Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-20 / 15. szám

Horvát >:>Szürke könyv« a csetnikek kétéves rémuralmáról Zágráb, Január 19 Dr. Lorkorics Mtadcn külügyminiszter a zúg rabi kereskedelmi kamara diszteirnéoen a diplomáciai testület tagjai jelenlétében adta ál n nyilvánosságnak a horvát külügyminisztérium első »Sm'irk» könyvét*. A 'Szürke könyv* a csetnikek és a partizánok csclektnónveiről és pusztításairól szól. Lorkovics nagyobb beszédet mondott a >Szgrke könyv* tartalmáról s • a n "súlyozta, bogy a könyv tartalma a független horvát állam létesiflése utáni első hónapok eseményeire téried t ki. Így nem ad teljes képet azok• ól a rombolásokról. amelyek ké«öbb történtek. A könyv a hivatalos meg. rliapitésokst foglalja magában és igy mentes minden fantáziától. A horvát nép tízezreit gyilkolták meg az erdei emberek és tolib milliárd künn kárt ókorink » borvét államnak s a népnek — állapította meg beszéde elején a horvát külügyminiszter, majd Igv folytatta: — Az erdei rablóbandákat két csoportba kell sorolni. Az egyikbe, a •ínrrsjerh eszmékért küzdő csetnikek. * másikba a kommnntsMIt tartoznnk. — A csetnikek a nagyszerb álmok megvalósításáért küzdpnck mondotta dr. Lorkovics kűliigvminiszier. Az esvkori jugoszláv katonaság esettük formációjóból adódónak1, össze. Még a béke éveiben gcrillaharcokr* képezték Ki a jugoszláv hadseregben. Ugyanazokhoz a szervezetekhez tartoznak, mint azok, akik 1914-btm elkövették a szarajevói merényletet, amely az eisö világháborúhoz vezetett. Később Jugoszláviaiján ez a terrorista szervezet volt az alapja az állami életnek, mert félretéve minden tekintetet, a nagyszerb ideálokért küzdött. A szarajevói merénylet elkövetőjéről a csetnikek egyik szervezetüket nevezték el s ezek főle^ Horvátországban, Macedóniában működtek, ahol az elmúlt huszonhárom év alatt a hatóságok támogatásával követték el sorozatos bűncselekményeiket. A csetnik szervezet egyik tagja gyilkolta meg Rádiós Istvánt is a belgrádi parlamentben és a horvát nép többi vezetőit. A nagyszerb szervezetek mindenkor fel is használták ezeket a csetnik ogvesületeket és azok tagjait, akik 1941 március 27-én végrehajtották a belgrádi puccsot és előidézték » jugoszláv háborút. A korhadt versaillesi Jugoszlávia — mondotta Lorkovics külügyminiszter a horvátok, macedónok, magvarok,- németek, olaszok, románok s má* népek rabságán épült fel a szerb kisebbség számára. Az első vihar azonban el fujtsa Jugoszláviát, aniolv kártyavárként esett széf és- a jugoszláv katonaság a szélrózsa minden iránvába szétfutott Középkori állapotok Horvátországban — A horvátok, velünk együtt a többi népek is lerázták magukról a szerb uatalmat Mihájlovics Drázsa vezérKari liszt lelt a csetnikik vezére s •/ok nem a győzedelmes hadsereg ellen indított háborút, hanem n hónát nép ellen fordult. Mér a horvát átl.-traélet clsö napjaiban, Iiercegovináhan, Csaplyinán s másutt is, megkezdők működésűket a csetnikek a horvát sép fiai ellen s azóta ez a gyilkossági és fosztogatás! folyamat nem szűnt nteg, bár r m erdei bandák szétváltak. Égvikük kommunista irányzatban mfiáödik, a másik a nagyszerb eszmékért .küd. dc vannak olyanok is sokan, rikik belátták, hogy Mihájlovics Drá*tfá oldalán lenni nagy tévedés és ezért elhagyták öt s visszatértek a .polgári életbe. Mihájlovics mellett most a volt jugoszláv hadsereg egyes Kötelékein kivül as emberiség alja maradt, akik a horvátok és főleg a mohamedánok legyllkolásában élik ki magukat. Horvátország területén a középkor ót* netn voltak oly vadállatíasságok n borzalmak, mint amilyeneket ezek aa emberkétek® bojt vadállatok elkö- ' vetnek. A mísik" csoportba kommunisták tartoznak, akik a pusztításban és a rombolásban, a vadállatiasságnkban nem maradnak el ívolt fegyvertársuk mögött. Lorkovics Ml?dyn külügyminiszter kijelentette ezután, hogy bár Jugoszláviában tilos vo|t a kommunista propaganda, azért a kormányhatalom Horvátország és Macedónia területén mégis támogatta a kommunistákat, mert igy akarta ellensúlyozni a horvát é.