Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-20 / 289. szám

Szeged egyeteme Dr. Halasy-Nagy József professzor, a Horthy Miklós-tudományegyetem megválasztott felsőházi tagja, a szegedi egyetem fejlesztése érdekéién nagy beszédet mondott a felsőházban. A beszéd legfigyelemreméltóbb részletét alant közöljük: Egyetemeink teljes értékű tényefcyezöi kiváunak lenni a nemzeti "étnek, de ehhez az kell, hogy mafeuk is teljes életet élhessenek. Ugy tazik, hogy csoukán és bénám az a készedelem fenyegeti őket, hogy Juunkájuk is csonka és béna marad. Ezért kell mélyen tisztelt Felsőelé terjesztenem Szeged város te a szegedi egyetem kérését az ^Jetemnek mielőbb teljessé tétele, iZaz jogi karának felállítása iránt. Ssegéd városa, mint az ország má•ödik metropoli«a és az igazi matyarság erős bástyája, hosszu-boszévtizedek óta küzdött az egye®mért. Mikor a kolozsvári egyetem tónekülni volt kénytelen, nem esu*án részvételből fogadta falai közé, laflerri azzal a szándékkal is, hogy jteel megvalósul régi vágya: a saát egyetemét építheti fel a maga üldjéu. Ha csupán szálló vendéget •kart volna magánál látói, aligha •Időzött volna az egyetemért annyit, •mennyit áldozott. Mert áldozat •észségében ezért az intézményért szeged teljesítménye páratlan volt. főbb mint 10 milliós terhet vállalt *te magára, amelynek kamatait ma ® Viseli. Áldozatának nagysága sz év alatt elérte a 22 milliót. Hofótt-e Budapest ekkora áldozatot a Pázmány Péter egyetemért Mária Terézia óla napjainkig? Szeged tehát az anyagi áldozat jogán kétségtelenül jogot szerzett a szegedi yetemhez. De magának követelti a szellem jogán is. Tudvalevő, ógy Szeged hazánk egyik legnaVobb iskolavárosa, ahol idegen iku polgártársaink légiói nevelődtek jó magyarokká. Irodalmi és üvészeti élete eleven, — muzeuma, önyvtárai gazdagok. S ha igy volt z a múltban, még inkább igy kell ennie a jövendőben. Nincs tehát az országnak egyetlen ásik városa sem, egyedül Debren sorakozhat melléje, amelynek kkora jogos igénye volna a teljes s erős egyetemre. Bizonyosan ezt smerte el az országgyűlés is, amikor a, Ferenc József-tudományegyetémnek Kolozsvárra történt visszaNrése ntán Szegeden elrendelte a kormányzó ur őfőméltósága nevét Nselő egyetem felállítását. Fájdaamit Szeged igy kapott, az kehesebb, mint amit el kellett vesziteb'e. A szegedi egyetem nélkülözni kénytelen a jogi kart, holott e magyar város éppen a magyar gondolkodásban rejlő természeténél szinte ezt a kart tekinti az] Egyetem kritériumának s a várossal Régebben is ez a kar forrt legjobban egybe. Sokszor hallottam, hogy /a nem jogászokra, hanem gazdatagi, technikai szakemberekre van tóükség. Ne szaporítsuk tehát a juhászokat .Erre azt felelem: nem mi *®aporitjuk a jogászokat, hanem Taga a mai élet. Minél bonyolultabbá válik a társadalom élete, an'kül több hivatalnokra van szükség, minél szövevényesebb lesz az Sazság, annál többen lejznekkénytalenek annak a csomóit bogozgat* a ba Csak egyetlen egyetemen képeznék őket De jobb, ha elosztjuk ezt a tömeget s megkövetelhetjük tőlük az előadások szorgalmas látogatását a jobb kiképzés érdekében. A mezei jogászok hadát csak a megosztásukkal kényszerithetjiik be a tantermekbe. De meg nem volna méltányos az se, hogy egyes fakultásokat agyonterheljünk a jogásztömegek vizsgáival, hiszen a vizsgák sokasága miatt ezek professzorai kénytelenek volnának: elhanyagolni tudományuk müvelését, pedig ez épp olyan kötelességük, mint a tanítás és a vizsgáztatás. Egy szóval: szükség van a szegedi egyetem jogtudományi karára. Közérdek rejlik benne. A város ujabb áldozatokra is készennek az