Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-12 / 257. szám

A tápéi gyilkosság gyanújával letartóztatták Meleg Gyula földeáki borbélysegédet (A Délmagyarország munkatársá­tól) a tápéi csendőrőrsön változatlan eréllyel folyik a nyomozás Pósa Rózsi gyilkosának kézrekeritésére. Szerdai számunkban már röviden utaltunk arra, hogy bizonyos szá­lak néhány környékbeli helységbe vezetnek és ezeken a helyeken a tá­péi csendőrség megkeresésére már napok óta razziákat tartanak abból a célból, hogy megtalálják azt a férfit, akire Pósa Rózsi szürkekabá­tos, micisapkás látogatójának sze­mélyleirása ráillik. Ezekről a raz­ziákról, valamint azokról az okok­ról, amelyek ezeket szükségessé tet­ték, egyelőre a nyomozás érdeké­ben részletek még nem hozhatók nyilvánosságra. A gyilkosság nyomozásával kap­csolatban az utolsó huszonnégy óra leforgása alatt a szegedi rendőrség­hez is érkezett egy bizalmas jelen­tés. Ennek az értesülésnek az alap­ján a szegedi rendőrség bűnügyi osztályának detektivjei előállították a rendőrségre és őrizetbevették Me­leg Gyula 30 éves tótkomlós! szüle­tésű, földeák! borbélysegédet, akit a tápéi gyilkosság elkövetésével gya­núsítanak. Meleg Gyuláról annyit már megállapítottak, hogy a közel­múltban hosszabb ideig Tápén la­kolt és ismerte Pósa Rózsik December elején osztják szét az árvízkárosultak részére érkezett adományokat (A Délm&gyarország munkatársától) | segítségére. Kállay Miklós miniszterelnök fele-j Dr. Tukats Sándor főispán a mi­•ége még ez év tavaszán az árvizká-1 niszterelnök feleségének nemes moz­rosultak fel segélyezésére országos ak. eiót indított. A gyűjtést a miniszterel­nök felesége fáradtságot nem ismerő lelkes munkával irányította és a me­tegszivü segiteniakarás szép eredmé­wye természetesen nem maradt el. Ren­geteg adomány gyűlt össze, amelynek szétosztására a közeljövőben kerül sor. A felsegélyezési akció keretében gyűjtött adományok közül ruhahemüe­ket, cipőket és egyéb holmikat, vala­mint készpénzt is juttatott el a minisz­terelnök felesége Tukats Sándor fő­ispánhoz azzal a rendeltetéssel, hogy aa adományokkal a legnehezebb viszo­nyok között élő lakosságnak legyen galma keretében összegyűjtött adomá­nyok szegedi szétosztásával kapcso­latban szerdán délelőtt megbeszélést tartott. Az értekezleten résztvett Vö­rös József népművelési titkár, Ko­vács Sándor közjóléti szövetkezeti igazgató, Biacsy Béla th. tanács­nok, a népjóléti ügyosztály vezetője és Obetkó Árpád MÉP-titkár. Ezen az ülésen megbeszélték a segélyezés ará­nyait és módozatait Az adományok szétosztására december elején kerfil sor és akkorára elvégzik a szétosztás­sal kapcsolatos előkészületeket. A ki­osztást a közjóléti szövetkezet bonyo­lítja le. 1 i Ötven év óta felére csökkent a születések száma Magyarországon Ötvenszázalékos csökkenés a természetes népszaporulatnál szama ezer lakosra. A legveszedelmesebb népbetegség, a tüdővész, egyre kevesebb áldozatot szed — irja a jelentés. A kilencszázas években 10.000 lakosra 37.9 tuberkuló­tikus haláleset jut, ez a szám 1941-ben 14.3-ra esett vissza. A csecsemőhalan­dóság leküzdésénél is eredményt mu­tat a harc. A század elején még 100 éiveszületett csecsemő közül 22.3 halt meg, 1941-ben pedig 13.1. Érdekes, hogy a csonkaország már 12.2 száza­lékos számmal szerepelt és csak a Felvidék, Erdély és a Délvidék vissza­térése után romlott megint az arány­szám egy százalékkal, ami azt mu­tatja, hogy a csonkaországban a zöld­keresztes mozgalom és a többi egész­ségügyi intézmény folytán jobbak vol­tak az egészségügyi viszonyok és fő­adatok 1940. évből erednek, a Felvi­dék és Kárpátalja benne foglaltatik, Erdély és Délvidék még nem. Az egye­temi orvosi segédszemélyzet 1117 fő. A zöldkeresztes