® macedón nemzeti öntudatot. Egyébként — mondotta — a belgrádi •evetem • volt a kommunista eszmék fő fészke. A kommunisták 1941 junius 22 után kezdték meg működésükéi Horvátországban s egv ideig együttmiik Adtak a csetnikek kel. Moszkva parancsára kezdték meg az irtóbadjáratot a horvátok elles. — A kommunista csapatokat a kölnidről dobták be országba. ezek igen súlyos bűncselekményeket követtek el. Ezek megmutatták számos helységben, hogy miként is néz ki a kommunista uralom. Kiábrándították a horvát népet a kommunista uralomból. A kommunista haderő alapját az a hat montenegrói dandár képezi, antelyek külföldről törtek be az országba. I/orkovies külügyminiszter ezután emelt- hangtin folytatta: _ A aagyoserb e*»ttik hordáiban nincsen egyetlen horvát sem, a kommonieták között is csak elszórva vannak. A csetnikek London végrehajtó szervei, a partizánok pedig Moszkváé. — A csetnikek célja az, hogy a nagyszerb ideákat győzelemre juttassák és mindaz, ami az övék volt a háború előtt, az övék legyen újra s hogy újból leigázzák a szomszédos népeket, elsősorban a horvátokat. A szerbek 130 év óta üldözik a horvátokat, bár mi Sohasem tettünk semmit a szerb érdekek ellen. Ellenkezőleg a török időktől kezdve szivesen befogadtok őket, főidet házat adtunk nekik, politikai s nemzeti szabadságot éa bevezettük állami életünkbe is, — A csetnik bandák Nagyszerbia előőrsei — állapította meg Lorkovics. Most az a céljuk, hogy kiirtsák a horvát népet, bogy megzavarják a független horvát állam kiépítését s hogy Nagvbrifannia rendelkezésére álljanak a második front felállítása érdekében. Egyszóval az ő céljnk az, hogy Szrrbiát még jobban kiterjesz"*ék, mint azt 1918-ban tették. Dr. Lorkovics Mladen ezután a kommunisták horvátországi szeiepevel foglalkozott a rámutatott arra, hogy a partizánok bolsevista Jugoszláviát akarnak létesíteni, A kommu. nisla szervezetek vezetése mind idegenek kezében van. akik idegen iskolákban s részben a spanyol forradalomban tanultak. Ezek nyugtalanságot keltettek Bosznia Hercegovinában s a szlovén hegyekben. ö«z óta összevesztek a csetnikekkel, de azé.rl egv célt szolgálnak: egyesültek a bűncselekményekben, a pusztításokban és a falvak perzselésében. Eszközeik borzalmasak. Lorkovics külügyminiszter megemlítette egész sor város- és községnevet, ahol a csetnikek vagy a partizánok kisebb-nagyobb ideig uralkodtak s ahol mondotta — valóságos embervágóhidakat létesítettek és főleg a mohamedán vallású hon itok ezreit végezték ki a szó legszorosabb értelmében. Máglyán égetik el áldozataikat Horvátországban számos vonat g tokát s a többi népeket, amelyek Juellen követtel* el merényletet, felperzselték a termést, gyilkolták száz-| számra az embereket, sőt voltak olyan; esetek is, amikor élő embereket nyár-! son megsütöttek a partizánok. Mások-j nak a szemét szedték ki, majd ban-J goztatta, hogy a 'Szürke könyv«-ben! mindezekről okmányszerü bizonyité-j kok vannak. Eseteket mondott el ilyen borzalmas cmberkinzásokról. Más helyen — mondotta — máglyán égették ( el ar. ártatlan embereket, c»«k azért,: mert horvátok. — Ki felelős ezekéri a borzalmas eseményekért a közvetlen elkövetőkön kivül? — kérdezte Lorkovics, majd igy válaszolt: A londoni emigránsok, akik 'jugoszláv kormánynak* keresztelték e| magukat. Lorkovics ismertette, Miogv Péter király 1941 szeptember 1-én felhívást intézett a szerbekhez, horvátokhoz és szlovénekhez és zendülésre szólította fel őket. Angol repülőgépekről dobáltak hasonló tartalmú röpiratokat Szerbia és Horvátország felett, de angol tiszteket, angol fontokat és dollárokat is küldtek Néhány angol tisztet a horvát katonák foglyul ejtettek, A londoni emigránsok, akik kőzött horvát árnlók is vannak, viselik a horvátországi politikai és bűnvádi felelősségét. Dk felelősek azért a több tízezer ember meggyilkolásáért és számos város és község felperzseléséért, amelyeket az országban elkövettek E-z a londoni csoport csak azt a rezsimet képviselL amely 23 érig sanyargatta a horvágoszláviában éltek. I-orkovics szerint az angol politika ezerszínű. Az angoloknak csak egy tollvonásba került volna, hogy Jugoszláviában ne legyenek terrorizálva a horvátok s ne legyen Belgrádban diktatúra, azonban a 'demokrata* Anglia támogatta a terrort és a nagyszerb diktatúrát. Ma pedig azt támogatja, hogy a volt Jugoszlávia terűleién élő embeieket sütnek meg az ő előharcosai. Kivájják gyermekek és asszonyok