Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-10 / 255. szám

8 DEITM A G Y A BORS Z AG Kedd, 1942. november 10. ZENE A Szegedi Filharmonikus Egyesület idei első hangversenye Biztató előjelekkel indult vasárnap délelőtt a szegedi hangversenyszezon. A Szegedi Filharmonikus Egyesület első hangversenyét komoly zenekultura és a muzsika szeretetéből fakadó lelkes törekvés jellemezte. A műsor összeállítása is szerencsés volt, rangot és komolyságot adott a bangversenyidény indulásának. W eber legszebb nyitányának kiválasztása, Bruch ideális hegedűversenye és Beethoven III. szimfóniája, a zseniális mestermü: az • Froica*, mind igaz élvezetei szereztek a közönségnek, amely a délelőtti órák ellenére is ünnepi külsőségekkel és őszinte figyelemmel ajándédozta meg a koncertet. A zenekari hangversenyt a Filharmonikus Egyesület karnagyának, F r ic s a y Ferencnek érdeklődést keltő, szép tanulmánya vezette be. Szakszerűen 8 mégis populárisán ismertette az előadásra kerülő »Eroica* tételeit, a zenekar megszólaltatásával illusztrálva emelte ki a fő- és melléktémák szépségét, művészi elgondolását « * szerző intencióit. A zenekari mesterművek ismertetésének ez a módja nálunk talán kissé újszerűen hat, de külföldön már évek óta bevett szokás. Amerikában Stokowszky honosította meg ezt a közvetlen kedves szokást, ami a régebbi idők koncertjeiintim hangulatát varázsolja vissza a hangversenyterembe. Párisban és a nagy német zenecentrumokban is gyakran megtörténik, hogy a vezénylő karmester a témák megszólaltatásával felhívja a közönség figyelmét az előadandó mü értékeire és csak azután szólaltatja meg az egész szimfóniát, vagy másfajta zenekari koncertet A karmester és a közönség felfogása közötti esetleges ellentét például Olaszországban közvetlen módon tört ki az ilyen bemutatók alatt s elszakithatatlanná kovácsolja azt az aranyhidat, amely az örökértékü muzsika varázs-ínak izzásában összeköti a karmestert a zenekarával és a zenekart a köfenséggel, a bevezető beszédnek ezt a formáját tehát — mint a magasabb zenekultúra pecsétjét — szivesen fogadtok, úgyszintén Fricsay karnagynak azt a bejelentését, bogy a 24. koncertidényét kezdő Filharmonikus Egyesület a közönség legnagyobb érdeklődése mellett indul uj szezonja elé, amelynek két állomását kiemelkedő zenei esemény jelzi: Mengelberg szegedi szereplése és a kultuszminisztérium >legjobb vidéki zenek a r«-pálvázatán valé '"részvétel. Fricsay Ferenc bevezető beszéde után Weber >Büvös vadászkának remekbe készült nyitánya hangzott fei dr. Csillóry Bélának, a budapesti Székesfővárosi Zenekar igazgató-karnagyának vezényletével. Weber, a zeneirodalomban sokszor túlértékelt szerző, >B ü v o s vadász* cimü romantikus operájának nyitánya azonban tökéletes alkotás, tömörebb és elragadóbb kompozíció, mint maga a dalmű. Az egész opera sava-borsa henne van ebben a mesteri nyitányban, amelynek melódiái talán tulnépszerüek, de azért mindig szívesen hallgatjuk s különösen bevezető számnak hatasos és hangulatkeltő. A zenekar a fiatal karnagy lelkesitő vezénylete mellett sok kedvvel és bátor lendülettel hozta ki « regényesen szép nyitányt, különösen a fúvósok remekeltek • vadász-szólam színes és fantáziadús megszólaltatásával ; B r n e h G-moll hegedűversenye agvika a zeneirodalom legsaabb zenekari begedökoueertjeiuei. Szinte példája az ideálig hegedűversenynek, az előadóművész megcsillogtathatja benne technikai fölényét, tónusának mélységét és szines ragyogását s érzésbeli és elgondolásbeli értékeit. A bemutatkozó rokonszenves fiatal művész: Szegedy Sándor, az újvidéki zenekonzervatórium tanára g a zágrábi filharmonikusok volt koncertmestere, ki is hozott a versenyműből mindent, amit technikailag kiforrott hegedűs zenetudás és teljes átérzés birtokában kihozhat Brucb G-moll hegedűversenyéből. Az első tétel interpretálásakor még nem melegedett fel. az • Allegro moderato* nem volt elég könnyed és színes, tónusa csak később, az •Adagio* meleg dallamaiban és az •Allegro energlco« vibráló, hullámzó és diadalmasan feltörő szépségeiben