Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-31 / 296. szám

A GYÉKÉNY KARRIERJE Hogyan lett a mocsarak haszonfa'an dudva Jé bői a háborús háziipar egyik leghasznosabb nyersanyaga — A gyékény szerepe a szegedi Közjóíéti Szöveti ezet hatalmas szociális munkaprogramjának megvalósításában (A Délmagyarország munkatársától) A közjóléti szövetkezetek felállításakor, illetve megszervezésekor az volt az illetékes kormányzati tényezők vezető gondolata, hogy olyan szervezetet állítsanak a legszegényebb s főként a sokgyermekes családok anyagi megsegítése és támogatása solgálatába, amely korszerű alapokon nyugvó működésével s működésének rugalmasságával sokkal többet tehessen a szociális cél érdekében, mint amit, eddig a városok és törvényhatóságok népjóléti ügyosztályai tehettek a karitatív segélyezéssel. Az uj szociális politika alapelve az, hogy mindenkit, aki rászorult, igyekszik talpraállitani, igyekszik a gyenge anyagi existenciákat megerősíteni s igyekszik a családalapításnak és Családfenntartásnak olyan bázisokat teremteni, amelyen megvalósítható a megerősödés és fejlődés — de mindezt nem segélyezés formájában teszi, hanem ellenszolgáltatást, munkát kér, dolgozni kell a segítségért, hogy ezáltal a munkamorált javítsa, a kötelesség és felelősségérzetet fokozza s a családi kötelékeket megerősítse. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kovács Sándorral, a szegedi Közjóléti Szövetkezet agilis igazgatójával, aki a következőket fűzte még a fentiekhezT — Hatalmas eredményeket ért el a szövetkezet az őszi hónapokban -a gyékénycsízmakészítéssel. Sokszázezer csizmát készítettek a szegedi és szegedkörnyéki szegény emberek s ennek a munkának következtében megállapithatólag annyira megjavult a foglalkoztatott munkások életnívója, amire csak" egy példát emlitek: Tápén az elmúlt hónapokban, a gyékénycsizmakészités jövedelméből körülbelül kétszáz zománcos tűzhelyet állítottak be a szegény parasztházak konyháiba ahol eddig szabadttizhelyen főztek. A zománctüzhely azonban nem egvedülvaló eredmény, hanem ismertetőjele a szociális jólét általános emelkedésének- Sokezer volt azoknak a szegény ymbereknek a srf dése j eze lehetőségeket igyema, ezzei a munKavai WKnue:<keBiek kiaknázni a Közjóléti Szövetlyes jövedelemhez jutottak, « gon- j kezetben Mindezeknek a kisérletezéA gyékénycsizmakészités konjunktúráját a háború teremtette meg s ugyanígy a háborús idők lehetőségei nyitják meg az utat annak a további fejlődésnek, amit már készítenek elő s amelynek anyagát szintén a gyékény adja. Évtizedeken és évszázadokon keresztül senki sem törődött a gyékénynyel, a mocsaras, lápos, kiőntéses, állóvizes területeknek ezzel a vadon termő dudvájávai, amiből legfeljebb a tápéi lakosság tudott kisajtolni valami jövedelmet, vagy mellékkeresetet, a gyékényszőnyeg és a gyékényszatyor készítésével. A tápéi gyékényfeldolgozó háziipar azonban soha sem tudott nagyobb elterjedtségre szert tenni, mig a háborús idők nyersanyagproblémái rá nem terelték a figyelmet erre a haszontalan dudvára. Már a gyékénycsizmakészités ideje alatt kezdték felfedezni, hogy a gyékény igen sok olyan hasznos tulajdonsággal rendelkezik, ami sok újfajta, eddig nem Is gondolt felhasználást tesz lehetővé. Elkezdték tanulmányozni a gyékényt, kísérleteket folytattak le s ma már ve- ( lószinünek látszik, hogy a gyékény megfelelő megmunkálása által olyan anyagot fedeztek fel, amit a háziipar a háború befejezése után is szinte kor- j látlan lehetőségekkel tud majd felhasz- , nálni. Megállapították mindenekelőtt azt, hogy a gyékénynek tekintélyes cellulózé tartalma van, ami bizonyos körülmények között a szakitási szilárdságot rendkívül megnöveli. Hosszas kísérletezésekkel megállapították, hogy a gyékényt is fel lehet dolgozni tetszés szerinti vastagságú végtelen fonállá, aminek a tartóssága alig van a kenderfonál mögött s ebből a felismerésből önként következik annak a lehetősége, hogy a gyékényfonálból