Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-20 / 15. szám
Kozeí harminc éven át szélhámosságok sorozatát követte el Schulhoí-Bencsik Zoltán, a csongrádi villanytelep volt igazgatója Mozgalmas szélhámosmult után Budapesten letartóztatták a „Bomba" cimü röpirat hírhedt szerzőjét SZERDA. 1943 január 30. 3 ('A Déhnagydfország munkatársától) R*«M» körözött nagystílű szélhámost tartóztatott le most a budapesti rendőrség Schulhof Tibor személyében. A rendőri nyomozás kideritetta, hogy Schulhof Tibor, akinek üzelmei re egyik rokona hirta fel a rendőrség figyelmét, dr. Kálmán Jenő és dr. Bencsik Zoltán néven közel három évtizeden ketesztül a vakmerő szélhámosságok egész sorozatát követte el az ország különböző városaiban. Schulhof Tibort, dr. Bencsik Zoltán néven Szegeden is jól ismerik az emlékezetes csongrádi úgynevezett JBombapür" kapósán. Ugyanis SchulhofBencsik csongrádi villanytelepi igazgató korában „Bomba? cimen leleplező röpiratot adott ki és ebben csaknem Csongrád valamennyi közéleti szereplőjét „leleplezte". Ez a röpirat lett kiindulópontja a Piroska János polgármester ellen megindított támadásoknak és azoknak a becsületsértés!, rágalmazási sajtópereknek. amelyek éveken keresztül, legutóbb még tavaly is foglalkoztatták a szegedi törvényszéket. Amint ismeretes, a per aktái több mázsára rúgtak, a tanuk száma pedig meghaladta a százat, úgyhogy a szegedi törvényszék Csongrádra szállt ki a főtárgyalás megtartására. A budapesti detektívek hosszas nyomozás után összeállították a többnevü szélhámos bűnla jstromát. Megállapították, hogy 1883-ban születet Szatmárnémetiben. 1914-ben Jutott először összeütközésbe a büntetötörvénykönywel. ekkor kisebb ügyek miatt bűnvádi eljárás indult ellene. A következményektől ngy szabadult meg, hogy megszökött, kikeresztelkedett és beállt katonának. önként jelentkezett a frontra, ott kétszer megsebesült, roa.id 1917-ben szabadságot kapott. lie többet nem tért vissza csapattestéhez. A katonaságnál ettől kezdve mint eltüntet tarották nyilván. Minden oka megvolt rá, hogy ne használja tovább a Schulhof nevet. Azt fel is cserélte a jélhangzé dr. Kálmán Jenő névvel és Budapesten. az Almássy-téren jogi szemináriumot nyitott, amely kitűnően prosperált Szépen keresett megnősült az izraelita vallású Berger Erzsébetet vette feleségül. A kommunizmus bukása után „dr. Kálmán Jenő" a Mester-ntcai női kereskedelmi iskolában zsidó hittanárnak alkalmaztatta magái, noha ekkor már katolikus vallású volt. Négy éven át működött, itt amikor azonban felszólították, hogy mutassa be diplomáját Okmányairól megállapították, bogy azok hamisak. Közokirathamisitás címén indult ekkor eljárás ellene, ennek következményei elől Nagyváradra szökött és itt élt 1925-ig. Akkor Debrecenben telepedett le dr. Bencsik Zoltán néven és az Eloktrolux rt-nél hivatalfőnöki állást vállalt majd a Pbönix biztositó intézet fiókjának j titkára lett I Debrecenből később Brassóba utazott és ott újra megnősült, bár első feleségével kötött házassága érvényben volt. Uj felesege mellett különös módon első feleségét is házába fogadta és Bencsik Zsuzsa néven húgaként szerepeltette. 1930-ban a Magyar Élet- és Járadékbiztosító debreceni fiókjának élére került, de ezzel az állással se volt megelégedve. 