Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-20 / 289. szám

a I>« EMA'ftYtA ROBSZAG ® 1042 DECEMBER 30, í qstói levelével, amelyben megható kedvességgel mutatja be az adakozás szépségéti „Micsoda szép dolog édes néném * jótétemény! Soba seuki árért még nem szegényedett, de sok gazídag Ház pusztult el azért, bogy abÚan az adakozást nem követték . . . {Ne szégyeneljiik-e. hogy erről egv Pogány 'császár (Titus római csá(szár) mi szép példát ad? Akinek is jestve eszébe jutván, bogy azon a papon semmi kegyelmességit nem mutatta, mondái „A mai napot élesztettem, mert senkivel jót nem ettem." A minap olvastam, hogy (egy adakozó embernek ezeket a szóat írták a koporsójára: „Amit elköltöttem, azt elvesztettem; amit bírtam, azt másnak adtam és amit [másoknak adtam, azt maradandó helyre tettem . . ." Korszerű és fényesen világító iS*3vak! Azt hisszük, hogy ma talán inkább, mint más időkben ez az észiszprü és helyes gazdálkodás alapigéje , . . CSÁNYI PIROSKA izzón: «—PHédy B HiiielpBt, papucsot, héctpft, szép selyemsálat. Nagy rálaszték! cipő- és divatüzletben Szeged, Kelemen-u. 12. Régi szegedt kocsmák VIII. (A Déimagyarország munka--káját, amely uj házhoz juttatta és eltársától) Szenteljük ezt a fejezetet tei-j vezette a megszakadt fonál folytatásájes terjedelmében Szeged egyik leg-Ihoz. De a sátorban megfor.nCvezetesebb helyiségének. A téli köd- dult Ferenc József király is, , Szódásüveg fémfejéből hamis kétpengősöket gyártott egy moholí bognársegéd (A Déimagyarország munkatársától) Még egy hete sincs, hogy a csanádpaíotai csendőrság egy nagystílű pénzboraisitót tett ártalmatlanná. A tettes, [Egy műszaki rajzoló azóta már az ügyészségen várja a sorsát. Szombaton ismét pénzhamisítót hoztak a csendőrök a szegedi ügyészségre, ezúttal MobolróL Vikor Péter 26 éves br-ghársegéd a tettes, aki azonban jóben, borongásban úgyis közelebb száll felénk az emlék, nincs kacér napfény, ami elterelné utjábóL CSANYI ÁGÓ már 32 év előtt meghalt, de a Marosutcai kocsma még mindig az ö nevét viseli, amiként hogy Zsótér-ház marad a Széchenyi-téri, várakat megszégyenítő hombár, kerüljön bárkinek tulajdonába, jóllehet DercséDyinek hívták az első épitő-gazdáját a mult század negyvenes éveiben. Apponyi Albert történelmi nagysága sem változtatja meg az Iskola-utca nevét, amig ki nem hal az a generáció, amely ilyennek tanulta. Ámbár alig van már hírmondó azokból, akik a hajdani kegyesrendi oskolába jártak, alacsony ablakú kicsi szobáiba s mégis emberré váltak. Igy vagyunk a Csányi Agó névvel is, amely voltaképpen iányneve volt Zombory Ferencnének, amely Zombory a tudományok teljessége kedvéért neveztessék itt elsőnek. A helyiség a Maros-utca végén van, második ház a nagyköruttól számítva a város irányába befelé. Igen régi hely, emlékező szakértők körülbelül 8>—90 esztendőre taksálják a fennállását. Az árviz összedöntötte, ilekésőbb ugyanitt épült fel, immár az utcára nyíló fronttal, mert bogy azelőtt csak oldalt nézett, akárcsak a val szerényebb keretekben kísérelte meg a pénzhamisítást: mindössze két (tanyai építmények, amelyek két kesdaiíab kétpengöst gyártott, de már azkenv ablakot szánnak a világosság beelsönél rajtavesztett a, szélhámosságon. ' " Nemet Ferenc moholí pincér, aki a mohoJ—gunárosi Szabados-féle kocsmában volt kiszolgáló, Kalocsai Istbocsátására. Zombory Ferenc valamikor csizmadia volt Alsóvároson, de otthagyta a mesterségét és a kocsmárosi pályámikor megtekintette a romba dőlt várost és nyilvánvaló, hogy megelégedésének adott kifejezést, látva, hogy a szegedi nép mennyire ragaszkodik az ősi röghöz. Zombory Ferencnek a fia is Ferenc volt, neveztetvén másodiknak, de ő is meghalt s akkor az öreg Agó vezette és virágoztatta fel az üzletet férfiakat megszégyenítő eréllyel és munkássággal. Kocsma volt 9. jó bort kedvelök helye, nem vendéglő, ámbár arról is lehetett szó, ha éppen megkivántatódott, főleg halpaprikás és sült hal tekintetében. A tápaiak, idegenszerű lévén nékik az Ágota név, főleg