Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-17 / 13. szám
« »KLMAGYAROfcSZAU VASÁRNAP, 1943 január 17. reertóiy, a mindennapihoz szükséges kiadásúimat a minimumra redukáltam t> minden keresetem műtárgyuk vásárlásába foktettem. Gyűjteményem első darabja egy kisebbigényü Zombori Lajos kép volt, amelyet régi képeim eladásából befolyt összegből vettem. Ezt követte Aba-Novák Vilmosnak egy értékesebb freskó kartonja, amelyért antik fegyvergyűjteményemet ajánlottam fel. Aba-Novák szívesen fogadta a cserél, az ő történelmi képel kópzc lései be/, szüksége volt ilyen itpimikra. Visszavonultam minden kiadást jolontő társadalmi érintkezéstől s hivatásom engedte szabad időmet művészek baráti körében töltöttem. Ezek felismerve nagy lelkesedésemet, amellyel a művészetet szeretem, olymódon segítettek gyűjtői szenvedélyembe® hogy hosszúlejáratú részletfizetéseket ajánlottak fel s igy már könnyebben ment a vásárlás. — És hogyan sikerült jövedelmének megtakarított ősszegéből megvásárolnia például Kipl-Rónay művészi hagyatékának kiváló darabjait — faggatjuk tovább Völgycsy doktort — Arra már bizony nem lett volna elég az, amit spórolni tudtam. Jól ismertem Ripl-Rónay özvegyét, aki nem a legkedvezőbb körülmények között élt s öröklött földrészemet adtam el, hogy kisegíthessem. O ennek ellenértékéül felajánlotta a most birtokomban lévő kleket, amelyet avval az ónként vállalt kikötéssel el is fogadtam, hogy noha áruba nem bocsátom, megőrzöm a a lehetőségektől függően közkincs szerűen minden érdeklődővei megismer tetem. — Ea méltó is Ripl-llónay mttvé•-retéhes éa emlékéhez. Az ő stilusforniUó művészete megkívánja, hogy ne .ok legszebb művei elzárva a zónség elő). De amint tudjuk ostromoljuk ujabb kérdésekkel Völgyesy ti Á tort —, nem csupán mai művészek munkáiból áll gyűjteménye. Ezeket hogyan sikerült megszereznie? — .virencsés körülmények folytán - felel a fiatal gyűjtő. — Pesten tartózkodtam, amikor árverésre került «| > Tst Múzeum. Itt igazán olcsón j tottain gyűjteményem pár értékes dr thjához. Vettem egy Madarász Viktor kópét, két Lotz és négy Székely Bertalan képet Ugyancsak aukdón vásároltam két vallásos tárgya olasz bárok reliefet is. — Melyeket tartja gyűjteménye kiemelkedő értékű vagy érdekességfi müveinek? I — Nehéz meghatároznom. Mind a szivemhez nőtt Természetesen elsősorban kell lUpl-Rónay gyűjteményemet említeni Szegedi szempontból talán érdekességre tarthat számot egyetlen Csontváry képem, amelyet Kohner báró gyűjteményéből vásároltam. Csontváry képek nagyon ritkák, szegediek nem nagyon találkozhattak vele. Talán a tragikus sorsú GnlAcsy Lajos képe is érdekelni fqgja a múólvczőkel Nem kevésbé érdekes Gaido Re ni Máriát ábrázoló képem is. Ez már több szakember vizsgálatán keresztülesett, vannak, akik eredetinek mondják, vannak, akik csak Reni-iskolának tartják. Idegen művészek művei közül érdekes még egy Maillol rajz és A Ivar ez IV. századbeli spanyol festőnek a képe. — Az emiitetteken kivfil még kik szerepelnek gyűjteményében? — Talán elmondhatom, hogy a legtöbb mai művész s még egypár rég). Mednyánszky, Bihari, Nagy István, Vaazary, Derkovics, IványL Vaszary modora korszakának talán egyik legszebb műve van birtokomban, a Parkrémlet — fis mi van a szegedi művészek kei — kérdezzük —, u 6 munkásságok nem érdekelte? — Dehogynem — válaszol Völgyesy doktor. — Úgyszólván teljes a szegediek galériája is. Reméljük, hogy nem lesz hatástalan Szeged mflértékeU) közönsége saá mára ennek az érdekes gyűjtemény- lemi kialakulására, hogy necsac köz-, ott ténfergett a kiskörutou, nézte m nek a bemutatása. Mint a mondottak-1 de magángyűjtemények is létesülje- ázlágokat ból látjuk, sok olyan képet szemléibe-(nek. A háziasszony, aki elpanaszolta tünk, melyet egyébként Szegeden nincs • Miután búcsút vettünk a Szegeden nekem özeket a dolgokat, keseriien módunkban megismerni. Talán arra isi oly ritkán található műgyűjtő Vől- tette hozzá. alkalmas lesz ennek a gyűjteménynek ! gyesy Ferenc doktortól, kíváncsian bemutatása, hogy felszítsa Szegeden várjuk a muzeum nagytermében rena műgyűjtés