szemét és legkegyetlenebb módon bosszulják meg azt, hogy sa-' ját hibájukból elvesztették hazájukat. A horvát külügyminiszter hangoztatta, hogy a csetnikek újból fel akar ják támasztani Jugoszláviát, még pedig ugy, bogy abban már ne legyenek horvátok. Jugoszlávia feltámadásáig meg " kellene gyilkolni a horvátokat, hogy azután a szerbek befejezhessék azt a müvüket, amelyet a versaillesi Jugoszláviában elkezdtek, de nem fejezhettek bo. '—'Igy néz ki az atlanti szövetség, az angolok által hirdetett emberiesség, szabadság cs demokrácia. Ez miniatűrben az, amit az angolok Európában szántak győzelmük esetére Igy nézne ki a világ, ha a zsidó plntokrácia újból szóhoz jutna. — Ez a 'Szürke könyv* fényes bizonyítéka annak, hogy a horvát nép nagy áldozatokat hoz ma ts, mint a történelem folyamán mindig az Blacsonv szellem és a sötét erők elleni küzdelemben. Sta^-osak ezek az áldozatok, de annál nagyobb a horvát "ép történelmi értéke. Mi kifogjuk várni a végső győzelmet, arnelv meg fogja jutalmazni mindezeket az áldozatokat. — fejezte be beszédét a horvát külügyminiszter. HIREK Szegedi utmutató A Sotnoiryi - könyvtárban éa egyetemi könyvtárban vasárnap é* finnrpnap kivételével könyvtárszolgálat. A városi múzeum egész evbe* nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Bázisár Károly Tisza Lajos-köret 3?, Bulcsu Barna Kálváriattér 7. dr. T<őbl Tmre Gróf Ktehelsberg-tér 4, Motdován Lajos Újszeged. Vedrrzu. 1„ Selmeczi Béla Somogyitelep IX, utca 4«9. Városi Színház: S * i h 111. A mozik roüsor«: Belvárosi Mozi; India tigrise, Korzó Mori:tga. zf férfiak. Széchenyi Morf: A nagy király. —oQo— ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE ESTB 8-KOR, VÉGE REGGEL 5 ÓRAKOR, —of)o— — A 3A-os bizottság ülése. Budapesfröl jelentik: A 36 tagu országos bizottság január 22-én. pénteken délelőtt 11 órakor a képviselőház miniszterelnöki tanácstermében ölért tart. — Boldoggá avatják X. Piti" pápáb Rómából jelentik: Mint a Vatikánvérosból jelentik, a ritusok kongregációja keddi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy X. I'ius pápa boldoggáavatási pere megkezdődjön. Az erre vonatkozó határozatot jóváhagyás végett XII. Pius pápa elé terjesztik. — Teljes ülés a táblán. A szegedi királyi Ítélőtábla dr. b'alkay Gyula táblai elnök elnöklésével január 23-au teljes ülést tart. özv. Borbola Istvánná halála, özv. Borbola lstvánné szül. Uetbicb Mária SÍ éves korában Budapesten meghalt. Az elhunytban dr. LiorbuU Jenő rendőrfőkapitány-hely eltes, a pécsi rendőrség vezetője,' édesanyjat gyászolja. Borbola istvánné régen elköltözött Szegődről, azóta Budapesten leányánál élt, ott érte utol most a baláL Kívánságához hiven családja bazahozatta holttestét Szegedre, itt helyezik örök nyugalomra ma, szerdán délután a rókusi temetőben levő családi sírhelyem — Bizottsági ülések a városházán. A törvényhatóság iskolaszéke csütörtök délután fél 5 órai kezdettel tartja januári ülését a városházán. Péntek délben X2 órai kezdettel a nyugdíjbizottság tart ülést. Eljegyzés. Szilvágyi Rózsika éa Hatvani Lajos görögkeleti lelkész jegyesek. 42? — A szegedi újságírók adománya a honvédcsaládokért megindult gyüjtésre. A honvédcsaládokért megindult társadalmi gyűjtés első napján az Országos Magyar Sajtókamara szegedi csoportjának tagjai 46 pengőt fizettek b« az akció javára. _ A TISZA VÍZÁLLASA. A pedi rendőrség révkanitánysága jelentése szerint a Tisza vízállása jauuár 19-én reggel 7 órakor —183 em, a levegő hőmérséklete —6 fok (Jelzi ns volt. — Belgrádban felemelik a liszt- és li«myérndflgokat. A belgrádi lapok közlik a szerb kormány rendetetet, amely szerint ez év január 20-ától kezd re Belgrádban a napi Hsz.tadag 240 gram leso amiből 80 gratn kukoricaliszt, a többi pedig búzaliszt Aki nem lisztet hanem kenyeret vásárol, az 320 gramm kenyeret kap, amelynek keverési aránya hasonló, mint a liszté. A belgrádi sajtó közli azt is. hogy a szerb fővároson kivül Nisben hasonlóképpen emelik fel liszt-, illetve kenvéradagokat. Megállapítják a lapok, hogy a liszt-, illetve kenyéradag felemelését az tette lehetővé, hogy a szerb földművesek nem hallgatva az ellenséges propagandára, szorgalmisári megművelik földjeiket. es a termelvénvsket a piacokra hozzák.