Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-17 / 13. szám

Albert Mousset: Európa jövő"® és a szellem bajnokai (Journal dot Débati) Az íróknak és gondolkodóknak ma tan min töprengeni: Európa szellemi jövőjén. Ki meri ké' égbe vonni, hogy uj világ van készülőben? Struktúrája, vonalai még a fogadkozások félárnyé­kában sötétlenek. Azonban a történe­lem elhatározó pillanatának küszöbén aa emberiség számbaveszi azokat a lelki értékeket, melyekre a példátlan politikai és gazdasági átalakulások idején támaszodhatik. Ez nem a megérzés, még kevésbé az irodalom dolga. Az idő eljött s sza­kítani kell a hagyományos gondolat­áramlattal, a szellem látóköreivel és a könnyű szintézisekkel. Sohasem volt még nagyobb szükség érett ítéletre. Kétségtelen, az események csodálato­san kiszélesített cselekvési területet biztosítanak a fiatalságnak. És az is­kolában vagy a tűzhelynél kapott esz­mék még nagyon is frissen vésődtek az agyakba, semhogy az ifjúságtól a tényekkel számoló állásfoglalást le­hetne várni. A fiatalok mintha már csak arra törekednének, hogy a ha-' gyományok útjáról letérve a legszél­sőségesebb reakcióba csapjanak át. Pedig az internacionális területen ép­pen úgy, mint a mindennapi életben a tapasztalat nyújtja a kiegyenlítődést a kapott és elfogadott eszmék között S ezt a tapasztalatot csak a külvilág­gal való érintkezés útján szerezhet­jük meg XIII. Alfonz mondta Anto­nio Maura-ról: nagy szellem, de ke­veset utazott Mély és királyhoz mél­tó megjegyzés. A munka, mely a holnap szellemé­nek bajnokaira vár, nehéz lesz. Scsak égy teljesíthetik, ha önmagukat is megújítják. S hogy ezt megtehessék, sokat kell majd nekik tanulni, demég­löbbet felejteni. Sokáig azt hitték, hogy vállalkozásuk elégséges lesz a népek közötti harmónia megteremté­séhez. Azt hitték, hogy elég internacio­nalisan gondolkodni, hogy szavukat hallathassák idegenben is, pedig saját népe kultúrájának tanuja egészen el­lenkező módszerekkel szerezhet magá­nak hallgatóközönséget. A renaissan­ee-korbeli humanisták müve azt az mnversalitást sugározza, mely nevét is igazolta. De minden országban a tiszta nemzeti hagyomány hatotta, ala­kította és iktatta át Ez olyan példa, mely élő és időszerű marad. Ezzel kapcsolatban sajnálhatjuk, hogy a nyelv megszűnt a szellemi szállítóeszköze lenni, csak azért, hogy zászló legyen. A nyelvészeti naciona­lizmus megörvendezteti a filologusok szivét, de megritkítja a szellemi csó­rét Valaha bárom, négy nyelv tudása révén a civilizált világ eszméinek fej­lődésével együtt lehetett haladni. Ma, legalább tizenkét nyelvet kell tudni. A modern világban minden ellentmon­dás: a repülőgép és a rádió korában a nemzeti kultúrák elzárkózottsága meggátolja az eszmék szabad körfor­gását A tudomány az embernek több eszközt nyújt eszméinek kisugárzásá­ra, semmint megújítására. A regény, aa irodalom megsokszo­rozták a népek életéről való torzitott képeket A közkedveltségnek örvendő művek legtöbbször azok, amelyek táj­rajzot néprajzot is nyújtanak. Hason­lítanak a turistáskodáshoz, mely félre­értésből származó jövedelmet tart fenn a népek között pénzt facsarva a múltból és feleslegesből, megfeledkez­ve a jelenről s a legszükségesebbről. A lestöiség szembetflnésa inkább meg­láttatja azt a keveset, mely az embe­reket megkülönbözteti, semmint azt a sokat, mely őket összezavarja. Kül­földön Franciaországot még ma is egy