Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-03 / 275. szám

hegodűestie ANTOS KALMÁN közreműködésével december 10-én, csütörtök este 8 órakor a Szent Imre ColJegium dísztermében. Ilin Dusán Mozart, Brahms. Paganini stb. műveket, Antos Kálmán Schumannés Grieg müveiből játszik. — A hangverenyt a VÖRÖSKERESZT JAVÁRA a Szent Imre Collegium rendezi. Á negyedik háborús tél A negyedik háborús tél a világerők összecsapásának jegyéhen indul. s ugy látszik, meg fogja érlelni adön-' tés feltételeit. Korai lenne azt állítani,' hogy a német hadierő dinamizmusé nak elérte határait; sorozatos támadások és kezdeményezések a túlsó oldalról várhatók. Természetesen ezekben az akciókban is érvényesüni fognak az első világháború tanulságai, hiszen a német hadvezetés is értókesitette a maga tapasztalatait, c tekintetben nem lehet elvitatni a mult háború eseményire utaló összefüggések érvényét, persze, végzetes tévedés lenne, gépies következtetéseket levonni az első világháború tapasztalataiból. Mindenesetre Németországnak sikerült hatalmas ellenséges erőket kikapcsolni a háború első fázisában s vagy teljesen megsemmisíteni vagy legalább is hatásosan neutralizálni, — Tígvanakkor Angliának sikerült njból összekovácsolni a világköaliciót Németország ellen. A harmadik s ugylátszik döntő fázis küszöbén tehát az erőviszonyok nagyjában egyformák s ez vonatkozik természetesen a mozgásban lévő katonai erők-j re csakúgy, mint a politikai, ég gazdasági pozíciókra. A német hadvezpfcs gyorsasága, leleménnyessége és tudásbeli fölénye természetesen olyan plusz, ami a következő események során a nyers erőtényezők értékét lényegesen befolyásolhatja. Az Ansch'ussfó! Compiéqneiq Jósolni nem lehet, legfeljebb következtetni, sőt még inkább diagnosztizálni, — a diagnózis azonban esak bizonyos pillanatban rögzített állapotra érvényes. E pillanatban nagyjában a következőket lehet megállapítani: Németország a háború első két fázisában az eseményeket saját nemzeti, gazdasági és politikai céljai rányába vezette erélyes kézzel következetes céltudattal. Az ellenfél vagy teljesen passzív védekezésre szorult, vagy legföljebb kényszerléIléseket tehetett. Ne feledjük el, hogy a nemzeti Németország ebben a háborúban nyíltan kettős feladat megoldását vállalta magára: megszabadulni Versaillestől és leszámolni a bolsefizmussal. A leszámolás a versaillesi rendszerrel olyan par excellence német nemzeti célkitűzés volt, amivel Európának akkor is számot kellett volna vetnie, hogy ha nem a nemzetiszocialista kormányzat erélye és céltudata irányítja az eseményeket, puhább és engedékenyebb német rendszer sem térhetett volna ki e feladat vállalása elől. legfeljebb más, óvatosabb módszerekkel kísérletezett volna, de talán igy is bekövetkezett volna a fegyveres konfliktus, mert hiszen Versailles amennyire gyenge és egyenetlen erőkre támaszkodott, annyira hajlithatatlan volt minden lényeges kérdésben. Ezt tudhatjuk a magunk sorsából. A németek ugyan elveszítették a háborút, — de mégsem érezték legvőzöttnek magukat. Valóban: Németország 1919 után is nagyjában birtokában maradt erőforrásainak és hatalmi öntudatának. Az 1918 novemberéhen bekövetkezett fegyverszünet valójában kompromisszum volt és nemcsak a rendkívüli sokoldalú politikai irodalomból tudjak, hanem még inkább az azóta bekövetkezett eseményekből, hogy 1919 egyáltalában nem teremtett egyértelmű hatalmi helyzetet Európában. Ausztria-Magyarország széthullott a sízétzüllesZtett osztrák-magyar hadsereggel, a Reicbswchr azonban többó-kervésbé épség ben hazavonult s mindössze azt • politikai felüiépilményt távolították eJ. amelynek valóságos hatalma már a háború utolsó éveiben is legalábbis kétséges volt. »Der Kaiser ging, die Genorale blieben? — harsogta "vádját a világ kommunista sajtója Németország ellen ezekben az években és tagahatatlan, hogy a német tábornokok valóban a német hegemónia feltámasztásán fáradoztak a wcimari kísérlet idején is. Már a béketárgyalások során kiderült, hogy a győztes koalició hatalmi törekvések, politikai nézetek, sőt személyes becsvágyak terén sem egységes s hogy a háborús együttműködés a béke idejére