Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-09 / 228. szám

Hermán Egyed előadása Nagy Lajos királyról (A Délmagyarország munkatársá­tól) Csütörtökön délután nagy érdek­lődés mellett nyilt meg az Egyetem Barátai Egyesületének szabadegyete­mi előadássorozata. Az első előadás' Hermán Egyed egyetemi tanár tartotta, aki Nagy Lajos királyunkról értekezett a nagy uralkodó trónralé­pésének 600. évfordulója alkalmából. A megnyitó előadás előtt Baló Jó zsef professzor, a Egyetem Barátai Egyesületének elnöke mondott beve­zetőt, megemlékezett a Kormányzóhe­tyettes hfjsi haláláról. Az előadás nagyszámú közönsége egyperces hall­gatással áldozott a hősi halált balt Kormányzóhelyettes emlékének. Hermán Egyed professzor lépett ezután az előadói emelvényre és be­vezetésként megemlítette, hogy az [Egyetem Barátainak Egyesülete sza­badegyetemi előadássorozatában arra törekszik, hogy a meghívott előadók szaktudományukból lehetőleg aktuális témát ismertessenek. Nehéz helyzete van azonban a történésznek, hiszen a történelem visszavonhatatlanul a múl­té. Csupán évfordulók idézik vissza néha s akkor nyer aktuálitást egy-egy történelmi alak, vagy esemény, ha a nemzet olyan helyzetbe kerül, hogy a történelmi eseményekből tanulságot menthet a jelen problémáival kap* csolatban. Nagy Lajos királyról azzal kezdte értekezését a kiváló történész, hogy felvetette a kérdést: vájjon mi az oka annak, hogy a magyar nép egye­dül őt díszítette fel a »nagy« jelzővel. Ismertette Nagy Lajos atyjának: Ká­roly Róbertnek nagyszerű és európai távlatokat nyitó országiását, utalt szent királyaink nagyságára és ki­emelte, hogy ezeket mégsem nevezte a magyarság >nagy«-nak, csupán La­jost emelte erre a magasztos piedesz tálra. Kétségtelen, hogy Nagy Lajos alatt hazánk európai nagyhatalom volt, mely döntően szólt bele az euró­pai kérdésekbe, de ezt a nagyhatalmi pozíciót már Károly Róbert készítet­te elő. Nagy Lajost jellemének naay­sága és magyarságának Izzó tisztásé ga tette a magyar nemzet lelkében igazán nagygyá. Az előadó lebilincselő modorban Ismertette a krónikások megállapitá sait Nagy Lajos jellembeli kiválósá gáról. Nemcsak hazai források, többi között életrajzirója: Küküllei János főesperes, hanem külföldi források, baráti és ellenséges népek megfigye­lői egyaránt a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel szólnak. Mély vallá­sossága mellett a már akkor ritka­ságszámba menő lovagi lelkület ra­gadta meg a külföldi szemlélőket a magyar királyban, akit egy megfigyelője igy jellemzett: tesség, igazságérzet, erény és méi-sék let a magyar király jellemének leg­Iőbb sajátságait. A magyar művésze­teknek, tudományoknak nagy partfo­gója volt s ő nyitott kaput a humaniz­mus és röneszánsz szélesen hömpöly­gő áramlatának. Az első magyar egye­tem Pécsett neki köszönheti felállítá­sát. A magyar nép azonban legtöbb­re értékelte bentie azt, hogy bár erei­ben Arpád-vér is folyt, fajilag inkább idegen származású volt, mégis telje sen és szívvel-lélekkel magyar ecsak magyar király tudott' lenni. Eszménv­képéül az első magyar lovagkirályt: Szent Lászlót választotta, akinek kul túszát is ő állította a magyar nép elé. Ezt a tökéletes nemzeti asszimi­lációt és a magyar öncéluságlioz va lé hozzáidomulást jutalmazta a mn­-Tar nép kitüntető jelzővel, amikor Nagv Lajosnak nevezte Lajos királyt Hermán Egved. mindvégig ér rtekes és aktuális mondanivalóju elő­adását a közönség lelkesen megtapsol fa, majd Baló József professzor me­leg szavakkal megköszönte. A sza badegyetemi előadássorozat jövő csü­törtöki előadója Birkás Géza pro fesszor lesz, aki »Frsncia utazók az Alföldön* cim alatt tart érdekednek %érkez« előadást Harminc vagon iiemSéSezi tűzifát adott a! ífonfriiikel I-fakereskeii8 (A Délmagyarország munkatársától) Az áldetektivek telefontrükkös szél­hámosságai után most egy nagyobb­szabásu telefonos csalás ugye