érdekében.Város és egyetem tehát bizalommal tekint a zországgyülésés a m. kirikor mány felé, hogy ezt a kívánságot minél előbb figyelembe veszi és felállítja a szegedi egyetem szünetelő jogi fakultását s ezzel teljessé teszi ezt az egyetemet. Annyival inkább reméli ezt, mert a jogi kar úgynevezett olcsó bar: tandijakból általában önmaga képes költségeit fedezni. Az állami költségvetést lényegileg nem terheli meg. A jogi kar kérdésén tul fájdalmas Szeged városának és egyetemének az is, bogy az egyetemi építkezések falai közt egy évtizede megállottak, holott az egyetem sok intézménye méltatlan helyzetben kínlódik. Nincs központi épülete, — ideg- és elmeklinikája, valamint elméleti orvoskari intézetei nem, a saját otthonukban működnek. A kormány még az idegbiinika építésére szánt tekintélyes összeget is másutt használta Tel. Központi épületét a kir. tábla részben már vissza is vette. Maholnap az egyetem félig-meddig hajléktalan less, ha vendéglátói visszakövetelik épületeiket. Kétségtelen, hogy ez a tarthatatlan helyzet nem állandósulhat. Az egyetem bizalommal látja a költségvetésben a kultuszminiszter uj ' jószándékú-; nak jelét: központi épület tervpályázatának elkészítésére szánt őszszeget, de itt már a jőszándék nyomán sürgős tettre van szükség, líeméljüb, bogy amint az állam pénzügyei lehetővé teszki, ez a tett el is következik és Szegeden egy- ifjú, de máris nagy teljesítményeket felmutató egyetem elindul a virágzó fejlődés utján. Karácsony estére LEVENDULA ízléses asztaldíszeket, szép friss virágokat a virágosboltból. Kárász utca 17. szám. (Csury-őrás mellett) Az üzletek nyitvatartása az Aranyvasárnapon (A Délmagyarország munkatársától) A karácsonyi üzletnyitások rendjét szabályozó 159.464—1912. K. M. sz. rendelet értelmében a december 20-ra eső vasárnapon a nyilt árusítási üzletéket az élelmiszerárusítására berendezett üzletek kivételével délelőtt 10 órától este 6 óráig szabad nyitva tartani. A kizárólag cukorkát árusitó üzletek délelőtt 10 órától este 6 óráig nyitva tarthatók, egyébként az élelmiszerüzletekre a teljes vasárnapi munkaszünet érvényes, a mészárosés hentesüzletek üzleti nyitásrendje az eddigi vasárnapok szerint alakul. Délelőtt 10 órától este 6 óráig kizárólag zárt edényben és csak az üzlethelyiségen kivül való fogyasz-j tásra égetet't szeszesitalok is áru-( sitbatók. Utcákon és tereken az 'árusítani szokott cikkeket, ha a vonatkozó rendelkezések hosszabb időt nem állapitanak meg, az 1942. évi december 20-ra eső vasárnapon a nyilt árusítási üzletekre megállapított időtartam alatt szabad árusítani. A déli zárórára vonatkozó rendelkezések december 20-áu érvényesek, tehát az üzleteket egyfolytában -délelőtt 10 órától este 6 óráig lehet nyitva tartani. A kereskedelmi és Iparkamara közli, hogy a rendelet által engedélyezett nyilvántartási idő alatt a nyilt árusítási üzletekben és a fodrászüzletekben sz alkalmazottak is foglalkoztathatók, ez a foglalkoztatás azonban, amennyiben a heti munkaidő tartama meghaladja az alkalmazottak foglalkoztatására megállapított időtartamot, túlmunkának számítandó és a. rendes munkaidőre eső javadalmazásnál 25 százalékkal magasabban dijazandó. „elite" hölgyfodrász és kozmetika művészi frizurák és modern szépségápolás, hajfestés, tarlós hullám. — Elsőrendű munkái elismertek. szalon 2 (Kultúrpalotánál). Hatvanan vizsgáztak az ötvenedik szegedi gépkezelői tanfolyamon Rádiófelvétel készült a vizsgaünnepségröl L31' • IKTH jogasz tehát mindi? több és lesz. Ezen az se sokat segítene, Hettvzdi MkeUhtózet Rt. (A Délmagyarország munkatársától) Szép ünnepség színhelye volt szombaton