igényét. Nem közömbös dezendő kiállítást, egy haladni vágyó nagy város szél- I ít » Január 23-ig névre szélé csomagok küldhetők 12 kg súlyhatárig a harctéren lévő munkaszolgálatoseknak A magyar királyi bonvédelmi miniszter ur 405.540—2/r—1942. szám alatt kiadott rendeletével engedélyt adott arr® hogy a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája utján a harctéren lévő munkaszolgálatosok részére ez év január 23-ig téliruhát tartalmazó, névre szóló csomagokat lehessen küldeni. A névre szóló csomagokat ez év január 23-ig az országos irodák megbízásából a pesti izraelita hitközség hadviseltek bizottsága (VII., Sip-utca 12, földszint) veszi át és továbbítja a bonvédelmi minisztérium számára, amely azokat rendeltetési helyükre fogja szállitanL Január 23-a után semmiféle téliruha kiszállításába vonatkozó térelem nem vehető többé figyelembe. A csomagokat vászonzsákba kell kötni és nemcsak a cimzett nevét és pontos címét hanem a feladó nevét és cimét Is a vászonburkolatra kell Írni. Ugyancsak rá kell irni a vászonburkolatra a csomag tartalmának pontos leltárát. Csak ruhanemüoket lehet a csomagba betenni: takarót, télikab: cipőt, alsó-felső melcgruhanemüt, szappant, íagykcnőcsöL A csomagokat rendeltetési helyükön felbontják és amenynyiben más is van benn® mint amit a leltár feltüntet, kézhezjutása veszélyeztetve van. Névre szóló csomagok kizárólag olyan munkaszolgálatosok részére küldhetők, akik a hozzátartozók értesülése szerint téli ruházattal még nem volnának megfelelően ellátva. A súlyhatár 12 kg. Amennyiben olyan munkaszolgálatosok részére adnának fel csomagokat, aki már a hozzátartozójuktól kapott téliruházattal megfelelően el vannak látva, a hadműveleti területen lévő elöljáró parancsnokság más munkaszolgálatosoknak 'fogja az ilyen csomagokat kiosztani. Legszebb, legolcsóbb, virágválaszték Piroska napra a Szeged, Kárász utca 17. (Csűri áras mellett) — Soha többé nem fogadok félkör nyékholi cselédet, legkevésbé ha anyja van. Inkább hozatok Erdélyből, vagy a Dunán túlról, az elég messze van ahhoz, hogy a szülék (még bakteri rezsi-jeggyel ls) minduntalan látogatóba érkezzenek, magukkal cipeljék a retyerutyájukat és kitanulmányozzák szűkös heti menüinket, Én nem szoktam a cseléd elől elzárni semmit, de a nálamnál százszorta JoH> módban levő hozzátartozói ellátására nem vagyok berendezkedve. Fölteszi rólam, hogy nem vagyok kapzsi, rá se szorulok, de mégis csak van ebben a paraszt tempóiban valami mélyebb neveletlenség. Ha egy tojást hozna, vagy két almát, hogy lássam a Jobb érzését, gondol n viszonzásra! Nem, ő megadóztat S kfuzsorázza a lányát, amiként hogy ő alkudja ki a bérét, egyúttal zsebre is vágva azt. A esre léd lerongyolódik, a pótlásra képtele* a szülői önzés miatt. Nváron kőtéllel sem lehet visszatartani, meri viszi a szüle aratásba, hogy megszerezze a« öregeknek a télire való kenyeret. Azt. amiből látogatásaikor nem hozna he magával egy darabot. Mire való a® mikor az én szökős eédnláimat pazarolhatja! Ezért szabom meg cselédfogadáskor a vizitelés pontos idejét. — De ez is felesleges. Teca minden vasárnap délután hazamehet, elég ha hétfőn reggel tér vissza, akkor láthatják egymást. Igy alig van idejük a beszélgetésre, a legtöbb szenzációval pedig csak kutyafuttában végezhetnek. Meg kell azokat alaposan rágni. • • Ugy jutottak eszembe ezek I ifiVfindlliíl- Vwf.Ü ; Ötégok, hogy az ősszel búcsún volta UK • VUUUia boltban.' KJ^Z-FÍ kdieli 8M>riístó<iban. IdőA cseieatarias gyönyörűségeiből A minap elmondtam, hogyan oldotta meg a tek. Tanács Szegeden 15U0 ban a cseledként és t, ugorjunk hát egy nagyot és érkezzünk meg a Mához. A cselédtartás ezúttal csak vaziatosan ecsetelt gyönyörűségeihez tartozik, hogy hetipiacos napon belátogat a leányzó anyja, vagy valamelyik hozzátartozója. Sok mindenféle kacatját eladja az árusító helyűken, elténfereg az utcáko® megszedi magát hírrel és zugárulási adattal, egy óra táján azonban égető vágyakozás fogja el a vérbelije után. — Látni akartalak, hogy vagy? Ilyen időben ebédcinek a házban, ám pontos látogatását ne tekintse senki