Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-26 / 269. szám

p fi Mpvíseíőház neikezdíe rnegajánlási javaslat tárgyalását Budapest, november 25. A képvt­Wöház szerdai ülését T ö r s Tibor Wnök 10 óra után nyitotta meg. Az ®»öki bejelentések után napirend sze­Mtt megkezdték az 1943. évi költség­vetésről szóló törvényjavaslat tár­gyalását Cselényi Pál. előadó rá­mutatott arra, hogy a magyar tör­vényhozás költségvetési joga a felba­blmazásl javaslatban, az úgynevezett Jolts égvetési törvényben kulminál. Ezután szakaszonkint ismertette a ja­Mnlatot, amelyet elfogadásra aján­p*t. -.Vitéz Imrédy Béla, a Magyar wgujulás Nemzetiszocialista Pártszö­vetség vezérszónoka szólt elsőnek a "Vaslathoz. Megcáfolta azokat a C etykákat, amelyek háborús szolgál­tával kapcsolatban terjedtek el és ^jelentette, hogy politikai nézeteit tóm revideálta és nem kínálkozott fel b rendszer szolgálatára. Változatlanul V törhetetlenül hisz és bizik fegyve­Wnk győzelmében, ami egyszersmind b szövetségesek fegyvereinek győzei­tó* is jelenti. Győzelem esetén is lesz­tók súlyos problémáink, lesz nemzeti­tógi kérdés, zsidókérdés, földkérdés a szociális problémák egész soro­zata vár m8jd ránk. Valláserkölcsi tódalon nem szabad aggodalommal te­kintenünk a győzelem utáni Időszak Állam és egyház kőzött továbbra 9 meglesz a megértés és kölcsönös atás. A háború végén minden­óriási társadalmi átalakulás köszönt nemcsak ránk, banem vala­teeunyi nemzetre. Szerinte parlamcn­káris rendszerünk ki nem elégítő mő­> működik. Hangoztatta végül, hogy lelkiismeretünk parancsa: mindig a •örvényes keretek közölt tiszta fegy­tóvekkel elszánt és kemény küzdet­tóet folytassunk a parlament porond­on a nemzet sorsának jobbraiordulá­Kölcsey István, a kormánypárt "tóő vezérszónoka részletesen szólt a bjagyar élet időszerű kérdéseiről. A 6411ay-kormány, amely a Magyar Élet Pártjára támaszkodik, kikristályoso­dott világnézetet hirdet: nemzeti és ke­tósítény szellemiséggel telitett jobbol­"'liságöt. Kifejtette, hogy már régen Véglegesen eldőlt a világnézeti harc Magyarországon és a kormány min­erőt a nemzeti, keresztény szociá­világnézet szolgálatába állit. . Megbélyegző szavakkal szólt azok­tól, akik fel akarják forgatni a belső frontoti zavart akarnak kelteni és ter. tósztik a suttogó propagandát. Foglal­kozott a zsidóságnak ebben az akna­k»o«kában betöltött szerepével és kér­te* bogy ha szükséges, a legkiméletle­b«bb eszközöket alkalmazzák a zsidók Mozgási szabadságának korlátozásá­ba. , Felszólalását azzal fejezte be, bogy ' költségvetésből sugárzó politika Má­kjai-ország külső és belső biztonságát, í. termelő munka biztosítását, szoclá­fe felemelkedésünket, mindenekelőtt l^ig a honvédelem érdekeit szolgál­ezért pártja nevében a legteljesebb tealommal megadta a felhatalmazást. . Szól 1 ősi Jenő, a Nyilaskeresz­p Párt vezérszónoka arról beszélt, nem szavazza meg a felhatalma­mert* bizalmatlan a kormány K.Gróf TELEKI Béla, ai Erdély' ptt vezérszónoka rámutatott arra, a megnehezedett idők parancsoló­Ma 3, I, 7 órakor! Tolnán, Páöcr, Bulin lag irják elő minden politikai erőnek azok mögött való felsorakozását, aki­ken az ország vezetésének súlyos ter­he ayugszik, ezért lépett az Erdélyi Pártszövetségbte a kormánypárttal. Megállapította, hogy a súlyos idők kívánta felelősségtudat közelebb hoz­ta az ellenzéki pártokat is Az Erdélyi Párt egyik hivatását