érvényesült. Szegedy Sándorban kitűnően képzett, ragvogó technikájú és fejlett zenekulturáju hegedűművészt ismertünk meg, akinek játéka le tudta kötni a hallgatóság figyelmét. Közreműködése mindig nyeresége lesz a szegedi zeneéletnek. Sajnos, a második tételben nem szárnyalhatott annyira brilliáns játéka, mint ahogy művészetéből telt volna, mert a zenekar kissé fogta és Csilléry karnagyban nem volt annvi rugalmasság, hogy zenekarát a szólista játékához hajlíthatta volna. A hangverseny második részében Beethoven fenségesen szép III. szimfóniája ragadta wagaval a közönségét. Az •Eroica* aktuális értelmezése kezeinek vő s bevezető beszédében Fricsay karnagy stílusosan utalt is ra: a bősi létek csodálatos megjelenítése ez a zeneköltemény, de a második tétel nagy gyászindulója nem katonai értelemben vett megdicsőült bős halálát zengi, inkább a tragikus hősét, akit szenvedélyei és szerelmei, örömei és fájdalmai s tetteinek drámai visszahatása kisér korai sírjába. Köztudomásu, hogy az • Eroicát* Beethoven Napóleon dicsőítésére irta. Napóleon zsenije, életének fordulatai és karrierjének hősi felfeiéivelése inspirálta a nagy zenetitánt a III. szimfónia megalkotására. A szimfóniát csak akkor nevezte el »Eroica«-nak, amikor értesült arról, ami a leikében élő hősi alak bukásának árnyékát vetette eléje: N apóleon császárrá történt proklamálásáróL Az •Eroica* Beethoven zenei költószetenek kiteljesedése. Vakmerő, uj és szédítő magasságokba vezető utakon indult el a iegnagyob zenei lángelme ezzel a szimfóniájával, amelyhez sokáig fel sem ért az emberi értelem s a zenekultúrának még a legműveltebb államokban is érnie kellett ahhoz, hogy ezt a remekművet megérteni es értékelni tudják. Az első tétel tavaszi viharra emlékeztető illata, friss energiáinak felszabadulása, majd verőfényes ragyogása és ifjú bája a hős jellemének forrongását, kialakulásai jelképezik s a kürtöknek a fötémaba való belépése oly váratlan és szinte vakmerően felvillanó, amilyen egy csodálatos karrier mozgató ereje: az üstökösszerű elindulás lehet... A második tétel mélységes gyászt kifejező szólamai már a hős bukásának tragikumát vetik előre. Mindkét tételt preciz feldolgozásban és lelkesült előadásban hozta ki a zenekar, de már a harmadik tétel lirai j szépségeit és mondanivalóinak poézi- ! sét nem tudta elevenné színezni a karmesteri irányítás. A bariuadik és ne- j gyedik tétel kissé szétfolyt a fiatal és ' ambiciózus karnagy kezéből, a negyedik tétel hatalmas árnyalásai pedig elszürkültek s a bánatban érett férfierő helyett lefelé hanyatló letargiát I fejeztek 'ki. Talán nem is a karmester retusában volt a hiba, mert dr. Csilléry Béla nagykészültségü karnagy, csupán ' a fiatalos felületesség g az érettebb , felfogás hiánya kontrázta meg a to- j rán felhalmozott tudás értékeit Lendületben és szuggesztív akarásban nem volt hiány, de talán kevesebb mozdulattal többet elért volna. A szimfónia előadása azért szépen hangzott s a közönség körében lelkes tetszéssel is találkozott, de ez talán inkább a kitűnően összehangolt filharmonikus zenekar érdeme, amelyre mahalnap már azt lehet mondani, hegy magától is eljátsza a progiamra tűzött zenedarabot. Csupán a vonósok vonókezelésében van egy kis szépséghiba, ha a primhegedüsök valamennyien követnék dr. Bel le Ferenc könnyed, elegáns vonótartását, nem hatna olyan zavaróan ^közönségre a különféle vonókezelés. Ez csupán vizuális biba, dehát a színpadi hangversenyek előadóinak erre is tekintettel kell lenniök. Mindent összegezve, az idény első filharmonikus hangversenye szép ígéret volt a jövőre nézve és a színháztermet csaknem teljesen megtöltő közönség honorálta is ezt a hizlaló, lel ke* igyekezetet. C»an>i l'iroska —oo®-* (=) Bálint Tibor longorahangrersenye. A koncertek lényege az, hogy amikor felcsendül a müvészalkotta hang, körülöttünk minden megváltozik. Más, szebb világba kerülünk és a lélek egyszerre fogékony lesz. De művésznek kell annak lennie, aki a mai életben és a mai zordon időkben erre képes. Egy fiatal pianista, Bálint Tibor juttatta