1933-ban Csongrádra költözött, ahol az ottani villanytelep igazgatói állását nyerte el. Ebbeli minőségében csakhamar ismertté tette a nevét ttil a városka határain. Hatalmas purifikáló hadjáratot szervezett, amelynek Szegeden is élénk és többszöri visszhangja támadt a sorozatosan megindult sajtóperek formájában. „Dr. Bencsik Zoltán" ugyanis röpiratokat adott ki hangzatos címekkel és még hangzatosabb támadásokkal, amelyekben számos közéleti szereplő személyiségeknek nekiment és a vádak sorát emelte ellenük. A csongrádi közállapotok ostorozása tekintélyes mellékjövedelemnek bizonyult, mert egy kis zsarolástól sem riadt vissza a nagy purifikátor. Végül is 10.000 pengő végkielégítéssel távozott a villanytársaság igazgatói állásából. További szélhámosságainak szinteréül ismét Budapestet választot! ta, ahol előbb a Nyersbőr Központnál, majd a Magyar Bőripari ós j Nyersanyagbeszerző és Elosztó ' ítészvénytársaságnál helyezkedett ,el, mint személyzeti titkár. Származási okmányait azonban nem tudta bemutatni és emiatt tavaly elbocsátották. Közben első felesége j meghalt és azt dr. Nagy Jánosné néven római katolikusként temettette el, holott az asszony zsidó vallású volt. Ezzel ismét szaporította közokirathamisitásai számát. Az utóbbi hónapok során furcsa írásművet szerkesztett: megírta emlékiratait és ezekben összes szél hámosságainak törénetét megörökítette. Ezt a furcsa memoárt azzal adta át az ügyvédjének, hogy juttassa el azt az ügyészségre, mint önfeljelentést. Arra, hogy miért akarta önmagát feljelenteni a nagystílű szélhámos, a rendőrség eddig nem talált magyarázatot. Az önfeljelentés ugyan eViaraat, azonban Schulhof-dr. Kálmán-dr Benosiket mégis elérte az osztó igazságszolgáltatás keze mert egyik legközelebbi rokona jelentette fel és juttatta rendőrkézre. A soknevü előzetes letartóztatásba vett és mozgalmas multu szélhámos ellen egyelőre közokirathamisitás. csalás és bigámia cimén indult bii rás. A szakértők szerint véget ért az árvizes évek periódusa Az elmúlt evben tiz és (é millió pernőt (ordított a kormány az árvízi védtéeezesre (A llélmagyarország munkatársától) Az elmuit ösz és az idei tél lényegesen kevesebb csapadekot hozott az Alföldre, mint az elmuit telek s szakértő körökben ezt a körülményt »eclvezőnek tartják az árvizi probléma idei alakulása szempontjából. Az einiult években ugyanis az volt a Helyzet, hogy úgy az őszök, mint a telek rendkívüli csapadékosak voltak, roppant mennyiségű hó és esötömegek hullottak alá, amelyek az egyébkent is nagy ncdvtartalmu taiajba nem tudtak felszívódni s igy sokszázezer holdat öntött cl tavasz idején az utat koreső talajvíz. A Központi Árvízvédelmi Bizottság az elmuit héten tartotta a földművelésügyi minisztériumban öárciay János árvízvédelmi kormánybiztos el nókletével ülését s a kormánybiztos itt jelentette be, hogy a kormány az elmuit évben tiz és félmillió pengőt költött az árvizi védekezésre. Ennek aa összegnek felhasználásával nen csak árvízvédelmi közművek, csatolnák, műtárgyak, szivattyúk épültek és létesültek, hanem nagyobb összeget fordítottak az árviz károsultjainak megsegítésére, akiknek a támogatása ós felsegélyezése egyébként más alapokból ős más szervezés utján történt/ Az árvizvédclemncif'ebbera a hatalmas munkájában cgvik legveszélyeztetettebb terület Szeged és környéke volt, ahol mint ismeretes, három esztendő óta folytatják az illetékes városi ^ [ állami hatóságok a megfeszített kö/ dclniet a víz terjedése ellen. Ez alatt az idő alatt ietesült árvízvédelmi müvek a mult ev nyarán és őszén már kedvezően éreztették hatásukat s mire a tél beköszöntött, eltűntek a földekről a talajvizi áradások utolsó nyomai is. Jelenleg a helyzetet kedvezőnek Ítélik meg, nem csak a kevés csapadék miatt is, hanem azért, mert a bivata los mérések eredményeként megálló pitható, hogy a talajviz oly melyen lehúzódott a föld felszíne alatt, amire az árvizes évek beköszöntése óta nem volt példa. Az árvizkérdés szakértői és kutatói' ebben a körülményben az Úgynevezett perióduselmélet igazolodását vélik máris látni s valószínűnek tartják, hogy a nedves árvizes esztendők után most néhány száraz év következik, amikor