Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-18 / 236. szám

Harmincöt év a rendőrség szolgálatában u-iy -o eves s/svyedi juűiieuw íuuil ei iiiit- un külsőség nélkül, zajtalanul, méltóm. annak szerény egyéniségéhez; akii illet Harmincöt éve ugyanis, hogy dr. Horváth József rendörtauácsos a rendőrség szolgálatába lépett a ott becsületet és tisztességet szerzett egyaránt a pályájának és ntuganak. Eredetileg tényleges állományú katonatiszt volt, szolgait Erdélyben, .Sopronban, Nagykanizsán és Bécsben s lüU7-ben tépett Sopronban a határrendőrség kötelékébe. Mikor aztán a határrendőrség beolvadt az államrendőrségbe, Horváth József itt folytatta pályaját,majdnem mindig vezető aüásban Zalaegerszegen, Csongrádon, Jászberényben és Orsován, ahol a belépő állomás fontos főnöki pozíciójában szerzett érdemeket. Később a szegedi kerületi kapitánysághoz kapott beosztást, mig most ismét Szegeden működik, vezetve a bünügyi, majd u külföldi osztályt, mig legújabban rátermettsége a légoltalmi parancsnokság vezetésére tette érdemessé , EX EK IGY SZÁRAZ ADATOK, de belsejükben egy bosszú élet munkásságát, sok kötelességtudását, lelkiismeretességét takarják. Mennyi lehet az eseménye, emléke, az bajosan állapítható meg. mert Horváth József — aki rendőri szolgálata közben megszerezte az ügyvédi oklevelet is — meglehetősen szűkszavú s ugy tekint az emberre, mintha azt akarná mondani. — Ilogy jön az ur hozza, hogy engem faggasson, mikor eZ az én mesterségem! Nyíltan viszont ennyit mond — Honnan tudja évfordulómat? igaz is. nü Rendőrt meginterjúvolni nem olyan könnyű feladat, 'hál mit csináljunk, hogy tökéletességre vergődjünk? Engedelmet kérünk, de a bűnügyi riporter épp ugy nyomoz, mint a rendőr, legfeljebb célszerűségi szempontból s érthető kényszerhelyzetben nem hozza nyilvánosságra az eredményeit. Egyszerűen nem hozhatja Horváth Józseffel is csak annyira jut: — Szolgáltam, végeztem a kötelességemet, ez az egész életrajzom. A legkisebb tennivaló épp olyan fontos.. mint a legnagyobb, lobbot nem mondhatok. _ Talán anyit mégis, hogy n pá lya mozgalmassága össze van forrva az állomáshelyek sürü felcserélésével Hányadik helyen van most a tanácsos ur? Előbb nagyot hallga?. pompásan ért hozzá' aztán még némábbat néz. mintha azt méricskélné, hogy mi származhatik ebből? Nyilván javamra döntött. mert ugy mondja kegyelemből j A harmincharmadikon, de most már engedelmet kérek . . Ahá. értem, mi akar ez lenni, de ha< az. ember kitanulta n bűnügyi nvomo I /ás tudományát, izz.al is tisztában von uogv mit jelent n keresztkérdés, vagv aláné egy nonsalánsz szál odadobott szó Igaz. kell hozzá egy kis memória. inog arc-isme. hogv évtizedek multával se tagadhassa le masat valaki. A NYOMOZÓ RIPORTER tehát nagyot sóhajt, hogv nszongya: Szegény jó Fábrv Géza! Horváth József tanácsos ur ke zöben megáll a tollszár. ő maga is kiegeivesedik ugy mondja meglepetve, ami határozottan benső elégtétel•«>t '' *'i el a riportert: — Mi köze Fábry Gézához, bonban ismerte? Most már muszáj vallani. — Egyik legkedvesebb jóbarátom volt kevevári főszolgabíró korában. A helyzet meginl Felcserélődött, most engem faggatnak. — Hogyan került ön oda? — Ugy, hogy jártam én a Délvidéket. amig lehetett, sőt jártam azután is, mikor megnehezült a lehetősége. Sül tovább megyek, találkoztam én a tanácsos úrral is Kevevárán, azt hiszem 1915-ben. — Lehetetlen! — csodálkozik Horváth József. Hiszen én akkor — Az ottani határrendőrség vezc tője volt. tudom, hogy ezt akarja mondani. Nem olyan tenger az a rongyos — mennyi is? — eszíendö, hogy ne lehessen rá emlékezni Legfeljebb da llásabbak voltunk valamivel, azóta pedig megszürkültünk, De arcvonást, pláne jellegzetesei, nem tudok elfelejteni. Horváth József egvré jobban néz, kutal bennem, végül is abban nyugszik meg. — Végtére annyi emberrel kellet' érintkeznem! Szegény Géza! — Ismerem a tragédiáját