Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-25 / 293. szám

8 DE'LüTAGYAR ORSZÁG Péntek, 19J2. december 25. ÜZ&lliSZlÓ BCIO rádlOlaboratoriama minden ilyesfajta jog s az árusításból nem lett semmi. A Magyar Filmiroda azonban megvásárolta — á 12 fillérért — mind az 1200 levelezőlapot s el is adta. a, vism r»u. , Teleki Pál főcserkész felfigyel Bozóra Bozó Gyula hazajött Szegedre, ahol rövidesen tanoncisolai tanár lett havi 86 pengő fizetéssel . . . Rávitte a szükség is, de tehetsége sem hagyta nyugodni s a levelezőlap-kiadást folytatta. Először szüleitől kért 200 pengőt az „üzlethez", az örökség terhére kérte, de édesapja — derék magyar ember, aki bizonyára a föld szerelmese volt —. ..ilyen szamárságra" nem adott neki pénzt. Cserkésztiszt társai és barátai alapították meg tehát a Japfrösztöt" — így nevezték a vállalkozást tréfás szóval — "és kiadták az első szegedi karácsonyi üdvözlőlapokat Történt Hogy Szegeden nagy cserkészmmepség volt a Dóm-téren, itt volt maga áldottemlékezetfí Teleki Pál főeserkész is. 'Az ünnepségen a lelkes kis cserkészek árúsítotíák a közönségnek Bozó Gyula lap jait. Egy bátor kis Bserk'észfiú odament a főcserkeszKez és eladott ne ki 24 darab' Bozó-féle levelezőlapot, i 1 egész pengőért! Hogy dagadt a keble a büszkeségtől n gyereknek Hegy Ti-Pi, a főcserkész Vásárolt lőle és ilyen magas árat fizetett! Sőt a főöserkész még meg is kérdezte: — Ki rajzolta ezeket a lapokat? — Rajta vanf — bökte ki a kis cserkész. Teleki jól mulatott a szabatos válaszon 'és — úgy látszik —, jól megjegyezte Bozó Gyula nevét. TC» kiderült akkor, amikor később Bozó Gynla eserkésztáborozáson volt s Teleki Pál. aki a táborozást, ve aefte s akkor már miniszterelnök volt engedélyt adott a fiúknak, begy karikatúrát csinálhassanak rója. Tiz percig Hajlandó volt „morjellt állni" és ez alatt az idő aln" •Bozq Gyula ügyes karikatúrát szerHasztett róla. A főtíserkész-mlnisztorelnök meg is volt elégedve vele !» megkérdezte a nevét. Nyomban kiderült. Hogy jól emlékszik levele zőlapjaira és későbbi 1941 tavaszán ki hallgatást engedélyezett Bozó fíyiila száraára. Hogy megbeszélje vele a levelezőlapok terjesztését é= nagyobKarányú kiadását A kihallgatásra azonban nem került Ror, n végzet egy golyóval fett pontot * főeserkész-minisz,terelnék élete és pályája után . . . — Fő Cserkészünk halála porig sújtott engem, — meséli Bozó Gynla. Nem itt állnék már. Ha el nem szólítja az Ur ... De azért ígV se™ panaszkodom. Ha egyelőre nem is keresek még sokat de szépen feltornásztam magam. Az első Hatvanezres nyomást a második évben már 100.000 követte, majd 600.000 és ma már évi egymillió levelezőlapnál tartoki Senki sem segített engem, csak a barátaim, cserkésztársaim, akik mindig mellettem álltak &< küzdöttek. Harcoltak értem, mert tudták. Hogy amit csinálok—az. ma gyaij munía'.... Rajzoló, terjesztő, utazó és „igazgató" — egyszemélyben Valóban, másik tehetsége Bozó Gyulának az. Hogy barátokat lelkes támogatókat tud szerezni. A szegedi honvédkórházak gazdasági hivatalának vezetője például nem hevesebb, mint 8000 darab Bozó-féle karácsonyi lopat küldött, ki szeretet* Kelemen-utca 7. I. emelet ezúton kíván kellemes ünnepeket barátainak és ismerőseinek. csomagokban a harctérre. Eszerint Bozó Gyula lapjai jelenleg 20.000 példánybau kaphatók — Valahol Oroszországban . .. És milyen leveleket kap köszn net fejében a frontról? (A levelező lapokat önköltségi árban: 7 fillrg ért adta honvédeiuknek.) Egy egyszerű, magyar közkatona írja: „Isten diója meg a művész urat, hogy hozzánk is küldött levelezőlapokat. Higyje el, ezek a magyar lapok a~ otthon üdvözletét hozták el nekünk, ebben a nagy, orosz télben ezek a magyar lapok jelentik nekünk az otthont, a karácsonyt, a magyar levegőt, a messzi Hazát . . ." Bozó Gvnla egy személyben tervező-művész, lapjainak terjesztője, h;. kell utazó és „igazgató" is. Meri utazót nem tud szerezni, az elmúl i nyáron maga járta be a Felvidéket és egymaga 60.000 darab rendelést szerzett „vállalatának". íme, az igyekvő, kereskedői s egyben művészi érzékkel megáldott magyar ifjú mintaképe! Megérdemli, hogy magyar lélekkel megálmodott karácsonyi, újévi ós feltámadást hirdető levelező-lapjai végre kiszorítsák a sok ízléstelen aranyszegélyű, émelygős, külföldi giccset a magyar piacról és nz igaz magyar szellem gondolatait sugározzák a nép lelkébe . . . CSANYT PIROSKA A legkellemesebb karácsonyi ünn*reket kivánia kedves vevőinek és ismerőseinek a LEVENDULA Kárász; utca 17. szám. (Csury-órás mellett) Szeged szellemi élete A lassan elmúló 1942 év rengeteg nyitott világnézeti és sorsproblémája között a kultur Szegedet érdeklő olyan kérdésre adott választ, amelynek határozott igenjéből bepillantást nyerhetünk városunk kulturális jövőjébe és a fejlődés lehetőségeibe. Ez a nálunk örök problémát jelentő kérdés az alföldi városokat egyetemesen érinti, mert hazánk más vidékeivel szembeállítva, nlacsonyabbrendü kulturigényt és közösséget tételez föl, illetve a hibás >köztudat» eszerint osztályoz. Általánosan vésődött a magyar köztndatba az alföldi városok szellemi cammosága s az alacsony nivóbói eredően a kontárság, a dillettantizmns térhódítása. Szeged bár nem egyszer bizonyította az idők folyamán, hogv rangadó pozíciót kiván betölteni a magvar kulturéletben, előrehaladásának lehetőségét megtörte egvrészt a szellemi életben fennálló függő viszonv. amely a centralizáció helytelen politikáiéból ered másrészt az alföldi magatartás: a közöny Tudott doloe hogy egv nemzet nagvsága kutturáiinak fejlettségén áll. vacv bnkik Hazánkat erőssé világviszonylatban számottevővé és elismertté egvedül emr'' cdett szellemi életünkkel tehettük A főváros szellemi életének felhalmozása, egvedüli favorizálása és döntő erejű kultnrbitele nem alkalmas arra. hogv általános maevar igénnvé teevo a művelődést. A szellemi vérkeringést ietenlő ténvezők az őserőt tartalmazó vidékből frissülnek, megnibódnak. A vidék knltnrája Jelenti a szint, a sokrétűséget. amelv az egv területre halmozott szellemiséget megment? az nniformizálódástól. A fővárosnak beolvasztó és magához vonzó fórum jelentősége gátja a széles néprétegek táji müvelésének, ebből következően az ieénvfeflesztésneV s a nagyobbmértékü szellemi utánpótlásnak/'A' vidék szellemi kiválósága ebben a helyzetben fővárosi életre igyekszik, mert eddigi működési területének" nincsenek saját iól kiénitett oélhozvezető utjai, nem képes előrehaladni s nem kénes megélni. Az Alföld szellemi életétől merőben különbözik" — a múltban is különbözött — Frdélv. Felvidék s a Dunántuf szellemi élete Frdélv sosem kereste a fővárosi