válaszolt. — A szaksajtókiállitás — mondot­ta a miniszter többek között — volta­kép seregszemle. Seregszemléje és fel­vonultatása a magyar sajtóirodalom egyik igen tekintélyes vonalszakaszán a rendelkezésre álló szellemi erőknek. A kiállítás a mai nehéz és válságos időkben egyben szimbólumot is jelent, j A sokszínű, talán nem egyszer szét­húzó magyar erők összefogásának és egy magasabbrendü egységbefoglalásá­nak szimbólumát A magyar nemzet ma nehéz küzdelmet viv. Ebben a küz­delemben a küzdelmek örök törvénye j szerint csapások is érnek bennünket, i a csapások azonban nem törhetnek ! meg bennünket, ha kemény lélekkel, erős bizakodó hittel minden összefo­gás latbavetésével álljuk és visszük előre. Ezután Antal miniszter tüzetesen végignézte a kiállítás ízlésesen és szemléltetően összeállított hatalmas anyagát. A kiállítást az érdeklődő kö­zönség február 2-ig naponta délelőtt 9 órától délután 5 óráig tekintheti meg (MOT) Megállapították a hadikö!csönkárosu!tak támogatásának mértékét (A Délmagyar ország munkatársá­tól) A hivatalos lap közli a belügy­miniszternek rendeletét a hadiköl­osönkárosultak támogatása tárgyá­ban. A rendelet mindenekelőtt megál­lapítja, hogy támogatásban lehet részesíteni azt a természetes sze­mélyt, aki 1939 julius 19. és 1942 ju­iius 19. közt időben legalább egy íz­ben ilyen támogatásban részesült, vagy 1940 augusztus 30-án Romá­nia, illetve 1941 április 1-én Ju­goszlávia területén lakolt és hadi­kölcsönkötvényo alapján támoga­tás iránt 1942 junius 30. előtt jog­szabályoknak megfelelő kórelmet terjesztett elő, vagy a hadikölcsön­kötvény eredeti szerzőjének házas­társa, kiskorú gyermeke vagy szü­lője, ha az eredeti szerző meghűlt ée a halálát megelőző három évuen legalább egyizhen ilyen támaga­tásban részesült. Támogatásra utaltnak kell tekin­teni azt a természetes személyt, akinek összjövedelme az évi 2000 pengőt meg nem haladja. Ez a jö­vedelmi határ a közös hüzturtáshau elő vagy eltartott gyermek után személyenként évi 500 pengővel, a közös háztartásban élő vagy eltar­tott házastárs, illetőleg egyéb tar­tásra köteles hozzátartozó után pe­dig személyenként évi 1000 pengő­vel növekszik. A jövedelmi határok bármelyikét 50 százalékkal maga­sabb összegben lehet figyelembe venni, ha a segélyre szoruló családi vagy személyi körülményei ezt in­dokolják, A támogatás összege, ha a segé­lyezés alapjául szolgáló címletek névértéke összesen legalább 1000 korona, de 1500 koronát meg nem halad, legfeljebb évi 15 P, 2000 ko­ronáig évi 20 P, 2500 koronáig 25 P. 3000 koronáig 30 P, 3500 koronáig 35 P, 4000 koronáig 40 P, 4500 koro­náig 50 P, 5000 koronáig 60 P, 7500 koronáig 75 P, 10.000 koronáig 90 P, 12.500 koronáig 110 P, 15.000 koro­náig 150 P, 20.000 koronáig 185 P, 25.000 koronáig 225 P, 30.000 koro­náig 260 P, 40.000 koronáig 300 P. 50.000 koronáig 335 P. 65.000 koro­náig 375 P, 80.000 koronáig 410 P, 100.000 koronáig 450 P. 120.000 ko­ronáig 485 P, 150.000 koronáig 525 P, 180.000 koronáig 560 P, 210.000 ko­ronáig 600 P, 240.000 koronáig 635 P. 280.000 koronáig 675 P, 320.000 ko­ronáig 710 P, 360.000 koronáig 750 F, 400.000 koronáig 785 P. 450.000 ko­ronáig 825 P, 500.000 koronáig 900 P. Ha a címletek összege 500.000 ko­MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A MAGYAR NEMZET vasárnapi szá­ma >És a férfidivat?