Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-20 / 289. szám

Közgazdasági anekdoták Ebet Antal uj könyve, a karacsonyi könyvpiac legértéke­sebb kiadvanva (A Délmagyar ország munkatársá­tól) A? anekdota a kor belső világá­nak éles tükörképe, — állapítja meg /.yörgy Lajos „A magyar anekódta története ós egyetemes kapcsolatai" áímű munkájában. Ez a szellemes jellemzés találó módon illik Éber Antalnak, a kiváló közgazdasági írónak most megjelent „Közgazda­sági anekdoták" című munkájára is. Ez a 248 oldalas, ízléses köntös­ben megjelent kötet egyike a legér­dekesebb könyveknek as idei kará­csonyi könyvpiacon. (Szeged Váró­éi Nyomda és Könyvkiadó Rt. ki­adása.) Több mint 300 anekdotát ölel fel ez az értékes munka, amely szórakoztató formában világítja meg a közgazdasági élet alapvető tételeit, kiemelkedő problémáit Aki érdeklődik a közgazdasági élet, a közgazdaság-tudomány ós politika kérdései iránt — s van-e, akit ma­napság nem érdekel? — az játszva és nagyszerűen szórakozva sajátít­hatja el, ismerheti meg ebből a könyvből a gazdasági élet legbonyo­lultabb jelenségeit, problémáit is. „Az anekdota népszerű történe­lem, — idézi a kitűnő szerző elősza­vában Prof. Wiehner történettudóst. Rövidebben mesél, bőseit villám­fénnyel világítja meg, de gyakran jobban jellemzi őket, mint a leglel­kiismeretesebb kutató." S ugyanez a helyzet a közgazda­ságtan területén is. Egy-egy anek­dota, egy-egy szellemes hasonlat, egy-egy csattanós történetbe job­ban megvilágíthat valamely köz­gazdasági törvén yszprűséget. mint tármely bonyolult elmélet. A meg­felelően alkalmazott anekdota a lai­kust még a legnépszerütleuebb köz­gazdasági tétel igazságáról is meg­győzheti. Ezért nagy nevelő, nép­nevelő hatása van Éber Antal nj munkájának, amelynek a szerző ál­tal beismert célja az, hogy népsze­rűsítse a közgazdaságtudományt. „Reméljük, hogy a most folyó háború utáni időszak a közgazdasá­gi tudomány iránti köteles tisztelet tora lesz, — fejezi be előszavát a szerző. Ezt elősegíthetjük, ba a há­ború zaja nem dasági tudomány tárgyilagos mű velősétől s attól a törekvéstől, hogy az érdeklődést és a bizalmat a köz­gazdaságtan iránt a nép széles ré­tegeiben felélesszük." Gömbös Gyulától — Mikes Kelemenig A kötet valóságos múzeuma az érdekesnél érdekesebb történeteknek, minden olyan anekdóta megfordul lapjain, amelynek bármiféle vonat­kozása lehet a közgazdasághoz, a gazdaságtudományokhoz, vagy gaz­daságpolitikához. Olyan államfér­fiak, mint Széchenyi, Deák, Kos­suth. Eötvös. Gömbös. Bismarck, Sladstone. Colbert, Disraeli stb. olyan tudósok, mint Smith Ádám, Cobden, Kaynes. Sehaeffle. Heller Farkas, Fabinyi és olyan nagy uralkodók, mint Nagy Frigyes, II. •Tózsef, Mátyás király Napo­ieon stb. mondják el vélemé­nyüket, sokszor tréfás /orma­bari. de gyakran komoly tételeket érintve a gazdaságtudomány kérdé­seiről. Az alábbiakban ismertetjük a kötet néhány kiemelkedően érde­kes anekdóláját, mert e» a legjobb ízelítő ebből a mindvégig lebilin­cselően érdekes könyvből; Kiváló államférfiaink még akkor is felismerték a közgazdaságtudo­mány fontosságát, jelentőségét, ha történetese* előzőleg leekevésbé sem közgazdasági, pályáról kerültek bölos szavai s utána Dugonies And- j «» E i V» A t, i v h u r ^ / a (i r* rás határozza meg, hogy ki a gaz-! Vasárnap, I94S december 20. ff dag s ki szegény? i v^^rnnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm „Dúsgazdagnak mongyuk azt, ki-' , mim. mmn). nek kölletinél is több jószága es pénze van. Gazdagnak azt: kinek mindene csak a szükségén fölül vau. Szegényeknek azt: kinek csak, szük­a miniszteri bársonyszékbe. Igy séges holmia van. Szűkölködőknek Gömbös Gyula, aki a katonai pá- azt; kinek szükségére sincs elég. lyáról lépett át a politikai pályára.