Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-20 / 289. szám

Közgazdasági anekdoták Ebet Antal uj könyve, a karacsonyi könyvpiac legértékesebb kiadvanva (A Délmagyar ország munkatársától) A? anekdota a kor belső világának éles tükörképe, — állapítja meg /.yörgy Lajos „A magyar anekódta története ós egyetemes kapcsolatai" áímű munkájában. Ez a szellemes jellemzés találó módon illik Éber Antalnak, a kiváló közgazdasági írónak most megjelent „Közgazdasági anekdoták" című munkájára is. Ez a 248 oldalas, ízléses köntösben megjelent kötet egyike a legérdekesebb könyveknek as idei karácsonyi könyvpiacon. (Szeged Váróéi Nyomda és Könyvkiadó Rt. kiadása.) Több mint 300 anekdotát ölel fel ez az értékes munka, amely szórakoztató formában világítja meg a közgazdasági élet alapvető tételeit, kiemelkedő problémáit Aki érdeklődik a közgazdasági élet, a közgazdaság-tudomány ós politika kérdései iránt — s van-e, akit manapság nem érdekel? — az játszva és nagyszerűen szórakozva sajátíthatja el, ismerheti meg ebből a könyvből a gazdasági élet legbonyolultabb jelenségeit, problémáit is. „Az anekdota népszerű történelem, — idézi a kitűnő szerző előszavában Prof. Wiehner történettudóst. Rövidebben mesél, bőseit villámfénnyel világítja meg, de gyakran jobban jellemzi őket, mint a leglelkiismeretesebb kutató." S ugyanez a helyzet a közgazdaságtan területén is. Egy-egy anekdota, egy-egy szellemes hasonlat, egy-egy csattanós történetbe jobban megvilágíthat valamely közgazdasági törvén yszprűséget. mint tármely bonyolult elmélet. A megfelelően alkalmazott anekdota a laikust még a legnépszerütleuebb közgazdasági tétel igazságáról is meggyőzheti. Ezért nagy nevelő, népnevelő hatása van Éber Antal nj munkájának, amelynek a szerző által beismert célja az, hogy népszerűsítse a közgazdaságtudományt. „Reméljük, hogy a most folyó háború utáni időszak a közgazdasági tudomány iránti köteles tisztelet tora lesz, — fejezi be előszavát a szerző. Ezt elősegíthetjük, ba a háború zaja nem dasági tudomány tárgyilagos mű velősétől s attól a törekvéstől, hogy az érdeklődést és a bizalmat a közgazdaságtan iránt a nép széles rétegeiben felélesszük." Gömbös Gyulától — Mikes Kelemenig A kötet valóságos múzeuma az érdekesnél érdekesebb történeteknek, minden olyan anekdóta megfordul lapjain, amelynek bármiféle vonatkozása lehet a közgazdasághoz, a gazdaságtudományokhoz, vagy gazdaságpolitikához. Olyan államférfiak, mint Széchenyi, Deák, Kossuth. Eötvös. Gömbös. Bismarck, Sladstone. Colbert, Disraeli stb. olyan tudósok, mint Smith Ádám, Cobden, Kaynes. Sehaeffle. Heller Farkas, Fabinyi és olyan nagy uralkodók, mint Nagy Frigyes, II. •Tózsef, Mátyás király Napoieon stb. mondják el véleményüket, sokszor tréfás /ormabari. de gyakran komoly tételeket érintve a gazdaságtudomány kérdéseiről. Az alábbiakban ismertetjük a kötet néhány kiemelkedően érdekes anekdóláját, mert e» a legjobb ízelítő ebből a mindvégig lebilincselően érdekes könyvből; Kiváló államférfiaink még akkor is felismerték a közgazdaságtudomány fontosságát, jelentőségét, ha történetese* előzőleg leekevésbé sem közgazdasági, pályáról kerültek bölos szavai s utána Dugonies And- j «» E i V» A t, i v h u r ^ / a (i r* rás határozza meg, hogy ki a gaz-! Vasárnap, I94S december 20. ff dag s ki szegény? i v^^rnnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm „Dúsgazdagnak mongyuk azt, ki-' , mim. mmn). nek kölletinél is több jószága es pénze van. Gazdagnak azt: kinek mindene csak a szükségén fölül vau. Szegényeknek azt: kinek csak, szüka miniszteri bársonyszékbe. Igy séges holmia van. Szűkölködőknek Gömbös Gyula, aki a katonai pá- azt; kinek szükségére sincs elég. lyáról lépett át a politikai pályára.