* cimen irja a következő cikket: »A Magyar Nemzet pénteki száma részletesen ismertette a nagy­fontosságú rendelkezést, mely egy höl­gyet megbízott, hogy felügyeljen a filmszinésznök ruháira. A teljhatalom­mal felruházott divatmüvésznő felada­ta lesz, hogy a filmszinésznök modern ruháit a divat és izlés szempontjából ellenőrizze. Ezt az értékes rendelkezést min­denki csak a legnagyobb köszönettel fogadhatja. Nem ismerjük a megbízott hölgy személyét, működését nem ész* lete eddig a női divat szakmája sem, azonban biztosak vagyunk benne, hogyha a Gondviselés valamely for­mája őt nagy felelősséggel járó hiva­tásra rendelte, a megbízatáshoz majd ízlést és tapintatot is ad ajándékul. Ahogy ezt remélik szerény és áhítatos nyilatkozataikban a filmszakma embe­rei is. Erre a rendeletre nyilván szükség volt; kell, hogy a divat tekintetében is rendet csináljanak a filmdzsungel­ben, ahol a különböző művésznők egy­mást túllicitálva versengtek a ruha­szalonok által kreált tüneményes toa­lettjeikben. A megbízott divatmüvész­nő kötelessége nyilván az lesz, hogy ezen a téren is érvényesítse napjaink kötelező mérsékletét. Bármely előke­lő állásban is legyen egv hölgy, a nő csak nő s a divatdiktátor urihölgy mégis csak a nőt nézi majd a fiím­szinésznőben, a tündöklő nőt. kit ne­ki, a mérséklet, az egység szellemé­ben meg kell majd rendszabályoznia. Kérjük is nagyon, legyen irgalmas a szép színésznőkhöz. Azonban az ily állásra készülni kell s biztos, a divat e legfőbb irányitója nagy lelki buz­galommal lendült neki totális felada­tára. Biztosan felrémlenek előtte rend­kívüli hatalma méretei s egyben a cso­dálatos kilátások is, melyek e divat­diktatornő eddigi pályafutását a film­szakmával kapcsolatban majd fellen­dítik Boldogok vagyunk, hogy a mai nehéz viszonyok között ily gondvise­lésszerű gondoskodás történik egy úrinő exisztenciájáról s hogy a fri­vol filmszakma majd köteles lesz 5— 600 pengőkkel filmenként gondoskod­ni a diktátornő véleményének követé­séről. A filmszakma ugyanis rendkí­vüli lehetőségeket rejteget és aki a filmmel kapcsolatban van, az nyilván nem jár rosszul A Gondviselés, irue. kiszemel egy hölgyet, kiemeli maga­nyából, nagyfontosságú feladatok élé­re helyezi, — mert hiszen ki tagadhat­ja, hogy a mai viszonyok között rend­kívüli értékkel bir, hogy a filmszínész­nők ruházatával törődjünk. A férfi színészek biztosan elhanya­goltnak is érzik magukat. Felhívjuk a közélethez és művészethez közel álló hölgyek figyelmét, sürgősen segítsenek a hiányon. Elvégre éppen női szem­pontból a férfidivat is van oly fontos, mint a női divat. Amellett egy uj ál­lás is kínálkozik. Még egész csomó ilyen állás van. Nem elég, hogy a fér­fidivat élére is egységes irányitót kell állítani, aki megszabja a színé­szek ruházkodásának szinét, anyagát, mikéntjét, de talán szükséges volna, hogy a nyakkendők szinét és mintá­ját is szabálvozzák Erre külön szak­embert kellene kirendelni. A kérdés egyáltalában nem közömbös s a társa­dalom a mai viszonyok és kilátások közt joggal elvárhatja, hogy ezt a ae­OELMAbY A KOMSZAü r. KEDD, 1943 jannár 26. 