Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-24 / 267. szám

j® 4 „R magyarság gyarapodásának előfeltétele az alföld eláhaladása" Varga miniszter beszéde Kunszentmártonbrn , Kunszenlmárton, novmeber 23. Yarga József iparügyi és kereskedelmi miniszter vasárnap KunMentmártonban járt a MÉP párt Választmányi ülésén. G y a 1 a y Si~ tton ipartestületi elnök és Takács Kálmán, a kereskedelmi egylet elnöke üdvözölte Varga Jó. ísef iparügyi minisztert, aki nagyobb beszédben foglalkozott első*orban az alföldi magyarság kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy a Múltban, helytelenül, elhanyagolták a magyarság bölcsőjét, az Alföldet. A magyarság gyarapodásának egyik előfeltétele az Alföld Kazdasági és kulturális előbaladáamivel együttjár a szociális Megerősödés is. Az ország megerősödése az iparosodás utján és a Mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének megjavitása utján valósítható meg. Hiába kapcsolunk he még egy-két millió ember az ipari munkában, azok ellátását ez a föld csak ugy tudja biztosítani, ha mezőgazdasági termelésünket fejlesztjük, ezzel a mezőgazdasági lakosság vásárlóképességét növeljük. Gondoskodnunk kell a termelőerőről és ezért egyik főtürekvése, hogy j uz energiaforrások felkutatása ér-1 dekében mindent elkövessen. Ezután báró Urbán Gáspár főispán kiosztotta a MÉP vezérének kitüntető díszokleveleit a párt tevékeny munkásai közölt. A kitüntettek nevében Kádár József plébános mondott köszönetet. A pártválasztmányi ülés Megay Károly és Martsekényi Imre nagyhatású beszédével ért véget. A miniszter délután gépkocsin visszatért a fővárosba. Ma díszbemutató a KOniÓPUN rÉRFHIŰSÉG Tolnán Klári, Páger Antal, Bulla Eima Jegyelővétel! d. e. 10—12-ig. Telefon: 21-85. Bevezetik Szegeden a burgonyajegyet Megfelelő mennyiségű burgonya érkezett a városba (A Délmagyarország munkatársáföl) Illetékes helyről nyert értesülünk szerint Szeged közönségének fergonyaellálása egy-két napon felül teljes megoldást nyer. A napokban ugyanis megfelelő mennvi*égü burgonya érkezett Szegedre. A polgármester a napokban intézkedni fog és megfelelő rendelkezést bocsát ki, Kogy minden burgonyá val ellátatlan szegedi lakos a burgonyához hozzájuthasson a most érkezett készletből. Ugyanis bevezetik a burganyaellátás terén a korábban tervezett jegyrendszert s mindenki részére személyenként és hetenként bizonyos mennyiségit állapítanak majd meg. Kállay miniszterelnök beszéde a magyar irék hivatásáréi az írók lillafüredi találkozóján ! Lillafüred, november 23. A n»1 István nemztevédelmi miniszfrr Lillafüredre találkozóra hívta foeg a magyar írókat A lillafüredi palota-szállóban szonibaton megkezdődött találkozón mintegy 50 Magyar iró jelent meg világnézeti különbségre való tekintet nélkül, feombaton este megérkezett a taplkozóra Kállay Miklós miniszterelnök is, aki hosszasan elbeszélgetett az Írókkal. Szombaton este közös vacsorán fe'tek részt az irók. * 'A vacsora során H a r s 4 n y i <solt köszöntötte az Írók nevében Belvárosi Mozi Ha ia S, S, ? A DZSUNGEL TITKAI és a pompás kiegészítő mfisor, legközelebbi műsorunk: Szilágyi Szabó Eszfcr legújabb filmje; E nyém vagy a miniszterelnököt, aki meleghangú üdvözléseire adott válaszában foglalkozott a mai irók hivatásával. — Meg vagyok róla győződve — mondotta —, hogy a legnagyobb panasz a gondolkodni szabadon akarók körében — s az Íróember tni lehet más, mint mindenképpen és mindenáron szabadon gondolkodni akaró —, hogy olyan tragikus megkötöttségben élünk és élnek elsősorban a művészek és az irók a mostani világban. — Most megint ilyen korban éltek ti, magyar irók. Meg van kötve a cenzúrával és más sajtószabályokkal kezetek lábatok, de a gúzst nem mi tettük rátok, hanem a megkötöttségeknek, a határozott j célkitűzéseknek és irányoknak az a rendszere, amelyben az egész mai világ él. : — Ebben írónak Tenni, ebben a csupa negatívumokból álló Világban tehetséggel, hittel, magyar szívvel és lelkesedései pozitívumot teremteni: ez a legnagyobb és legnagyszerűbb dicsfaég, amely írónak általában, elsősorban magyar irónak adatolt, — Ebben a sok háborús kényszerűségben, komplikáltságban, amely, ben élünk', nektek azt a szerpet kell játszanotok, amelyet a gőz játszik, ha össze van szorítva. A gőz ilyenkor erőt és lökést ad, energiát