majd nem a viz, hanem a nedvhiány ellen kell majd vé dekeznie az Alföldnek Ezek a feltevések indították arra az illetékes haló ságokat, hogy az árvízvédelmi közmüvek létesítését lehetőleg kapcsolatba hozzák azokkal a követelményekkel, amelyeket az öntözőgazdálkodás támaszt A cél az, hogy a csatornarend szerek, a tárolómedencék és a zsilipek, ha szükség van rá, vizlevezctésre, ba pedig arra van szükség, öntözésre legyenek alkalmasak. Az árvizi helyzet kilátásairól beszélgettünk több szakértővel, akiknek egybehangzóan az a nézetük, hogv abban az esetben is. hogyha ezután erösehb havazás formájában az f<! b ginét, több csapadék hullana le, •«gyobb veszedelemtől a jelek szOrinmár nem kell tartani, mert az olvadás idején ezt a csapadékmennyiségi! könnyen felszívja majd a talaj. Hang súlyozták azonban azt is, hogy tnindo ciak feltevés s ezen a téren biztos állítást, vagy jóslást nem lehet megkockáztatni, mert éppen az eJinull évek tapasztalatai azt igazolták, hogv váratlanul is fordulatot vehet a hely zet s éppen ez a körülmény az. ami I állandó éberségre és körültekintő f>'gyelemre serkenti az árvízvédelem il' letékes tényezőit. Értesülésünk szei rint dr. Széchenyi István minisz jteri biztos irányítása mellett Szeged •egész területén változatlan ütemmel • dolgoznak az árvízvédelem hivatalos 1 szervei, hogy többé ne érhesse a ki'il I területek lakosságát olyan drániahelvzetalakulás, aminek szenvedő ré szespi voltak éveken keresztül Ká!í?v m níszlere'nök a Málta Lovagrend nagy• eresztese Budapest, január 19. A szuverén Máltai Lovagrend nagymestere, Chigi Albani herceg Kállay Miklós miniszterelnöknek a rend nagykeresztjét adományozta. A kitüntető jelvény Caffarelli herceg, a lovagrend budapesti követe adta át a miniszterelnöknek, aki hálás szavakkal köszönte meg. » j kitüntetést. (MTI) A magyar-finn testvériséget ünnepelték Szinyei-Merse kultuszminiszter és Linkomicn finn képviselőházi alelnök pohárköszöntői Budapest, január 19. Szinye ».Merse Jenő kultuszminiszter a bit. komieg Edwin finn parlamenti alelnök tiszteletére adott estebéden elmondott pohárköszöntőjében többek között a következőket mondotta: Bár Suomit ezernél több kilométer választja el Magyarországtól, mégis ez a két ország soha ilyen közel nem volt egymáshoz, mint most A mi két népünk egyformán vallotta mindenkor, hcngy szabadság és függetlenség nélkül minden földi élet értelmetlen. A keleten most dühöngő öédöklő háborúban is egyformák céljaink. Nem óhajtunk egy barázdát sem bennünket meg nem illető földből, nincsenek hóditó szándékaink, csak azt i védjük, ami őseink, vérünk és munikánk jogán a miénk: hazánkat hogy 'szent földjén templomainkat, iskoláinkat, gyárainkat és más javainkat, vaj lamint szépséges nyelvünket. Ezeket Jsem fegyverrel sem csellel nem ve! heti el tőlünk senki. Megingathatatianul bizunk hős fiaink erősségében és az őrök isteni igazságban, amely meg fogja nekik hozni a győzelmet. Válaszában Linkomien Edwin, a finn parlament alelnöke, a következőket mondotta: . —i Sohasem sejtettem volna, hogy két különböző nép fiainak szive oty együtemben dobogjon, mint ezt itt Magyarországon éreztem. Egy finn ember a magyar testvérek között sohasem érezheti magát idegennek. Amij kor ezt mondom, nemcsak udvarias ' ságbői tesztem, hanem szívből fakadú érzelmeimet fejezem ki. Boldog és hálás vagyok mindazért, amiben xtt, különösen pedig kegyelmes uram társaságában részem volt. Boldogulást kívánok Magyarországnak, a magyar családoknak és asszonyoknak, akik n családi tűzhelyt gondozzák és a hazáért dolgoznak. Mindenekelőtt azonban szerencsét kívánok a hős magyar hadseregnek, amely vállvetve harco' velünk együtt a közóe cél érdekében Éljen Magyarország! (MTlt