mindezt eszünkbe vasárnap hangversenye kapcsán. Finom, szinte tul finom kulturája olyan terűleire vitte át az előadott müveket, ahol Bach, épp ugy, mint Scarlatti, vagy Dohnányi egy álomvilág meghi't menedéke lesz. Szinte belelát a szivekbe az ifjú művész és megtisztul lángjukban. Komoly technikai felkészültsége, virtuóz játéka csak másodrendű értékké csökken előadói ízlése, érzésbeli mélysége mellett. Kiválóan érzi meg a világtól elforduló, öregedő Beethovent, 109-ik, tehát egyik legkésőbbi szonátájában, amelyben leszámolás van, végső tekintet a lebukó nap ntán Fájdalom és a halhatatlanság csendes békéje csendült meg Bálint Tibor játéka nyomán, amelyre a közönség sokáig tartó lelkes tapsa mondta el megértő Ítéletét. D e b n s s y, egy sorozat kitűnően interpretált Chopin — ezekben mutatkozott kongenialitása — egészítették ki a szép műsort Ezen a koncerten a bemutatkozó Bálint Tibort mint a fiatat zongoristanemzedék egvik legkitűnőbb reprezentánsát ismerte meg a hallgatóság. Ingatlanforgalo Szeged város területén 1942 ok'A* ber 31-től nov. 7-ig a következő ingéfU' lanok cseréitek gazdát: Kk. ördögh Ilona eladta Szűcs Ftire no és feleségének Sárosvölgy dülöbeli 315 n. öl telkét, 5.32 K kat tjövedelemmel, 1500 P-ért Ábrahám György és felesége eladták Csányi Gézánénak Balástya kap. 160 sz. házukat, 240 n. öl kerttel, l.Ot K kat tjövedelemmel, 6400 P-ért. Kopasz József eladta Berta Sándornak Farkas-u. 19a. sz. házát, 54 n. öl kerttel, 1.18 K kat tjövedelemmel, 11.600 P-ért Szélpál Ferencné eladta Császár Miklósnak Kunbalom diilőbeli 916 «, öi szántóját, 6.01 K kat .tjövedelem- , uiel, 3664 P-ért Vetró Lajos eladta Vetró Anna éa társának öszeszék dülöbeli 261 n. ói szöllőjét, 2.77 K kat tjövedelemmel, 783 P-ért. Nógrádi Mihályné eladta Turu Antal és feleségének Madarásztó dülöbeli 164 n. öl szöílőjét, 1.74 K kat tjövede. lemmel, 250 P-ért. Balog István és társai eladták Fazekas László és nejének Soniogyitelep 474 sz. házukat, 250 n. öl telekkel, Ü200 P-ért. Bata Szilveszter éa felesége eladták özv. Kiss Imrénének Delibáb-n, 41 sz. 91 a öl kertjüket 1.99 K kat. tjövedelemmel, 1850 P-ért özv. Wagner Jánosné eladta Brfiszszeli-kőrut 17 és Csuka-u. 2. sz. házát, 140 a öl telekkel ifj. Szabó Józsefnek, 22.000 P-ért íván Mihályné és társai eladták Böresök Ferenc és társainak Alsónyomássor 20 sz házukat, 165 n. öl kerttel, 4200 P-ért Frank József é* felesége eladta Heim Józsefnénak Hóbiártbasa-u 48. és Pietek-u. 9a. sz. házát, 88 n. ót kerttel, —.69 K kat tjövedelemmel 18.000 P-ért Ábrahám Jfc.no* elad ka Szikszer Lajos és feleségének Ladányi dülóbeli 752 n. öl szöllőjét, 11.28 K kat tjövedelemmel, 1200 P-ért. Szabó Ferenc eladta Bánóczk! Dti* zső és feleségének Átokháza dülőheli 3 hold 906 n. öl vegyes földjét, 19.7« K kat tjövedelemmel, 3500 P-ért Domokos Zsigmond és felesége adta Ótott József és feleségének Földmives-u. 47b. sz. kertjüket, 3.44 K kat, tiövedelemmel. 2826 P-ért Könyvet minden masyar kézbei RAB GUSZTÁV Utóit Dántól ? Modern férfi éa mai asszonyi szí nes, izgalmas szerelmi regénye Ara 8 P, kötva 10.50 P. LYKA KAROLY ftcinzcií romantika Művészetünk egyik kevésbé ismert torszakát, a szabadságharc és a Kiegyezés közötti kor Magyarországának kulturális életét ismerteti ebben a könyvben a kiváló szerző. 64 képtábla. —Ára kötve 18J» P MARKAI JÁNOS Urambátyáa országa Második kiadásban jelent meg a magyar politikai irodalomnak ez az uj értéke. Ára 7.50 P FODOR JÓZSEF Összes versei A hatalmas kötet a „öltő eddigi munkáját, férfias, őszinte líráját foglalja magában. Ara fűzve 12, kötve 15 P DÉKÁNT ANDRÁS A XX. század világvándorai Századunk nagy utazóinak, világvándorainak gazdag arcképgyűjteménye ez a könyv Ara kötve 9.50 p. JOHAN FALKBERGET: Elindultak tizenhármán Skandináviai bányászok regénye. Az északi regények misztikus poéfl'sa hatja ál. Egy nagy szerelem s egy csodálatos gyermekalak deríti fel a komor, küzdő emberek életét Ara fflzv* 12250 P, kötve 15.50 P. Megtekinthetők minden künyvesbottban — Singer és Wolfnor Irodalmi Intézet kiadása