Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-25 / 293. szám

Húszezer szegedi karácsonyi üdvözlőlap útja az orosz frontra és — vissza Bozó Gyula iparművész pályafutása a cserkész-levelezőlapok rajzolásától evi egymillió karácsonyi és ujevi üdvözlőlap „gyártásáig" (A Délmagyarország munkatársá­tól) Nagyon kedves és igazán vá­ratlan karácsonyi meglepetést ho­zott a posta sok-sok szegedi és sze­gedkörnyéki házba. Azokba a há­zakba, amelyekben a családapa, hadbavonult fivér, vagy fiú nélkül mentek az idén angyalimisére az itt­monmaradottak s amelyekben a ka­rácsonyfa alatt vagy a betlehemi 'jászol mellett forró imák szállnak a:; Úrhoz — a távollevőért . . . Va­lahonnan Oroszországból, a távoli (behavazott vidékek valamelyik is­meretlen helységéből, városából — szegedi levelezőlap érkezett a tá­tvollevő kedvestől, aki ott a messzi idegenben teljesíti szent kötelessé­gét a Hazáért. Kettős értelme van annak a szónak itt bogy szegedi: szegcdi. mert itt élő, sőt itt szüle­tett művész álmodta színekbe és formákba azokat, a bájos, finoman kidolgozott és minden vonásukban magyar üdvözlőlapokat, amelyek karácsonyra váratlan meglepetés­ként hazaérkeztek és szegedi, mert a szegcdi gondolatot, a kikristályo­sodott magyar szellemet sugározzák a szemlélő lelkébe. Bozó Gyula karácsonyi és bús­réti üdvözlőlapjai szerte az ország­ban mindenütt ismertek éa rövid pór esztendő alatt nagy népszerű­ségre emelkedtek. A Délmagyaror­szág is többször foglalkozott így, karácsony táján azzal az újfajta művészi iránnyal, amelyet a szege­di homokos talajból kinőtt fiafal iparművész: Bozó Gyula honosított meg: az üdvözlőkártyák és levele­zőlapok tervezésével. Eredeti és szívhezszóló gondolatot, ötletek ke­rülnek' nyilvánosság elé minden esztendőben ezeken a szegedi leve­lezőlapokop. Nem tndjnk elfelejteni például a fiatal művésznek azt i bajos Ötletét, midőn az erdélyi ma gyar feltámadást követő karácso­nyon mezítlábas, magyar szűrös kis Jézuska ..boronálfa össze" kint, a magyar ég alatt a esouka ország apró angyalok szárnyán összehor­dott darabjait... Legfrissebb leve­lezőlapjain is a Hazatért erdélyi ré­szek fatornyos falvai köszöntenek berniünket és az új. nagy háború poéztee mnzsikál sok-sok színes, kedves lapon. 12.000 levelezőlap elindul a harctérre DeKál h'ogyan jutottak ki a fia­tal szegedi iparművész levelezőlap­jai olyan nagy tömegben a harctér­re s hogyan kerültek vissza ismét a karácsonyi örömöt váró házak­ba! Ennek kedves történele van s a történet főszereplője a Magyar Királyi Posta két lelkes vezető tisztviselője. Az égyík" a szegedi fó­postánál teljesít szolgálatot, a t"8­sík Szegedről elszármazott m. kir. postatanácsos, a tábori postahiva­tal vezetője - Valahol Oroszor­szágban. A lelkes és minden szépért, mii­vésziért rajongó szegedi posfatis'/t­vteelő már n ronlt évben megismer­kedett Bozó Gynla iparművésszel és megismerte a fiatal szegedi mű­vészember mnnkáit is. Tavaly pos­táskörökben propagálta a sokra ér­tékelt, szép és magyar lelket sugár­zó üdvözlőlapokat, az iden aztan gondolt egv nng.vot és szépet: el­küldött, Hozó Gyula képeiből egy so­rozatot barátjának és egykor! tan­folyami ácsának « taton po»­tabivatalre/etŐjének íelhMaji tábori postahivatal kozpou­ti vezetőjének figyelmét eiekre az otthon levegőjét árasztó kis üdvöz­lőlapokra és arra kérte, hogy jut­tassa eí a tábori postaszámokra, hogy az orosz télben haröoló bős honvédeink szegedi lapokon küld­jenek majd üdvözletet haza. A ne­mes ötlet eredményes volt, rövide­sen jöttek a megrendelések Orosz­országból, az egyes tábori postaszá­mokról Hozó Gyulához,, aki semmit sem tudott jóakaró pártfogója köz­benjárásáról és meglepve tapasztal­ta. hogv ezerszámra kérik tőle a levelezőlapokat a frontra... A 110­es postaszámú markotmányos-ezred példán! egyszerre 12000 darab leve­lezőlapot rendelt, ami tekintélyes mennyiséget jelent! De hadd beszéljen erről a ked­ves "esetről maga a műrész: Bozó Gynla íparostanoneiskoJaí tanár, akit, felkerestünk szülei búzánál s elbeszélgettünk