nehezen lesz fenntartható. Nem kellett túlzott politikai éleslátás hozzá, hogy Németország az erőknek abban a játékában, amely Versailles után következett, a maga helyét és snlyát hamarosan megtalálja és nagy nyomatékkal érvényesíteni fogja. Semmi egyebet sem kell tenni, csak átlapozni a két világ háború között eltelt évek történetét és megvilágosodik előttünk Németország politikájának pontos és éles lo zeti céljai érdekében és az adott hely- vonásával fognak közeledni céljuk fezét logikája szerint járt el. Elvitalha- ! tó. Ugyanakkor számításuk egyik döntatlan, hogy példátlan eréllyel és tő, sőt talán legdöntőbb tényezője: céltudattal. További kérdés, hogy nagy llogy Oroszország mennyire ellenállónemzeti feladatának megoldása után képes s hogy a német erőket meddig hüvelyébe dughatta-e kardját — tel- tudja még sokezer kilométeres fronjesen' függetlenül attól, hogy London- lekötni, vagy pláne foglalkoztatni, ban hogyan vélekednek az uj európai A negyedik háborús tél tehát egyfelől helyzetről? Azon majd csak a háború az angolszász erők felvonulásában és után lehet vitatkozni, hogy egy világ- orosz részJetőffenziwákban fog eltelnézetileg kevésbé karakterisztikus, tisztán nacionalista német rendszer, ha nemzeti szempontból még olyan radikális hatalmi politikát folytat, inkább köthetett volna békét Compiégne után az angolokkal és többi ellenfeleivel. mint a nemzetiszocialista Németország. Bolsevizmus és angolszász offenzíva Mindenesetre Németország nem tért ki helyzetének és ezúttal már világnézeti és nagyhatalmi logikájának sugallata elől és hozzálátott a bolsevizmussal való leszámoláshoz. Itt kez, ni, hogy a tavasszal megkíséreljék a* Európa elleni közvetlen támadást Azt talán nem kell külön hangsúlyozni, hogy Európa Németország vezetése alatt erre a támadásra felkészült. A ma<tán!ísztvíse1őí kamara felállítását siették aNemzefnolít kai Társaságban Budapest, december 2. A Magyar Nemzetpolitikai Társaság keddi összejövetelen vitéz V á g v ö 1 g y i Ferenc, a Keresztény Magántisztviselők Ordödik a habon, második fázisa _ eb- í-rf4es elöadísj A „agyar magánben a fázisban már nem annyira a né- <ti8ztvipelö a s8ociíSlis és nemzeti mnnmet nemzeti célokon van hangsúly ;k 9zolfrálntában cimmel. hanem a nemzetiszocialista világnézet ; eszmekörébe tartozó nagyhatalmi és ' háborúnak ezt a második fázisát is nagyjában lezártnak és a németek szempontjából sikeresen befejezettnek tekinthetjük, ha harcok még folvnak is messzi Oroszországban és a kitűzött célokat nem is sikerült egész terjedelmükben elérni. Németország hatalmas nyersanyagforrások és települési területek birtokába jutott, a bolsevizmus határait messzi kitolta és ma már azt lehet mondani, mindössze tisztviselők helyzetéhez és a munkásgikája, sőt sorsszerűsége. Elképzelhetetlen volt. hogy olvan hatalmi viszo- nvok mellett, amelyek a húszas évek ; Kétségtelen, hogy Németország óriási ? közepétől a terjedő kritikus évtizedben Európa politikáját irányították a versaillesi rendszer tartósan megmaradhat. Ami az Ansehlusstól Compiégneig tőrtént (s ez volt a háború első fázisa), Németország, de Európa többi hatalmai számára is az adott erőviszonyok logikus következménye volt. a versaillesi improvizációval szemben. Felszámolása a világtörténelem egyik halalmi rögtönzésének. Ez a tragikus véletlenek" összejátszása és egy minden úgynevezett papírformának ellentmondó helvzet fonáksága következtében olyan állapotban próbálta megrögzíteni Európa történelmi erőinek mozgását, amely minden oldalán megtámadható volt scsak egyetlen egy pontján látszott erősnek és kikezdhetetlennek, ott, ahol természettől való ellenségének erői sorakoztak föl. Más szóval: Versaillesben ngv osztották fel Európa hatalmi erőit, hogy egyedül Németország számára maradtak dinamikus lehetőségek és bölcsen gondoskodtak arról — elsősorban Ausztria-Magyarország szétrombolásával és a Középeurópában bevezetett úgynevezett .kleinstaaterei? rendszerével és kis, mohó. de önmagukban életképtelen nemzeti imperi ali zmusok f elk orbácsol á sá va 1. hogy e dinamikus lehetőségek érvényesülése elé a sztatikus erőknek természetesen egyensúlya gátat