- Koldusnak azt: ki magát esak a mint miniszterelnök nagy közgaz- • — xr u dasági érzékről és elismert közgazasági igazságok iránti tiszteletéről kéréssel táplálhattya. Nyomorultnak azt: ki fekvő betegsége miatt1 nemi is kérhet valamit, hanem mágyakrau tett tanúságot Sohasem sok hoznak élelmére valót Elbavált áldozatává a hiteltágítás, pro- gyafottnak: kinek semmit se hoz J ; nak, s meghal" j A „Rossz és jó gazdálkodás címő fejezetben megrázó adatokat kaPunk arra nézve, hogy Kazinczy duktív munkahitel, papírból való aranycsinálás és hasonló jelszavak. — Munkát adni, munkaalkalmat teremteni csak maga a gazdasági élet tud, — jelentette ki egyik be- Ferenci milyen nyomorúságosan élt szédében s ezt az elvét átvitte gya- EbeT, Antal ismerteti gróf Dessewkorlati politikájába is. Lemondott arról a pillanatnyi népszerűségről, amelyet könnyedén kibocsájtott bankjegyekből elkészült közmunkák biztosíthattak volna számára. — Ebben az országban nem lesz infláció — mondotta —, mert az bizonytalanságot jelent Bizonytalanságban pedig éppen elég részünk volt. Érdekes Gömbös Gyulának az a nyilatkozata, amelyet a Duna-Tisza-csatorna terveinek és domborművű, szemléltető kiállításának megtekintésekor tett az egyik Nemzetközi Vásáron. A miniszterelnök nagy érdeklődéssel nézte és magyarázta magának a terveket, majd ezekkel a szavakkal fordult kíséretéhez: — Tegnap éppen erről beszélgettünk a minisztertanácsban. Nem tudom, ostobaságot mondottam-e, de én véleményemet abban foglaltam össze, hogy ez a nagy munka majd akkor lesz aktuális, ha Magyarország már nem lesz képes eddigi termőterületén a saját népességét eltartani!" Isten akarata, hogy szegények is legyenek Pázmány Péter mondja egyik remek prédikációjában: „Miképpen a szarvasok, mikor valamely nagy vízen átúsznak, szarvukkal terhelt fejüket az előttük úszók hátára teszik, a legelső pedig megfáradván, jseguneijuK, « „„-.elmarad ás az títólsónqk hátára i tart vissza a közgaz-1 hajtván fejét, annak segítségével tóvo-rílaims mű-. könnyebbíti fáradságát, úgy az •embereknek, akárkik legyenek, a világi munkák között segíteniök kell egymást, hogy így. aki legelső. a legutolsótól is könnyebbséget vehessen, hogy így kéz kezet mosson és segítsen. Ha állapotban, értékben és gazdagságban mindnyájan egyenlők volnánk, egy mesterember sem találtatnék, mert a szegénység Cselekedetei, hogy oly művet tanuljanak az emberek, melyből táplálást nyernek. Ha pedig gazdagok nem volnának, kik nagyobb dolgokra vigyáznak, nem vehetnék a szegények hasznát mesterségüknek. Isten rendelése tehát hogy különbözés legyen, hogy szegények és gazdagok legyenek e yilágon, hogy mindnyájan egymást segítsük, ki pénzzel, ki munkával, ki okos gondviseléssel" Igy zengenek Pázmány Péter A mai napon délelőtt 10-től este 6 óráig nyitva tartjuk nruhtizuimai Torlódások elkerülése "Végett kérjük az igen tisztelt vevőinket, hogy vásárlásaikat lehetőleg a délelőtti órákban eszközöljék. Párisi Nagy Áruház RT. Szeged. ffy József bizalmas levelezését Kazinczyval. Kazinczy Ferenc 1821 június ll-én így ír Dessewffynefe I „Minden pénz nélkül vagyok. De ha pénzt kaphatnék kölcsön, amit esztendő óta mindég keresek, úgy tudnám vinni dolgaimat, hogy még most is kivergődhessek minden bajaimból, sőt meggazdagodhassak ..., Nekem