vele arról a különös pályafutásról ia. amit levelezőlap­jainak mostani sikeréig megtett. — Nagy meglepetés volt számom­ra. amikor december 2-án megkap­tam rt 12.000 darabos rendelést a markotányosoktól, — meséli sze­rény mosollyal, csínos, világos kis műtermének sarokasztalánál. Ho­gyan szállítsak le hirtelen ilyen nagy tételt? A megrendelés pedig így szólt: „'Az Isten áldjon meg na­gyon gyorsan küldied. hogv kará csonyra ismét otthon lehessenek ezek az üdvözletek . . ." A postafő­tiszt úr, aki — mint kérőbb meg­tudtam — értemi szerzője volt a dolognak', segített rajtam. Félretet­tem minden privát megrendelést és elkészítettem a hosszú útra nrég »z­nan mind a 12.000 levelezőlapot. Délután 13 darab 5 kilógrammos csomagban indult el a küldemény Pestre és — mint a postafőttezt ta­núsítja — . másnap reggel Pesten volt, délben repülőgéppel ment Ki­evhe és as a 13 'csomag, amit decem­ber 2-án délután Szegeden felad­tunk másnap. 3-án este már Kim­ben volt! Innen osztották szét az­tán « tábori postaszámokra, ame­lyek részére a_ marb'otánjrospk ren­delték. Egy szegedi íiu elindul... "Bámulattal adózunk a magyar posta háborús működésének bo­szorknnyopsága iránt- majd meg tudjuk, hogv december 18-án jöttek meg orosz földről az fecskék", n szegedi levelezőlapok tábori pos­tabélyegzővel . . . Sok-sok magvar szív forró érzelme, szent szereteté küldte el ezeknek' a fecskéknek szárnyán üdvözletét az itthoppyi­rndt családhoz, kedveshez, barát­hoz . . . Azóta is egyre jönnek « „fecskék" valahonnan, a messzi orosz földön elszórt tábori számok­ról s marad belőlük jókívánság.' W0 rető szó és vágyakozás még újesz­tendőro is . . . Eddig a történet. Most kifnfT?at' juk a történet fiatal és rokonszpn­ves hősét: Hozó Gyulát arról, ho­gyan csinálta egyéni, érdekes kar­rierjét levelezőlapjával? Bozó Gyu­la egyébként magas, szőke, kéksze­mű és szerénv medorú fiatalember­n PÓTAMfAGC * ' A Budapesti Nemzetközi Vásár ezeyi szenzációja volt a többféle új szintetikus rostanyag. Ezek a legjobb gyapjúanyagot helyettesi, tik, de éppen olyan kevéssé szolgál­tak rá a pótanyag megjelölésre, mint például a mesterséges gumi, n modern műgyanták vagy a köz. ismert malútakávé. A műszaki tudomány e büszkeségei nj és érté­kes tulajdonságokat testesítenek meg és mint önálló, nagyérlékíl, gyártmányok állják meg helyüket.: Ugyanez bátran elmondható a Franek cikóriakávéról is, amelyet több mint 100 éve használnak mint ízesítőt, de amely tejjel, keverve önállóan is egyik legjobb, nemes zamatanyagot tartalmazói reggelinket és uzsonnánkat adja. c-i^fli M'Í'S; P V mJm aki jelenleg igen boldog nemcsak' n tábori levelezőlapok sikere miatt, de azért is. mert — vőlegény. Mint katona ismerte meg menyasszonyát Rákóczi városában: Kassán s most váltottak jegyet, nemrégiben. A boldog fiatal művész szívesen me­sél arról, hogyan kezdte a küzdel­met az elismerésért, a kenyérért, az életért: — Tparisko'át végeztem Színe­den. majd Budapestre az, Iparmű vésze'i Főiskolára kerültem. Itt rajzolgattam első levelezőlap-ter­veimet Telkes cserkész voltam s Sándor Dclo s-e „..„ '.v . söröző és itateru üzlet a föpo«**né\ Telefonj^f-^ Bor- és szeszáruk viszonteladók részére is. cserkésztiszttó lettem. Csapatom if­jú cserkészeinek tüut fel elős/öi tervezéseim magyar színe és ize. Ők álltak mellém es bátorítottak, bogy adjak ki egy cserkészlevelez ő­lap-sorozatot, ők majd árúsítják. Em szívesen vállalkoztam volna rá, d-> honnan vegyem a hozzávaló tőkét? A fink ozsonnapénziiket kuporgat­ták össze és az így összegyűlt tőké­ből születtek meg az első. két szín­ben nyomott búsvéti cserkész-leve­lezőlapjaim. Az iparművészeti ^.főis­kola nyomdájában nyomtunk össze­sen *2000 darabot s ebből a fiúk nagy agilitással el is adtak nyolcszázat ... Az első kudarU nem törte Te a fiafal művészt, a következő évben a Nemzetközi Vásár területén akar­ták eladni a megmaradt 1200 busve­ti levelezőlapot. A kis cserkesze c felöltöztek, kivonultak a vásárba, azou'ujn u Magyar Filmirodáé Tolt

Next

/
Thumbnails
Contents