Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-09 / 228. szám

Vtwmt: m? vamw* -». ei a lebontandó épületek fakóitt Ex. irányiján is folynak aa állandó tár. gyalásoK s részben eraol is Kapcso­latban áll a jogügyi bizottságnak lapunk más Helyén ismertetett ha­tározata, illetőleg az ennek folytán kibocsátandó polgármesteri rendel. Három uj bérpalota a Tisza­parton De előkészítés alatt áH egy másik tervnek a megvalósítása is, amelyet dr. Tóth Béla helyettes polgármes­ter terjesztett elő a polgármster­bez beadVány formájában. A he­lyettes polgármester azt javasolta, hogy a lebontandó épületek anya­gából a tiszaparti Úgynevezett Ónoző-ieken építsenek fel három háromemeletes bérházat. A három házban 00 akós lenne. Ez nagy­mértékben enyhitene a lakásproblé­mán s jelentős lépes volna a Szé­kesegyház Kornyékének városi aB Kialakítása terén is. 'Az anyagbe­szerzés mai nehéz körülményei kő­zött nagy előnyt jelent, Hogy az építőanyagok 40 százaléka rendel­kezésre fog állani a lebontandó épületek anyagából, Viszont figye­lembe kell venni azt a körülményt is, hogy a jogi karfal 13 professzor, és nagy adminisztratív és tanügyi személyzet költözik Szegedre s az Uj épületekben elsősorban ezeknek részére kell biztosítani lakást. A helyettes polgármester közli a szá­mításaiban, hogy az építkezés mind­össze másfélmillió pengőbe kerülne s évi 130.000 pengős lakbért véve fi­gyelembe, ez az összeg iiz év alatt amortizálódna s igy a városnak tíz év múlva teljesen ingyen maradna a három uj tiszaparti bérpalota, A szakértők számítása szerint a le­bontandó épületekből annyi jómi­nőségü építőanyag kerül ki, hogy özeknek felhasználásával lehetővé válna egy korszerű leventeotthon felépítése is. Éppen ezért errenézve is javaslatot tett a helyettes pol­gármester. Ezekkel a tervekkel kapcsolatban dr. Pálfy József polgármester kije­lentette előttünk", hogy az előké­szítő tárgyalások olyan előrehala­dott stádiumban vannak, hogy rö­videsen döntésre is sor kerül s a központi egyetem építésével, sőt már a bontási munkálatok előreha­ladásával párhuzamosan meg lehet majd kezdeni a bérházak építését is a tiszaparti telken. Az 1923 születési évfolya­muak állítási kötelezettsége Budapest, október j. A Budapesti Közlöny pénteki száma kormány­rendeletet közöl, amely az állítási kötelezettségének az 1939:11. t. e. 20. §-a 4. bekezdésében megállapított alsó korhatárt az 1923 születésű év­folyamra vonatkozóan egy évvel le­szállítja. E rendelkezés folytán az 1923 születésű évfolyamba tartozó hadkötelesek állítási kötelezettségé­nek feső korhatára 1915. évi decem­ber 31. (MTI) istentisztelet a zsinagógában péntek és köznapokon este fél 6 óv a kor. Írásmagyarázat szombat délelőtt fél U órakor. ÖSZ A KELETI FRONTON A sztálingrádi harcokról a német sajtó legutóbb a következő helyszíni beszámolót közli: — Az ég lángol, a föld remeg. Nem látni már mást, mint romokat, harckocsikat, repülőgépeket ós óriá­si mennyiségű hadianyagromhalmazt. A megszámlálhatatlan tűzvészből fel­törő füst sürü ködbe borítja a vá­rost, ugy, hogy állandóan félsötétség van még nappal is. A szembenálló ellenfelek percnyi pihenőt sem en­gednek egymásnak. Az oroszoknak annyi idejük sincs, hogy eltemessék halottaikat, akik ezrével hevernek az utcákon. Néha a szovjet egész­ségügyi szolgálat megjelenik ugyan azonban egész tevékenysége abból áll, hogy a halottakat összehordja a Volga partjára, A házak pincéi is tele vannak szovjet halottakkal. A lakosságot, amelyet nem távolítot­tak el idejében a városból, a föld­alatti városban éli nyomorúságos életét, csak a föld alatt talál óvó­helyet a hideg, az eső, a szél és bombák ellen. Most- már hideg őszi szél seper végig a harctéren, a har­cosok már felvették téli ruháikat, rövidesen hó lepi el az állásokat és a földi erődöket. A tél közeleg # A német sajtó közli egy másik Déloroszországban működő haditu­dósítónak jelentését az orosz tél be­vonulásáról, aki a körvetkezőket ir­ja: —i Keleteurópában az évszakok változása sokkal gyorsabban követ­kezik el, mint Középeurópában. A volgamenti steppe vidéken átmenet nélkül köszönt be a hűvös időjárás. Ott, ahol