délben a szegedi fclsőipariskola emeleti nagyterme. A földművelésügyi minisztérium által rendezett 50-ik traktor- cs cséplögépve/ctő-tanfolyam záróvizsgájára került sor, amely G e s zt c 1 y i-N a g y László országgyűlési képviselő, dr. Breintner Ottó miniszteri osztálytanácsos és dr. Kausay Tibor miniszteri osztálytanácsos, valamint dr. Teölgyes Árpád mekamarai főtitkár jelenlétében folyt le. A diszes külsőségek zőgazdasági , .. .... ,.,, ... .. k ,magyar mezőgazdaság jövőbeni kozott lefolyt zarovizsga - vezetőségé- j issztéséért gépkezelői tanfolyamot rendeztek szerte az országban, most -a szombaton zárult az 50. szegedi tanfolyam, ezévben a öö-ik országos. viszonylatban. A tanfolyam záróvizsgájáról a Magyar Rádió hangfelvételt késziteit, amelyet karácsony után közvetítenek. A rádióküzvetitésre dr. Budinszky Sándor, a rádió népszerű riportere érkezett Szegedre s a záróvizsga kapcsán maga is kérdéseket intézett a tanfolyam végzettjeihez, majd köszönetet mondott a tanfolyam vezetőségéufck á fejSzeq ccU fiékia ssiái szewiaz SZMVH3 Telelőn 25 08, 20-31. Kölcsönöket folyósít házra, földre BETÉTEKET előnyösen gyümölcsöztet. Foglalkozik a back és takarékpénztár minden üzletágával és előzékenyen áll ügyfelei rendelkezésére. ben természetesen helyet foglalt Jung j Péter, - s-l.-'- * "• — voltak BADÁ tanfolyam lelkes és lelkiismeretes oktatói, A mezőgazdasági gépkezelői tanfolyam jelentősege abban áll, hogy képzett gépkezelők álljanak rendelkezésre majd akkor, amikor a háború lezajlik és a magyar föld fokozottabb megmunkálására sor kerülhet. Az elmúlt világháború után is ezerszámra A záróvizsgán Gesztelyi-Nagy Lász. , Ralosy Béla es nöke mondott beszédet. Szavait a végar Gábor tanárok, úgyszintén a |Mtt gépkezelökhöz intézte, kidotnhóritva, hogy a gépek, amelyeket kezeíni fognak, nemzeti kincs, amelyet meg kell őrizniök és hasznotbajt'ósn kell felhasználniok. Rámutatott arra is, hogy a tanfolyam 60 növendéke közül több idegen anyanyelvű volt, aki a tanfolyam alatt tanult meg magyarul, Kérte őket, érezzék át, milyen szerétettel fogadia a magyarság keblére \ ontották a külföldi, valamint belföldi , őket és váljanak a magyar ha/a hü gyárak a mezőgazdasági gépeket és j polgáraivá. A tanfolyam hallgatói köhntahnas nemzeti vagyon ment veszen- ziil.Cseszák Vilmos mondott köszö-" döbe azáltal, hogy hozzá nem értő em. netet a minisztériumnak, az iskolának, a vizsgáztató bizottságnak, a tanároknak és oktatóknak azokért a lelki kincsekért, amelyeket magukkal visznek a hallgatók s amelyet a magyar föld javára gyümölcsöztetnek. Gesztelyi-Nagy László zárószaval után az oktatók kiosztották a bizonyítványokat. Valamennyi hallgató eredményesen végzett és megkapla bizonyítványát. Bizonyosra vehető tehát, hogy az ötvenedik szegedi mezőgazdasági gépkezelői tanfolyam hallgatói közül olya*! traktorvezetők és cséplőgépvezclők kerülnek ki. akik a háború után biztosítani tudják a békésen megmunkált föld áldásait a nemzet j.' • berek kezelték hangzatos reklámjelszavakon felbuzdulva a géneket. Ebből okulva, a Mezőgazdasági Kamara főtitkára: dr, Teplgves Árpád érintkezésbe lépett Jung Péterrel, a felsöipar' iskola jelenlegi igazgatójával és 1927hen a Bugyi-féle gépgyárban rendezték meg az első gépkezelői tanfolvamot. Ugyanebben az esztendőben Cegléden is rendeztek hasonló tanfolyamot ós a két taníóiy'nn tapasztalatai alapján javasolta a Mezőgazdasági Kamara a földniüvélésfihyi minisztériumnak. hogv ezeket a rendkívül hasznos és nagyjelentőségű tanfolyamokai: or,S^ágszerte megszervezzék-. Mig nébánr évvel ezelőtt még évente mindssze 6 ivára.