abban lálja, hogy nevével hirdesse azt, bogy az erdélyi kérdés nincs megoldva mind­addig, amíg csak egy erdélyi magyar is kisebbségi sorsban él. Az ezeréves határokon is tnl élő magyarok haza­telepitése nélkül csonka volna a fel­építésre váró uj népi Magyarország. A zsidókérdést kizárólag a magyar nem­zeti érdek szempontjából szabad elbí­rálni és kezelni. A galíciai magyarul nem tudó zsidókat a legsürgősebben el kell távolítani az ország területé­ről. Tiltakozik az ellen is, hogy őske­resztények zsidó szellemben harácsol­janak és gazdagodjanak. Hosszasan foglalkozott « belső front kérdésével és ennek során beszélt a közszellem! és * közhangulat kialakításáról, a propaganda fontosságáról, a hadigon­dozás és a közellátás problémáiról. A javaslatot elfogadta. A következő vezérszónok Tilde Zoltán, független kisgazdapárti volt. Beszéde elején a keresztény politiká­val foglalkozott, hangoztatva, hogy a kereszténység nevében fel kell emelnie s?avát az ellen az üzérkedés ellen amely a kereszténység őrre alatt tör­ténik, Ezután a miniszterelnök négy hét előtti beszédivel foglalkozott, amelvben a parlament és a pártok fe­felelősségről beszélt. Végfii tiltakozott az ellen, hogy egyes élelmicikkek elégtelensége vagv hiánya miatt a mnrvar gazdát okolják. M e z c y Lajos beszéde elején tör­ténelmi visszapillantásban ismertette a középeurópni államalakulás fejlődé­sét s a moszkovita állam harcát a tenge­rekért. Ezután a szegedi gondolat lé­nyegét ismertette és hancoztattn.bnuv ez a gondolat természetes és nfcszerfi eredménye a magyar alkotmányos fel­fogásnak. Az a hite és a meggyőződé­se, hogv a kormánv helyes uton jár és amiként a tengelyhatalmak mellett vagyunk a harcban, ott leszünk n győ­zelem eredményeiben is. Mérhetetlen hittel a nemzet jövőiében a felhatal­mazási javaslatot elfogadta. Tas nádi Nagy András elnök ekkor a vitát félbeszakította és java­solta. bosv a Ház legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa a wurflSn tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos vitájával A Ház az el­nök napirendi javaslatát elfogadta. Az ülés további során a vallás- és közoktatásügyi miniszternek korábban e'hangzott interpellációkra adott há­rom rendbeli Írásbeli válaszát olvas­ták fel. Az első interpelláló R a J'n I s s Fe­renc volt, aki a cenzúra működését ki­fogásolta. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Reibel Mihály * kcreskeflcle.m­és közlekedésügyi miniszterhez inté­zett kérdést a vasúti alkalmazottak fi­zetése tárgyában. Az alkalmazottak érdekében központi ellátást kért. Az interpellációt kiadták az illetékes mi­niszternek. Fricke Valér a belügyminiszter­hez intézett interpellációjában a jelen­leg Komárom vármegyéhez tartozó somorjai és dunaszerdahelyi járások Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyesített vármegyékhez történő köz­igazgatási átcsatolása tárgyában. Az interpellációra Keresztes-Fischer Fe­renc belügyminiszter válaszolt. C s o ó r Lajos a pénzügyminiszter­hez intézett kérdést a gazdaadóssá­gok rendkívüli tőketörlesztése tárgyá­ban. Mester Miklós a földművelés­ügyi miniszterhez interpellált a kis­emberek kárára történt földbözjutta­tások tárgyában. Reibel Mihály a bírósági végre hajtók államosítása ügyében Interpel­lált az igazságügyminiszterhez. Az in terpellációt kiadták az illetékes mi­riszfernek. Palló Tmre a képzőművészetek heu