érvényesülést, tipnsértékeire büszkén, mindenkor megszervezte tudományának, művészeteinek művelődési körét és fejlődést biztosító teriiietét. Az alföldi városok között tagadhatatlan Szeged vezetőszerepe. amelvre fekvése, népessége és mindenkor létezői 'de lappangva élő igénye képesitik A mi Rzellemi életünkben megtalálható mindaz a fényező, amelv fejlett színvonalra emelne, ha nerp hiányozna az általános szer- _ yező erő. amely egvesek vezetésétől j függetlenül is. lehetőséget biztosítana töretlen kultúra haladásra. Ha csudán az elmúlt 50—80 esztendőre tekintünk •issza, Szeggd knlturéletébfa nem topasztalhatjuk a természetes és megnyugtató folytonosságot, szellemi áramlást, amely hullámvonalban, hegyeket-völgyekét alkotva halad előre. Törésektől szaggatott pályában látjuk útját, amely nem természetétől és lényegétől hajtva halad, hanem mint a díszkút szökőárja, mindig egy ember kiválóságától szabályozva hol a magasba sugárzik, hol meg elzárva egyáltalán nem működik. Láttuk Szögeden az árviz utáni időkben a nagv szellemi felbuzdulást, művészeti igényt, egy-két haladó műveltségű emberhez kötötten, láttuk szomorú tria_noni csonkított életünkben nncv kultuszminiszterünktől függően élni. virágozni a kultnrát. De láttuk macára hagyva is .amikor a zseniális egvkéí nem irányította többé Tdeig-órá's tengődött a jóhatás emlékéből, hogv végre megszűnjön, elkallódjon. Ez a látvánv igazán lehangoló, szomorú volt. Pár évvel előbb, amikor háborús tüzek gvultnk Euróna-szerte, szerettünk hivatkozni a rendkiviili helyzetre. amelv nem kedvez knlnrtörekvésoknek. Áthárítottunk minden felelősséget. minden felhangzó vádat a háborúra A Dóm-tér nagv alkotója által megindított terv a nagyszerű knlhirmnnka pár évig előrehaladt, a Szrredi Szabadtéri játékok" világhírre emelkedtek", de hiányzott már az erős kéz. amelv egvbetartta a diadalmaskodó gondolatot s talán alföldi alkati hibánk: a tempós kényelmessé?, a szervezés hiánva el eltet te „ továbbfejlesztés figvét. Nem a háború volt az ok. anélkül is ilyen sorsra jutott volna. A szabadtéri játékok megszűntének idejétől általános nfvósflUvedés volt észlelhető. Fey-két év elé" volt ahhoz. Hogv kultúránk' közmüvelésre alkalmatlanná véliék. Szeoará" körök igénveként élt. illetve lappé" gott továhb. megfeledkezve tömegekről. népTétegekrőj. A Háborús atmoszféra — a mell ve? lepleztük a közöd — váltotta ki most a szellem? igérvt Nem egv ember m as*a sahbrendű c «.*<• indította ujabb fejlődésre knltuHrkat. Hanem a hosszú időre Húzódott bábom körhargnlata, amikor a mindennapok háborús eseményeitől aiz emberek ösztönös megérzéstől hajtva arra a területre igyekszenek, amelv dvomafkoztatta őket a mától s amelvhen a jövő kialakulásé nak biztos bázisát fndttk' A háborúnak ez a knftnrát Vbránó hatása természetesen nem alföldi vagv szegedi saiátság. Fz a magatartás jellemzi országunkat a az egész fegyverben álló w várja a megújhodásra vágyó világ, hogy amikor megszűnik a harci zaj, felválthassa a háborús rombolásokat a haladó építőmunka. Az 1942. év hozta meg Szegednek ismét kulturája felemelkedését. Akik eddig viszahuzódva és alkalomra lesve várták a közöny megszűntét, a* első igénylő jelre munkához fogtak, bogy előrevigyék az oly gyakran lankadó szegedi művelődést. "Nem sörakoztatjuk fel a statisztika számszerű tényeit, csupán