igv becéző rövidítéssel, különösen feltisztelték, mikor a város felé történő igyekezetükben stációt tartottak a tetthelyen és szépen felkérték, hogy: — Agó bácsi, adjon még egy pohárral ahhól a jobbikból. A kocsma egv hatalmasabb terem bői áll, továbbá egv kisebbikből, amelyben 30—32 jó ember fér el, feltéve, hogv egyetértésben működnek a haza és a társadalom javára. Ttt a falakai Rákóczi és Kos sut fy emléke díszíti, szeretett idejárni parti sétái során Tömörkény, de kedves be Ive volt Juhász Gyula ifjabb bohém társaságának is. főleg mikor bazafeléutjában elkísérte Terescsénvi Gyurkát. — Korán van még lefeküdni, térjünk be egy szóra. Csányi Agó tájékán elhaladva nem mutathatott sz óra annyit, hogy ne lett volna korán. eán csendörőrmesternek .jelentette, j ra lépett, mint annvian mások'ebből hogy valaki a vendégek közül óIom-Ja foglalkozási rendből. Amúgy fiatakétpengősse] fizetett. A csendőr utasi-jion halt el, 32 évét töltötte be, mikor tására fokozott éberséggel ügyelt a J vitte a kolerajárvány, kétpénvösökkel fizetőkre és még az- ... . « / . , . nan este el is csípte Vikor Pétert, A * ^ CsanyiAgóamikor a maga és László nevű testi * vált hiresvérőocsc állal elfogyasztott fröccsök neveltesse a kocsma árát hamis kétpengősscl akarta ki- olyannyira, hogy nem is tekintetlék egyenlíteni. Vikor a csendőröknek be- rendes embernek, aki nem fordult meg vallotta, bogy a hamis kétpengősök a helyiségeiben. A borivókról meg tőle származnak. Nem volt pénze és éppenséggel ne beszéljünk, mert hoezért szánta rá magát a pénzhamisi- gyan nevezhetné magát szákértőnek íásra. Egv kétpengösről gipszmintát az, aki nem tudja, hogy kevés olyan vett, majd egy szódásüveg ólomfejét jó bort mérnek, mint ezen felolvasztotta és abból öntötte László ' "evő fivére segítségével a hamisítványokat. Ezek közül több nem sikerült, ezeket megsemmisítette, mindössze két használható volt a kísérleti öntvények között. Ezek közül az elsőt sikerült is a Szabados-kocsmában >elsózni», a másodiknál azonban rajtavesztett. Elmondotta a csendőrségen, hogy NVmet felszólította, hogy a hamisítványt szolgáltassa be, megijedt, mert tartott tőle. hogy kiderül, hogy tőle származnak a hamisítványok. Ezért tonácsért Kocsis Pál szűcsmesterhez fordult, aki régi jó Barátja. Kocsis ízt tanácsolta, hogy ne szolgáltassa nr a hamisítvány/ hanem semmisítse meg és adott neki egy kélpengőst azzal a tanáccsal: reszelje meg és ejtsen rajta karcolásokat, hogv igv azt a látszatot kelthesse, mintha azt nézték volna a sérülések miatt hamisnak. Reszelőt is Kocsis adott és Vikor a tanácsot megfogadva, vezette félre a esendőrséget. Vikor Pétert a szegedi ügyészség letartóztatta, de megindította az eljárást László nevű tesfvéröecse ellen is •bűnsegéd! hünrészesség. Kocsis Pál ellen pedig bűnpártolás cimén. sajátot itt is. öntötte a tanyai szöllő, igen keserves, istenverte esztendő kellett ahhoz, Hogy a inegnövekedett fogyasztás el a passza a hazait s idegent kelljen pótlásul igénvbe venni, bár akkor sem szabad figyelmen kivül hagyni a bor helyes kezelésének szempontjait. A konjunktúra bosszú időn át helyén váló volt, itt dolgoztak a szomszédban, a parton, mozgalmas rajokban a superoknak nevezett hajóácsok, itt fordultak meg a hajósnépek, hogy ne csak sürgessék a munkát, de szemmel is kísérjék amint kialakulnak az egyes bordák, Mert nincs annál nagyobb gyönyörűség, mini amikor az ember a maga készülő holmiját gyeli, FERENC JÓZSEF Az árviz zavart okozott ugyan, A szórakozás azonban nem akadt meg, mert nagyobb, volt az emberekben az élniakarás. A feleszmélés percei pedig megérkezvén, Zombory Ferenc sátort ütött a Tisza partián és ott várta .be a rekonstrukció muoVFNDfiGEK De idejárt az egész város hasonló alkalmakban gyönyörködő uri közönsége is, az időnként vendégszereplésre, idegpn tájak megtapasztalására kiránduló baráti "körök, Folkusházv Károly, akinek örökké derűs tekintete felett bozontosán mozgott a szemöldöke, a Győri -Farkasok, (jóllehet a közülük való