fejt ki, mig ha szabadon van, t^Ján* könnyen elillan és semmivé válik. I — Ha valaha volt a magyar irodalomnak jelentősége, akkor most kell hogy jelentősége legyen. Ezl ti vagytok hivatva megteremteni. S ha rájöttetek az itt folytatott viták során, hogy a magyarság az, ami összeköt benneteket, akkor dolgozzátok ki ennek a magyarság-^ nak fogalmát magatokban és adjátok tovább az egész nemzetnek, hogy ezen az alapon a nemzeti magyarságnak — amelyre soha nagyobb szükség nem volt, mint éppen ma — ti legyetek a megfogalmazói. Azért tudtok irni, hogy írjátok meg, mit jelent magyarnak lenni. " , — Ezeket a szempontokat tartva szem előtt, kérlek benneteket. sz< nteljétek magatokat annak a feladatnak, amelyet mi, akiknek ez hivatásunk, most kevésbbé tudunk szolgálni, mint ti s amely feladatok szolgálata kell, hogy nektek is ideálotok legyen. Nagy vizsga előtt állunk — mondotta dr. Széchenyi István a Felsőközponti Gazdasági Egyesület székházavató közgyűlésén (A Délrnagvarország munkatársától) Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között avatták fel Felsőközponton a Gazdasági Egyesület most elkészült székházát. A székház létesítése körül dr. T u k a t s Sándor főispán és dr. Pálfy József polgármester hathatós támogatásával László János plébános és Németh József törvénybatólanak s a belső frontot pedig ugy tudjuk tartani, ha mindenki teljesiti kötelességét Hangoztatta a továbbiakban dr. Széchenyi István, hogy a régi elvvel szemben, amidőn azt mondották, hogy a háborúhoz pénzre, pénzre és harmadszor is pénzre van szükség, ma élelmiszerre, lőszerre és becsületes munkára van elsősorban süksésági bizottsági tag fejtett ki ered-jgünk Minden talpalatnyi földet menyes működést. A székházavató ünnepséget szentmise előzte meg, amelyet László János plébános mutatott be s ugyancsak ő mondotta a szentbeszédet az egybegyűlt nagyszámú közönségnek. A szentmise után a Gazdasági Egyesület diszgyülését a Népház nagytermében tartották meg. A gyűlést Pe t á k Nándor egyesületi elnök, országgyűlési képviselő nyitotta meg. Fegyelmezettségre, kiirtásra és áldozatkészségre buzdította gazdatársait. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Széchenyi István közjegyző mondott beszédet, amelynek elején rámutatott azokra a kötelezettségekre, amelyek ma az egész ország lakosságára hárulnak. Hangoztatta, hogy ma minden magyar embernek igen sokat kell dolgoznia, mert a belső fronton a helytálló munka j a legfőbb kötelességünk. Amennyiben azt tapasztalnánk, hogy egyesek ezt a munkakötelezettséget iietn vennék komolyan, a kormányzat megfelleő eszközzel rá fogja kényszeríteni őket arra, hogv dolgozzanak. A kormányzat azonban nem akar kényszereszközökhöz nyúlni. A gazdaközönségnek az a kötelessége, hogy minél többet termeljen1 és az ország közönségének rendel-, kezésére bocsássa termését, felesle- i gét ne dugdossa el és ne értékesítse a fekéte piacon. A beszolgál tatási kőtlezettségre vonatkozó rendelkezések kijátszóival azonban szükség esetén kényszerrendszebályokhoz fognak nyúlni. Rámutatott ezután arra, hogy a külső fronton katonáink hely át álmeg kell művelni. A rendelkezésre ; álló pénzt vissza kell adni a gazdasági élet vérkeringésébe és azt vagy áruba fektessék, vagy bankba helyezzék el, hogy azzal támogatására legyenek gazdasági életünknek. Széchneyi István végül a győztes háború befejezésének szükségességét hangoztatta, amelynek esetén gazdasági életünkben óriási mérté, kü fellendülés következik majd b<\ — Most állunk a nagy vizsga előtt s v:gyáznunk kell, hogy ezen a vizsgán ne bukjunk rceg, hanem ezt a vizsgát kitűnő eredménnyel kell megállnunk, mert ezt kívánja tőlünk a haza legelsőrendü érdeke -— fejezte be nagy lelkesedés közben beszédét Széchenyi István. Majd László plébáncí zárószavaival ért véget a diszgvülés. A választmány tagjai ezután átmentek az uj székházba s itt megtartották első ülésüket. A választmán)i ülésen Peták Nándor ismertette, a kormányzati célkitűzéseket, beszédet mondott Becsei László és N émeth József, végül elhatározták, hogy üdvözlő táviratot intéznek Varga József miniszterhez és dr. i'ukats Sándor főispánhoz. SZÉCHÉNYI MOZI Még most engedi levenni mll~ sorról » közönség, még egy napié játszanunk kell a legértékesebb magyar filmet rOYEPUlfllEN Ma 3, 8, 7 órakort