Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-24 / 267. szám

Rovtáioziáte a Msvasuíon a% utas- és éru^ovgatmat R városianyai vonalon 420, a pusxiomévgesin 300 a ssálSHhaió uíasok száma — Hogyan lehelne elkerülni a kisvasúi megvohandsái? Miért kellett bevezetni a nyáláéra! efsStétitést A honvédelmi minisztérium légoltalmi csapat* főnökének tájékoztatója (A Délmagyarország munkatársá­tól) A Szegedi Gazdasági Vasút üz­letvezetősóge a minap felhívást és kérelmet intézett a kisvasút utazó és szállító közönségéhez. Felhívá­sában arról tájékoztatja a közönsé­get, hogy a legutóbbi hetekben, kü­lönösen a hetipiacos napokon egyes szerelvényeken olyan nagy volt az utasok száma, hogy azok a nyitott teherkocsiknak' ulasszállitásra tör­tént igénybevétele mellett is csak részben voltak felvehetők a kisvo­nalra. az ntasok egy része pedig helyhiány miatt lemaradt. A személyszállítást a nyitott te­herkocsikban a felügyeleti hatóság megtiltotta, úgyszintén a személy­kocsikban • a megengedettnél na­gyobb utasszám szállítása igen ve­szélyes, emiatt a kisvasút az utas­és áruszállítási forgalmat részben korlátozza, részben pedig iparkodik a hetipiacos napokról más napokra hárítani. Terméketlen kritika volna arról beszélni ma, Hogyan kellett volna épiteni és merre vezetni a kisvas­utak Ezt tehát ezúttal mellőzzük. De komoly kritika tárgyává tehető a kisvasút vezetőségének az a köz­lése, hogy nincsenek tartalék-moz­donyok, vagonok, sőt még arra sincs alkalom és lehetőség, hogy kellően karbantartsák a meglévő­ket. És meg kell állapitanunk azt is, hogy a kisvasút vezetőségének e felelősségében a közgyűlés által vá­lasztott üzemi bizottság is osztoz­kodik. Ma mindenki tisztában van azzal, hogy uj szerelvények beszer­zése szinte lehetetlen akadályokba ütközik. De nem tudjuk megérteni, hogy ez miért nem történt meg ak­kor és addig, amig arra mód kínál­kozott s a köteles gondosság és elő­relátás ezt meg is követelte volna. A kisvasút a személyszállítás korlátozását, vagy arányosabb el­oszlását olyan módon véli elérni, hogy előre megállapítja az egyes állomásokon felszállásra jogosult utasok és diákok számát. így meg­sngedi, hogy: hetipiacos napokon Várostanyán 60 utas és 10 tanuló,1 Kissoron 45 utas és 10 tanuló, Al­sóközponton 85 utas és 50 tanuló, Széksóstón 40 utas, Kunhalmon- 10, Szentmihályteleken 5 utas, Klebyls­berg-telepen pedig egyetlen utas sem, csupán 5 tanuló "szállhat fel. Á közbeeső állomásokon még 10—15 utas számára van hely. Hasonló a helyzet a pusztamérges vonalon, ahölis Pusztamérgesen 50 utas és 2 tanuló. Rúzsa járáson 50 utas és 3 tanuló, a Zákányi iskolánál 35 utas, Lengyelkápolnánál 25 utas és 6 tanuló. Kisivánszéken 10 utas, 2 tanuló, Domaszéken 15 utas, Sár­kányhegyen szintén 15 utas szá­mithat arra, hogy feljut a kisvo­natra. A közbeeső állomásokon pe­dig 10—15 utas számára jelöltek ki helyet. 'A várostanyai vonalon tehát összesen 420 utas, a mérgesi vona­lon nejig összesen 300 utaa utazhat a hctipiaeos napokon, a tanulókat is beleértve. f Abban tökéletesen igaza van a kisvasút igazgatóságának, hogy a tanyaiak túlságosan megrohanják a szerelvénveket. Olyanok, akik a tanyai viszonyokkal ismerősek, azt állítják, hogy az utasok egy része azért jön he, mert dolga van a kü­lönböző hivataloknál. Bérletfizetés, adófizetés, közellátás, bíróságok, stb. miatt kell bejönniök. Dr. Tu­k a t s Sándor főispánnak az a ren­delkezése, amely a közellátási hi­vatalt decentralizálja, igen kedve­izően fogja befolyásolni a kisvasút ' utasszámát. Ha rá lehetne nevelni a tanyaiakat, hogy postai csekkla­pon fizessék adójukat és a bérletet, ujabb nagy lépéssel közelednénk a kivánt eredményhez. Sokat