foglal­Inoztatja a nyomozó hatóságokat Egy hónappal ezelőtt határozott, jócsengésü férfihang hívta Szegedről az egyik szentesi fakereskedőt. _ Kérem, ugy hallottam, hogy önöknél fainség van — . mondotta. Tudnék arra irányítani harminc va­gon szárított akácfát. Eredetileg Sze­gednek lett rendelve, de a városba időközben rengeteg fa érkezett s most nem tudom mit csináljak vele. A szentesi fakereskedő óvatosság­ból megkérdezte, hogy kivel beszél. Az ismeretlen telefonáló bemutatko­zott. Jónevü fakereskedőnek mondta magát. Hamarosan meg is kötötték telefonon keresztül az üzletet és ab ba állapodtak meg, hogy a szentesi kereskedő az egyik fővárosi pénzinté­zetnél letétbe helyez 1200 pengő elő­leget. A szentesi kereskedő ezután, ha kezdetben gyanakodott is, elhessege­tett magától minden gyanút. Aki egyik legelőkelőbb pesti pénzintézet­nél folyószámlával rendelkezik, az nem lehet szélhámos, gondolta. Ezzel a gondolattal utazott Pestre és felke­reste a pénzintézetet. tak róla. A szentesi kereskedő ez­után hazautazott és megkezdte a ren­delések felvételét a harminc vagon fára. Mondani sem kell, hogy ezt a mennyiséget két hét alatt túljegyez­ték. Amikor már minden deka fát le­jegyeztek, a kereskedő a szegedi »kol­legac megadott telefoncímén érdek­lődni kezdett, hogy m} van a fával És ekkor következett a meglepe­tés. A megadott telefonszámon mit sem tudtak az állítólagos fakereske­dőről. Soha sem látták és arról sem tudnak, hogy Szegeden ilyen nevű ke­reskedő volna. Még egy utolsó reménysugárként felhívta telefonon a fővárosi pénzin tézetet és érdeklődött, hogy hol talál­ható az illető, akinek folyószámlájára nemrégiben 1200 pengőt fizetett be. — Kérem az az ur nem állandó ügyfelünk — hangzott a felvilágosi tás — nem ismerjük, mert azelőtt nem volt nálunk. Arra adott megbí­zást csak, hogy uraságodtól vegyünk fel 1200 pengőt. Amint ön befizette másnap már fel is vették az 1200 pen­gőt. Ez a rövid története a füstbement harminc vagon fának... A szentesi kereskedő természete­sen feljelentést tett az ál-fakereske­dő ellen, akinek kilétét most három pThTé k; 194ST ótíőScV \ Ott már tudtak arról, hogy 1200] város: Szeged, Budapest. Szentes de­pengőt kell befizetnie. Átvették a ] tektiv.iei kutatják, pénzt, szabályszerű elismervényt ad­SftvDír Kálmátt_ pere a budapesti Budapest, októberr 8. Shvoy Kál mán ny. altábornagy, volt orszáí gyűlési képviselő ellen annakide­jén az ügyészség hamis vád vétsége, továbbá Tükats Sándor szegedi fő­ispán és Széchenyi István közjegy, zö sérelmére elkövetett rágalmazd­és becsületsértés vétsége miatt emelt vádat. Elsőfokon a büntetőtör­vényszék Shvoy Kálmánt a fenti vétségek miatt 8 hónapi fogházra ítélte. Fellebbezés folytán csütör­tökön az Ítélőtáblához került az ügy, amely pénteken folytatja a tárgya­három lakássá kellene átalakítana, ennek azonban annyi akadályn volna s olyan hatalmas költségekkel járna, hogy egyelőre erről sem lehet szó. A bizottság álláspontja az volt, hogy ilyen körülmények között va­lóban nem sok remény volna arra, hogy a felállítandó lakáshivatal ered­ményes munkát tudna kifejteni a lakáshiány csökkentése érdekében, felállítása pedig olyan nagy anyagi megterhelést jelentene a városnak, hogy emiatt s azért is, mert egyiz­ben már a miniszter is kifejezte álláspontját ebben az ügyben, nem látszik szükségesnek a lakáshivatal felállítása. Dr. Széchenyi István beadványában foglalt problémát azonban annyira fontosnak és sú­lyosnak tartja a bizottság, hogy az egyhangúlag kialakult vélemény alapján a polgármester sürgős hir­detményben hívja fel a ház. és la­kástulajdonosokat minden lakás céljaira épült, de jelenleg nem la­kásként használt helyiség bejelen­tésére. Ide tartoznak azok az egye­süeti helyiségek, klubok. kártya­szalonok, billiárdszalonok, raktárak stb., amelyek olyan helyiségekben vannak elhelyezve, amelyek azelőtt lakások voltak, vagy