frivol és konvencionális irodalom után ítélik meg: bizonyos mértékben a franciákat ügy látják idegenben, mint a párisiakat a vidékiek, akik a fővá­rosba esak szórakozni mentek. Idő és Intelligencia kell ahhoz, hogy ezek az egymásról alkotott torzitott és buta képek helyébe a valódiak lépjenek.. Európa jövője attól az emberi jó- ü fi L M A G Y A R ü ti S /. A ti v Mindenek előtt egy új európai lelki? {akarattól függ, melyet a nemzeti gon- j VA8ARNAP, 1943 ja n a á r 17. * állapot megteremtése a tömegek mü-idolkodás vezet a közös sors számba- m^^mm^m^^mm^^—mmmm^t ve lesz, melyeknek reménye, gondja,' vételével. Ez a föltétele nemcsak egy Dodekanézosz sziget­szenvedése közös. S hogy az európai általános megnyugvásnak, hanem a J™® •» ®la" , életben új sugárútakat nyithassunk, j népek közti kapcsolatok szerencsés és csoporiüoz. amelytől * meg kell barátkozni a másik gondola-1 végleges rendezésének. Az idö eljött, YW*"lJ" f\ • „„f-fi " JmT,, fiM tóval is, rneghallagtni, mielőtt beszél- amikor az európai összefogás alap- gj™ kozol nénk és megérteni, mielőtt cseleked- jául nem a sztárok és a boxbajnokok hm- A Aretat ''"P:_ nénk. Ez a türelem-munka bizony népszerűségét kell nyújtani, hanem .OT^ Cjprus szigetérm tódulnak a ^szen különbözik attól a mrcbanisz-, va'lami egészen más,. tí^^LrL "'SÜf 1 £ a projmgandtT gép 1 ességét " fordította: M^^ZaSSl 1 hevese,, bombázzák frE LITE hölgyfodrász és kozmetika sza'on művészi frizurák és modern szépségápolás, hajfestés, HOPlÜV lfllKlöSU!C9 2. tartós hu'lám. — Elsőrendű munkái el;smertek. fKultu'Ofltotán*P. HIREK EURÓPÁBÓL Soldau ezredes, az ismert német nem kétséges, hogy a bolsevisták el­katonai szakíró, aki tavaly is feltűnő ien téli offenzívája főszerepet játszott ós nagyjelentőségű, a reális tényeket ellenségeink számításaiban, teljes őszinteséggel feltáró tanulmányt] m irt a keleti hadjáratról, most ujabb , . .... , „ .. cikksorozatot kezdett erről a témáról', Clkk° 1Solda,n efe' a Völkischer Beobachterben. Cikkso- des M 194\évl 01 kabor,u ,taűulsa rozata első fejezetének ezt a cimet S»l1 sorakoztatja fel és ezeket irja: adta: ,A keleti hadjárat időbeli kitér- - A 1fe,1®rftes. flgyke„10 ,Cddlgl „ „ jedésének okai*. E cim alatt követke- hadjáratokból azt a benyomást sze-, „^yanis kibasznáita Törökország szü­züket irja. I rezbette, hogy a modern fegyverek | ruJt helyzetét az 1877—78. évi török­Néha azt a nézetet halljuk hogy a , átütő ereje a földön és a levegőben ^ orosz h.lboru i(tejé„ ós olyan tnegái bolsevistákkal szemben 1942-ben elért roin<ien esetben gyors ós olyan nteg- iapodást kényszeritett ki Törökőr Ciprus repülőtereit és kikötöberer.­dezéseit. Ciprus szigete Málta után az a a golok legfontosabb föidközitengen támaszpontjává fejlődött 193C óta Az olasz-abessszln háború után lát­tak neki az angolok lázas gyorsa sággal, az eddig elhagyatott ciprus katonai, tengerészeti és szárazföld támaszpontok kiépítéséhez. Akkoribar Sir Sámuel Hoaret, Nagybritannia jc lenlegi madridi nagykövetét küld ték Ciprusba, rendkívüli felhatalma zással, hogy a sziget katonai megérő sitósét elindítsa. Ciprus szigete az első világhábo ruig névleg törők fennhatóság alatt áll, noha már 1878 óta angol katona, megszállás alatt volt és a sziget köz­igazgatósa is angol volt. Anglia eredmények tisztán katonai szempont­ból tekintve elmaradtak az 1941. évi eredmények mögött. E nézeten