hajóskapitány az Ageneiánál kötötte ki pihenőre gőzösét), H1 r h á g e r Ferenc pirosarcu fésüsnrcsler. (Hambi bácsi), aki voltaképpen csak a -szomszédságból ugrott n a helyen. A J át egy szóra,, elválaszthatatlan kísérő drága nedűt a társa, Móricz Pál iró, aki akkor is lejárt a látogatására, amikor már rég elkövetkezett a városból, Menner Múki, a flrgmás zenetanár szintén szomszédi alapon, hár gvantázási szándékkal, mert ennélkül n"ni lebet nyugodalmasan aludni. — akárháUVszor tele volt a termeken kivül a folyosó, meg az udvar is, alig győzték megfelelő elégtételben részesíteni a sok ven déget. Hát még amikor feltűnt Tóth Fercsi. a szoborszerű ha-jésgazda alakja, -érdeklődvén, hogy: Mire végzitek? A vagv k'i lehet bagvni öreg Terescsénvi Gyula bácsit, ajtj soha semmiféle jó kompániából nem engedte magát kihagyatni? — Nem tesszük hát mi sem. E sorok rovogatója. egyébként hegyvidéki lévén, aki sosem tud hozzászokni a homoki borhoz, többnyire a belső, területen működött, mert oda kötötte a hivatása és megesett vele a szégyen, hogy csak most tisztelgett először Csányi Agó összes helyiségeiben., mikor. régi-nyomodat kutat a hervadó avarban és olvan szép sárga szőnyeg"! terítenek a földre leveleikhői a fák, hogv a tápéi szmirna se fiszebb annál. Mióta végzik visszatérő kötelességtudással ezt a munkát és sosem fáradnak bele! Akárcsak a tanitöbácsi, aki élete fogytáig azzal kezdi szeptemberben, hogy buksi fejeket vezet félre egy rég.i babonával, amely ugy kezdődik: — Ur ír... Tisztán a tananyag Kipróbált beosztásával lehet megmagyarázni, hogy nem más igéket fejtegetnek. Teszem azt mennyivel pontosabban találnák fején a szeget ezzel: _ Ur kijár.. Csakhogy persze itt már előrehaladottabb mássalhangzók is szerepelnek, nehezebbek a kezdetieknél. Azért hagyjuk meg a pedagógiát a maga berkeiben s ne kontárkodjunk oktalanul bele. SZFÍMÉLYLEIRA8 Kérdezem hát — Milyen volt amúgy az 'Agó néni? — Szép nagy asszony! — mondja valaki, mert hogy nem csak én érdeklődöm, engem is figyelemmel kisérnek. — De nagyon nagyot gondoljon! — toldja meg egy szemfájós ember, akidből akaratlanul is a cipőiparost nézem ki. — Szép areu! — egészíti ki másvalaki a helyszínrajzot. — Jó kiszolgáló! — hallom a jellemzést, ami a legfelső megelégedést jelenti abban az értelemben, hogy itt nem lehetett panasza senkinek. Szépasszony unokája annyit mond. — Kihajította a kötekedőt, pedi| öt lépcsőn lehet ide feljutni. Ma Csánvi Agó menye vezeti a még mindig nevezetes üzletet, özvegye * második Zombory Ferencnek. Szép tiszta idős asszony, olyan rendes) mintha vizittre öltözködnék, régi fülbevalóval. _ Mikor a Horthy megalakult. mondia, itt: vacsorázott a* urakkal kétszer is. akkor indnltafe Pestnek. Az udvaron főzték bográcsban a halpaprikást, lement tálalás előtt megkóstolni. — Tzlett neki? — Hogy ne ízlett volna, ha én főztem! Csupa erő, energia a néni, pattogva adja az utasításait, embernyi ember fia megvonuló tisztelettel engedelmeskedik. — Ha meg nem sértem, hány éves a néni? Valaki a családból azt mondja, bogy 79, amire egész szelíden megszólal Zomborvné. _ Eltévesztettétek" tik' ar.t, mindég feljebb mondjátok. Meg kellene nézni az imádságos könwben, ott fel van írva minden. De ezt már nem engedem, nem olvan fontos a kérdés, hocv ennyire felaprózzuk. Abban a szelíd panaszszerii szóban pedig a néninek' _ van igaza. Ahngv mnllk az idő, mindig feljebb mondják az emberek az es© tendőket. Keserves dolog ez. de változtatni rajta nem lehet. Haladunk bizony lefelé és egvfe jobban ágaskodnak az évek. RÉGI RTPORTF". Szeged sz. kir. váron közellátási hivatala Ad. 5065—1942. k'. é- szám. Hirdetmény A fenti szám alatt folyó Hó «-á* a Helyi lapokban közzétett hirdetményemet . helyesbíteni. A helyes szöveg a következő! A finomliszt és kenyérjegy 10. éí 12. finomlisztszelvényeire személyenkint összesen 40 dkg rizs vásárolható. Tehát a kereskedő egy-egF finomlisztszelvényre 20—20 dkg. rizst köteles kiadni. Szeged, 1942 december 7. Polgármester,