a tegnap déli bőség 50 méter magasságba hajtotta fel a homokból font gyertyákat, ott úgyszólván egyik éjszakáról a másikra fagyos szél vette át birodalmát. Ez a széi a mult télről kellemetlen emlekeze­tünkben van. A hideg és a meleg váltakozása gyorsan következett be, minden hosszabb átmenet nélkül. Jármüvünk motorja, ugylátszik, örül ennek a hirtelen fordulatnak. Olyan nyugodtan és csendesen dúdolja me­lódiáit, ahogy hónapok óta nem hallottuk. A kék égről még ránk tüz a nap, de a messzeségben már sürü felhők torlódnak, a viharos szél szét­tépi, majd ismét összehajtja őket. Ugylátszik eső lesz. Gyanús feihö­szakadás-szagot érzünk. Ez a készü­lődés azonban belefullad a légkör hüvösségébe és szárazságába. Ebben a keleti világban az időjárásnak is külön tőrvényei vannak. A Hűvösebb idő beálltával ránk szakadnak nz elszállásolási problémák. Az éjsza­kák tulhidegek ahhoz, hogy katonáink időlegesen is sátorban éjszakáz hassanak. Azonban a steppébeu nem lehet őket házakban elhelyezni, mert egyrészt ezen a vidéken kevés a la­kott hely és ezek legnagyobb része is össze van rombolva. Igy nincs más bátra, minthogy a földbe, az állá­sokba kapaszkodjunk. Mindenüti lát­juk a katonákat, amint szorgalma san ásnak, fatörzseket vágnak 6s fü­részelnek/ szétlőtt házakból lépcső­ket és gerendákat tépnek ki, ablak­üvegeket. bádogot és tetőfedő kát­ránypapirost gyűjtenek és ezekből a mélyépítés művészetével valóságos remekmüveket állítanak össze. Az el­ső világháború földalatti állásai most feltámadásukat ünneplik, h steppében csak ez óvhatja meg a csapatokat az egészségügyi hátrányoktól. És mivel mindannyiunk ismerjük, vagy saját tapasztalásból vagy hallomásból, az orosz tél viszontagságait, mindenki szorgalmasan dolgozik, hogy a tél ellenére is elérhessük földalatti ál­lásainkban a legnagyobbfokú laká lyosságot és védelmet — irja a né­met haditudósító. • Egyébként a keleti front időjárási viszonyairól még a kővetkező ielen­té« áh rendeikezésünkras — 'A leningrádi frontszakaszt ki­véve ezidőszerint nem változott meg az időjárás a szovjet fronton oly mértékben, hogy ez megakadályozná a nagyobbszabásu hadműveleteket. .Csupán az északi fronton voltak na­gyobb őszi esőzések, amelyek már gátolják némikép a hadmüveleteket. Október vége előtt alig várható, hogy az időjárásban olyan változások kö­vetkezzenek be, amelynek megaka­dályozhatnák a német hadvezetőség haditervének folytatását A moszkvai szakaszon egész októberben rendsze­rint száraz az időjárás, ugy, hogy a páncélos hadműveletek a fronton ok­tóber hó folyamán lehetségesek. Csak november közepére vagy végére vár­ható olyan erős hideg, amely már megnehezítené a motorizált háborút. A sztálingrádi fronton a kemény fa­gyok alig következnek be december előtt. Tartós hóesésekre ezen a vidé­ken csak januárban lehet számítani, mert Sztálingrád környéke a Szovjet­Unió legszárazabb vidéke. A legsú­lyosabban érinti a szovjet hadveze­chen ellen miféteetf legutóbbi fifeíi% kÁ' gftámadás során tanúsított a ibagjw főváros lakossága: — Az egyik városrészre wflöwf* száz gyújtóbomba hallott alá és mé­gis egyetlenegy esetben sem kértek külső segítséget. Egy másik élmésgp Egy több gyújtóbomba által eltaláB ház tetején az önvédelem férfial őoí­goztak. Ekkor egy kisebb robbanó­bomba találta el ugyanezt az épülő* tet. Részben sebesülten tovább kül­döttek a fenyegető tűzvész ellen A férfiak, úgyhogy a házat nagyobb károktól meg lehetett óvni. A fosz­fortartályok által előidézett szobatü* zeket a legsnájdigahb módon olto*< ták el. Egyetlen házban három ilyen foszfortartály gyulladt ki, de mind * hármat ártalmatlanná tették. A biro- i dalmi légvédelmi szövetség egyik fele j ügyelője egymagában 11 gyujtóbomy \ bát tett ártalmatlanná. Hetet körfilüK egyszerűen kidobott az ablakon. Aa elismerés koronája azonban a káro­sultakat, az elesetteket és azokat att embereket illeti meg, akik elvesztet­ték hozzátartozóikat vagy vagyonu­kat. Az egész város részvéte az övéfc Majdnem azt mondhatnák, hogy köny nyüvé tették nekünk ezt az éjszakáit tést az az időjárási faktor, hogy a; Pillanatnyilag sem vesztették el