utaznak, mert még mindig behozzák azt a kis túrót, tejfelt, egy-két pár csirkét, amellyel eddig házaltak, most pedig ki tudja, hogy juttatja el a fogyasztóhoz... De nem csekély azoknak a tanyaiak­nak száma, akik csak azért utaz­nak, mert van rá pénzük s van rá­érő idejük- Presze. éppen ezt a ré­teget a legnehezebb ellenőrizni s mozgásában korlátozni. Könnyű volna azonban s igen célszerű is a batvuzást egvszreüen s rövid uton letiltani a kisvasúiról. Ez csak ki­egészítené dr. Pálfy József pol­gármester rendelkezését, amely megtiltja a házalást. Békeidőben joguk volt a tanyaiaknak bejönni a városba' abban a reményben, hogy árujukat itt jobban értékesíthetik, mint a tanyán. Ma azonban, a maximálás idején itt sem kaphat­nak többet érte, mint amennyiért egy arra hivatott szerv a tanyán átvenné s ez a szerv azután a vá­rosi fogyasztóközönséget ellátná nem zugban, hanem maximális áron. Ha például az OMTK-nak a reggeli vonatindulás előtt minden tanyai állomáson ott volna egy megbízottja, aki a tanyaiak tejét, túróját, vaját, tojását, aprójószágát átvenné, a tanyaiakat nem jogfosz­tás érné az áruiknak a kisvasutról való letiltásával, hanem az az előny, hogy a maximális ár ellené­ben megtakarítanák a vasúti költ­séget s idejük, amit a városban eltöltenek, nem veszne kárba. És a kisvasút is elérne célját: lénvege­sebben kevesebb volna az utas. Ar­ról nem is beszélünk, hogy a köz­egészségügy szempontjából meny­nyivel előnyösebb volna az OMTK 'Íven bekapcsolódása. Külön kell megemlékeznünk a tanulók utazásáról. A kisvasút ma rendszersen késik. Nem 10—15 per­cet. hanem egy, két, sőt három órát is. A tanulók tehát lényegesén később érkeznek az előadásokra, ezenfelül naponta 5—6—7 órát töl­tenek vonaton. Kérdés, hogy med­dig tűrik ezt a fanárok és meddig engedik meg a szülők? Érdekes volna megtudni a tankerültei fő­igazgató: dr. Balogh Ányos vé­leményét arról például, hogy az ilyen vasutközlckedés mellett meg­p,ngedhetŐ-e. hogy legyenek tanyai tanítók és tanítónők, akik a város­ban laknak és kisvasuton járnak kis a ziskolákba. Ami a kisvasút azon célját illeti, hogy a helipiacos napok személy­forgalmát csökkentse, végül még azt javasoljuk, hogy tegye át a vá­i os más napokra a bérletfi Atesi dátumot Budapest, november 23. Amikor a honvédelmi miniszter október végén az elsötétitést egységesen 23 órára rendelte el, e szokatlanul nagymértékű könnyítést csak kí­sérletképpen alkalmazta. Sajnos az utolsó hetek tapasztalatai azt bizo­nyították, hogy a lakosság a köny­nyitéseket helytelenül értlcmezte, á kötelező elővigyázatosságot mellőz­te. Az ellenőrző közegek vidéken is ismételten tapasztalták, hogy még az éjfél utáni órákban is hosszú ablaksorok maradtak kivilágítva azért, mert az clsötétitő szerkezetek azokról hiányoztak. Komolyan kel­lett számolni azzal, hogy ellensé­ges berepülés esetén a magánvilá­gitás számos fényforrása égve ma­rad el nem függönyözött ablakok mögött éppen a légi riadót követő pillanatokban villanak fel a lám­pák. Ezek a tapasztalatok késztet­ték a honvédelmi minisztert arra, | hogy az elsötités időpontjait no­| vember 23-i hatállyal újból ren­dezze. A lakóházak és általában a magánvilágitás elsötétitését további intézkedésig naponta 20 órakor kell végrehajtani. A közvilágításban bi­zonyos, a honvédelmi miniszter által külön meghatározott időpon­tig husz órán tul is üzemben tart­hatók olyan ernyőzetlen lámpák, amelyek az utcák megfelelő meg­világitsáához szükségesek, de ame­lyek központilag bármikór kikap­csolhatók- A jármüvek lámpáinak elsötétitését csak 23 órakor kell végrehajtani. A sötétség beállta; után 20 óráig esetleg bekövetkező riasztásnál minden a szabadba