is Fáb rynak, mondom, a húszas évek elején Kalocsán öngyilkos lett hazafias bánatában Ez se mindennapi dolog, a modern ember elszokott az ilyesmitől. Szegeden egy minorita pap őrült bele a megcsonkított Magyarorszác gondolatának szenvedéséhe. Régi riportjaimat, feljegyzéseimet kell kikutatnom. — mikor megkezdődött a világháború. Kevevárán egy vegyes gyalog brigád kelt ét a Du uán Szetnendria felé. A vállalkozás rosszul végződött, mert a dandár télé volt eseti tiszttel és legénységgel s a szerbek minden hadititkot megtudtak előre Ahány cseh intelleUtUel fegyverbe kényszerült, az. mind itt húzódott meg és szörnyen unta a háborút. Egyetemi tanárok, magas miniszteriális tisztviselők, aminthogy az átmenetileg Szögeden állomásozó s később feloszlatott cseh 28-asok zene karában legalább is zeneigazgató döfködte a nagybőgőt. (Tényvaló azonban. hogy azóta sem került össze ennél magasabb nivóju zenekar KözépEurópában. Senki se tudott ugy >öszs/.ejátszani*. mint a csehek). A HAZAÁRULÓ titkos erőket akkor Horváth József leplezte lé, Szendrőnél ő is átment a dandárral, részvett a tűzben a csehek közt s megmenekülve, az 6 gyors eljárása mentette meg a mái behajózott lovasdandárt a biztos pusztulástól. 1915. elején a Bánátban állornáso7,0 osztrák-magyar hadsereg úgynevezett Abschnttz-Commandójának épületére titkos kezek szerb nemzetiszínű zászlót tűztek ki ilyen felírásokkal: — Pusztuljon Magyarország, adják vissza a szerbeknek ezt a te.ülelet. mint öröktől fogva az övékét. A bűnügy kinyoniozására a monarchia minden közbiztonsági szerve mii ködésbe lépett. Külön-külön folyt a nyomozás. Horváth a kevevári határ rendőrség személyzetével nyomozott és harminc napi megfeszített mtmkn "fán. kötetekre menő próbairást véve — 12 ezer lakos! kellett kihallgatni — megtalálta a szervezkedés lelkét, egv szerb kereskedőt A tettesek nyomravezetőjének 5000 korona jutalom volt kitflzvp. ezt azon hun Horváth nem fogadta el. —- Nem pénzért tettem amit tettem, hanem kötelességböL Ellenben nem zárkózhatott el » most már felszabadult ártatlan 21 tusz hálája elöl. Ezek aranyóra va' lepték meg: >Emlékbc a hotnokhálványosi, (bavanistei) túszok. 191$. 1. 30.* gravirozással. NEHEÜrEN I/HHET ezeket az adatokat összeszedni és leegyeztetni, »sulyos eset* Horváth tanácsos ur, áki most a >Légó< ezerféle vezető ügyeinek a főparancsnoka. Talán sose volt még felelősségteljesebb pozícióban, mint ezidő szerint, amikor mindannyiunk élete fölött őrködik, kifáradni nem tud, intézkedése ket kell pillanatok alatt végrehajtania, közben igényekkel birkózik s mindezt idegesség nélkül Hogyan csinálja? _ az ő tfíke, jobban mindva az idegrendszeréé. Azonban vagy tetszik neki, vagf sem mégis eláruljuk, hogy a tavaly áprilisi szerb légitámadás dugába d»íése. a támadó gépek megsemmisülése, a* ő pillanatnyi gyorsasággal végzett ébor munkájának az eredménye. Mint ahogy ilyen esetben minden a gyors intézkedéseken múlik. Légiriadó, villámszerű telefonálás a megfelelő helyekre, — ezeket a részleteket azonban már nem kötik az orrunkra Azt mondtuk, hogy idegkérdés az egész? Feltétlenül az, de nem utolsó mellette az uri egyéniség sem. ami (

szintén szükséges hozzá, hogy 35 súlyos szolgálati év teljes erőben tart| son meg valakit. Régi riporter. F r f P C i f » m az 1 ? e n tisztelt közönséget, ho«?y a " 1 t c N 1 t c in űjgénia minden követelményének megfelelő ur?- és h81<~yfodrásztfz*etet nyitottam Szentgyörcy utca Ab. szám alalt, villamos-kitérő mellett, a most épült Frankiházban. — Tartós ondolálás, hajfestés, manikűr. Bérletren dszer. Sz.ives támogatás' kér: Varga Ferenc fodrászmester. Az orszá' lejti, vesebb ifáftlf S4KlítélS9 40 esf-tniivés/Gi-k 8 na nos ^ SJ? F |tS||9lCi9Ci ma ti itt nie-. 