az volt minden szerencsétlenségem elejétől fogva, hogy pénzt j1 nem kaptam kölcsön s anélkül, hogy H -9 fl ország, mint az ember vessen, nem arathat ... . En képzelbetetlenül szegényen élek", ez _ N _ ^ ho/zá 8MggpyebS asztalom kevesbe keml, rosszul ol- _ ke-n 6eld habcil WÍT tozom nem megyek emberek kozé, (C „ *sak éppen pénzünk semmi könyvet nem veszek, meg a . y posta örömeitől is csaknem egészen ""^'Vaget egyébként magya* megfosztani magam. És mégis adóz- J alatt megismer kesagot csinálok s az a legirtoztatobb, ,J f Wesselényi Polixénával, hogy gyermekeimet nem uevelhe- « £sggftl ^ ^ g így Er(1-,lyben< , „ ^ ,, Gyéresen földbirtokos, kitűnő gazíme. igy elt Kazinczy Ferene, a da lett g annyira asszimilálódott, nagyműveltségű magyar, enróP,u h a 8aabaáságharban Bem vepolihisztor a magyar nyelv fejlesz- zérlete alatt kiadott tesenek nttoroje, dísze a magyar- (üRyért ságnak. Kazinczynak pedig kisebb ! birtoka is volt, de nagyszerű képessége mellett mily kévéssé tudott gazdálkodni s emiatt mennyit kellett nélkülöznie. Komoly és elgondolkoztató epizód s ugyancsak elgondolkoztató, de sokkal vidámabb az, amit John T. a magyar Lenin. Marx es a kapitalizmus Napjainkban sok szó esik a Bolsevizmtísról. Marx ideológiájáról és a kapitalizmusról, amely — para.. - „vttU , dósonként hai'ez'k —. a mostani báPaget angol orvos, a műit század j borúban nem mindig ellenlábasa * első felében Magyarországon tett j bolsevizmusnak . . . Kedves auekutazásával kapcsolatosan ír ie egy | dótával világít rá ezekre a dolgok* öreg magyar nemessel történt ta- |ra is Éber Antal könyve, lállcozásáról; J Tudjuk, hogy a szoeiálizmus fca* „Az öreg magyar gentleman, aki ídományos megalapozása Marjf az igazi magyar fajtához tartozott, 'könyve, a „Kapital". Amióta a bolnem szerette a modern gondolaté- sevizmns lett úrrá Oroszországban, kat és az idegen divatokat, hanem azóta egész irodalom fejlődött k: őseinek jó öreg ruházkodásához és j akörül a kérdés körül, mennyiben modorához ragaszkodott Rögtőnvolt a „Kapital" a bolsevizmus kihangsúlyozta Magyarország fölényét Anglia és a föld hátán létező minden egyéb ország fölött — Nem vagyok szabad, nem teKetem-e amit szeretek? Ki mer bejönni az én Udvaromba? — így fakadt ki. mikor büszkéikedésének jogcíme után érdeklődtem. —• Nincs mindenünk, amit ember, j kívánhat? Nincsenek nekünk, — számolgatta ujjain, — síkságaink és hegységeink, erdeink és rétjeink, alakulásának okozója. Ezt a kérdést C. R. Fay neves angol közgazda anekdotájával világítja meg » szerző: „Lenin meghalt és kopogott a® Aranykapun, de félt belépni. Szent Péter megnyugtatta és azt mondta; Helyes, bújjál be ebbe a zsákba, elviszlek Marxhoz, ő majd gondoskodik rólad." Megérkeztek Marx lakásához. Marx kidugta borzas, vörös fejét az ablakon és elkiáltotta aranyunk, rerínt Ü v.11 «>«*= •» f ÍS^u"£f. 5&í-s& iSSSt i i-g—? van hiányunk (már akkor is?) Ha! w^lagntja Éber Ajntal az alábbikedvünk lenne termelni, a» is lebet- «™:egyik porosz erdészeti iskeIán ezt a feliratot alkalmazták: „Learatjuk azt. amit nem mi tetettünk és elvetjük azt. amit nem mi fogunk aratni." Bismarck herceg joggal Hivatkozott egyik beszédében arra, hogy ea az igazság nemcsak az erdészetit vonatkozik, hanem a jó politikának is előfeltétele. De főleg a kapitalizmusnak igazolása és alapeszméje. És fejezzük be az ismertetést Miké, Kelemen 1785 íanuér Dívatárúház a Kékcsillaghoz ajánlja a n. é. vásárlóközönség ügyeimébe divatnjdonságaít! Klauzál-tér és Kígyó-utca sarok