ma-j , kaukázusi partvidéken az egész év gataríásukat még akkor sem, amikeel folyamán lehetségesek a hadművele- szembenálltak a legborzasztóbb^® tek, mivel itt valósággal rivierai idő- Egy hetvenéves aggastyán alig, hogy járás uralkodik. '? kimentették a ház romjai alól, kcM * | remük ödik a keserves feladaton, hogft A >Münchener Neueste Naclirich-1 megtalálja feleségét és leányát* -J tenc cimű újság beszámol arról a ke-1 irja a müncheni újság. , I meny magatartásról, amelyet a Mün- " Parragí György Áz Olvasó irja Az autógumival való takarékoskodás és az Izabella-kid kövezete Tisztelt Szerkesztő Ur! Miniszteri rendeletek szólnak arról, hogy a gu­mival való takarékoskodás céljából az autók mikor és hogyan járhatnak, milyen sebességgel közlekedhetnek. Nincs azonban rendelet arra, hogy az autógumi élettartamának meghosszab­bítása céljából az utakat is olyan karban kell tartani, hogy az autógu­mikat na rongálják. Eklatáns példa erre az Izabella­hid és az országutaknak ohran mó­don történő javítása, hogy a keletke­zett apró kis lyukak betömését ugy végzik el, hogy kőzuzalékot dobálnak az ntra. Az Izabella-hid tetején két törés van s valahányszor az autók keresztülhaladnak ezen a két törésen, bármily lassan mennek is, csak zök­kenve tudnak azon keresztülmenni, ami a gumikat nemcsak rongálja, ha­nem szerencsétlenséget is okozhat mert könnyen előfordulhat, hogy az autó neki vágódik a keskeny hid ol­dalának. Hét esztendeje, hogy elké­szült a nemzetközi ut és az Izabella­híd; nem volna szabad a hidnak olyan rossz állapotban lennie, mint amilyen állapotban az van. Közbiz­tonsági okokból is sürgős javitásra szorulna a hid. Meg kellene tiltani., hogy az országutakat egyszerűen csak úgy javitsák, hogy a kőzuzalékot a lyukakra rádobálják. Az apró hegyes kövek befúródnak az autógumik ha­sadékaiba, azokat tágítják, úgy bogy sokkal rövidebb ideig használhatók amiatt, mint normális viszonyok kö-' zött. A legpraktikusabb módja lenne az országutak javításának az, bogy ugyanakkor, amikor a kőzuzalékot rádobálják az országutakra, gőzhen­ger haladna rajta keresztül, amely azután lenyomná a köveket. Sokkal kevesebbe kerülne ez, mint amennyi kárt okomak a kövek az autógumik­ban. A városnak is külőnösképen érde­ke ez, mert az autóbuszok, amelyek az országutakon közlekednek, a vá­ros tulajdonát képezik és most. ami­kor igen nehezen lehet gnmihoz jut­ni. • városnak és az államénitAszeti hivatalnak is minden lehetőit el fceO követni, hogy az autógumik élettar*] taniát meghosszabbítsák. Megkérem önöket arra, szívesked­jenek ezt az ötletet b. lapjukban kö­zölni, hogy igy az illetékesek figyel­mét erre a nemzetgazdasági tényr« felhívjuk. Fogadják őszinte nagyra­becsülésem kifejezését és vagyok te** jes tisztelettel: Aláírás. j Peyer Károly sajtópere Rajniss Ferenc elien Budapest, október 8, Rajniw© Ferenc országgyűlési képviselő af Uj Magyarság 1939. évi januári szál maiban élesen bírálta az Általáno® Fogyasztási Szövetkezet vezetős A cikkek miatt a szövetkezet akk vezetői nevében Peyer Károly i szággyülési képviselő és dr. Györfc fy Imre ügyvéd sajtópert indito© Rajniss ellen. i Az ügy ma került a budapesti búvj tető törvényszék elé, amely a fel®? előterjesztésére elrendelte a valödP ­ság bizonyítását, majd tanukat halk gatott ki. Horváth József, a t-zöve*­kezet volt főtisztviselője terhelő val­lomást tett az Általános SzövetkeZ® vezetőségére. Dr. Sprung Jánc» ügyvéd és dr. Hajdn György űg5 véd a szövetkezet felszámolására vo­natkozólag tettek tanúvallomást P<J'" gár Ferenc kereskedelmi alkalmaz®* majd Horváth János kereskedő * Általános Szövetkezet üzletvitelén* és az alkalmazottakkal szemben nusitott antiszociális magatartási® vallott. .« A továbbiak során a törvénys^ kihallgatta Geislcr Artúr, SkJe ber Kálmán Fríbwald Guszka/ Kulin István szövetkezeti alkáli"? zottakat, akik szintén a szőve üttVrtó", övetkep' üzletvezetéséről vallottak. A csitt ki tárgyaláson az utolsó tanú Gyula a Szövetkezeti Értesitf .11 szerkesztője volt. A tárgyalást s-l haton folytatják, amikor a töbl^i <' kihaiLíatásár jpíerül sor. (MOT^

Next

/
Thumbnails
Contents