felemiitjük, hogy e rövid egy év alatt milyen eredményeket értek cl a művelődés munkásai és részesei. Elsősorban emiitjük meg a szegedi szinház működését, mint a város legnagyobb anyagi áldozatát igénylő kulturténvezőt. A nagyközönség pezsdülő kultnriigénve végét vetett a csupán üzleti vállalkozásnak felhasznált szinházpolitikának. Szinte erőszakos nton cserélte ki a rosszat — értékre. Komoly nevelő hatású programmal, művészi vezetéssel művészetet kap * szegcdi közönség Tapasztaltuk a szinház eddigi működéséből s nyilvánosságra hozott további munkatervéből, hogy az uj rezsimhez fűzött reményeink valóra válnak s lassankint kiépül Szegedhez illő szinházi kultura. A zene terén különösen emelkedettnek mondhatjuk úgy az igényt, mint a produkciókat. A magasrendű muzsikának Szegeden mindig megvolt a törzsközönsége, még akkor is, amikor a kultura más területein a lcgna! gyobb közönyt tapasztaltuk. A mostani zenei szakköreink nagyvonalú programot dolgoztak ki és soha nem tapasztalt szervező erővel alapozták meg hangversenyeik sikerét. Úgyszólván minden héten zsnfolásig telt koncerttermek közönsége gyönyörködik a* igazi művészetben. Hazai és világnagvságok szerepelnek a filharmóniai, a Városi Zeneiskola, Harmónia tjiüsorain. Nálunk vetődött fel először az országos zenekari verseny ötlete is. amelynek első futama már le is zajlott, igazi nagy sikerrel * Szeged közönségének őszinie lelkesedésével. 'Elmondhatjuk Ismét, hogy minden reményünk megvan zenei kultúránk nagwonalu előretöréséhez. A tudomány s az i r o d a 1 e m is a legnagvnhb érdeklődés mellet' tartja beszámolóit. Az Egyetembarátok Fgvesülete a legkiválóbb társndnlompolitikusokat. tudósokat, esztétákat szerepelteti Előadásaik' iránti érdeklődés 1942-ben rekordeTedménvünek mondható. Az Rgvehemet és Főiskolát Végzett Nflk Fgvesülete magas színvonalon álló kultrumunkáj végez. Fz az egvesület előszeretettel foglalkozik kénzőmüvészeti esztétikával. Szeged közönsége végre megismerkedhet legkitűnőbb magyar m®" vésze4történészek előadásain hazánk, s a világ művészetével. A Dugonics Társaság híven hagvománvaihOStartja szellemi színvonalát. A szegedi kép zöm űré szel eddig alig tapasztalt erővel haladt előre. A muzeum kupolacsarnokában egymást követik" a kiállítások. Végre a szegedi nagvközönség alapot kap a* összehasonlításhoz, a művészi értékeléshez. Beméljük, hogy a kiállitásso; rozat alkalmas lesz a képzőművészet' ponvva letörésérc is. Képzőművészeink mintegv álomból ébredve, ismét nagy ambícióval dolgoznak, mert már nem csupán magnk szemlélik müveiket, hanem széles rétegek, ürömmel tapasztaljuk azt is, hogv a müszemléleten felül, gyakori vásárlások is történnek. Mindezeket egybevéve megállapít hatjuk, hogy a megpróbáltatást, szomorúságot és lemondást jelentő a sok rossz között jót is hozott. Társadalmunk a kulturát, a művelődést kívánja, szellemiségünk" fiatalosan halad Ha sikerül ezt a szellemi gvat beoltani széles néprétegekbe. ha a műveltség népigénnyő válik. a nemzeti kultura öntudatos és fejlett les* ugy a háború befejeztével megnyerjük azt a békét, amelyben a most mvetett ma_g, bő termésbe érik Temesváry József Deák József kés-, acél és féméruiivéra Szeged, Hars-lé"- 11. Telefonszám: 11-62s*ii*aMiran«»ri Kesárggyittmányok a iegegvszerübbló. a legfinomabb kivittLlft