védőnők száma az egész országban 1160. Egy védőnőre 6866 lakos jut. A védőnőképzés szolgá­latában 5 állami intézet áll, évenkint az intézetekből 170 védőnő kerii'bet ki, 1941-ben 98 védőnő kapott oklevelet. Az állami költségvetés 1943-ban na­gyobb ösztöndijakkal gondoskodik a védőnőképzés fejlesztéséiől. Az egész ország területén összesen 6257 bába működik. Az okleveles bá­bák száma 5986. Elmondja a jelentés, hogy további 1200 bába számára len­ne szükség a bábanélküli községek­ben. A bábák közül 130 analfabéta, leg a csecsemőhalandóság leküzdése szempontjából értek el kitűnő eredmé­nyeket DELMAGVA BOKSZAG CsfitörtöK, 1942 november 12. Ha [ó a penge ­jó a kedvel R0TBART BOROTVAPENGÉK Vezérképvisefet C Üuisberg Budapest VIII, Rákóczi-út 19 Foglalkozik a statisztika az egész­ségügyi személyzet létszámával. Aa országban összesen 2541 hatósági or­vos működik és 279 ilyen orvosi állás betöltetlen. A kórházi orvosok száma összesen 1026 és 351 állás betöltet­len. A társadalombiztosító intézetek­ben 317 tisztviselő orvos és 5355 szer­ződéses orvos működik. Ez utóbbi Felemelték a gyorsmotor férőhelyeinak számát A MAV üzletvezetőségének megállapítása a szentesi és a hódmezővásárhelyi igényekről (A Délmagyarország munkatársá­tól) Most készült el a belügyminisz­tériumban a magyar közegészségügyi állapotokról szóló statisztikai jelen­tés Dr. Johan Béla államtitkár ve­zetésével működik ez a minisztériumi ügyosztály, amely lelkes, áldozatos munkával végzi kötelességét, őrködve az ország egészségügyi intézményei fölött. >A magyar közegészségügyi munka számokban* cimü kőnyomatos adataiból vesszük az alábbi érdekes számokat. Elöljárójában statisztikai adat mu­tatja Magyarország népmozgalmát. A mületések száma az országban 1890 éta felére csökkent. Amig ebben az évben 40.5 születés jut ezer lakosra, azóta fokozatos csökkenés állt be. 1900-ban már csak 39.2 ez a szám. Tiz év múlva, 1910-ben 35.4, 1921-ben 31.4 a születési hányados. Ettől az év­től kezdve minden esztendő ugyanezt mutatja. A lemorzsolódás 1938-ban éri el mély pontját, amikor már csak 19 9 volt az élveszülctések száma ezér lakosra. 1940-ben a szám ismét emel­kedett és eléri a 21.2 hányadost. Ez volt Erdély visszacsatolásának éve, ez az országrész kedvezőbb születési arányszámmal tért vissza. 1941-ben á szám megint csak 20.3, itt azonban közli a statisztika, hogy előzetes ada­tokról van csak szó. Az élveszöletósek sajnálatos csök­kenésével szemben örvendetes jelen­ség a halálozások csökkenése. A kl­tatoveneti években 32.5 volt a haláío­(A Délmagyarország munkatársától) Közölte a Délmagyarország, hogy a környékbeli városokban nagy elégedet­lenséget keltett a gyorsmotorok forga­lombaállitásakor az, hogy a MAV szá­mukra — szerintük — nem biztosított elegendő férőhelyeket s így nagy mér­tékben meg van nehezítve ezekből a városokból a fővárosba való utazás. A gyorsvonati közlekedés beszüntetése után került sor a gyorsmotor forga­| lombaállitására s miután a motorvo­nat férőhelyeinek száma lényegesen kisebb, mint a gyorsvonat férőhelyei­nek száma volt, a MÁV megszüntetett mindenféle kedvezményt és szabadje­gyet, csak a gyorsvonat második osz­tályán érvényes jegykategóriát vezette be s megállapították, hogy a fővonal, vagy csatlakozó hálózat mentén levő városok utazóközönsége részére hány jegyet lehet kiadni? Ezeket a kontin­genseket keveselte főképpen Hódmező­vásárhely és Szentes s határozottan megnyilvánult az a kívánság, hogy a rendelkezésre bocsátandó férőhelyek számát emelje fel a MAV. Ezeknek a kívánságoknak a hangoz­tatásától függetlenül, maga a MÁV szegedi üzletigazgatósága is a gyors­motor forgalombaállitósának mindiárt első napjain lépéseket tett a helyzet megjavítására, mert