uralkodó idegen szellem kiirtása és a magyar képzőművészet korszerű átszervezése tárgyában interpellált. A KUT-kiáilitést igen éles szavakka' bírálta és a fiatalság művészeti trón­foglalását sürgette. Az Interpellációt kiadták az illetékes miniszternek. Meskó Zoltán a lugkő tiltott utor, való forgalombahozatalának szigorúbb ellenőrzése tárgyában interpellált. Az interpellációt kiadták az illetékes mi­niszternek. Gsoór Lajos a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez interpel­lált a svájci órabchozatal-kontingens felosztása tárgyában. Az interpellá­ciót kiadták az illetékes miniszternek "Az utolsó interpelláló Budin­szky László volt, aki a sebesült hon­védek elhelyezése tárgyában intézett interpellációt a miniszterelnökhöz. Er­re a célra a svábhegyi szállók igény­bevételét kéri. Az interpellációt ki­adták a miniszterelnöknek. A Ház ülése 8 óra után néhány perccel ért véget. tmmx & TXro r szar « Csütörtök, 1943 november M <® Belvárosi Mozi Ma premieren és a következő na ] pokon bemutatásra kerül: Szilágyi Szabó Eszter ezidei első filmje: Bestiális rafeié^yilliesság Meggyilkoltak és kirabollak egy ómódu házaspárt Szabadka, november 25. Kelebián, őrök elé borzalmas kép tárult: Mol keltős rablógyilkosság történt ked-! nár és felesége vérbefagyva, holtan den a déli órákban. Molnár Sán­dor jómódú gazdálkodót és felesé­gét bestiális kegyetlenséggel meg­ölték, majd a lakást teljesen fel­dúlták és kifosztották. Molnár 10 óra tájban fuvarost keresett, akivel téglát akart szállí­tani. Megegyezett Balázs András­sal, s megállapodtak, hogy félórán belül együtt mennek a tégláért, j Molnár hazatért. Amikor Báláz I kocsijával követte, legnagyobb megleptésére a kaput zárva találat, j bár a gazdálkodó lelkére kötötte ; hogy okvetlenül mnejen érte. Mi-; vei hosszas zörgetésre sem nyitot­ták ki a kaput, rosszat sejtve a csendőrségre ment. Egy lakatos ki­nyitotta az ajtót s amikor a lakás ajtaját is felfeszítették, a csend- , feküdt a konyha padlózatán. Az asszony fejét baltacsapások érték, teljesen szétroncsolódott, Molnár felesége holttestén feküdt és négy halálos sebet találtak rajta. Arcán tótt seb nyomára is akadt a rend­Egy nagy szerelem története. A főszerepekben: Szilágyi Szabó Eszter Zsilley Margit Perényi László Szakács, Bihary B lícsy és Mály Gerő UFA Híradó ' 3, 5,. 7. $ZECH£NYi mu Ma 3, 5, 7 órakor Fekete gyémántok Jókai Mór leggyönyörűbb regény* SZBliECZKY, JÁVOR, UBAY, GSORTOS. MALY főszercplósévpi Kköv*tkező t műsorunk: NÉMA TANUl olasz filmjrvártás az remeke őrorvos, azonkívül megállapította, hogy torkát is átvágták. Minden jel szerint, amikor Molnár haza­ment, feleségét már meggyilkolták, Az asszonyt baltával ütötték le, Molnárt pedig fegyverrel lámadták meg. A gyilkos 7.765 kaliberű re­volvert használt. A lakást nagy rendetlenségben találták, minden fel volt forgatva, látszott, hogy a gyilkos pénzt ke­resett Molnár igen jómódú ember volt, mindig nagyobb pénzösszeget tartogatott odahaza, a gyilkosság után azonban a pénz ellünk A csendőrség az egész környékén ke­rsei a gyilkosokat. (MTI) Vasúti forga omkoriátozás Törökországban Ankara, november 23. A Stefaui­iroda jelenti: Törökországban külö* féle intézkedések történlek, bogy csökkentsék a személyforgalmat a ^ rök vasutakon. Az utazóközönség »ak igazoltan fontos 6s sürgöa esetbe® használhatja a vasutat, (MTU

Next

/
Thumbnails
Contents