ki­sugárzó világítást, különösen a ki-! rakati és külső magánvilágitási fényeket azonnal meg kell szüntet­ni. Ügyelni kell arra is, hogy 8 csökkentett kivilágítással gyengéb­ben megvilágított utcák uttesteire az üzletekből, kávéházakból kivető' dő éles fénysugarak a gyalogjá­rókat és a járművezetőket ne za" várják. Az üvegajtókat, kávéházi ablakokat azért már az elsötétité* időpontja előtt célszerű megfele­lően elfüggönyözni. Az illetéke hatósági közegek az elsötités végre­hajtását 20 óra ulán fokozott fi" gyelemmel kisérik. Különösen ve­szélyeztetik a közbiztonságot azok a gépjárművezetők, akik a városok és községek belterületén az ernyő zctien országúti fényszóróikat fel­villantva a szembejövő járműveze­tőket és gyalogosokat egyaránt el­kápráztatják. A honvédelmi n»i­niszter a rendőrséget felkérte, hogy mind a ki nem világított kerékpá­rokat és a lófogatu jármüveket, mind az országúti fényszórókat sza­bálytalanul használó gépjárműve­zetőket szigoruan ellenőrizzék és mulasztás esetén indítsák meg 91 eljárást cllenök. Az ország lakossá­gát, elsősorban pedig a gépjármű­vezetőket figyelmeztetik arra, hogjí az érvényben levő elsötitési rende­letek nemcsak a minket környez® államokban, de Európa összes ál­lamaihoz viszonyítva is, összebá­sonlithalatlanül a legenyhébbek Súlyos fegyelmezetlenségről, a kö­zösség iránti kötelességérzet hiá­nyáról tanúskodik az, aki ezekó az enyhe korlátozásokat megszegj honfitársait oktalanul veszélyezteti (MTI) A löfö tn naőiiarónifii program, részletéit larggaitéh le a budapesti háromnapos szociális ertekezleted (A Délmagyarország munkatársá­tól) Jelentette la Délmagyarország, hogy az Országos Szociális Felügye­lőség a mult hét végére háromna­pos értekezletre hívta össze az or­szág ősszközjóléti szövtekezeteinek, a népjóléti hivataloknak és ügyosz­tályoknak vezetőit, hogy közvetle­nül tárgyalás keretében beszéljék meg a szociális megsegítésnek a jövő évre már kidolgozott, hatal­mas arányok között kibontakozó terveinek részleteit Tekintettel arra. hogy ennek a sok irányban szerleágazó program­nak megvalósitása egyrészt az Or­szágos Szociális Felügyelőség szer­vezetén bélül megalakult közjóléti szövetkezeteknek, a tőrvényhatósá­gi és városi szociális ügyosztályok­nak és hivataloknak feladata, a felügyelőség szükségesnek tartotta, hogy az ország összes szociális ve­zetőit értekezletre hívja össze a program különböző részletkérdései­nek megbeszélésére. Szegedről dr. B i a c s y Béla tb. tanácsnok, a népjóléti ügyosztály vezetője és Kovács Sándor, a szegedi Közjó­léti Szövetkezet igazgatója vett fészt az értekezleten. A háromnapos értekézietet dr. Kádár Levente államtitkár, f* Országos Szociális Felügyelőség ügyveztő elnökének megnyitó be­széde vezette be, majd az egyn?^' követő délelőtti és délutáni megb®' széléseken sorra kerültek a műnk* renden szereplő összes szociáh' problémák. Megismerték a szociál'® vezetők a közjóléti szövetkezet®* működését, megismerkedtek a k'f kertgazdálkodás fontosabb kér0®' seivel, a kishaszonbérleteken m®^ valósítandó feladatokkal, az áll9;' juttatások céljával és lebonyoÜta módjával, a méhészet elterjeszt®' xének alapelveivel, a szappant®7, üzemek megszervezésével, a iparfejlesztés fontosságával és szövetkezeti ügykezeléssel, a szoci lis házépítő tevékenységgel stb­A kőzjéti szövetkezetek és a jóléli hivatalok az értekezleten hangzottak alapján szervezik a jövő évi tervezet megvalósít9 val kapcsolatos munkaprogramja kat. Értesülésünk szreint ez ? ka már Szegeden is megkezdődő az előjélekböl arra lehet köv eg­tetni. hogy jövőre a szociális segjtés Szegeden is minden m ginéi nagyobb arányokat foő ó

Next

/
Thumbnails
Contents