megállapítási nyert, hogy általában nagyobbszámu férőhelyre van szükség a gyorsmoto ron. A kérdést ugy sikerűit megolda­ni, hogy a gyorsmotor egyik klstipusu kocsiját kicserélték egy uj, modern be­rendezésű, duplanagyságu kocsira s igy ma már harmincöttel több férőhely van a gyorsmotoron, mint az első na­pokban volt. A férőhelyiségek kielégí­tésére igv a hódmezővásárhelyi utasok részére 20 ölő és 6 állóhelvet. a szen­tesi utasok részére pedig 29 ülő és 8 állóhelvet sikerűit biztosítani. A szentesi és vásárhelyi igények­kel kapcsolatban azonban közölték ve­lünk a MAV üzletvezetőségén, hogv a zások száma. A higiéniai és egészség­ügyi viszonyok fokozatos javulása jó eredményt hozott, állandó csökkenés tapasztalható a halálozásoknál. 1910­ben 12 halálozás jut ezer lakosra. A háborús évekre a statisztika nem tar­talmaz részleteket. 1930-ban már csak 15.5 a halálozások arányszáma. 1932­ben átmeneti emelkedés állott be (17.4), de ettől kezdve ismét örvende­tes csökkenés mutatkozik a halálozá­sokban. 1939-ben már csak 13.7 arány­szám szerepel. Erdély visszatérésé­nek évében kisebb emelkedés ntán 1941-ben 13.9 a halálozási hányados. Az ország lakosságának természe­tes szaporodásánál érdekes jeienség figyelhető meg A kilencvenes évek­ben magas születés mellett igen ma­gas volt a halálozás és a szaporulat csak 8.2 százalék. 1900-ban a szaporo^ dás szempontjából aranykorát éli a nemzet. A halálozásokat sikerült le csökkenteni, a születési arányszám viszont jól tartotta magát és a ter­mészetes népszaporulat ebben az év­ben 12.3 százalék. Még 1910-ben is 19 százalékos számmal elég kedvező volt a népszaporulat, ettől kezdve azonban fokozatos az esé*. 1920-ban 10, 1930­ban 9.9, a természetes szaporulat arányszáma. Ettől kezdve rapszódiku­san váltakoznak a számok" 5 és 7 kö­zött. Mélypontját a statisztika 1932-ben éri el (5.5), 1937-ben ismét 6 a szapo­rodási arányszám. Erdély visszaess-, méltatlankodás a kevés férőhely minit tolásának évében 6.7, 1942-ben pedig éppen ebben a két városban alaptalan II • természete* Kzasorulat arány-1 volt mert a atyorsmotor beállítása óta mindössze kétszer történt meg, hogy ezeknek a városoknak utazókö­zönsége igénybe is vette a rendelkezé­sükre álló s szerintük kevésnek tartott férőhelyet A gyorsmotor ugyanis meglehetősen drága vasúti közleke­dési eszköz s igy nagy tömegek termé­szetszerűleg nem veszik igénybe. Aa uj dupla nagyságú kocsi beállítása lehetővé tette, hogy lényegesen több férőhely álljon Szentes és Hódmező­vásárhely rendelkezésére is, ha azon­ban ezeknek a városoknak az utazókö­zönsége továbbra sem veszi igérfybe a számukra fenntartott helyeket, az uta­zóközönség érdekeinek biztosítása miatt ugy intézkednek, hogy annyira csökkentsék a fenntartott helyeket, amennyit ezeknek a városoknak utazó­közönsége ténvleg el szokott foirtalni. Szeged sz. kir. város igazoló választ. mányától 34—1942. ig. vál, sz. Hirdetés Közhírré teszem, hogy a törvényha­tóság igazoló választmánya mai napon megtartott ülésében dr. Fröhlich Pál szegedi egyetemi rektor és dr. Köves Sándor szegedi kir. tanfelügyelő sze­gedi th. bizottsági tagsági jogosultsá­gát szakképviselet címén igazolta. Szeged. 1942 november 10. Dr Tukats Sándor főispán, az ieazoló váln«7.trnánv elnöke. Szeged sz. kir. város polgármesterétől 52412-1942. I. sz. Hirdetmény A ra. kir. földmüvelésügyi minis* ter ur 256.046—1942. F. M. rendelet alapján közhírré teszem, hogy Deme­ter Ferenc szegedi, Szőregi-ut 42. sz. alatti lakos részére, kiadott 124.266— 1939. F. M. sz. szöllövessző és szöllő­oltványtermelési engedélyt a földmű­velési miniszter visszavonta. Szeged, 1942. november 3. Dr. PáUv József sk, polaAiwster.

Next

/
Thumbnails
Contents