ne emeljen. Ha tehát Németországban kevésbé harcias és történelmi elhivatottságának tudatát kevésbé céltudatosan hordozó rendszer uralkodott is volna, akkor sem térhetett volna ki a feladat vállalása elöl, amely elé az eurónai helyzet állította. Ami tehát Ausztria bekebelezésétől, Csehszlovákia megszüntetésén és Lengyelország lerohanásán át a gyászos francia ősszeom dc „„ Sok eredményről számolt be, szociálpólitika'f*cól ok "megvalósításán íkifejezésre juttatta hogy még mindig amcvcK a nuszis eve* Kétségtelen, hogy Németország óriási ^ak félúton járnak és még Bok felharaincas évek közepéig szolgálatok* tett a világnak8 akkor, vár megoldásra Aki sz^iálisae Középéig am.kor ajs purópal ha{a]mak sorában gondolkozik, annak előrelátónak kell elsőnek vállalkozott a bolsevizmussal' 1ennie és alapot kell gyujleme ahhoz, való leszámolás súlyos feladatára. A ' szikség esetén a munkanélküliek • ...il^.Bt. Aa. i.. _i.,, 1 Al-l " I - „ II MAlla segélyezésére tartaléktöke álljon rendelkezésre. Előadásának további részében * magántisztviselői kamara felállítását sürgette, azután a Magánalkalmazottak Biztosító Intézet alkotásait emiitette fel. Kívánta a MABI önkormányzatának még további kiszélesítését és a családpénztár kiterjesztését a magántisztviselők családjainak védelmére a közság családpénztári megoldásához ha-1 sonlöan. Az érdekes előadáshoz dr. Hindv Zoltán, a MABI igazgatója, Mestei Kálmán és Buray Imre szólt hozzá. A társaság nevében az előadást dr. Dániel Aron elnök köszönte meg technikai kérdés, hogy az eddig elért eredménveket hogyan tudja realizálni. A technikai kérdések megoldásánál pedig a német zsenialitás ritkán mond csődöt. A háború harmadik" és valószínűleg döntő fázisa most veszi kezdetét: az ügynevezett .Auftakt?, az angol kezdeményezés volt Északafrikában, amivel nyilván kettős eélia van az angolszász hadvezetésnek Az egyik az. hogy a közelkeleti hadseregre nehezedő veszélyt eltávolítsa Esvlntom határából, ami által tagadhatatlanul Uavcenutáraiialácl megnő az itt összegyűjtött angolszász » erSJBmri®*rwycl!«3»« erők akriókénessége. A másik pedig ItirClGtVVlGny az. hogv Enrónát legkevésbé védett . . ,0.„ ^ oldaláréi próbália megtámadni Ahogy A szegénytemetéseknek 1943 * az angolok mordiák: .sikerült a sün {"«ár hó 1-tol december 31-igterhasa alá kerülni?. Hogv sikerült-e és j ,iedö egy év alatt leendő elvégzésére hogyha sikerült, ez mit jelent a továh. Szeged ss. kir. város polgármesterétőt 54.145—1942. sz. I bi vállalkozások sikere szempontjából. természetesen a jövő zenéje. Az első lénésekből egyelőre esak azt lehet megítélni, hogv az angolszász hadvezetés mit tervez, hogv a védekező Németország hogvan parírozza majd 1912. évi december hó 10-én délelőtt 10 órakor a gazdasági ügyosztályban (Bérház, II. em. 22.) nyilvános versenytár' gvalást tartunk s a beérkezett ajáoaz angol vállalkozásokat, sőt esetleg Hatokat ugyanezen napon és időbei' hogyan dönti halomra a legszebb an- (felbontjuk. golszász terveket, maid a következő események fogják megmutatni. Egy bizonvos. hogy az angol hadvezetés láslg történt, nem egyedül a német)cgvik fő irányelve: az erőkkel való fegyverek dicsősége, hanem olyan történelmi szükségszerűség, ami önként adódott magából a versaillesi rendszerből Tdáig Németország nem eiinfllt egvebet. mint természetes nemtakarékoskodás ezt á mult háború ta pasztalatai igen élesen belevésték az angol vezetők emlékezetébe, tehát nagyon valószínű, hogv rendkívül óvatosan és lebetőlejr sok idegen erő KeSiOllOP december 4-én nyílik metr Széchenyi-tér 9. szám alatt (Z * 6 t t r • h * r> a „Belvárost Ilölgufodnisz Sraior Céfft.1 Nagy Katalin. Ajánlati minta, vállalati és ződési feltételek a gazdasági ŐST osztályban (Bérház II. em. 21.) mentesen rendelkezésre állanak. Az aláirt ajánlatokat sértetlek borítékban elhelyezve ós pecsétté' lezárva, fonti időpontig a várost iktatóhivatalba (Városházal ff*' 14.) kell bonyujtaui. Az ajánlat ritékját a következő felirattal ellátni: .Ajánlat az 51.145—1912. * sz. versenytárgyalási hirdetmény bcu közölt szegénytemetések elve* zésére". Szeged, 1942 december 1-énDr. Pálfy József polgárme®^