3-/. KtttösUi efben. BelépŐ-dii nincs 1 Vásárolhat világrilárkás képekéi, 12 havi r.szJéttc s Szivesen lát mindenkit a renqjízoSEG Az uj zaioratörvény és a polgármester ennek nyomán kiadott ren dclkezése élénk visszhangot keltet: Szegeden. Erről tanúskodik az két le vél, amelyet a szombati postával kaptunk s amelyet alább közlünk: •Tekintetes szerkesztőség! Tisztelettel kérem, az Olvasó rovatában alantirt soraimnak helyt adni szíveskedjék: A polgármester ur meegáílapilolta az üzleték záróráját a fűszer és élelmiszerkereskedők kivételével olyképpen, hogy a többi szakma üzlete! reggel 7 órától 1 óráig és 3-tól esti 6-ig tarthatók nyitva. Ez a rendeike zés megfelel a nyári zárórának, mert nyáron a hőségben tényleg nincs forgalom az üzletekben t órától 3-ig. Most azonban tekintettel az első telítésre és sötét téli estékre, helyesebb volna októbertől március köze péig az osztatlan zárást, vagyis az osztatlan munkaidőt bevezetni, olv képpen, hogy a fűszer- és élelmiszerüzletek kivételével az összes többi üzletek reggel 8 órától délután 4 óláig lennének nyitvatarthatók. Ez a rendelkezés ngy a munkaadóknak, mint aí alkalmazottaknak sokkal jobban megfelelné. Elesösorban az alkalmazottaknak a téli rossz, nedves, hideg időben délben nem kellene hazamenniök, isv fáradtságot és lábbelit takaritanán ek meg és világos időben mehetnének Másodsorban a munkaadó a 4 órai zárással 2 órai fűtést és világítást takarít meg, ami a mai szűkös ellátási viszonyok között szintén jelentő.-, tényező. Harmadsorban a közönség sem fog 4 és 6 óra kőzött vásárolni menni azért, hóigy a téli sikos járdákon Vaksőtétségben lépésröl-lépészre tapogatózva ménjén haza. Soraimat az illetékesek figyelmébe ajánlva, vagyok tisztelettel: Régi előfizető* A másik levél a kővetkezőként szól: Tisztelt Főszerkesztő Ur! Mi kereskedők örömmel üdvözöljük az» a törvény, amely erös kézzel országszerte egységesen óhajt rendet terem teni a mindenki egyéni érdekeit szolgálé üzlet kinyitás' és z.árás rendje nek nagy kaoszában. A rendelet ér felniében az üzletek nyitva tarthatók reggel 7 óráfől esfe 6 éráig, illetőleg nz éielmiszerszakmánál 7 éráig, déli t-től S-ig betartandé kőtelező ebéd szünettel A déli bezárással szemben a következő 'avaslatot teszem: Azt hiszem, hogv az összes kereskedők nevében emelek szót amikor «.» osztatlan munkaidő mellett fogla lok állást, amelyet a következőkben indokolok meg. A kereskedők rengeteg fötanyagot és világítást takarítanának meg, ha reggel 7-től délutáB 5 óráig tartanának nyitva. Egy kisebb jelentőségű kérdés is van, a kereskedő is rendelkezne idővel, például elme hetne színházba, ahová ma nehezen juthat el, mert a zárás maga elhúzó dik a színház kezdetéig. Hálásak lennénk az illetékes hatóságoknak, ba mód lenne rá s megfontolás tárgyává tenné kívánságunkat a téli időre. Egy régi olvasó Az Olvasó irja Osztatlan munkaidőt kérnek a kereskedők Kötött, szövött rövidáru üzletemet november 1-én áthelyezem Tábor u« 3. $7. alá adóhivatal!*! ixsntbcn. VADASZ GÉ55ANÉ Szeged sz. kir. város polgármesterétőlAd. 46.951-1942. E. sz. Tárgy: A th. útalap 1941. évi zárszámadásának megállapítása. hirdess Szeged sz. kir. város törvényhatósága közutainak 1941. évi épiési, kezelési és fenntartási kiadásairól, másrészt az érintett kiadások fedezésére szükséges bevételekről szóló zárszámadását a közigazgatási bizottság előkészitőleg megvizsgálta. Ezt a zárszámadást a közutakfól szóló 1890. évi I. t. c. 28-, illetve 22. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a mai naptól kezdődőleg október hó 31-ig bezárólag 15 napi időre a polgármesteri hivatalban, Széchenyi-tér 11. II. em. 23. ajtó — közszemlére tettem ki. A zárszámadásban foglaltak ellen felszólalásank van helye, a felszólamlásokat írásban a kitételi idő tartamának lejárta napjáig hivata; lomhoz lehet benyújtani. A zárszámadást az esetleg beérkező felszólamlásokkal együtt a törvényhalósági bizottság közgyűlése elé fogom terjeszteni. Szeged, 1942. évi október lio 17. Dr. Pálfy József polgármester.