lévők a kővetkezőképpen érvelnek: >Elte­kintve attól, hogy 1941-ben egy óriási fronton, a világtörténelem eddig is­mert legnagyobb frontján zajlott le a német' támadás, az olyan megsemmisí­tő csatákat, mint amilyen bialystok —minski, a kievi és a vjazma— semmisítő hatást ér el, hogy kizárt­nak tartották a hosszabb háborús időtartamot, melyben csak lépésről­lépésre történhetik az előreküzdés, ami azután be is következett. Az el­múlt tél eseményei és a keleti had­járat lefolyása ezzel szemben arra tanítottak, hogy ma is áll az az is­mert clausewitzi tóté? hogy a véde­kezés önmagában véve erősebb harci brjanszki csaták voltak, hallatlan ha-',onna és ^ alaPelvtleg nem rendu!­difogoly- és zsákmányszümaikkal, nemjhetett me« ,Amint ,egy kfm,_ény s a lehetett 1942-ben megismételni Az I rendkívüli viszonyok által kedvezmé­nyezett csapat veszi igénybe a véde­kezés harci formáját, a háború mo­torizált korszakában is elveszíti a vi­lágot eddig meglepetés alatt tartó magas mozgási képességét és ezzel szoros összefüggésben álló gyors át­ütő erejét. Ebben a vonatkozásban ts példa­mutató volt a német hadvezetés, lé, ilyen nézetek azonban nem Ítélik meg igazságosan a tényleges adottságokat Könnyű lenne a hadtörténelem alap­ján bizonyítani, hogy egy hadjárat hatalmas támadósikerei ugyanannak a háborúnak a során nem szoktak ha­sonló mértékben megismétlődni az­után, hogy bármily oknál fogva a hadmüveletekben megszakadás követ­kezett be. Ennek okai kézenfekvőek. elhárító harcunknak alig állt rendel­szágtól, amelynek értelmében a sziget közigazgatását átengedték az angolok­nak. Amikor Törökország a mult vi lágháboruban megüzente a háborút az antanthatalmaknak, Anglia elrendelte a sziget annektálását. 1925 óta a tal nyomóan görög lakosság által lakolt sziget angol koronagyarmat. Az an­golok évtizedeken keresztül elhanya­golták Ciprust, azonban amióta Olasz­ország gyarmati terjeszkedésének irá­nya a Földközi-tenger keleti meden­céje és a Vörös-tenger felé fordul'. Ciprus jelentősége megnőtt az ango­lok szemében. Alexander tábornok ciprusi szcmleutja és az amerikai csa­patok partraszállása arra vall, bogy Ciprusnak a közeljövőben Málta *se repét kell vállalnia. * A NTI j'elenti: — A salzburgi tör­vényszék TO rendbeli csalás címén halálra itélt egy Johann Moser nevü egyént. A bécsi különbírósig hai&lr* itéltc Günther Wachtel 26 éves ber­lini lakost többrendbeli csalás címén « A francia kormány a háború vé­géig megtiltotta a nevek franeiátiU sát. PARRAGIGYttROT kezésére mesterséges tereperősités ós igy legalább is a kezdetben éppen ar­ról kellett lemondania, ami az elhá­rító harcnak igazi erejét alkotja. — 1941-ben az ellenséges haderők lehetőleg erős részeinek megsemmisí­tésére irányuló akarat állt előtérben. Ugyanakkor nem hagyták figyelmen kívül az ellenséges háborús alapok meg,gyengítését sem. 1942-ben a német offenzív tervnek nyilvánvalóan ugyan­ezek a céljai voltak, de fordított sor­rendben. Most is megmaradt ugyanaz a feladat, hogy az ellenséges hadse­reget lehetőleg gyengítsék. Ha nem került sor olyan méretű megsemmisí­tő csatákra, mint 1941-ben, ennek oka az, hogy a korlátozott hadszínterek nem adták meg ennek lehetőségét és igy a német stratégia szűkebb célokat tűzött ki maga elé, — Írja Soldan ez­redes. • A NTI értesülése szerint amerikai csapatok szálltak partra Ciprus szi­getén. A német jelentés szeriDt