célzatosságnak. — Ráérek még a vonatra, vagy a buszra, menni, itt ülök addig nálad A konyhában tetőpontját éri el a munka, a Teca majd megbolondul a kapkodásba® szüléje azonban csak nézi hidegvérrel. Annak idején ö is igy kapkodott, folytassa most a soros. Idővel a cselédnek kiküldik az asztaltól az ebédet, ülne is neki, de a vén asszony szeme glikkerre gömbölyödik. — Csak egyél nyugodtan, mondja még mindig célzatosság nélkül. Elleszek én addig igy is. — Édesanyám hozott magával ennivalót? — Nem én fiam, hazaérek négyr® jó lesz nekem akkor is valami. Ettem én még hajnalban. Az ájtatos gyermek erre odatolja ebédjét az anyja elé — Egye meg, nagyon ebes lehel Á szüle élénken tiltakozik, azért már fogja a kanalai a villát és olyan falást rendez, mintha külön erre az alkalomra éheztette volna ki magát Megeszi a lánya ntolsó falatját is. nem törődik vei® hogy az ebéd nélkül marad. Határozottan Jobbat eszik itt. mint otthon, jóllehet őstermelő, háza van, nagy tor baromfija, hízója, dugóit lisztje, cukra, szóval nem ugy él. bejárónőnk a verte csizmás, vén alabárdos, kétea bert már elnyütl nagy unokája van, mégis állandóan a férjhezmenésen ját az esze. A nyáron * jegest nem hagyta élni. — Rossz lehet egymagában az élre mint a nyavalyás városi uricie, uU j tc, meg kék házasodnia, nck a konyháján most megrövidítene Az ember végignézett rajta, nem a tulajdon gyerekét. | SKóit semmi, dc a tekintetéből kiláliiogy egymagában jöU, az kivete- j szőtt a cifra gorombaság. Másnap pele* eset, mert szeret mást is hozni, dig már nem hozott jeget magával, szájtátó asszouynépet, ro-j A búcsúra is azért ment mert hírt konlányt, de bár megérkeztek már ko-; kapott, hogy van ott egy özvegy em rán reggel, a látogatási vágyukat le-; ber, akiben hajlandóságok lakoznak. temperálják az ebéd idejére és vala mennyijük vendéglátást igényel, meg egyetlen darab kenyeret sem hoztak magukkai. Elfogyasztván pedig mindent, sürgősen készülődnek. _ Hová siet édesanyái® van még idejet — Megyek, gyerekem, hatba ma korábban indul a vonat. Az is időbe telik, amig kigyalogolok odáig. Határozottan érzéketle® szemérmetlenül csúnya fajzat Igy csinálta jobbra való időkben, de igy gyakorolja ma is, amikor az ember az atyjafiával szemben is kinos helyzetbe kcrüL Szólni ellene kinos dolog, mert a lány megsértődik. — A magamét adtam oda, nem a nagyságáét. — Igaz fiam, dc én azért látom el magát hogy pótolja a munkában elvesztett energiáját Néha napokig tartó duzzogás a következménye s valósággal cselédvélság tör ki, mikor a nagysága azt mondja a szülének. — Nézze lelkem, semmi kifogásom ellene, hogy meglátogassa a lányát, végtére időnkint mindenki szereti a hozzátartozóját. Csak az időt ossza bt jobban. Délben a lány ki-bejár a konyhába® «<t sserte-szét van minden, idegenekre nem hagyhatom. — Az én anyám nem idegent — sir fel Teea. — Magának nem, de nekem igen. A •izittelés idejét pedig ezennel a mosogatás ntán való órákban szabom meg. _ Akkor már a vonaton ölt — Ejnye, én tévednék? Kétszer is találkoztam már vele késő délu'án, Hát ezt ki kell próbálni. Sok rokona, ismerőse van a falábán, keresztlánya is, hát nem volt maradása. Annál levertebben tért haza. — A Rózát kivéve nem kináltafc meg engem sehol pedig a Roza nem is rokony. Tessék elképzelni ültek as asztalnál, ettek, nekem azt se mondták, hogy üljek 1® Ugy belefeküdt mindje a tányérba, hogy meg ne lássanak. — Most legalább tudja, hogy milyenek. — Oh, a fene a sok büdösít. Szedelőzködtem, hogy megyek, arra szólalt meg a jány: Adjanak legalább egy kis krumplit a körősztanyámnak. Aal nagynehezen adtak, egy kila sine® d* kiválogatták az apraját. — Hát a vőlegény-jelölt? — Ajnye! Mit kezdjek a vén tőké letlennel? Nem akart az állandóságra. Csak ugy alkalomra. Elmondta aztán róla a véleményé' de ezt már nem ismertethetem, — bár | népisme és szófüzés tekintetébea ffI gyelem remélté stilvirégob lennének Azonban mit emésszem magam hiába, hiszen a cenzúra magasabb erkölcsi szempontokból ugy sem engedélyezné .i terjesztésüket órbjavitís muri MIMI ÍVSSi*'."" iuiuzitaér (Kereskedelmi BaiticépfiMd