3 rónánál több, a támogatás legfel­jebb évi 1000 ilengő. A segélyezés kérdésében a mi­niszterközi bizottság megimUgatá­sával a belügyminiszter határoz. héz problémát ne hanyagolják et « filmszakma illetékes szakmai körei. Még egyszer lelkes örömmel üdvö­zöljük a női divat irányítására ren deltetett hölgyet, nagy sikert és ered ményt kívánunk országos, emberi, mű­vészi és szociális érdekű munkássága hoz, mellyel nyilván kivívja majd egész közéletünk, főképpen pedig szí nésznőink és bötgytársadalmunk szé retetét és csodálatát. —X—* -oo»­SEKÉNY1 GUSZTÁV .Szabadság, cimü kitűnő lapja irja Levél a »türté nelmi* szemléletről cimü cikkében: Szerkesztő ur kérem, az egyik na­pilapban megütötte szememet egy cikk a minap. A cikk cime ez volt. >2000 éve harcol Európa Ázsia ro­hamai ellen*... Hohó — gondoltam fel berzenkedve —, vájjon mire gon­dol a kolléga s mit írhat rólunk magyarokról, akik szintén .megro­hamoztuk. Európát több, mint ezer évvel ezelőtt, a honfoglalás nagy­szerű világtörténelmi ténye alkal­mával. Kissé idegesen olvastam át a cikket s valóban ott áll a fejtege­tések soraiban az a megállapítás, hogv »az ádáz ostromlásban, amely 2000 éve folyt Ázsia részéről Euró­pa ellen, részt vettek a hunok, » magyarok, a tatárok és a törökök*.. Nono — gondoltam magamban — 1 hát milyen történelmi szemlélet i amely a honfoglalás tényét ugy ál­litja be, mint »az Ázsiából ideözőn­lő hordák egyik hullámverését*, amely arra volt szánva, hogy .Eu­rópa nyugalmát megzavarja*, kul­túráját letörje és az errefelé honolo rend és béke helyébe zavart, ijedel­met, felfordulást idézzen elő? Hát bizony Szerkesztő ur. ez a cikk nem érthető félre: a magyar nevet vise­lő újságban, a magyarság ellen és a honfoglalás ténye ellen irányul Logikailag nem lehet máskép ma­gyarázni a cikk kifejező cimét é* tartalmát. Egy kissé megvakarta* a fejem, Szerkesztő ur, hogyan le­hetséges az ilyesmi? Vájjon mi, ma­gyarok már olyan fölényessé vá­lunk — ha nyilasokká leszünk — hogy a honfoglalás ügyét már new is tekintjük a magunk ügyének s nem ütközünk meg azon, ha valaki ezt ragy állítja be, mintha a magva* honfoglalás .Ázsia egyik rohama lett volna az ezer év előtti Európa nyugalma ellen*? A buzgó kolléga nyilván az orosz bolsevizmus ellen fente ki kardját, dc vagdalkozús közben oda is suhintott, ahová bizo­nyára nem tette volna, ha lenne benne nemzeti öntudat és öncélúság. Deák Ferenc mondta az ilyen újság­írókra is, hogy >jók a borotválko­záshoz, de használat után tokba kell őket zárni*... Hát én azt mon­dom Szerkesztő ur. hogy az, aki a honfoglalást mint .Európa eltem orvtámadást* állítja be, sem tokkal sem tok nélkül nem tudom magyar­nak elképzelni, legföljebb olyan di­namikus gondolkozónak, akinek az ember mérgében odavágja: »A z eszed tokja!* Bélyeget, gyűjteményt mindenkinél magasabb áron VESZEK. Bélyegkereskedés, fogadalmi lomrdomma! szemben Tskola-ntea 29. BDAPESTI BANK keres Szeged és környékére a bankszakmában jártas, helybeli jó összeköttetésekkel biré MEGBÍZOTTAT i Ajánlatok < Bizalmi, jeligére Braw hirdetőirodába, Budapest VIII., Jó­zsef körút 38. küldendők. 15

Next

/
Thumbnails
Contents