csaknem minden iparcikket lehet készíteni, aminek eredeti alapanyaga a kender vagy a len. Természetesen nem szabad azt gondolni, hogy tökéletes pótanyagot fedeztek fel, a gyékényfonálból készült ipari termékek azonban tökéletesen kielégíthetik a háborús idők polgári szükségleteit, alig maradnak el a kender- vagy egyéb textiláruk mögött s megvan az az előnyös tulajdonságuk mindezek mellett, hogy rendkívül olcsók lesznek és sokezer kisembert juttatnak szép keresethez. Uj ötletek, uj perspektívák A gyékénycsizmakészités befejezököliségiek .mellett szociális munkáltatás utján kerül majd forgalomba, rendkívül olcsó és előreláthatólag nagyon kelendő lesz. Ezzel a munkával ismét többezer kisembert juttathat majd a szövetkezet állandó és tekintélyes jövedelemhez. A gyékényszőnyegkészités mellett hatalmas tempóval kezdték meg a Közjóléti Szövetkezet gondoskodása alatt működő műhelyekben a gyékénycipők készítését is. Ez is szegedi találmány. A gyékényfonalakból, szallagokból, pántokból ízléses, mutatós, csinos női cipők ezrei készülnek, amelyeknek kikísérletezett élettajrtama három-négy hónap. A cipők nyári használatra valók s mire elérkezik a szezonjuk, tizezerszámra állanak majd a kereskedelem rendelkezésére. Minden pár a háziipariban foglalkoztatott dolgozó kis emberek kézi munkája. A DELMA-GYARÜRSZS tg Csütörtök, 1942 december 81. s kezdve, gyermekcipőn át a legdivato sabb, úgynevezett japán sarkú nőimodellekig mindenféle cipőt találhatunk ezek között a gyékényáruk között. Most folyik a kísérletezés arra, hogy mifcsteni a gyékényfonalat különböző színekre s ha ezek a kísérletek eredményre vezetnek, még mutatósabb less a szociális munkaprogram keretében készült gyékény divaíeipök ízléses forma ja. A kalkuláció szerint egy pár cipő ára 8—15 pengő között lesz. — Sokan kérdezték — mondja Kovács' Sándor — akkor, amikor a gyékénycsizmákat készítettük, hogy hovs lesz az a rengeteg áru s miért nem lehet kapni üzletekben gyékénycsizmát? Ezek a csizmák a frontra mentek, uenr dolgoztunk belföldi forgalom részére Katonáinknak van rá nagy szüksége aa orosz télben. Amit most kezdünk csinálni, az mind az itthoni fogyasztás papucstól | részére készül s azt hiszem, tökéletes ként lehetne mnnkábávétel előtt mee- i keresethez. sikere lesz a szövetkezetnek ezekkel az uj iparcikkekkel, amelyek mind a háborús idők következtében előállott hiányokat pótolják e-ezer és ezer otthon dolgozó szegény embert juttatnak (O. T. O.) K íncsey (Royal) kávéházban agy Szilveszteri kabaré A SZEGEDI SZÍNHÁZ ELSŐRENDŰ TAGJAI FELLÉPTÉVEL Szereplők: Szántó Mary, Bakos Gyula, Sorr Jenő, Hendrich Éva, Máthé László. — Szinrekeriilnek: Villámtréfák, bohózatok, duettek és magánszámok. KEZDETE ÉJJEL FÉL 10 ÓRAKOR. -- Kitűnő ételek és italok. Feketekávét tiszta babkávéból szolgálok ki. — BELÉPŐ NINCSEN, RENDES ARAK. ncsey tóos, kávés. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG doskodní fogunk róla, hogy a háziipari foglalkoztatás a jövőben se szüneteljen. A gyébény^eldolgozás kon unkturája A gyékénycsizmakészités befejeződött. Mint megtudtuk, még néhány ezer pár áll készítés alatt, azután vége a rendkívüli konjunktúrának, ami egyegy szorgalmas munkást napi 10—12 pengő keresethez is juttatott s éppen emiatt szóbakerült a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén is. A hatalmas kereseti lehetőségek ugyanis — dr. Széchenyi István megállapítása szerint a munkamorál meglazulásához vezettek s emiatt a rendes napszám vagy munkabérek mellett ma mái1 nem lehet munkást kapni Szegeden. Lehet, hogy a kérdés ebből a szempontból vitatható, megállapítható azonban, bogy a gyékénycsizmakészités munkadíjaként három hónap alatt félmillió pengőt fizettek ki, ami kizárólag a legseknek és előkészületeknek szervezője és irányitója most is egy rendkivül nagy agilitásu fiatal ember, Fekete Károly, aki a gyékénycsizmakészitésl is szervezte és lebonyolította. Gyékényszálakkal van tele az Íróasztala