- Koldusnak azt: ki magát esak a mint miniszterelnök nagy közgaz- • — xr u dasági érzékről és elismert közgaza­sági igazságok iránti tiszteletéről kéréssel táplálhattya. Nyomorult­nak azt: ki fekvő betegsége miatt1 nemi is kérhet valamit, hanem má­gyakrau tett tanúságot Sohasem sok hoznak élelmére valót Elba­vált áldozatává a hiteltágítás, pro- gyafottnak: kinek semmit se hoz J ; nak, s meghal" j A „Rossz és jó gazdálkodás címő fejezetben megrázó adatokat ka­Punk arra nézve, hogy Kazinczy duktív munkahitel, papírból való aranycsinálás és hasonló jelszavak. — Munkát adni, munkaalkalmat teremteni csak maga a gazdasági élet tud, — jelentette ki egyik be- Ferenci milyen nyomorúságosan élt szédében s ezt az elvét átvitte gya- EbeT, Antal ismerteti gróf Dessew­korlati politikájába is. Lemondott arról a pillanatnyi népszerűségről, amelyet könnyedén kibocsájtott bankjegyekből elkészült közmunkák biztosíthattak volna számára. — Ebben az országban nem lesz infláció — mondotta —, mert az bi­zonytalanságot jelent Bizonytalan­ságban pedig éppen elég részünk volt. Érdekes Gömbös Gyulának az a nyilatkozata, amelyet a Duna-Ti­sza-csatorna terveinek és dombor­művű, szemléltető kiállításának megtekintésekor tett az egyik Nem­zetközi Vásáron. A miniszterelnök nagy érdeklődéssel nézte és magya­rázta magának a terveket, majd ezekkel a szavakkal fordult kísére­téhez: — Tegnap éppen erről beszélget­tünk a minisztertanácsban. Nem tu­dom, ostobaságot mondottam-e, de én véleményemet abban foglaltam össze, hogy ez a nagy munka majd akkor lesz aktuális, ha Magyaror­szág már nem lesz képes eddigi ter­mőterületén a saját népességét el­tartani!" Isten akarata, hogy szegények is legyenek Pázmány Péter mondja egyik remek prédikációjában: „Miképpen a szarvasok, mikor valamely nagy vízen átúsznak, szarvukkal terhelt fejüket az előttük úszók hátára te­szik, a legelső pedig megfáradván, jseguneijuK, « „„-.elmarad ás az títólsónqk hátára i tart vissza a közgaz-1 hajtván fejét, annak segítségével tóvo-rílaims mű-. könnyebbíti fáradságát, úgy az •embereknek, akárkik legyenek, a világi munkák között segíteniök kell egymást, hogy így. aki legel­ső. a legutolsótól is könnyebbséget vehessen, hogy így kéz kezet mos­son és segítsen. Ha állapotban, értékben és gaz­dagságban mindnyájan egyenlők volnánk, egy mesterember sem ta­láltatnék, mert a szegénység Csele­kedetei, hogy oly művet tanulja­nak az emberek, melyből táplálást nyernek. Ha pedig gazdagok nem volnának, kik nagyobb dolgokra vi­gyáznak, nem vehetnék a szegények hasznát mesterségüknek. Isten ren­delése tehát hogy különbözés le­gyen, hogy szegények és gazdagok legyenek e yilágon, hogy mindnyá­jan egymást segítsük, ki pénzzel, ki munkával, ki okos gondviselés­sel" Igy zengenek Pázmány Péter A mai napon délelőtt 10-től este 6 óráig nyitva tartjuk nruhtizuimai Torlódások elkerülése "Végett kér­jük az igen tisztelt vevőinket, hogy vásárlásaikat lehetőleg a délelőtti órákban eszközöljék. Párisi Nagy Áruház RT. Szeged. ffy József bizalmas levelezését Ka­zinczyval. Kazinczy Ferenc 1821 jú­nius ll-én így ír Dessewffynefe I „Minden pénz nélkül vagyok. De ha pénzt kaphatnék kölcsön, amit esztendő óta mindég keresek, úgy tudnám vinni dolgaimat, hogy még most is kivergődhessek minden ba­jaimból, sőt meggazdagodhassak ..., Nekem az volt