ame­rikai részrőt ezt az intézkedést az ál­talános hadihelyzettel hozzák kapcso­latba és a partraszállás a ciprusi partraszállás a ciprusi brit kormány-J zó megkeresésére történt. Valamennyi pokon az alábbi 2—2 Vonatpár közle­német lap feltűnő szedésben és vastag kedik: befelé: Várostanyáról indul í cimek alatt közti ezt a jelentést. Cip- óra 50, Pusztamérgesről indul 5 óra rus a Földközi-tenger keleti felében (30 perckor, Várostanyáról indul 11 óra fekvő legfontosabb angol támaszpont, j 30, Pusztamérgesről indul 11 óra amelynek stratégiai jelentősége Kréta j perckor: kifelé: a Rudolf-térről a rt?> német részről tőrtént elfoglalása óla gel 7 óra 50 és este 7 óra 10-kor, mitwl rendkívül megnövekedett. Ez a stra- két irányban induló vonatpárok, tégiai Jelentősége különösen kidom-} Ezen szerelvények Js az időjárásié, borodott az angolok szíriai akciója függően csak 3. esetleg csak 2 személy idején. Ciprus ugyanis a szíriai ha- kocsiból állanak miért is kérjük a tártól esak 40 mérföldnyire, a tőrök t. utazóközönséget, hogy csak • ha határtól mintegy 50 kilométernyire,laszthntotlanul fontos, legsürgősebb Az ellenség magához térhetett meg­lepetéséből. Több vagy kevesebb si­kerrel megtanulta, mikép kell harcmo­dorát a támadóéhoz alkalmazni. Ki­egészítette fegyvereit és megjavította azokat. Tartalékait a legnagyobb mér­tékben mozgósította. Felhasználta az adott tdőt arra, hogy uj tereperödi'­ményeket létesitsen, vagy a meglévő­ket hozzá idomítsa a kitapasztalt fegy verbatáshoz. Ki tudta javítani a ki­képzésnek időközben jelentkezett gyen­geségeit és a meg nem felelő parancs­nokokat kicserélhette. A keleti hadjárat szempontjából mindezekből valami számításba jön. Egyik területen mindez jobban, a má­sik területen kevésbé sikerült a bol­sevistáknak. Másrészt nem hasznát tó'• fel azt a nyugalmat, amelyet a tél gondos előkészületekre engedélyezd' számukra, mert a német erőfelhasz­nálást a nyári hadjárat során telje­sen túlbecsülték és az 1812. évi tél le­begvén szemük előtt, túlzottan nagy­szabású és makacsul keresztülvitt tó madásokat kezdtek. Amikor Napoleon szánon vissza­hajtatott Moszkvából Varsón keresz­tül Párisba, gróf Caualincourtnak nyi­latkozott balszerencsével végződött Oroszországi hadjáratának sikertelen­sége okairól és eközben ezt a prófé­tai mondatot jósolta meg: >Hadjára­tom kimeneteléből arra fognak kö vetkeztetni, hogy az oroszokat éghaj­latuk miatt nem lehet saját orszá­gukban legyőzni. Ebben Csalódni fog­nak*. Százharminc évvel később a német csapatok beváltották ezt a jós­latot, mert az elgondolható legszigo­rúbb" orosz télben, az elkénzelhctő legnehezebb viszonyok között legvilr- M ték a bolsevik! csatiatokat. Ma márt fekszik. Ciprus sziaete esik legkőze-i esetekben utazzon üzemvezetőség. Forgalomkorlátozás a kísvasuton (A Délmagy&rország munkaiársátolj A Szegedi Gazdasági Vasút üzemveze­tősége szombaton a kővetkező hirdet­ményt bocsátotta ki: Az időjárás okozta forgalmi ne kézségekből származó motortuilcrhelé sek megelőzése céljából kénytelen tu üzletvezetőség előreláthatólag pái napig az alábbi forgalomkorlátozáso­kat bevezetői: Vasárnap, azaz 17-én: befelé; osafc a Várostanyáról 11 óra 50 perckor é* Pusztamérgesről 11 óra 30 perckor >« duló; kifelé: csak a Rudolf-térről déj után 7 óra 10 perckor induló vonat­párok közlekednek. Hétfőn, azaz 18-án én a további

Next

/
Thumbnails
Contents