s mutatja a döntő fontosságú felfedezés eredményét, egy jelentéktelennek látszó gyékényspárgát. Majdnem olyan erős éa elszakíthatatlan, mint egy hasonló vastagságú kenderfonál. A legfontosabb eredmény, amit elértünk az, hogy a gyékényt fonállá tudjuk feldolgozni — mondja Fekete Károly. — A gyékényfonalat hengereljük, fényezzük és különböző szinüre festjük e hamarosan megkezdjük torontáli módra a szőnyegek készítését, amelyeknek a tartóssága és élettartama alig marad majd a valódi torontáli szőnyegek mögött, viszont éppen azért, mert hihetetlenül ólra* termelrái V S r á 9 © k cserepes és vágott virágok Szilveszterre !Tlcsóbban szegényebb rétegekhez tartozó kisem- tjovcv/urrK , i. ,,, berek kezébe került s igy ennek a leg- \ tfZílVB&ítcrte kanhatók jobban rászorult osztályok szociális. C $ o »a .« « • vtvágevemen jólétét emelte szemmel látható módon » Széchenvi-tér 8. sz. A Magyar Nemzet írja; A STRUCC ÉS A VILÁGTÖRTÉNELEM Az egyik napilap elfelejtette le- i közölni a pápa és a hercegprímás ' karácsonyi rádiószózatát. A másik ; csupán a hercegprímásét mellőzte, , a pápa beszédének megkegyelmezett • egy kurta-furcsa tudósitásocska ' erejéig. A harmadik pedig karácsony utáni számában' közölt e szózatokból célzatosan rövid kivonatot, hogy némileg pótolja azt a mulasztást, amelyet lehert hogy laptechnikai nehézségek okoztak. Deák Ferenc históriai jelentőségű felirati beszédével bántak igy el egyes bécsi újságok. Bár e beszédet nagy eseményként kezelte az egész világsajtó s teljes terjedelmében közölték, még a németorszá gi, angol, francia, olasz, svájci nagy lapok is, az egyik bécsi újság teljesen elhallgatta, a másik pedig megtévesztőén oélzatos kivonattá csonkította. Bántotta ez Deák Fe renc barátait. — A struoc, ba nem tetszik neki valami, homokba dugja a fejét s azt hiszi, hogy ha ő nem vesz tudomást arról, akkor nem történt semmi — mondta Pulszky Ferenc. — A nap sugarai akkor is bevilágítják a világot, ha az, aki ellensége a napnak: elsötétíti ablakait, vagy csak vékonyka résen enged be a sugarakból valamicskét — tette hozzá Bonts Samu. Kemény Zsigmond pedig igy ve tett véget a vitának: — Ne zsörtölődjetek. Nem fontos, hogy egy pár lapocska agyonhallgatta vagy agyonkurtitotta ezt a beszédet, hanem az, hogy ez a beszéd bekerült a világtörténelembe! a magyar nemzeti szocializmus, Széchenyivel kiált fel: a magyar nemzeti szocializmus nem volt, hanem lesz! Rárczy István polgármestersége ala" sokan kardoskodtak, bogy a Tabánt nem szabad lerombolni, mert az egy darab a múltból. Hiába magyarázta Bárczy, hogy a múltból a művészi, építészeti értékeket kell fenntartani és nem azt a mocsokfészket, amely a török időkben is szennyes külváros volt. Nem tudta a Tabán híveit meggyőzni. Végül is páthosszal, de mosolyogva igy zárta b« a vitát: — Széchenyi azt mondta, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. Én meg azt mondom, hogy a Tabán nem lesz, hanem volt! Megtévesztő hírek távbeszélő állomások szerzéséről NEM LESZ. HANEM VOLT Egy nyilaskercszthetilap jósolta az újévre, hogy győzni Budapest,, december 30. A posta vezérigazgatóság tudomást szerzett a közönség egyes rétegeiben elterjedt olyan híresztelésekről, hogy meg nem engedett anyagi ellenszolgáltatás ellenében uj távbeszélő állomást lehet szerezni, illetőleg a távbeszélő állomással kapcsolatos ügyek, igy fellebbezések elintézését könnyíteni és gyorsítani lehet. Ilyen megtévesztő hirek a postába vetett bizalom megrenditésére alkalmasak. A posta vezérigazgatóság felkéri ezért a közönséget, hogy az ilyen hirek terjesztői vagy esetleg ilyenekre ajánlkozókat minden esetben rendőrrel vagy csendőrrel igazoltassák és az esetet a posta vezérigazgatóság (Budapest, XIL Krisztina-körut 12., telefoni 136-980) vagy a budapesti táviró és távbeszélő igazgatóság (Budapest, VIU., Mária Terézia-tér 17—19., telefon 144-140) vizsgálati osztályának $zeazl j mélyesen vagy távbeszélőn jelentfog I sék be. (MTI)