lakás céjaira alkalmasak. A polgármester hir­detménye közli, hogy a bejelentési kötelezettségek elmulasztása súlyos kihágás, amelynek a büntetése hat hónapig terjedhető fogház. A beje­lentett adatok valódiságát egyéb­ként hatóságilag ellenőrzik és azt is ellenőrzik, hogy minden ilyen-* fajta helyiség bejelentése megtör­tént-e? A városházán remélik, hogy ennek a rendelkezésnek eredménye­ként jelentős számmal szabaduluak majd fel és állanak rendelkezésre lakások. hoz. (MOT) velencei •Becsülő le kell jelenteni a lakás céljaira Icészii t, de nem lakásnak Siasználf helyiségeket iást, amikor valószínűleg ítéletet i^ [Balmer professzor képviseli j a várost Kolozsváron a szegedi emléktábla lelep­lezésén (A Délmagyar ország munkatársá­tól) Szegeden már régóta tapasztal­ható s egyre súlyosabb keretek kö­zött jelentkező lakáshiánnyal kap­csolatban dr. Széchenyi István kor­mánybiztos közjegyző, törvényható­sági bizottsági tag legutóbb bead­ványt nyújtott be a polgármester­hez s a beadványában azt kérte, hogy állítsanak fel lakáshivatalt Szegeden s oz a hivatal vegye kezé­be a lakásprobléma megoldását. A figyelemreméltó beadvány a jog­ügyi bizottság elé került, ahol rész­legesen megvitatták a lakáskérdést, valamint az ezzel kapcsolatos hely­zetet. A bizottság mindenekelőtt megállapította, hogy a lakásügyek­kel kapcsolatban egyizben már fel­terjesztést intézett a város a bel­ügyminiszterhez s kérte, hogy ter­jesszék ki Szegedre is annak a ren­deletnek a hatályát, amely több, elsősorban az utóbbi évek sórán felszabadult nagyvárosban életben van. Ennek a rendeletnek az a lé­nyege, hogy minden lakásmegürese­dést nyolc nap alatt be kell jelenti a polgármesterhez, aki nyolc nap alatt nyilatkozik arra nézve, hogy igénybe óhajtja-e venni a lakást. Amennyiben a polgármester, illetve a lakáshivatal utján a városi ható­ság nem tart igényt a lakásra, a tu­lajdonos maga adhatja bérbe, ellen­kező esetben annak kell bérbe adni a lakást, akit a hatóság kijelöl. A város felterjesztésére azonban kö­zölte a miniszter, hogy Szegedre nem terjesztheti ki „ rendeletet s nem járul hozzá a lakáshivatal *fel1 állításához már csak azért sem (A Délmagyar ország mUrikatársá. I tói) Jelentette a Délmagyarország, hogy a kolozsvári Fereucz József­tudományegyetem aulájában em­léktáblát helyeztek el s ezen hála­telten emelik ki Szeged vendégsze­retet s az egyetem fennmaradása és továbbfejlesztése érdekében tett nagy szolgálatait Az emléktáblát október 12-én, hétfőn ünnepélyes keretek között avatják fel Kolozs­várott. A Ferencz József-tudóm ny. égyetem tanácsa közölte az emlék­mű létesítését Szeged hatosa ával s meghívót küldött a felavatási ün­mert közismert, hogy Szeg eden\ nepségre. A város hatósága meleg ­nincs felesleges lakás, sőt a lakás- j hangú átiratban köszönte meg a csere és a lakásforgalom mális. A bizottság megállapított a már lefolytatott hatósági összeírás alap­ján, hogy jelenleg Szegeden mind­össze tizenkét üres lakás van, ezek is a perifériákon és ;ezck legna­gyobb részük olyan, hogy a helyi­ségeket lakás céljaira nem lehet igénybe venni. Nagy szobaszámai lakás is aránylag kevés van a vá­rosban. Megállapították, hogy a 7 szobás lakások száma 3. a 6 szokás lakások száma 24. az 5 szobás laka­sok számla pedig 75. Szóba került av is, hogy ezeket a lakásokat két vagy is miniFerencz József-tudományegyetem. nek a jóleső megemlékezést az egye­tem szegedi éveire. Dr. Pálfy József polgármester dr. Banner János egyetemi tanárt, a Horthy Miklós­tudományegyetem professzorát kér­te fel, hogy a város hatósága és a főispán képviseletében utazzék Ko­lozsvárra és vegyen részt a lelep­lezési ünnepségen. - A TISZA VÍZÁLLASA. A szegedi rendőrség rév kapitány sá közli: A Tisza vízállása október 8-án reggel 7 órakor 186 em, hő mérséklete 17 tok Crizius. A le­vegő hőmérséklete 12 fok Ceizius

Next

/
Thumbnails
Contents