minden szerencsét­lenségem elejétől fogva, hogy pénzt j1 nem kaptam kölcsön s anélkül, hogy H -9 fl ország, mint az ember vessen, nem arathat ... . En képzelbetetlenül szegényen élek", ez _ N _ ^ ho/zá 8MggpyebS asztalom kevesbe keml, rosszul ol- _ ke-n 6eld habcil WÍT tozom nem megyek emberek kozé, (C „ *sak éppen pénzünk semmi könyvet nem veszek, meg a . y posta örömeitől is csaknem egészen ""^'Vaget egyébként magya* megfosztani magam. És mégis adóz- J alatt megismer ke­sagot csinálok s az a legirtoztatobb, ,J f Wesselényi Polixénával, hogy gyermekeimet nem uevelhe- « £sggftl ^ ^ g így Er(1-,lyben< , „ ^ ,, Gyéresen földbirtokos, kitűnő gaz­íme. igy elt Kazinczy Ferene, a da lett g annyira asszimilálódott, nagyműveltségű magyar, enróP,u h a 8aabaáságharban Bem ve­polihisztor a magyar nyelv fejlesz- zérlete alatt kiadott tesenek nttoroje, dísze a magyar- (üRyért ságnak. Kazinczynak pedig kisebb ! birtoka is volt, de nagyszerű képes­sége mellett mily kévéssé tudott gazdálkodni s emiatt mennyit kel­lett nélkülöznie. Komoly és elgondolkoztató epi­zód s ugyancsak elgondolkoztató, de sokkal vidámabb az, amit John T. a magyar Lenin. Marx es a kapitalizmus Napjainkban sok szó esik a Bol­sevizmtísról. Marx ideológiájáról és a kapitalizmusról, amely — para­.. - „vttU , dósonként hai'ez'k —. a mostani bá­Paget angol orvos, a műit század j borúban nem mindig ellenlábasa * első felében Magyarországon tett j bolsevizmusnak . . . Kedves auek­utazásával kapcsolatosan ír ie egy | dótával világít rá ezekre a dolgok* öreg magyar nemessel történt ta- |ra is Éber Antal könyve, lállcozásáról; J Tudjuk, hogy a szoeiálizmus fca* „Az öreg magyar gentleman, aki ídományos megalapozása Marjf az igazi magyar fajtához tartozott, 'könyve, a „Kapital". Amióta a bol­nem szerette a modern gondolaté- sevizmns lett úrrá Oroszországban, kat és az idegen divatokat, hanem azóta egész irodalom fejlődött k: őseinek jó öreg ruházkodásához és j akörül a kérdés körül, mennyiben modorához ragaszkodott Rögtőnvolt a „Kapital" a bolsevizmus ki­hangsúlyozta Magyarország fölé­nyét Anglia és a föld hátán létező minden egyéb ország fölött — Nem vagyok szabad, nem te­Ketem-e amit szeretek? Ki mer be­jönni az én Udvaromba? — így fa­kadt ki. mikor büszkéikedésének jogcíme után érdeklődtem. —• Nincs mindenünk, amit ember, j kívánhat? Nincsenek nekünk, — számolgatta ujjain, — síkságaink és hegységeink, erdeink és rétjeink, alakulásának okozója. Ezt a kér­dést C. R. Fay neves angol közgaz­da anekdotájával világítja meg » szerző: „Lenin meghalt és kopogott a® Aranykapun, de félt belépni. Szent Péter megnyugtatta és azt mondta; Helyes, bújjál be ebbe a zsákba, el­viszlek Marxhoz, ő majd gondosko­dik rólad." Megérkeztek Marx la­kásához. Marx kidugta borzas, vö­rös fejét az ablakon és elkiáltotta aranyunk, rerínt Ü v.11 «>«*= •» f ÍS^u"£f. 5&í-s& iSSSt i i-g—? van hiányunk (már akkor is?) Ha! w^lagntja Éber Ajntal az alábbi­kedvünk lenne termelni, a» is lebet- «™:egyik porosz erdészeti iske­Ián ezt a feliratot alkalmazták: „Learatjuk azt. amit nem mi te­tettünk és elvetjük azt. amit nem mi fogunk aratni." Bismarck herceg joggal Hivatko­zott egyik beszédében arra, hogy ea az igazság nemcsak az erdészetit vonatkozik, hanem a jó politikának is előfeltétele. De főleg a kapitaliz­musnak igazolása és alapeszméje. És fejezzük be az ismertetést Mi­ké, Kelemen 1785 íanuér Dívatárúház a Kékcsillaghoz ajánlja a n. é. vásárlóközönség ügyeimébe divatnjdonságaít! Klauzál-tér és Kígyó-utca sarok

Next

/
Thumbnails
Contents